Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. szeptember 4., szerda Jelcin ismét hisz Gorbacsovnak A Kelet-Magyarország kölitatedásítója. Dajka Béla jelenti Moszkvából Raisza lobban van Ma jobban hiszek Gorba­csovnak, mint két-három héttel ezelőtt hittem — mondta Borisz Jelcin hoz­zászólásában a népképvise­lők kongresszusának mai ülésén. Az orosz elnök ugyan fe­lelősnek mondta a Szovjet­unió államfőjét azért, hogy veszélybe sodorta az orszá­got, de a puccs előtt kiala­kult politikai helyzet elem­zése után azt is hozzátette: a fordulat után megválto­zott az ország, és megválto­zott az elnök is. Jelcin ismertette vélemé­nyét, amely szerint január óta az ország folyamatos jobbra tolódása volt megfi­gyelhető : megerősödött a KGB szerepe, szigorúbbá vált a sajtó ellenőrzése. A puccs áthúzta a novo- ogarjevói folyamatot, de nem semmisítette meg a szövetségre való igényt — fűzte hozzá az orosz ál­lamfő. Szerinte a stabilizá­ció fő forrásai csakis a köz­társaságok lehetnek. Jelcin az új szövetséget szabad köztársaságok független kö­zösségében látja, s fontos­nak tartja egy egységes gaz­dasági övezet létrehozását is. Fellépett az emberi jo­gok érvényesüléséért, vala­mint a szuverén államok egyenjogúságáért. A demokratikus változá­sok ellenzői ma meggyen­gültek, ezért élnünk kell ezzel a lehetőséggel. A Szov­jetuniót a világ is támogat­ja most, de nem szabad megfeledkezni saját felelős­ségünkről sem — fejezte be 'hozzászólását Jelcin. . . Jobban van Gorbacsov felesége, Raisza Makszi- movna. Ez derül ki abból az interjúból, amelyet a szov­jet „First Lady” adott a Trud című napilap tegnapi számában. A szovjet állam­fő felesége felelevenítette a puccs idején átélt izgalma­kat, amelyek után az agy­vérzés tüneteihez hasonló bántalmak gyötörték. „Gyó­gyulnom kell még — mond­ta a lap riporterének —, ezért egyelőre nem mozdu­lok ki otthonról.” Alma a tatároknak Hogyan állnak gazdasági kapcsolataink a Szovjetuni­óval? — ezzel a kérdéssel kopogtattam be néhány ma­gyar vállalat moszkvai ke­reskedelmi képviseletére, íme a válaszok: Hungarofruct: Almaszál­lításra eddig egyetlen szer­ződést tudtunk megkötni még a nyár elején. Ennek realizálása már megkezdő­dött, Tuzséri feladással 40 ezer tonna almát szállítunk a Szovjetunióba — mondja Árkosi Gáborné képviselő. — Jelenleg tárgyalunk a ta­tárokkal 20 ezer tonna alma és 900 ezer dollár értékű borsókonzerv szállításáról, e szerződés megkötése egyelőre bizonytalan. Ez azonban elenyésző ahhoz képest, hogy eddig évente 200 ezer tonna almát vásá­rolt tőlünk a Szovjetunió. A Hungarofruct Kft. két legnagyobb résztulajdonosa egyébként a nyíregyházi és a nagykőrösi konzervgyár. A Debreceni Tartósító­üzemmel is van még némi képviseleti kapcsolatunk, az üzleteiket azonban ők már teljesen önállóan kö­tik, mintegy három éve ön­állóan szállítanak a Szov­jetunióba. ÁGKER: Vállalatunk az állami gazdaságok termé­keinek forgalmazásával fog­lalkozik — kezdi válaszát Erdős Judit képviselő. — A Szovjetunióba irányuló szállításaink 95 százalékát vetőmagok tették ki. Idén már a központi állami meg­rendelések megszűntek, ezt azonban nem követték köz- társasági szintű megrende­lések. 1992-re azonban már kilátásban van egy üzlet hibrid napraforgóra Szama­ra megyével, és közvetlen kapcsolatokat építünk ki Belgoroddal is. Igény — bo­ron kívül — mindenre len­ne, az eddig megkötött, ösz- szesen mintegy 10 milliós áruforgalomról szóló szer­ződéseknek azonban — pénzügyi okok miatt — csak egy része realizálódott. TECHNOIMPEX: Mi nem vagyunk teljesen pesszimis­ták— tájékoztat Nagy Lajos és Sárkány János. — Mis­kolcon a December 4. Drót­művek egy 38 ezer dollár értékű szállítás után most egy 720 ezer dolláros pót- megrendelést kapott a ka­zahsztáni szénbányáktól. A Fehérgyarmaton gyártott lakókocsikra továbbra is érvényes a 8 millió dollá­ros megrendelés, azonban ennek teljesítése a szovjet fél fizetési készségétől függ. A lakókocsiüzlet most ugyan eléggé rosszul áll, de van még remény a realizá­lására. MOGÜRT: Az IKARUS- pótalkatrészek szállítása akadozik. Erre vonatkozóan egy 170 millió dolláros szer­ződést kötöttünk meg, amelyből 24 millió dollár értékű terméket szállítot­tunk le, ebből azonban 17 milliót még mindig nem fi­zetett ki a szovjet fél. Azt szinte valamennyi képviseleten elmondták, hogy az egyes tagköztársa­ságok különválása miatt jelentősen megnehezedett a kereskedelmi tevékenység A fent említett üzletek nagy részét egyébként barterke- reskedelemben bonyolítják le. Folytatódnak a harcok Kedden folytatódtak a harcok Horvátországban az Európai Közösség közvetíté­sével létrejött tűzszünet el­lenére: a jelentések szerint negyven civil vesztette éle­tét a horvátországi Berak falunál, Vukovár és Eszék közelében. A harcokban az AFP hírügynökség szerint ötvenen eltűntek. A hírt a horvát belügyminiszter-he­lyettes is megerősítette zágrábi sajtókonferenciá­ján, amelyet a horvát tévé közvetített. Milan Brezak azt is közölte, hogy a köz­társaság más részein öt polgári személy^ és két rendőr vesztette életét, s közel 30-an sebesültek meg a különböző helyi össze­csapásokban. Megkezdődött a Friedrich Ebert-alapítvány által rendezett „A szlovák—magyar nemzetiségi viszony” című nemzetkö­zi szakértői konferencia szeptember 3-án a Hilton Szálló­ban, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök nyitott meg. A konferencián részt vesz dr. Chmel Rudolf, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. II itségwtési hiány a lemezei egyhetede Az Országgyűlés keddi munkanapja Kedden reggel 10 órakor folytatódott az Országgvűlés őszi rendes ülésszaka. Napi­rend előtt Ilkei Csaba beje­lentette: az MDF soraiból át­ül a független képviselők parlamenti csoportjába. Pető Iván, az SZDSZ frak­cióvezetője kedden délelőtt az Országgyűlés plenáris ülé­sén napirend előtti felszóla­lásában reagált Antall József miniszterelnök múlt hétfői felszólalására, amelyben a kormányfő két ellenzéki képviselőt bírált az Újvidéki Televízióban adott interjúik miatt. Az SZDSZ-politikus meggyőződésének adott han­got. hogy Rockenbauer Zol­tán (Fidesz) és Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) nyilatkoza­taikban az ország érdekeit védték. Bírálta a Magyar Te­levíziót, amelynek munka­társai nem tájékoztatták ob* jek.tívan a közvéleményt ar­ról az SZDSZ-sajtótájákozta- tóról, amelyen bemutatták az interjúkat. Meggyőződésé­nek adott hangot: a demok­rácia alapja, hogy az eltérő vélemények is nyilvánosság­ra kerüljenek. Ezután a képviselők el­kezdték a Magyar Köztársa­ság 1990. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az erről szóló számvevőszéki jelentés együttes általános vjtáját. Az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat előadója, Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár az 1990-es gaz­dasági folyamatok rövid ösz- szefoglalásával kezdte expo­zéját. Kiemelte: 1990-ben a gazdaság gyorsuló átalakulá­sa mellett helyreállt a gaz­daság külső és belső pénz­ügyi egyensúlya. A gazdál­kodók a vártnál gyorsabban reagáltak a keleti export drasztikus visszaesésére. Megindult a privatizáció, elő­retört a magánszektor a gaz­daságban, és ezzel együtt előrehaladt az új gazdasági rend jogi feltételeinek meg­teremtése. Ezekkel a pozitív folyamatokkal együtt súlyos negatív tényezők is jelent­keztek. Ezek közül a munka- nélküliséget és a gyorsuló inflációs folyamatot núzta alá az államtitkár. A gazdasági reálmutatók romlását — vé­leménye szerint — keresleti tényezők okozták, az, hogy a volt főbb kereskedelmi part­nereink fizetőképtelenné vál­tak. Pozitív jelenség, hogy a költségvetési hiány 1990-ben a tervezettnek egyhetede — 1,4 milliárd forint — lett, e? azt jelenti, hogy a GDP-nek csak egyötöd-annyi része volt a hiány, mint az előző évben. Az Állami Számvevőszék jelentésével Hagelmayer Ist­ván, az ÁSZ elnöke ismer­tette meg a képviselőket. Hi­ányosságként említette a; ÁSZ elnöke többek közötl azt, hogy országgyűlési ha­tározat nélkül használták fe. a lakásalap, valamint a pár­tok támogatására most utó lagos jóváhagyásra benyúj­tott összeget. Az ÁSZ jelen­tése szerint a pénzügyminisz­ter meghaladta a költségve tés 1 százalékos túllépésér: szóló .hatáskörét. Szintér kritika érte az önkormány­zatok 1990. évi támogatásá­nak módosítására vonatkozó paragrafust. A menekültek visszatérhetnek Magyar—jugoszláv kormányfői tárgyalás Készülőben a nemzetiségi törvény Vita a parlantati képviselet tonnájáról Budapest (ISB — D. A.) — Régóta várunk már a ki­sebbségi törvény megszületé­sére, hiszen ennek hiánya még hivatkozási alap lehet nemzetközi kapcsolataink­ban A késlekedésre némileg magyarázatot kaptunk a Mi­niszterelnöki Hivatalban ren­dezett keddi sajtótájékozta­tón, amikor megtudtuk: a kisebbségi kerekasztal kere­tein belül a Magyarországon élő 13 nemzetiség (bár e szám még nem végleges), hosszas egyeztető munkát végzett. Ezt követően került sor a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal, valamint a Ma­gyarországi Nemzeti és Etni­kai Kisebbségek Kerékaszta­la tárgyalásaira. A sajtótájékoztató eredeti célja szerint - bejelentették volna a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet elkészültét. „A melléklet és a záróren­delkezések még hiányoznak — jelentette be a tájékozta­tó elején Doncsev Toso, a kisebbségi kerekasztal elnö­ke. „További egyeztetésekre van még szükség a parla­menti képviselet kérdésében. A választójogi törvény módo­sításáig a nemzetiségek szá­mára ki ‘ kell dolgozni egy ideiglenes parlamenti képvi­seleti rendszert.” Mint Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnöke elmond­ta, a több évtizedes mulasz­tást lehetetlen egyetlen tör­vénnyel pótolni. E törvény csak kiindulópontul szolgál­hat egy új nemzetiségi po­litikához. Nem szabad azt seín figyelmen kívül hagyni, hogy az ország lakosságának köze! tíz százaléka nemzeti­ségi. A majdnem kész törvény- tervezet tartalmazza a ha­zánkban élő kisebbségek egyéni és közösségi jogait, rögzíti többek között a nyelv- használatot, az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogokat. Külön fejezet szól a kisebb­ségek önkormányzatairól, kulturális autonómiájáról, a kisebbségek támogatásáról, szervezeteik vagyonáról, gaz­dálkodásáról. Az elkészült tervezetet* a kisebbségi hivatal még e hé­ten a kormány kodifikációs bizottsága elé kívánja ter­jeszteni, s a kormány — szándéka szerint még az idén — az Országgyűlés elé viszi a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogairól szóló tör­vényjavaslatot. Szabadka (MTI) — Antall József és Ante Markovié több mint két és fél órán át tar­tó megbeszélését követően ál­lást foglalt amellett, hogy mindkét fél lezártnak tekin­ti a fegyvervásárlási ügyet és a magyar légtérbe történt jugoszláv berepülések ügyét. Antall József ígéretet ka­pott arra, hogy a menekült­kérdést rendezik, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek visszatérhetnek Horvátországba, és lehetősé­gük lesz a kártérítésre. Ante Markovié támogatásáról biz­tosította a kisebbségek sze­mélyi és önkormányzati jo­gait. A magyar kormányfő a ta­nácskozás után adott sajtó- nyilatkozatában leszögezte: Magyarország a szuverén köztársaságok államszövetsé­gét, a jugoszláv válság de­mokratikus és békés megol­dását pártolja, ellenzi a külső és belső határok erő­szakos megváltoztatását. Fontosnak nevezte, hogy a válság megoldásában a köz­Varsó (MTI) — A magyar —lengyel—csehszlovák együttműködést „erőtlen Há­romszögként” jellemezte ked­den a Glob 24 című új len­gyel napilap. A cikk szerző­je úgy vélte: az, hogy a há­rom ország külügyminiszté­riumának képviselői lagutób­társasági vezetők mellett szerepet kapjon a szövetsé- ki kormány, s hogy ellenőr­zést tudjon gyakorolni a fegyveres erők felett. Ante Markovié szintén elé­gedetten nyilatkozott a tár­gyalásokról. Mindkét ország­ban rendszerváltás van, új rendszerre térnek át, s az út megtétele hosszú időt vesz igénybe. Jugoszlávia egy éve még páratlanul jó eredmé­nyeket ért el, most sajnála­tos módon olyan időket ál meg. amikor a nemzeti, val­lási ás kulturális különbsé­gek kerekedtek felül. Alap­vető cél most, hogy biztosít­sák a békét, a rendszer mű­ködését az átmeneti időszak­ban. A demokratikus megol­dásnál a szuverenitást ve­szik alapul, s azt, hogy a ha­tárokat nem lehet erőszako­san megváltoztatni. Ebben az időszakban Jugoszláviá­nak mindenképp érdeke az, hogy kapcsolódjon az euró­pai folyamatokhoz, s Belg- rád érdekelt abban, hogy ebben a törekvéseiben Ma­bi va'rsói találkozójukról még csak egy közleményt sem adtak ki, annak a jele, hogy a Szovjetunióval kap­csolatban sem tudtak egysé­ges álláspontot kialakítani. Az európai rend szétesésé­nek körülményei között a Háromszög államainak kül­politikai céljaiban külónbsé­gyarországgal együttműköd­jön. Fel akarják használni a Hexagonálé intézményrend­szerét is. Ante Markovié végül a határok nélküli Jugoszlávia mellett foglalt állást, amely nyitott minden politika ás struktúra felé. A magyar kormányfő válaszában ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy a diktatúra felé Buda­pest nem kíván nyitni. Ezt Ante Markovié is csak meg­erősítette, és végül zárónyi- latkozatában meghívta a magyar kormányfőt, hogy még az év vége előtt tegyen hivatalos látogatást Belg- rádbán. Antall József ezt örömmel elfogadta. A magyar—jugoszláv kor­mányfői tárgyalás után An­tall József Paiicson folytat­ja tárgyalásait. Találkozik a katolikus és a református egyház vezetőivel, majd a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közösségének veze­tőivel folytat megbeszélést. Utána Szegeden szlovén és horvát vezetőkkel tárgyal. gek jelentkeznek. A magya­rok elsőrendű problémája a jugoszláv helyzet, különös te­kintettel az ott élő magya­rokra, és a kisebbségi kérdés miatt nemcsak a szerbekkel, de a románokkal és a szlo­vákokkal is komoly problé­máik vannak. 4* Szikii Éueiéin Kilencpontos állásfoglalás fogadott el a Magyar Gaz dasági Kamara ügyvezető el nöksége kedden az adórend szer átalakításának kiinduli elveiről. A dokumentum rög zíti, hogy a Magyar Gazda sági Kamara egyetért a: 1988-ban bevezetett adórend szer gyökeres átalakításánál igényével, és azzal is, heg; az adórendszert a közös pia ci normáknak megfelelőéi kell továbbfejleszteni. A dokumentum megálla pítja, hogy a kamara egyet ért a kedvezmények körénél szűkítésével, de ezt nem sza bad általános elvnek telein ter.i. Lapzártakor érkezett Tegnap kaptuk a hírt, hogy múlt heti zárt ülésén fegyelmi eljárást kezdemé­nyezett a záhonyi képvise­lő-testület Bajor Tibor pol­gármester ellen, ugyanak­kor határozatot hozott ar­ról, hogy a jegyző, dr. Ved­res Margit munkaviszonyát fel'fogja mondani. (Az ügy hátterére ké­sőbbi lapszámunkban visz- szatérünk.) Erőtlen Háromszög 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom