Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

1991. szeptember 26., csütörtök HATTER Kelet-Magyarország Komppal a rokonokhoz Faluból kertváros? Győröcske — délelőtt. a szerző felvétele M. Magyar László Győröcske (KM) — A legtöbb település nagyon várta már megyénkben azt. hogy — elszakadva a társ­községektől — a fejlődés önálló útjára lépjen. Né­hány apró faluban azonban úgy döntöttek, nem szakíta­nak meg egymással, illetve a székhellyel minden kap­csolatot, s körjegyzőséget tartanak fenn. Közéjük tartozik Győröcske is, ahol mindössze 158-an élnek. A Tisza gátjának tövében húzódik meg a kis község, amelynek mind a két utcája ikihalt a délelőtti órákban. Az utak Y-alakú találkozá­sánál van a központ, itt található az élelmiszer- és az italbolt, de legközelebb már csak délután talál nyi­tott ajtóra a vásárló, illetve a megszomjazott vendég. A türelmesen várakozó autók, s az udvarokon száradó ru­hák árulkodnak csak a nagy csendben az itteni életről. Nincs hivatal — Győröcske továbbra is Záhony társközsége maradt, bár külön költségvetéssel rendelkezünk — tájékoztat Révész Béla polgármester, akit végül Záhonyban egy építkezésnél találok meg. Munkahelye ugyanis az ot' tani költségvetési üzem, abol művezető. — Nem volt célunk a teljes leválás, hiszen olyan kevés a la­kosság létszáma, hogy nem lett volna érdemes a hiva­tali apparátust fenntarta­ni. Az itt élők létszámának arányában fizetjük a Záho­nyi Polgármesteri Hivatal dolgozóit. A másik két társ­község, Tiszaiszentmárton és Zsurk is így csinálja. A tes­tületünkhöz két képviselő tartozik, vagyis hárman döntünk a település ügyei­ben. Az ülésekre meghívjuk a körjegyzőt, valamint az illetékes előadót. A községben két évvel ezelőtt volt egy nagyobb be­ruházás, akkor épült meg a faluház. Az önkormányzat kiadási tervei közt most a Váci utoa teljes felújítása szerepel, a másik utca ugyanis a közúti igazgató­ság kezelésében maradt. Egyre nagyobb az igény egy ravatalozó megépítésére is, mivel még mindig háztól temetnek Győröcskén. Elkiltizött az trtelaiség Nincs munkalehetőség a faluban, így a fiatalok el­vándorolnak. Fogy a lét­szám, az idősek többségijén vannak. A legtöbben a MÁV-nál dolgoznak, két nyugdíjas pedig a záhonyi közös termelőszövetkezet­ben. Jelenleg hatan kapnak munkanélküli-segélyt a községben, található körtük technikus, szakmunkás, se­gédmunkás. OsszsolvadÉs Záhonnyal Iskola 15 éve nincs, a 17 általános iskolás korú gyer­meket iskolabusz szállítja Záhonyba. A pedagógusok is elöbb-utóbb beköltöztek a városba, szinte értelmiség nélkül maradt a település. Hetente egyszer rendel a záhonyi körzeti orvos. Ha sürgősen segítségre lenne szükség, a nyilvános készü­léken és két házi telefonon lehet felhívni az ügyelete- ket. — Sajnos, a Tiszából egyelőre nincs sok hasz­nunk — folytatja Révész Béla. — Hiába van pár ki­lométerre egy óriási lapály, rossz az út arra, s gondot okoz a szlovák határ közel­sége is. Nemrég írtam egy levelet a vám- és pénzügy- őrség országos parancsnoká­nak, amelyben segítséget kértem ahhoz, hogy a Ti­szán Győröcske és a szlo­vákiai Ágcsernyő között komp közlekedhessen. A ro­konok tartanák a kapcsola­tot, azonban a találkozások­hoz több száz kilométert kell utazniuk, pedig csak a folyón kellene átkelniük. A település jövőjéről is szót váltunk. Ebben a kér­désben a polgármester opti­mista. — A távlati terveinket Záhonnyal közösen képzel­jük el. Ha a város és a község közötti területen megépül majd az üzletsor, nem hal ki a falu, a fiatal nem fog elvágyni innen. Nem sOk hiányzik már ahhoz, hogy összeolvadjon a két helység, s akikor Győ­röcske Záhony elővárosa, kertvárosa lenne. S így a csendes, nyugodt környe­zetben lévő telkek ismét felértékelődnének. Kárpótlási tudnivalók Egy adatlap, egy név Néző(pon Hitehagyottak ? Seres Ernő MM bolond lesz bárki imf azt mondani, hogy nem hisz abban ami­ben utazik. Egy jó ügynök, házaló hittel dicséri porté­káját, amit a háziasszony­ra, házi úrra vagy bárkire rá akar sózni. Az általa kí­nált porszívó, mosó- és mo­sogatószer a világon a leg­jobb. Hogy az említett ügynök mégis más márkát használ a háztartásában? Istenem, van ilyen. Az a porszívó, az a mosó- és mo­sogatópor, amivel ő házal számára túlontúl drága. Nem a cége porszívója a rossz, hanem a fizetése ke­vés. Mindezt csak azért írom le, mert rádiós kollégám­nak az a bizarr ötlete tá­madt, hogy politikusokat faggatott arról, hogy meg­győződéssel hisznek-e ab­ban. amit képviselnek. Ma­gyarán szólva meggyőző­déssel vallják-e, hogy az a jó, amit hirdetnek. A vá­lasz csodák csodája egyér­telmű volt. Igen is hisznek. Sőt meggyőződéssel állítják, hogy az az egyedüli üdvö­zítő és jó amit ók, illetve pártjuk képvisel, és ők a végsőkig kitartanak. Ha volt is, nem lesz több da­maszkuszi út. Pálfordulás. Magam sem vagyok hi­tehagyott, de hiszek. Hi­szek abban, hogy ha bárkit megkérdeznek, az határo­zottan és mindenre eltökél­ten kijelenti, hogy nem lesz hitehagyatott. De hogy az lenne az egyedüli üdvözítő és jó amit ők és a .pártjuk képvisel? Ebben a kérdés­ben kissé tamáskodom. Ar­ra gondolok például, hogy az elmúlt másfél évben hány parlamenti képviselő ült át frakciójából a füg­getlenek padsorába. Hány, — úgymond pártjának vezéregyénisége — vált meg pártjától, alakított új fórumot magának, illetve lépett át más pártba. Nem mondom, hogy ők hiteha­gyottak. A világért sem azok. Csak keresik önma­gukat. Meggyőződésük, esz­meiségük kifejezéséhez a megfelelő helyet, a legjobb formát. F orr a világ. Most kristályosodik ki, tisztul le a po­litika, keményednek, acé­losodnak az eszmei jelle­mek. formálódnak a politi­kai arcélek. A kérdés a kérdező volt naív. Hát per­sze, hogy mindenki meg­győződésből mondja és cse­lekszik, amit mond és cse­lekszik. Legitime. És mi se legyünk kishitűek. Bízunk abban, hogy lesz ennek még eredménye. Nyíregyháza (KM — BJ) — Másfél honapja kezdte meg működését a Kárpótlási Hivatal, s bár sok érdeklő­dőnek adtak személyesen cs telefonon fontos és hasznos tanácsot, sokan nem ismerik ki magukat a jogszabályok­ban. Dr. Sveda Bélától, a megyei hivatal vezetőjétől kértünk tájékoztatást prakti­kus dolgokról. — Azzal kezdeném, hogy kárpótlási igényt' csak a postán kapható szabványbo­rítékban tudjuk elfogadni. A kárpótlást kérőknek a borí­tékban található adatlapokat (A, F, H, V jelű nyomtatvá­nyokat) kell kitölteni. — Felhívnám a kárpótlás­ra igényt tartók figyelmét, hogy minden igényjogosult­nak önálló egységcsomaggal kell rendelkeznie. Testvérek, házastársak stb. egy boríték­ban nem adhatják be kérel­müket, mert számítógépes nyilvántartásba vételhez a szab vány borítékon található nyomdai szám (ajánlási rag­szám) elengedhetetlenül szükséges. Minden igényjo­gosultnak ki kell tölteni az A jelű adatlapot, mely a sze­mélyi adatait tartalmazza. Egy adatlapon csak egy név és egy tulajdoni tárgy (hely­rajzi szám, lakóház, vállal­kozás stb ...) szerepelhet. Egy igényjogosultnak azon­ban csak egy borítékra és egy A jelű adatlapra van szüksége függetlenül attól, hogy saját jogán, leszárma­zottként, vagy túlélő házas­társként több igény előter­jesztésére is jogosult. — Egy igényjogosult (sze­mély) tehát egy borítékban elhelyezhet több F, H és V jelű lapot, amelyekkel saját kái igényeit kívánja érvénye­síteni. A pontosan kitöltött kárpótlási ívekkel gyorsítha­tó a mi munkánk, másképp a beadványokat nem tudjuk számítógépen feldolgozni és nyilvántartásba venni. — Fontos tudni, hogy a tulajdonjog és sérelem el­szenvedésének bizonyítása a jogszabály alapján az állam­polgárok .feladata. Hivata­lunk azonban minden igény­bejelentést elfogad, ame’y a legszükségesebb adatokat tartalmazza. Tehát a tulaj­donjog igazolását, vagy a sé­relem elszenvedését bizonyí­tó okiratok hiánya nem akadálya az igénybejelentés­nek. A bizonyítékok beszer­zésében az elbírálás során hivatalunk is segítségére lesz az igénylőknek. Ezért ha a hiányzó okiratok beszerzése még folyamatban van — például földhivatal, levéltár­közjegyző stb. előtt —, ezt az adatlapok megfelelő rova­tában jelezze (F 56; H 45; V 41). — Ismételten felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a kárpótlási igény be­jelentésének határideje 1991. november 7. éjfél. TÁRCA £ g a tűz az üst alatt a tanyaud­varon. Könnyű, kék füst kari- kázik alóla az elhalványult ég­re. Lekvárfőzés ideje van. A nyári­konyhában most magvalja a szilvát egy idős aszony és három lány. Az asszony a legszebb szilvaszemekből kört rak az asztalon. — Azt miért teszi félre, Mamika? — kérdezi a legfiatalabb, egy kis szőke süldőlány. — Ördögszemnek — feleli kurtán az asszony. A kis szőke gondolkodik, miért ör­dögszem és mire való, Nem tudja, az idén engedték először a magvaló asz­talhoz. Korábban peckás volt a kat­lannál. -Meg is kérdezi a két másik kuncogása közben. — Ó, ha azt én megmondanám ne­ked. .. — csigázza a kíváncsiságát az idősebb nő. — Eláruljuk neki? — kér­dezi aztán a másik két lánytól. Sokáig válasz nélküli csend. — Ha hoz egy bögre vizet inni a kútról — mondja az egyik lány. A kis szőke csodálkozva néz, de A kislány kerékpárrá kap és repül a szomszéd tanyába a darálóért. Né­hány percbe telik, már hozza is. Leteszi. — Igen, de előbb még a kútnál öb­lítse ki ezt a törlőruhát — mondja megint az egyik és a kezébe adja azt az elázott kendőt, amivel a szilvalevet szedték fel az asztalról. Ezt már sokkal lassabban cselekszi a kis szőke, és látni az orrán, hogy duzzog is, de még mindig a szemében a kíváncsiság. — Hát az ördögszem — kezdi az idősebb nő, miután körbenézett, hogy van-e még hirtelen tennivaló —, szó­val. .., hogy ezek a szépszemű szilvák olyanok, mint az ördög szeme, lehet... és arra valók, hogy csalárdkodjunk velük... — Mamóka, és hogyan? — Hát úgy, mint most én. Rávette­lek vele, hogy örömmel végezd, amit különben nem szívesen tettél volna... Erre duzzogóvá válik a fehér-piros arc. — És még valamire... Éjfélkor, amikorra végzünk a darálással, leül­tök ide az asztalhoz, kaptok egy-két ördögszemet, amit ha megpörgetel, amerre a virágos vége mutat, ha meg­áll, arra van a legény, akinek tet­szel. .. — Megmutatja, és igazán? — lelke­sedik a kislány. — És csak éjfélkor szabad? — Csak, bizony, csak!.., A kis szőke esdi az éjfélt, és hogy siettesse, gyorsabban jár a kézzé, mint előbb járt. Sokat vár az ördögszemtől. És ha hamisat mutat? De hiszen, azért ördögszem, mert mutathat és hamisat. Szép, virágos utoa, takaros házak, világra néző szemek Vásárosnaményban, a Bocskai utcában. ELEK EMIL FELVETELE Kommentár Kéziratbánya Páll Géza m* éziratbányát rejtenek a megye közintézmé­^ nyeinek, könyvtárai­nak, iskoláinak, kölönféle szakmai intézményeinek asztalfiókjai, polcai. Hihe­tetlen mennyiségű és tema­tikájú kéziratrengeteg halmozódott fel az évek során a tanulmányokat folytatók, kutatók, pályá­zatokon részt vevő tolifor­gatók jóvoltából. S^ez a mélységét tekintve szinte kimeríthetetlen kincsesbá­nya. eddig ismeretlenül rej­tőzködött a fiókokban, pol­cokon. Ne áltassuk magunkat, nem azért maradtak évekig, évtizedekig az asztalfiókok fogságában az említett kéz­iratok, mert az egypárti cenzúra vagy öncenzúra megakadályozta a megjele­nésüket. Azért nem jelen­tek meg könyv formájában, mert nem olyan céllal ké­szültek. Nem a széles nyil­vánosság érdeklődésére alapozó munkák, tanulmá­nyok, pályázatok, szakdol­gozatok, vázlatok sorakoz­nak a polcokon, hanem egy-egy részterület nagyí­tó alá vett történései, a mikrovilág változásai a kö­zelmúlt történelmének ap­rócska morzsái. Kiket érdekelthet ez? Mi szükség van rájuk? — kér­dezhetjük magunktól. Így, olvasatlanul, talán közöm­bös vállrándítással lehetne a feleletünk. Ám, ha kézbe vesszük a csaknem félezer oldalas 400 példányban sok­szorosított „Kéziratok me­gyénkről’’ című most meg­jelent katalógust, s beleol­vasunk az életünk minden területét felölelő hatalmas cimrengetegbe, talán ked­vünk támad a valóságban is meríteni a gazdag infor­mációs forrásból. A Móricz Zsigmond Me­gyei és Városi Könyvtár ál­tal a megyei tudományos koordinációs bizottság anyagi támogatásával, Orosz Szilárd szerkesztésé­ben és anyaggyűjtésével készült katalógus elsősor­ban a szülőföld megismeré­séhez, történetének hiteles feldolgozásához nyújt tám­pontokat. 4 z útjára bocsátott ka­talógus a feltárt anyagok gazdagságá­val, a lelőhelyek közzététe­lével számos lehetőséget kínál a részeredmények továbbvitelére. A kézirat- bánya közkinccsé válhat, gazdagíthatja önismeretün­ket, tisztánlátásunkat, jö­vőképünk formálását. 3 máris iramodik. Alig teszi az asztalra a bögrét, szól a másik lány. — Ha elhozza Hámoséktól a nagy darálót, mert ezzel az egy kicsivel reggelig sem végzünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom