Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-25 / 225. szám
Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. szeptember 25., szerda T. K PÉNZ, PÉNZ, FEHL. Budapest, Parlament (MTI) Az Országgyűlés kedden befejezte az általános vitát a társadalombiztosítás megújításának koncepciójáról, elfogadta a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt, valamint az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatát. Lezárták öt, egymással összefüggő törvényjavaslat általános vitáját: az államháztartási törvénytervezetről, a Magyar Nemzeti Bankról szóló új jogszabályról, valamint az ezekkel ösz- szefüggő alkotmánykiegészítő, illetőleg törvénymódosító rendelkezésekről fogalmazták meg általános észrevételeiket a képviselők. Az interpellációk és kérdések után megkezdődött a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat többórásra tervezett határozathozatala. Éles koncepcionális vitát hozott a társadalombiztosítás jövőjével kapcsolatos kormányzati előterjesztés. A vélemények polarizálódására jellemző, hogy még a koalíciós padsorokból is erőteljes kritika érte a koncepciót, kifogásolva, hogy megalkotói valójában a régi rossz rendszer toldozgatására vállalkoztak. Ennél is élesebben fogalmazott Palotás János (MDF), akinek több mint félórás felszólalása számos viszontválaszt váltott kr. A napirend súlyát érzékelteti, hogy az MSZP külön is fontosnak tartotta sajtótájékoztatón kifejteni lesújtó véleményét a koncepcióról. A tőke- és pénzpiaccal foglalkozó, összevontan tárgyalt napirendi pont általános vitájában az ellenzék részéről azzal vádolták meg a vezető kormánypártot, hogy a jegy- banktörvény konszenzussal elfogadott tervezetét módosító indítványaival alapjaiban változtatja meg. Almáról a Parlamentben Budapest, Parlament (KM — Kovács Éva) — Alig egy hete annak, hogy Szűcs M. Sándor megyénk parlamenti képviselője a szabolcsi alma ügyében kért szót. A képviselő figyelmeztetett arra: kereskedelmi banditizmus van kialakulóban Magyarázta ezt azzal, hogy a megyében szinte országosan is legtöbbet dolgoznak, mégis legkevesebbet keresnek az emberek, munkájuk hasznát a kereskedők fölözik le. Ez magyarázza, hogy amíg egy kiló alma megtermelése 8 forintba kerül, addig a ■ léalmát mindössze 6-ért kezdték felvásárolni. Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára már akkor vizsgálatot ígért az ügyben. Mi lett az eredmény, történt-e valami? — tettük fel a kérdést Szűcs M. Sándor képviselőnek. — Örömmel mondhatom, nem is kevés. Felszólalásom óta egy forinttal nőtt az alma ára, s a mostani ár stabilizálódott, ráadásul a szovjet exportért két forinttal többet fizetnek kilónként. A képviselő szavaiból az is kiderül, hogy ez az árnövelés a megye almamenyiségé- nél összesen egymilliárd forint pluszbevételt jelent, tn- nek az összegnek 95 százaléka a termelők zsebébe vándorol. Épp ezért öröm, hogy a meglévő almafeldol- gozók mellé újabbak létesít tése várható. Kedden tíz órakor a képviselő a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel, valamint dél-afrikai beruházókkal találkozott. ,s komoly remény van arra, hogy rövidesen egymilliárd forint értékű beruházás kezdődik. Könnyíti a dolgot, hogy ez esetben semmiféle állami bankgarancia nem szükséges, a befektetők apportként épületet és földet is elfogadnak. Ha a tervből valóság lesz, akkor 125 ezer tonna alma feldolgozására nyílik lehetőség, s akkor az egyéb gyümölcsökről, meggyről, szilváról még nem is beszéltünk. Mint kiderült, a terv szép, a lehetőség nagy, az idő igencsak sürget, hiszen az előbb emlegetett egymilliárd forint ez év október 20-ig áll készenlétben. Rokonaink Szibériában ’91 címmel szeptember 24-én kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban, melyet Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyitott meg. A képen: Göncz Árpád üdvözli a megnyitón részt vevő Joszip Ivanovics Szopocsint, aki egy sámán fia. MTI TELEFOTÖ Ezt olvastuk A két pápamobilt vezető kormányőrrel beszélgetett a Mai Nap munkatársa. (Egyikük, a Mercedesből kialakított kocsi vezetője. Zahorák Sándor Máriapócs környékén gyerekeskedett.) Egy apró kulisszatörténet a lapból: „Máriapócsról Nyíregyházára jött ebédelni őszentsége, és itt én szállítottam a pápamobillal. Amikor bement a püspöki palotába, mondták nekünk, hogy gyorsan ebédeljünk meg mi is. Az útmutatást követve bementünk egy lakásba, ahol megterített asztal és egy nagymama korú néni fogadott bennünket. Leültünk, beszélgettünk vele, s közben szépen megettük azt, amit elénk rakott. Már éppen befejeztük az ebédet, amikor megjött a lánya. Üdvözölt minket és megkérdezte a mamától, miért nem szólt neki, hogy vendégeket hivott. Ekkor derült ki, hogy rossz helyre jöttünk — az egyik kanyarban, ahol balra kellett volna fordulnuk, mi jobbra tértünk el, s így egy görög katolikus pap lakásában kötöttünk ki. A nénike mondta is, hogy gyanús volt neki a dolog, sejtette, hogy „valamilyen biztonsági emberek" lehetünk, de nagyon örült annak, hogy ízlett a föztje. Időközben megérkezett a ház ura is, aki szintén üdvözölt bennünket. (...) Természetesen sűrű bocsánatkérések között távoztunk, de mondták, hogy semmi baj nem történt, s ha máskor is arra járunk, örömmel látnak bennünket ebédre (...)”. NÉPSZAVA Első hallásra talán hihetetlennek tűnő hírrel szolgált Nyíregyháza Város ön- kormányzati Testületé: lehetséges a közüzemi díjak 20—30 százalékos csökkentése (...) A közszolgáltatási díjak indokolatlanul magasak. Az egyik nagy gond a központi igazgatási költségek nagysága. Ezek a vállalatok — a Szabolcshö, a víz- és csatornaművek, valamint az áramszolgáltató vállalat — pazarló gazdálkodásuk ellensúlyozására minden indok nélkül emelhették a díjakat. Nyíregyházán a Szabolcshö Vállalat például — kihasználva, hogy a rendelkezések szerint a távfűtés átalánydíját az elmúlt három év átlag- hőmérsékletének figyelembevételével kell meghatározni — minden egyes évben három Celsius-fokkal többet számolt, s az így keletkezett óriási hasznot „természetesen” nem utalta vissza a fogyasztónak. A nagy kamatokkal szemben nem árt bizalmatlannak lenni Ráthy ..Sándor Budapest (ISB) — A betétesek nyugodtan hajthatják álomra a fejüket. Pénzükért ugyanis garanciát vállal a költségvetés. Ám mindennek eddig nemigen volt gyakorlati jelentősége, hiszen ki hallott már arról, hogy az elmúlt évtizedekben csődbe ment volna akár csak egy magyar pénzintézet A nem olyan távoli jövőben azonban nemcsak a megtakarított forintok jövedelmező banki elhelyezésére nyílik majd számtalan lehetőség, hanem megnő a pénz- tulajdonosok kockázata is. Minderről Pulai Miklóst, a Bankszövetség elnökét kérdeztük. „A takarékbetétek visszafizetéséért az állam szavatol” — olvasható a ma még hatályos, 1952-ben beiktatott törvényben. A kódex alkalmazására azonban egyszer sem került sor, hiszen a bankok és a betétesek kapcsolata mindeddig felhőtlen volt. Olyannyira, hogy hazánkban a bankcsőd technikai lebonyolítása mindmáig kidolgozatlan. A jövőben azonban a pénzintézeti törvénytervezet szerint magántulajdonú bankokat is lehet alapítani. Sőt valószínű, hogy megnő a külföldi bankok magyarországi pénzintézeteinek a száma is, így jogosan merül fel: vállaljon-e az állam garanciát azokért a lakossági takarék-, deviza- és csekkszámlabetétekért, amelyeket magánbankok, vagy jelentős privát érdekeltségű pénzintézetek gyűjtenek. Az új banktörvény tervezete szerint igen, de csak 1993. január 1-jétől, és csak azoknak a bankoknak az esetében, amelyek tagjai lesznek a Betétvédelmi Alapnak. A Betétvédelmi Alap kidolgozása során még számos kérdés vár tisztázásra. Felmerülhet az is, hogy a visszafizetés szavatolását egy meghatározott betétnagysághoz kötik. Ez azonban igen bonyodalmas adminisztratív szabályozást tenne szükségessé, ugyanakkor az embereket arra késztetné, hogy feldarabolják a betétjüket. Vizsgálni kell azt a javaslatot is, hogy az állam csak a névre szóló betétek esetében válla felelősséget, s így mérsékli i feldarabolási törekvéseket. Az állami garanciavállalás azonban, szemben a mai totális rendszerrel, mindenképpen részleges lenne: csak meghatározott mértékig, és meghatározott betétek esetében vállalná a végső kezességet. A jövőben ugyanis elsődlegesen a bankoknak kell a felelősséget viselniük a betétekért. A lakossági betéteket is gyűjtő pénzintézeteknek tehát érdemes lesz önkéntesen belépni a Betétbiztosítási Alapba, bár ez nyilván növeli a betétgyűjtés költségeit. Az alap azonban — gyors pénzügyi segítséggel — megvédheti az időlegesen, esetleg kisebb-nagyobb fizetési gondokkal küszködő bankot, s így megmentheti attól, hogy csődbe menjen. Ez egyébként a fejlett piacgazdaságú országokban is az egész bank- rendszer érdeke, hiszen a lakossági megtakarításokhoz mindenütt komoly anyagi haszon fűződik, s akár egy kisebb csőd is bizalmatlanná teheti az embereket. Mindebből levonhatjuk azt a következtetést is, miszerint a magánembereknek a jövőben jobban meg kell vizsgálniuk, hogy melyik bankba helyezik el a megtakarított pénzüket. S nemcsak a kamat nagyságát kell nézniük, hanem a visszafizetés biztonságát is mérlegelniük kell. Például nem árt bizalmatlannak lenni, ha egy pénzintézet hihetetlenül magas kamatot ígér a betétekért. Köny- nyen előfordulhat ugyanis, hogy a bank kockázatos vállalkozásba fogott, vagy ilyen jellegű üzleteket támogat — a még magasabb hitelkamatra — kihelyezett pénzével. A Bankszövetség szerint a jelenlegi garanciavállalási rendszert csak nagyot: óvatosan szabad megváltoztatni, úgy, hogy a betétesek bizalma ne csökkenjen, hanem erősödjön. Főleg most amikor minden előzetes várakozással szemben megnőti az emberek megtakarítás hajlandósága. Intétel Bizonyítékot szeptember 30-ig Közélet Vita helyett száraz tények KISS GÁBORNAK TANULMÁNYOZÁSRA Nyíregyháza (KM) — A Történelmi Igazságtétel Bizottság kelet-magyarországi szervezete felhívja mindazokat, akik az 1956-os forradalomban részt vettek, és azért különböző bíróságok elítélték, továbbá azokat, akik a helyi nemzeti bizottságokban, vagy forradalmi és munkástanácsokban, vagy nemzetőrségben tevékenykedtek, az ezt bizonyító okiratokkal szíveskedjenek szeptember 30-ig felkeresni a TIB megyei szervezetét, Nyíregyházán, a Hősök tere 5. szám alatt a 29-es számú irodában (Megyeháza) adatok egyeztetése miatt. A már elhalálozottak esetében a feleségeket, vagy, ha már ő is elhunyt, a gyermekek jelentkezését várjuk. Mindazokat, akik a fenti kritériumnak megfelelnek, a Magyar Köztársaság elnöke kitüntetéssel, illetve emléklappal jutalmazza, külön emléklapot ad együttesen a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és a Magyar Parlament elnöke október 23-án, az 56-os forradalom 35. évfordulóján. E mberi, szakmai értékrendemet politikai okokból sem züllesz- tem odáig, hogy Kiss Gábor írásaiból összeollózótt szavakkal kerekítsek magainnak tetsző idézeteket. Felhívott könyvkritikámat mindenki megítélheti a Kiss Gábor által könyvészetiig adatolt kiadvány fellapozásával. Számomra, történész számára a tények, még ha politikával vagyok kénytelen foglalkozni, akkor is fontosak. Ezekből Kiss Gábor most sem tudott felsorakoztatni semmit is. Az 52-tekhez. a Platformhoz való csatlakozásomról engedje meg Kiss Gábor, hogy ön lelkiismeretemnek és választópolgáraimnak számoljak el. Furcsa mód kapja fel ilyenkor az ellenzék a fejét, de véletlenül sincs szava Thürmer Gyula „félelem- gerjesztésére”. A törvényesség ellen a zsidó-törvényeket idézi meg Kiss Gábor, mintha nem tudná» hogy emberi-, kisebbségi-, sajtó- és egyéb szabadságjogokat érintő minden kérdésben a parlament 2/3-os többséggel dönt. Zaklatott világunkban le lehet a kolhoznyugdíj mellett tenni a voksot, de illenék azt is hozzátenni, hogy a Kiss Gábor által hatalmi pozícióból kiszolgált rendszer patronálta gazdasági egységek ma 40—41 milliárd forinttal tartoznak a Társadalombiztosításnak, ami legalább olyan veszély a nyugdíjellátásra, mint az önnyugdíjasokkal szembeni fenntartás. A „szocialista törvényességet” egy kalap alá vetni a mai — nevezze bármiként Kiss Gábor — törvényességünkkel. nem egyszerűen elméleti baklövés, hanem valamivel több annál. Becsülje meg az olvasó és Kiss Gábor, az alább felsorolandó száraz tényekből, hogy mi. A „szocialista törvényességet” most elítélő szocialista politikusok szívesen bol- sevistázzák le az MDF-et, főleg azok, akik alkotói és élvezői voltak azoknak az évenként 500—600-ra tehető Szigorúan titkos belső rendelkezésnek, amelyek az élet és a hétköznap minden területét — a nyugdíjtól, a vadászati engedély kiadásától, a lakás- és gépkocsi-kiutalásig, a 13. hónapi fizetésig. a funkciókhoz kötött vámkedvezményig, a közbűntény elkövetését követő bíróság elé állíthatóságig — áthatotta. Történész szorgalommal gyűjtöm ezeket a száraz, Kiss Gábor által sem cáfolható tényeket. Most csak a nyugdíjjal kapcsolatosakból idézek meg cím szerint néhányat. Gondolkodjon el rajta Kiss Gábor, s vonja le belőlük az elméleti, filozófiai általánosításokat. 1. Az MSZMP KB. „Szigorúan bizalmas” határozata 1976. április 26-án. Iktató- szám: H/75. A Központi Bizottság Titkárságának határozata a pártapparátus dolgozói korengedményes nyugállományba helyezéséről. 2. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3466/1971. sz. határozata a „Szocialista hazáért” Érdemrend kitüntetés tulajdonosai lakáshelyzetének megjavításáról. 3. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3455/1971. számú határozata a kivételes nyugellátásról és a kivételes ellátást megállapító szervek hatásköréről. 4. A Minisztertanács 3405/ 1980. évi határozata az egyedi kivételes nyugellátásokról. 5. A Minisztertanács 31441 1988. sz. határozata a kivételes nyugellátásról és ellátásról határozó szervekről. Az elmúlt 30—35 évből tízezres nagyságrendre rúg az említett 3 ezres sorozatú, szigorúan számozott és szigorúan bizalmas rendeletek száma. Most csak néhánynak idéztem a témáját. Többszáznak a másolata a képviselők birtokába van. Ha szükségeltetik. szövegeiket is pontosan közöljük, akárha történeti jegyzetaparátussal is, hogy meggyőződjön róla Kiss Gábor, tények birtokában — melyekről ő szívesen nem vesz tudomást — vitatkozunk. A polgári jogegyenlőségért vitatkozunk, elméletben és gyakorlatban is. Annak pedig külön örvendezünk, hogy Kiss Gábor nem fél, mert akkor csakugyan demokrácia van. Mi bezzeg 10 millióan nem mondhattuk el ezt még akkor sem. amikor elkezdtük poltikai vitánkat Kiss Gáborral. És engedje meg Kis Gábor nekünk is. ha kőnk rét tényekre alapozott igaz ságainkat keressük, ne fél jünk. Ne féljünk még azok tói sem, akiket az MSZMl szakmai felkészültségűi mellőzésével annak idejé: párthűségből állított ilyen olyan pozícióba, s most öl bocsátgatják el „összeférhe tétlen" minősítéssel azokat ; munkahelyekről, akik elősző bizonyították, hogy nem fél nek. Az elmélet — ha té nyekkel nem támasztjuk alá a levegőben lóg, s mindenr jó, csak az élet bonyodalma iban nem igazít el válságo szituációkban. V itázni pedig tényekrő adatokról szeretet nem pedig arról, hö gyan járathatok le valakit tények elferdítésével vág elhallgatásával. Nem lévé: filozófus, én büszke öntelt séggel nem zárhatom le a vi tát, csak felfüggesztem Felfüggesztem mindaddií míg Kiss Gábor hasonló lé nyekkel a tarsolyában fo érvelni. Takács Pétéi 4
