Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

HÄHER Kelet-Magyarország Szeszmaffia Kisvárdán STRATÉGIÁT VÁLT A COCA-COLA Út épül Rohodon Kincs a baktai föld mélyén Kmváatfa. (KM) — Az at Iantai fanpontú világhírű idMMpár. a Coca-Cola a fejlesztés, a beruházás és az értékesítés terén stratégiát váltott és a korábbinál tel­jesen más koncepció alapján kívánja riadni termékeit Magyarországon Ehhez a változáshoz a legjobb aján­latot az ausztrál Amatil cég adta, amely a Budapesti Li­kőripari Vállalattal közös céget alapított Coca-Cola Amatil , Budapest Kft. né­ven. A cél: lemásolni a nyugat-európai példát, amely viszont azt jelentené, hogy Kisvárdán megszűnne a Coca-Cola üdítőital-gyártás. Az eddigi stratégia alapján a Coca-Cola Magyarorszá­gon hat vállalatot — kö­zöttük a Kisvárdai Szesz­ipari Vállalatot — me­nedzselte és velük kötött palackozási szerződést. A nyugat-európai tapasztala­tok alapján epy kézbe, egy telephelyre kívánják kon centrálist a gyártást. A két­literes, műanyag flakonos üdítőitalt például kizárólag Budapesten készítik, ahol ezenkívül épül a fémdobo­zos üdítőitalt előállító üzem. A kétdecis és egyliteres üve­ges Coca-Colát előállító vál­lalatokból várhatóan egy. esetleg kettő marad. ttmir szerint Kisvárdán az U93-ban lejáró szerző­dést nem újítanák meg. Szilágyi TAoiA igazgató azért reménykedik abban, hogy a nyugat-európai pél­da henzánhhan az infrastruk­túra viszonylagos elmara­dottsága miatt nem másol­ható, valamint Kárpátaljára és Erdélyre is át lehetne szállítani a Coca-CUát. — Aki jobban, hatéko­nyabbon, minőségi munkát végez, az megmarad a Coca- Cola-palettán — nyilatkoz­ta az igazgató — Mi várha­Évi 2* millió liter üdítőitalt gyárt a vállalat, ennek 60 százaléka Coca-Cola. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE tóan Miskolccal leszünk nagy harcban. Azért gondo­lunk a saját üdítőital- családunkfa, a Sztárra is, amelynél ízbővítést terve­zünk, bevezetjük a nyugaton már kedvelt energiaszegény, dietváltozatot. Idén 20 millió liter üdítőital eladá­sát tervezzük, ennek 80 szá­zalékát Szabolcs, illetve Haj­dú megyében. A jövőre 70 éves vállalat várhatóan ugyanarra a társasági formára tér visz- sza, amelyet alapításakor az akkori Szeszfinomitó Rt. tulajdonosai bejegyeztek. A küldöttgyűlés határozata alapján január elsejétől va­lószínűleg ismét részvény- társasági formában műkö­dik a vállalat. Ezután kez­dődhet a privatizáció. Oszt­rák, német és francia kérők jelentkeztek, amelyek ha- sanlóan a kisvárdaiakkal szesz- és üdítőital-gyártással foglalkoznak. Mindhárman a technikai, technológiai fejlesztéseken kívül a piaci pozíciók megtartását, bőví­tését tűzték ki célúknak. Az üdítőital-gyártás emel­kedése mellett a szeszesital­fronton 10 százalékos a visz- szaesés. pedig a magyar fo­gyasztók nem csökkentet­ték a fogyasztásukat. Az el­terjedő zugpálinkafőzés és az illegális szeszcsempészet (jugoszláv és román) jelen­tős termeléskiesést okoz a vállalatnak, amely idén 150—160 ezer hektoliter sze­szes italt értékesít. Az adó­mentes csempészáruval ár­ban pedig nem tudnak ver­senyezni, ugyanakkor az ál­lam az adókiesés miatt je­lentős összeget veszít. — Mindezek mellett je­lentősen sújtja a vállalatun­kat a kiskereskedőkkel ki­alakult rugalmatlan kap­csolatunk — kesergett Szi­lágyi László. — Mint terme­lők nem tudunk hatni rá­juk, pedig a jobb kapcsolat révén mindketten hevíthet­nénk forgalmunkat. Erre a legjobb példa: a kétliteres műanyag palackos üdítőket 89 forintért adjuk és 15 forin­tos hasznot ajánlunk. a saját boltunkban 99 forin­tért adjuk. Sajnos alig lá­tok olyan helyet, ahol 115 forint alatt árulnák, így persze, hogy kevésbé fogy ez a termék. A gyors meggazdagodás reménye hátráltatja az egész folyamatot. Egyre több a szándékosan nem fizető kis­kereskedő, akik szinte maf­fia-szerű kört alkotnak Nagy tételben visznek tő­lünk árut, amelyen áron alul túladnak, de nekünk nem fizetnek érte. Hiába szólítjuk fel őket, vagyo­nuk nincs, behajthatatlan a követelés. Egyetlen viga­szunk, hogy a hat szesz­ipari vállalat cseréli az ilyen kereskedők neveinek listáját, így a többi helyen ok hiába próbálkoznak. Sdánl ólbnilolillái rihkll belterületi ót építését kezdték HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE Baktalórántháza (KM — N. L) — A hétvégén Baktaló- rántházára látogatott Jakab Ferenc országgyűlési 'képvi­selő kíséretében Szepesi Ist­ván hamburgi politológus. A nagyközség, illetve a térség vezetői és vállalkozói kicse­rélték tapasztalataikat a ma­gyar származású német szak­emberrel, majd a helyi me­legvíz-forrás hasznosításá­nak lehetőségeiről tanács­koztak. Jakab Ferenc a parlamenti munkáról és megyénk gazda­sági helyzetéről adott általá­nos tájékoztatót. Vida Ká­roly, Baktalórántháza pol­gármestere elmondta, hogy a 3700 fős község megyénk kö- zepién, szép tájon fekszik, át­lagon felüli rtt az infrastruk­túra. A gyönyörű erdő és a AFORIZMÁK mellette lévő meleg vizű strandfürdő alkalmas lehet egy turistaközpont kialakí­tására. A szinte kiapadhatat­lan forrású meleg vizű kút négyezer méter mély, 1700 méterig már le is rakták a csöveket. A helyi szakmun­kásképző intézet korszerű kollégiuma alkalmas nyaran­ta vendégek fogadására, de külföldi, vagy belföldi vállal­kozók szálláshelyeket építhet­nek itt. Szepesi István hangsúlyoz­ta, hogy a német turisták egyre inkább érdeklődnek a meleg vizű gyógyfürdők és a falusi turizmus iránt. Ha a terv valóra válik, a majdan itt üdülő német turisták minden turnusban egy-két napra Erdélybe és Kárpátal­jára is „átrándul'hatnak.” NtZOrONT KÉRDÉSÉ rrAz Isten nz n lehetőség, amelyre szívesen hivatkozunk bajaink érzékel- tetősekor (Ma Lennon, zenész) Ugyanez Washingtonból: „Az öböl- háborúban a Jő harcol a Gonosz el­len. És a mi erőinket az Isten is se­gíti."' (George Bosh) Ugyanez Bagdadból: „Ez az a hábo­rú, amelyben velünk van az Isten, az ellenséget viszont csak a Sátán támo­gatja" (Szaddám Húszéin) ébebség „Félek IejekndnL Először is azért, mert újságíró vagyok, és semmiről se szeretnék lemaradni Másodszor meg ezért, mert utalok olyan helyen alud­ni ahová potyognak a bombák.” B. Shaw, a CNN televízió haditudósítója) ÉLETCÉL „Huszonnégy éves vagyok, de remé­lem. hogy leszek huszonöt is.” (D. Hoernie. a 14. KP. alakulat katonája a sivatagból) PÁLT AMÓDOSÍT AS „A mi ellenségünk az Egyesüli Ál­lamok, ezért el kell pusztítani. Ellen­sége Allahnak, a civilizációnak, az emberiségnek és mindennek, ami szent. E gonosz elpusztításához — erőnk szerint — mi is hozzájárulunk.” (Kuvaiti közlemény a múlt év márciusából, mai amerikai lapokban) DÜNTÖ ÉRV ,.Szeretnék Szaddám Huszeinnel ringbe szállni. Azt hiszem, ezt a há­borút egyetlen csapással eldönteném." H. fi. Schwarzkopf tábornok, amerikai főparancsnok; 195 cm, 122 kg) HÖSÉGESKÜ „Ha még egy olyan levelet kapok, amiben azt írják, hogy a ■ sivatagban legalább nagyon kellemes meleg van, azt hiszem, beleőrülök.” (Egy amerikai tengerészgyalogos) IDŐ KÉRDÉSE „Azzal érvelni, hogy az öbölháború egyetlen hónap alatt véget ér, annyi, mintha azt állítanánk, hogy az albán lek és a mongol tugrik a világ veze­tő valutája lesz.” (A. Sanilisant, francia képviselő) Ciicog a krajcár Galambos Béla r vább tart a pénz­szűkítő gazdaságpo­litika, mert az első számú közellenséget az inf­lációt féken kell tartani. A pénzügyi egyensúly sem borulhat fel, mert a fizetö- képességünk megőrzése mellett számíthatunk csak a töke bizalmára, mondja a pénzügyi kormányzat. Logi­kus érvek. Az infláció valóban kulcs­kérdés. Ezt még a másik oldal, az ország gazdaságát az úgynevezett Kupa-prog­ram eredménytelenségétől féltő szakemberek is elis­merik. A jelenleginél na­gyobb, netán háromjegyű pénzromlás esetén ugyanis tervezhetetlenné válnak a beruházások, a megtérülé­sek, a befektetők, gazdál­kodók számára. A tőke pe­dig az ilyen országból el­menekül. Amennyiben pe­dig nem csökken a jelenle­gi szint alá, úgy a bankka­matok normalizálása sem lehetséges. Ami pedig el­engedhetetlen a termelő te­vékenységek elindításához, fellendítéséhez. Több pénzt tehát, éppen az inflációtól való félelmé­ben, nem bocsájt a gazda­ságba, pontosabban a ke­reskedelmi bankok rendel­kezésére a központi bank. Pénz viszont nincs — min­denki tartozik mindenki­nek — s azt a keveset ami van, viszik a gazdálkodók, mint a cukrot, a szinte alig kockáztató kereskedelmi bankoktól. Bármilyen áron is, hisz a korábbi hiteleket, az üzemviteli költségeket és a munkabért valamiből fi­zetni kell, hogy talpon ma­radjon a nagyvállalat. Mert a kicsiknek, főként az indu­lóknak drága ez a pénz, no meg nem is jut. Terentsenek pénzt meg­takarításokra ösztönző, ked­vező betéti lehetőségekkel és alaposan felmért, de kockáztatóbb pénzpiaci ma­gatartással — ajánlják a legfőbb irányítók a pénz­intézeteknek. A bénult pénzforgalmat pedig moz­gásba hozza majd, ha a leg­nagyobb adósoknál megin­dul a csődeljárás és a fel­számolás. Ezekben a gyógymódok­ban is van sok igazság. Csakhogy a csőd igen sok hazai nagyvállalatot fenye­get, így politikai szempon­tok is erőteljesen bejátsza­nak a gazdasági törvények érvényesülésébe. Pénzhiány bénítja továbbra is a gaz­daságot. Ha ez túl hosszú ideig tart még, a terápia bármennyire is kiváló, a beteg egyszer csak váratla­nul elpatkolhat. Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidő Csarnokban szomba­ton este 8 órától tartották meg a Vidám Színpad előadá­sában az Utolsó bölény című háromfelvonásos sláger- operettet. Képünk az első felvonásban készült. HARASZTOSI PÄL FELVÉTELE Kommentár Tettek helyett jövés-menés? Kovács Éva BJIét miniszterrel és négy államtitkárral korábban, hallottam a rádió Napközben című mű­sorában. amely a magyar nyelvoktatás helyzetével foglalkozott. Megvallom, első hallásra igen furcsának tűnt szá­momra a szokatlan időha­tározó, hiszen mitagadás, még ma sem gyakran hal­lani ilyesmit. A téma — melyet alaposan körbejár­tak — igencsak érdekes, még most is, amikor a csapból is a „nyelvtudás szükségessége, fontossága” folyik: aki tud nyelveket, köthet üzleteket, aki be­szélni tud az idegenekkel kiléphet, kaput nyithat a világra... A nyelvtudásra szükség van, ezt ma már mindenki tudja. Amint a rádiós be­szélgetésből is kiderült, ez az illetékesek előtt sem ti­tok. Mindössze azt nem tudják, hogyan lehet a fel­adatot végrehajtani, me­lyek azok a módszerek, amelyek a megoldáshoz visznek. Nyelvtanárokra van szükség — gondolhatja mindenki — s erősíti meg a minisztérium képviselője is. Épp ezért hangzik szokat­lanul, amikor azt is el­mondja, hogy még ma is rossz, nem a kor szellemé­nek megfelelő a nyelvtaná­rok képzése, nem utolsó­sorban aránya. Mint kide­rül, ma is fele-fele az arány az orósz, valamint az egyéb szakosok között, ami a gya­korlatban azt jelenti, hogy pontosan annyi orosztanár­jelöltet vettek fel idén is, mint amennyit az összes többi nyelvből. . ■ Mi az oka annak, hogy az illetékes minisztérium ilyen lassan kapcsol, ilyen nehezen reagál a megvál­tozott körülményekre? A probléma tudott volt, miért nem léptek hát három- négy évvel ezelőtt? — Ez már nem az a mi­nisztérium, amelyet emiatt felelősségre lehetne vonni — hangzik a válasz, — hiszen a garnitúra kicserélődött, a tettek ideje már két mi­niszterrel és négy államtit­kárral korábban elérkezett, — volna ... Épp ez az — gondolom magamban — talán ott a hiba: túl nagy volt a nyüzsgés, kevés a tényke­dés a felelősök között. Pe­dig fordítva mindnyájan jobban jártunk volna ... 1991. szeptember IÁ, hétfő 3 Nézőpont

Next

/
Oldalképek
Tartalom