Kelet-Magyarország, 1991. szeptember (51. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-14 / 216. szám
1991. szeptember 14., szombat HÁTTÉR Kelet-Magyarország A „zöld-’ség gyümölcsei Még a csempét is befőzzük? Szeptember szomorúsága, hogy a zöldségfélék, gyümölcsök lassanként beföL- tesüvegekbe, lecsavarhetat- lan kupakok alá szorulnak. Ismét elmúlt egy nyár, maholnap tavalyi lesz minden, ami nemrég ideinek számított. Az élelmiszerfélék feldolgozásának viszont éppen most jön évadja, a befektetés, az alap- és segédanyagok megvásárlásának, munka, munkaerő szervezésének ideje. Milyen piaci előjelekkel indul a szezon, milyen az általában tapasztalható közérzet az élelmiszer-gazdaság azon ágában, ahol termelő és feldolgozó közvetlen és napi kapcsolatban áll egymással? Erről beszélgettünk Fábián Imrével, a Zöldért mátészalkai üzemének igazgatójával. Szaladgál a »evő — Az ellentmondásokat, nehézségeket sem a vagyon, amivel rendelkezünk, sem a felkészült szakembergárda nem képes teljes egészében feloldani, illetve ellensúlyozni. Hogy egy konkrét jelenséget említsek: elfogadottá vált, hogy nálunk a vevő megy az eladó, az áru után. holott a példaként előttünk járó nyugati piacon természetesen ellenkező gyakorlat uralkodik. O Vajon nem a kereslet és kínálat egymásra ható ingadozása alakítja így a helyzetet? — A kettőnek nem sok köze van a termelői magatartáshoz, mert ez felfogásMikrofabulák (2.) Hz aranytallér Kállai János Elhullnak mellőlem apró tárgyaim; jelenem, múltam, s talán—jövőm védjegyei. Al-körmöci tallérom is elhagyott. Pedig: levegő- fontos volt nekem. Műarany csillogásában a szeretet emlékeztető erejét ra- gyogtatta fel. Félpénzem volt. Sohasem elhagyó, mindig megmaradó, értékében növekvő. Mégis elvesztettem komor, éjszakába forduló estéim egyikén. Kapuzárás előtti csöndben pottyanhatott a felé nyúló, idegen tenyérbe, hogy örökre másé legyen. Pénztárcám üresen tátongó bugyraiban fájó hiánya sikolt felém azóta is. MiéH nem vigyáztál rám? Miért nem fényesítetted gyönyörű arcomat puhán bizsergető ujjaiddal? Tudhattad: én az örökkévalóság vagyonát hagytam volna rád! A megcáfolhatatlan örömök folyton kamatozó bankbetétjeit. Miért engedtél el magadtól? Hajnali cigerettáim lassuló karikái lebegnek gló- riátlan fejem fölött. Surrognak a megbozsduló liftpárok. A reggel érkezésében vakító-csillogó tallér- kám gurul, gurul valami kiméretlenül is csodálatos biztonságú pályán. Az egyszeregy komolyságával térülnek vissza hozzám őrizetlenül hagyott, elbitangolt jószágaim. Élelmiszer-feldolgozás Vaján, harasztosi pal felvétele ban gyökerező megnyilvánulás. Nem kevesen vannac minden igyekezetükkel azon. hogy áruvá nyilvánítsanak olyan terméket is, ami nem az. A szegénységtől való félelem, vagy a meggazdagodás vágya —• párosulva az adókedvezmények körüli bizonytalansággal — türelmetlenül harácsolóvá teszi az embereket. Ez hosszú távlatokban hatalmas károkat okoz. O Milyen vonatkozásban? — Főleg a bizalom és presztízs terén. Itt volt például a júliusi meggyjelenség: a nagy jövős-rnenős káeftés igyekezetben egyik nemzeti kincsünket, s vele a hírnevünket is sikerült, hogy úgy mondjam elintéznünk. Raktak a szállítmányokba csempét, tavalyi befőttet, meg ki tudja még mit, ami a vevőknél géptörést és egy sor más kárt okozott. Meg lepő lenne, ha erről alkalomadtán megfeledkeznének. Bfzni a piacban O Mi jellemzi ma az európai keresletet? — Csak átlagon felüli fajta. minőség, illetve termék talal vevőre. Termelőinknek ennek tudatában kellene figyelniük a minőségre, kezelni, védeni kiszerelni a termést és bízni a piac visz- sza'elzésében, értékítéletében. O Ez hozzáállás kérdése, vagy más akadálya is van? — Amíg a nyugati kisgazdaságokat szaktanácsadói gárda segíti, addig nálunk o növényvédelem eddigi rendszere megszűnőben van, új pedig még nem alakult ki. Márpedig a kilencvenes évekre a világ elért egy színvonalat, kialakult egy természeti kultúra, hozzá kemikáliák, eszközrendszerek, a biotermékek használatát például egész sor kedvezménnyel ösztönzik. Nálunk ezzel szemben a gazda —, akinek nem inge, ne vegye magára — olyan magot vet, amilyenhez hozzájut, és azzal permetez, ami van, vagy amit a boltos, esetleg a szomszéd ajánlott neki. A tudatlanság, a tájékozatlanság kárt okoz, piaci hátrányokat jelent, amit egy-egy szakértői újságcikkel, tv- és rádióriporttal lehetetlen lesz ellensúlyozni. Szakmai barbarizmus Q Mi jelentene megoldást? — Kormányzati, hu kell. hatósági intézkedés, ami elejét veszi a szakmai barbarizmusnak, továbbá a bátrabb és határozottabb privatizáció. Elengedhetetlennek tartom a termelők, feldolgozók és kereskedők demokratikus, erőteljes szakmai érdekképviselet mellett megvalósuló önszerveződését, termelői értékesítési szövetkezetek létrejötté:, de ennek egyelőre nyoma sincs Pedig megoldás kell, mert ez az ország elsősorban a mezőgazdaság zöldjére van festve, amivel tényleg mesz- szire juthatnánk — akár Európába —, de nem így, ahogyan mostanság próbáljuk csinálni. Igazságos hőteherviselést! Mérőműszerek a lakásokban Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — A közelmúltban írtunk arról, hogy olyan rendeletet alkotott a nyíregyházi közgyűlés, amelynek értelmében lehetővé válik, hogy a távfűtéses lakásokban élők mérőműszerek beépítésével annyi hőmennyiség után fizessék a díjat, amennyit valóban fel is használnak. A rendelet kitér arra is, hogy az átalakítás költségeinek negyven százalékát — pályázat alapján — az önkormányzat állja. Bizonyára sokan számolgatnak már otthon, a mérlegeléshez kértünk segítséget Tóth Illéstől, a Távhőszolgál- tató Vállalat osztályvezetőjétől. — Németország egyik legnagyobb hőmennyiségmérőt gyártó cégével, a manheim- beli Istával vettük fel a kapcsolatot — mondta. — Németországban 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezett. miután beszerelték a műszereket a lakásokba. bár ez attól is függ, milyen tél elé nézünk. Az első lépés a hőmennyiségmérésen alapuló elszámolásra talán az lehetne, ha minden épülettömbben mérni tudnák a fűtési energia- és melegvíz-felhasználást. Ez nem is olyan egyszerű. Nyíregyházán összesen 260 hőközpont van, ezekre idén fel kell szerelnie a Távhőnek a hőmennyiségmérőt. Sok hőközpont azonban egyszerre több lakóházat lát el, tehát nem is olyan könnyű az elosztás. Mert míg az Örökösföldön — szerencsére — valamennyi épület alatt van hőközpont, következésképpen lesz mérő, addig a Jósavá- rosban, az Érkerti lakótelepen nincs. Itt a lakónak, ha úgy döntenek, saját költségükön (60—100 ezer forintért épületenként) kell a pincében felszereltetniük. A mérőműszerek átalakítás nélkül csak a kétcsöves rendszerű radiátorokra szerelhetők fel. Egycsöveseknél már furkálás-al, hegesztéssel jár a dolog, így ott a fűtési szezon befejezése után célszerű felszereltetni a speciális radiátorszelepeket. Lakásonként 15—30 ezer forintba kerül a munka. Szeptemberben szeretnék összehívni a közös képviselőket, s tájékoztatni a lehetőségekről, illetve még az idén három városban referehcia- házakat szerelnek fel mérőkkel, ezeket folyamatosan vizsgálják a fűtési szezonban. Nyíregyházán a Sóstói út 7. szám alatt és a Fazekas János tér 11-ben lesz ilyen, a tapasztalatokról tehát itt kérdezhetik ismerőseiket az érdeklődők, Kisvárdán a Felszabadulás lakótelep 13., Mátészalkán pedig a Bajcsy- Zsilinszky út 5—15. szám alatt. Nézőpont) Jenái a környezetért Cservenyák Katalin Nemrég kérdőíveket küldött szét Nyíregyházán a város önkormányzata. Arra voltak kíváncsiak a megalkotók, mennyire elégedettek a polgárok közszolgáltatásaival, közműveivel, mit szeretnének, hogy közérzetük javuljon. Ezen kívül ötleteket is vártak a válaszadóktól: milyen lehetőséget látnak arra, hogy a Nyírség fővárosa — nagy szavak! — felvirágozzon. S jöttek az ötletek. Névvel, név nélkül, főiskolát, egyetemet végzettektől, nyugdíjasaktól és gyeden lévő anyukáktól. Amelyekből kiderült: nagykorúak vagyunk, van véleményünk, szeretnénk tenni a városért, eszünk ágában sincs közömbösnek lenni. Tudunk „globálisan" gondolkodni, nem érdekel a szomszéd verekedése, zajos magnóhallgatása. Csak egy kiemelkedő ötlet a sok közül: létesítsen bank-, biztosító- és szerencsejáték-koncessziót az önkormányzat. A városlakók által elhelyezett pénzt, is ia többi hozadé- kát megforgatva használja az önkormányzat a város fejlesztésére, s mindenki jól jár. A befektető, magyarán a takarékoskodó is örülhet. Kamatozik a tőkéje, ugyanakkor elmondhatja magáról, hogy pénzével elősegítette a város életének jobbítását, s nem valami „mammut- ba nk” más településen történő székházának építéséhez járult hozzá. Nem rxigyok bankszakember. Sokszor nem is értem, mit miért fizetek. Sőt, azt sem tudom, hogy az említett javaslat megvalósítására van-e egyáltalán törvény adta lehetőség. Mégis úgy látom: az emberek szeretnének végre tenni lakókörnyezetükért. Nincs sok pénzük, de azt a keveset is szívesen „forgatnák meg” azért, hogy boldogabban éljenek. Szerintem egyértelmű: meg kell adni nekik a lehetőséget! Baktalórántházán a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kollégiuma az ősztől hatvan hellyel bővült. Itt helyezték el a gépszerelő és gépüzemeltető szakmára felvett tanulókat is. Képünkön az új szakma tanulói gyakorlati órán. HARASZTOSI PÁL FELVETELE Kommentár ______________ Hiteles infeimácint! Csikós Balázs Nemrég beszéltem a gá- vai Üj Erő Termelőszövetkezet elnökével. Előre bocsátom, nem a kárpótlás a fő gondjuk. „Arra törvény van, azt a legjobb tudásunk szerint végre kell hajtanunk” — mondta az elnök. A termelés és értékesítés teljes szervezetlensége nyomja őket az ellehetetlenülésbe. Nem a direkt irányítást várják vissza. Elfogadnák a piac koordináló szerepét, de ma még ilyen piac nincs. A felvásárló és az ipari termékeket közvetítő kereskedelem továbbra is monopolhelyzetben van. Egy példa: aratás sarkában a gabonafelvásárló vállalat megyei értekezleten — százak füle hallatára — ° szerződésben kikötött 610 forintos búzaárat vállalta. Egy hét sem telt bele, a régi szerződést felrúgták és jóval olcsóbban voltak hajlandók a termés egy részét átvenni, a többi még mindig a szövetkezet raktárában fekszik. Abban, a-raktárban, ahová a naprafogót szeretnék betárolni. Jelzések vannak, hogy a teljes termést a napraforgóból sem tudják értékesíteni. A hasonló gondok felsorolása hosszú lenne. Ez már így van. Rosszul van. De hogyan tovább? Vetni kellene. Mit és menynyit? Teljes a bizonytalanság. Hiányoznak az irányadó gazdasági törvények. Nincs olyan igazgatási szerv, érdekképviselet, kereskedelem, amely hiteles információt tudna adni. Megbízható információk hiányában erősen csökkentik a búzavetést. Nem vesznek minőségi vetőmagot, műtrágyát, a gépeiket told- ják-foldják, csak a legszükségesebb talajmunkát végzik. Más ősszel megvették a biztonságos holland vetőburgonyát, most nem. Ne soroljuk tovább. Ez a gazdálkodás szakmailag is teljesen elfogadhatatlan. Lehetséges, hogy jövőre — a mai előremutató információk, kikövetelhető szerződések hiánya miatt — sem a termelők, sem a kereskedők raktára nem lesz tele ... 3 Orvosi lakáshoz vízvezetéket építenek Éejér- csén, ezért kell az úttestet átfúrni. v v t'Z
