Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-05 / 182. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. augusztus 5., hétfő Antall József Nyírbátorban Egyre kilátástalanabb helyzetben Külön köszöntötte a határon túl élőket, akik megőrizték magyarságukat és eljöttek, hogy együtt lehessenek az anyaországbeli fiatalokká1. Kifejtette: a mai politikusok az átmenet veszélyeit, a népszerűtlenséget is vállalják, hogy elősegítsék hazánk további gazdasági átalakulását, de az ország, a cérség olyan lesz, amilyenné a mai fiatalok formálják. — Mi nem visszatérünk Európába — mondta a miniszterelnök —, hanem Európa részét alkotjuk, jó'lehet tőlünk független körülmények miatt maradtunk el Európa élvonalától. Nekünk nem csupán kérnünk kell, hanem mi szolgálatot is tét- . tünk mindenkor Európának és áldozataivá váltunk a nagyhatalmi törekvéseknek egy olyan térségben, amelyik a népvándorlás óta Európa országijaként a legtöbb megpróbáltatást és a legtöbb áldozatot kívánta ezektől a népektől. — Amikor arról beszélünk, hogy mit jelent a népek együttműködése, akkor azt is el kell mondani, hogy nekünk nem csak kérni kell Európától, hanem saját kul- turá’is értékeinket, vállai- kozókedvünket, tehetségünket kínáljuk fel a világnak. Nem tehetségtelenebb népek élnek itt, mint Nyugat-Euró- pa fejlettebb országaiban, nem a tehetség hiánya okozta, ha elmaradtunk, hanem a reánk nehezedő történelmi, politikai kényszerhel^zet/ak. Ebéd után a műemlék református templomban egy virágkiállítást nyitott meg a miniszterelnök, akit a templom bejáratánál Kocsis Elemér tiszántúli református püspök köszöntött. A kormányfő útja innen a Minorita templom kertjébe vezetett, ahol szoboravató ünnepségen vett részt, az eseményre Nyírbátorba érkezett Für Lajos honvédelmi miniszter társaságában. Itt állították fel Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát, Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. Nyírbátor polgármestere köszöntötte a több száz fős közönséget, akik közül sokan adományokkal járultak hozzá a szobor költségeihez. Köszönetét mondott a művésznek, aki nemcsak a fejedelem alakját, hanem szellemiségét is bronzba öntötte. Antall József miniszterelnök avató beszédében többek között arról szólt, hogy a fejedelemszobor avatása nemcsak Nyírbátornak, hanem az egész országnak eseménye. Nyírbátoré az érdem, az országé az öröm, hogy az előtt a fejedelem előtt tiszteleghetünk, akinek szellemisége része a magyar történelemnek, diplomáciai képessége a túlélés, az európai szerepvállalás tekintetében örök példaadója nemzeti múltunknak. Felelevenítette a miniszterelnök Nyírbátor történelmét, hiszen ez a város olyan személyiségekkel hozható összefüggésbe, mint Bethlen, Bocskai, a Báthoryak, akik mindenkor legjobbjaink közé tartoztak, akik mindig áldozatkész magyarok tudtak lenni. Bethlen Gáborra emlékezve a kormányfő kiemelte: a fejedelem az akkori maradék független Magyarországon, Erdélyben megvetve lábát megkísérelte súlyos katonai, földrajzi, történelmi körülmények között az ország szuverenitásának helyreállítását. Bethlen Gábor nehéz örökséget vett át, és ilyen körülmények között a három részre szakadt ország egyik harmadában megteremtette az önálló államiság alapját, amelytől azt remélte: szerencsésebb körülmények között helyreállíthatja az ország egészének függetlenségét, virágzóvá teheti Magyarországot. Bethlen Gábor úttörő szerepet töltött be a művelődési intézmények meghonosításában, saját korában a legmodernebb gazdasági törekvéseknek is előfutára volt. Külpolitikája ma is zseniálisnak nevezhető, egyaránt ismerte a törökök politikai fortélyait és a Habsburg-birodalom törekvéseit, kapcsolatait Európa államaival kamatoztatta Erdély, s Magyar- ország javára. A most ismét függetlenné vált Magyarországon is emlékezni kell Bethlen Gáborra — hangsúlyozta a miniszterelnök, mert tőle politikát, diplomáciát, külpolitikát lehel tanulni. Most, amikor Magyarország újra az elindulás korszakát éli, Antall József felelevenítette a vérrel íródott, könnyel áztatott történelmünk újrakezdéseit. A tatárjárást követően. Mohács, a Rákóczi-szabadság- harc, 1848 után, a kiegyezést követően, az első, majd a második világháború után. Ez a történelem arra kötelez bennünket, hogy őrizzük elődeinket, de arra is. hogy éljünk azzal, amit az újrakezdés jelent. Több mint négy évtized után most újra kell kezdeni gazdasági, társadalmi, politikai bajaink orvoslását, az országépítést, át kell alakítani gazdasági életünket, mert működésképtelen gazdaságot örököltünk, és olyan irányba vezetett utunk az ország eddigi irányítása alatt, aminek nincs folytatása. Az emberek nem felejtik el, hogy az út, amit mutattak, zsákutca volt, csak a zsákutcát jelző táblát elfelejtették időben kitenni. A hatalmat, a kormányzást azért adták át békés úton. mert nem tudták tovább megtartani. Most pedig kihasználva a gazdasági, a társadalmi nehézségeket, az életszínvonalat sújtó rendelkezéseket, jelenségeket, úgy tesznek, mintha ehhez semmi közük nem lett volna. Bethlen Gábor szobrának tövében nyugodtan jelenthetjük ki — mondta végezetül a miniszterelnök —, hogy a magyar történelem hűségre, szolgálatra kötelez és akik itt élnek, tudniuk kell, mit jelent európainak, magyarnak lenni és mit jelent újrakezdő országban vállalni azokat a történelmi nehézségeket, megpróbáltatásokat, amelyeket Bethlen Gábor nem tudott végrehajtani. Nekünk most az a dolgunk, hogy ebben a hazában, ezen a területen, ami talpunk alatt maradt, szilárdítsuk meg szuverén, független hazánkat, s ez legyen egyben anyaországa, anyanemzete minden magyarnak, éljen itthon, vagy a határainkon túl. Ebben a szellemben, ezzel az örökséggel adom át Nyírbátor közönségének Kiss György csodálatos alkotását. A Szózat hangjai után a minorita templomba vezetett Antall József útja. A templom bejáratánál Tóth Alajos, minorita tartományfőnök és Horváth János házfőnök köszöntötte a kormányfőt, majd bemutatták a műemlék templomot és a Krucsay-oltárt. A nyírbátori múzeumban dr. Dám László igazgató kalauzolta a miniszterelnököt. A múzeumlátogatás befejezéseként Antall József a könyvtárszobában kötetlen beszélgetést folytatott a térség, a megye, a város, az egyházak vezetőivel, országgyűlési képviselőkkel. Meghallgatta az igazgató tájékoztatóját a hatvanezer tárgyat őrző intézmény tudományos tevékenységéről, majd véleményt cserélt a jelenlévőkkel időszerű kulturális, művelődéspolitikai kérdésekről. Végül Dám László igazgató a tudományos munkáikból összeállított ajándékcsomagot nyújtott át a miniszterelnöknek, aki emléksorokat írt a múzeum vendégkönyvébe. Délután 5 órakor megszólaltak a fanfárok a városháza erkélyén, a díszteremben felcsendült a Himnusz és Gaál Mihály alpolgármester rövid köszöntője után ünnepélyes hangversennyel megnyílt a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor. A kormányfő Kovács Dénes hegedűművész és Szenthelyi Judit zongora- művész játékát hallgatta. A miniszterelnök nyírbátori látogatása baráti beszélgetéssel ért véget. Csomagtorvof fogadott ol az FSZDL Budapest (MTI) — Újabb 45 szakszervezetet vettek fel a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájába a szervezet országos választmányának szombaton. Budapesten tartott ülésén. Ez ;s bizonyítja, hogy nincs szó az egész szakszervezeti mozgalom válságáról — tájékoztatta a sajtó képviselőit Forgács Pál, a Liga elnöke és Horn Gábor szóvivő. A tanácskozás eredményeit összegezve elmondták: a testület elfogadta azt a csomagtervet. amely a szociális megállapodás alapfeltétele. A csomagterv passzusaiban megállapítják, hogy a munkavállalók. a munkanélküliek és a nyugdíjasok jelentős részének helyzete egyre kilátástalanabb: az áremelkedések, az infláció elemi létfeltételeiket veszélyeztetik. Hangsúlyozzák, a Liga tavaly május óta sürgeti, hogy szülessen erre vonatkozó megállapodás a kormány és a munkavállalók érdek- védelmi szervezetei között. A Liga választmánya megbízta az ügyvivő bizottságot, hogy ezt a szociájis követeléscsomagot alapul véve törekedjék az Érdekegyeztető Tanács munKavái- lalói oldalát alkotó valamennyi szervezettel közös álláspont kialakítására. A többi érdekvédelmi szervezettel együtt kezdeményezzen találkozót a miniszter- elnökkel, hasson oda, hogy a parlamenti pártok támogassák a közös szakszervezeti követeléseket. Tragédiával fenyeget a jugoszláv válság Belgrad (MTI) — Küldetésünk kudarcot vallott — jelentette ki vasárnap Belg- rádban Hans van den Rroel; holland külügyminiszter, aki az Európai Közösség külügyminiszteri küldöttségének élén tárgyalt a szlovén, a horvát és a jugoszláv vezetőkkel. A holland külügyminiszter „mély sajnálattal konstatálta”, hogy a küldöttségnek nem sikerült megszereznie minden politikai tényező támogatását ahhoz, hogy a közösség megfigyelőinek tevékenységét kiterjesszék Horvátországra is. (A néhány hete aláírt brioni deklaráció szerint az EK megfigyelőinek tevékenységét csak akkor terjeszthetik ki Szlovénián kívülre is, ha abba minden fél beleegyezik.) A holland, a luxemburgi és a portugál külügyminiszter azért érkezett ismét Jugoszláviába néhány nappal ezelőtt, hogy olyan memorandumot dolgozzanak ki, amely lehetővé tenné, hogy külföldi megfigyelők is részt vehessenek a horvátországi tűzszünet ellenőrzésében. Az EK „trojkája” Belgrád- ban kétszer is tárgyalt Slobodan Milosevics szerb elnökkel, valamint újból találkozott Franjo Tudjman horvát elnökkel és a 8 tagú szövetségi elnökség 5 tagjával is. A holland külügyminiszter vasárnap délutáni belgrádi sajtóértekezletén komoly aggodalmát fejezte ki Jugoszlávia jövőjével kapcsolatban, amely véleménye szerint tragédiával és katasztrófával fenyeget. JUGOSZLÁVIA: Horvát katonák augusztus 2-án szerb állásokat figyelnek a horvátországi Szarvason. Háttérben a szerbek által megrongált templom tornya. KM TELEFOT0 Késik a megegyezés Kétszázéves a Brandeabirgi Kapa Moszkva (MTI) — Egyelőre nem tudni, mikor újítják fel a magyar- szovjet tárgyalásokat a szovjet hadsereg kivonásával kapcsolatos pénzügyi vitáról — jelentette ki a szombati Izvesztyijában Juri j Grisin admirális, szovjet külgazdasági miniszterhelyettes. Grisin leszögezte: ha a magyar fél továbbra is mereven ragaszkodik álláspontjához, akkor Moszkva csakis a szovjet csapatok magyarországi jelenlétével kapcsolatos korábbi kormányközi szerződéseket tekinti érvényesnek, márpedig azokban nem szerepel semmiféle utalás a környezeti károk kötelező ellentételezéséről. Grisin szerint a szovjet fél jóindulatának köszönherő, hogy a júniusban félbeszakadt tárgyalásokon egyáltalán belement ennek a megvitatásába is. A szovjet admirális nem kellően megalapozottnak nevezte a magyar szakértők által elkészített vizsgálati anyagot, s határozottan értésre adta: — Ha a magyarok továbbra is túlzott követelésekkel állnak elő, akkor kénytelenek leszünk szó szerint értelmezni a kormányközi megállapodásokat — mondta a szovjet miniszterhelyettes. Az Izvesztyija munkatársai Annus Antal altábornagyot is megkérdezték a magyar fél véleményéről. Annus elmondta: Magyarországnak az abszolút nullamegoldás a legmegfelelőbb, vagyis az, ha egyik ország sem tartozna a másiknak. Grisin admirális hozzátette azonban: csak olyan nullamegoldásba mennek bele, amelyben a szovjetek Magyarországgal szembeni adóssága és az általuk hátrahagyott ingatlanok közösen megállapított értéke kiegyenlítené egymást. Könyvritkaság Keszthely (MTI) — A Keszthelyi Festetics-kas- télyban lévő Helikon Könyvtár 90 ezier kötetének új.naosztályozása közben rábükkantalk a nagy szombati származású Sámboki János romano- rum principum effigies (Római uralkodók képei) című, 1552-ben, Stuttgartban kiadott művére. A Strasbourgban bölcsész- és Párizsban orvosi diplomát szerzett Sámibaki a könyve;t Miksa császárnak ajánlotta. Eddig esa'k a mű két, részben hiányos példányának létezéséről tudtak a szakemberek: egyiket a Széchényi Könyvtárban, a másikat az Akadémia Könyvtárában őrzik. A keszthelyi kötet értéke, hogy teljes terjedelemben, épségben és jól olvashatóan maradt az utókorra. Berlin (MTI) — Kormányok jöttek és mentek — a Brandenburgi Kapu, Berlin jelképe a Pariser PlaU-on, azonban maradt. Augusztus 6-án, kedden lesz 200 esztendős a klasszicista stílusban tervezett Brandenburger Tor, Berlin egyetlen épségben meemaradt városkapuja — az egykori 18 közül. Az 1700-as évek végén, II. Frigyes Vilmos uralkodása alatt minden ceremónia nélkül adták át rendeltetésének a közel 20 méter magas, 65 méter széles kaput a város vámhatárát jelentő falban. A Brandenburgi Kapu sok mindent megélt: a porosz államot, a Napóleon ellen vívott felszabadító háborúkat, a császárságot, a Weimari Köztársaságot, az első világháborút, a „Harmadik Birodalmat”, a második világháborút és annak következményét, a kettéosztott Németországot. Richard von Weizsäcker államelnök mondotta egyszer: „A német kérdés mindaddig nyitott lesz, amíg a Brandenburger Tor zárva marad.” 1989 decemberének végén Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Hans Modrow, az NDK akkori miniszterelnöke együtt sétált át az újra megnyitott Brandenburgi Kapu oszlopai alatt. A zuhogó eső ellenére ezrek árasztották el a Pariser Platz-ot, hogy tanúi legyenek a kapu újbóli megnyitásának. A német egyesítés során a két országot elválasztó kapu az összetartozás, a nyitottság jelképévé vált, amelyre mi magyarok is büszkék vagyunk, hiszen annak idején, a Németh-kormány bölcs döntése nyomán átengedtük határainkon a keletnémet turistákat. A 200. évforduló ünnepségeire meghívták Weizsäcker államelnököt és Kohl kancellárt is. Berlin városi hatóságai azt tervezik, hogy a környező utcák forgalmi dugóinak enyhítése végett az autóbuszok és a taxik áthaladhatnak a Brandenburgi Kapu alatt. A környezetvédők azonban ellenzik ezt, arra való hivatkozással, hogy a motorgázok károsítanák a kaput. Pontosan egy hétre rá, augusztus 13-án emlékeznek meg a berliniek a Berlini Fal felépítésének 30. évfordulójáról.
