Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. augusztus 29., csütörtök A szereposztó nem Gorbacsov I Kelet-Magyarortzág kiilöatudósítója, Dajka Béla jelenti Moszkvául Egy héttel a konzervatív puccs leverése után Moszk­va a maga megszokott, szürke egyhangúságával fogadja a Kijevi pályaud­varra érkező látogatót. Nyoma sincs már a né­hány nappal ezelőtti fel­fordulásnak. Igaz, a város óriási kiterjedése, a nagy távolságok miatt az elmúlt hét első napjaiban lezajlott események kétségbeejtően forró pillanatainak hatását a központtól távolabb lakó emberek csak alig-alig érzékelték. Csupán az el­vonuló tankok jelezték: vészhelyzet van. A puccsnak vége, a puccsistákat letartóztat­ták, s megindult ellenük az ügyészi vizsgálat. A hírek szerint várhatóan hazaáru­lás vádjával kerülnek majd bíróság elé, a perek meg­kezdéséig azonban való­színűleg néhány hetet vár­ni kell még. Elkezdődött viszont egy új folyamat, egy politikai átrendeződés. - A Szovjet­unió hatalmi porondján mindenki új szerepet kap, azonban korántsem Gorba­csov lesz az, akt ezeket ki­osztja. A szovjet (vagy most már inkább orosz?) fővárosban a szerdán délben érkezett tudósító az elmúlt hét ese­ményeinek nyomát kutat­ja. Az Orosz Föderáció par­lamentjének hófehér épüle­te közelében, ahol a barri- kádok emelkedtek, teljes nyugalom uralkodik, a rak­parton zavartalanul folyik a közlekedés. A politikai élet most nem is itt, ha­nem a Kreml falai mögött, a Legfelsőbb Tanács szék­házában zajlik. A* Vörös térről is látható sárga szí­nű, zöld kupolás épületen új zászló tűnt fel: az Orosz Föderáció fehér—kék—pi­ros trikolorja. Ez is a meg­változott erőviszonyokat tükrözi. A Legfelsőbb Tanács teg­napi ülésének egyik legfi­gyelemreméltóbb eseménye kétségtelenül Lukjanovnak, a Legfelsőbb Tanács le­váltott elnökének délelőtti felszólalása volt, Lukjanov képviselők követelésére ka­pott szót, hogy tisztázhassa a puccs idején játszott sze­repét. A szovjet parlament egykori elnöke leszögezte: a puccsot az ő tudta nélkül hajtották végre, Lukjanov elmondása szerint 18-án késő este érkezett vissza szabadságáról, s ekkor már a kész tényekkel találta magát szembe. ö figyel­meztette a puccsistákat, hogy ezzel a lépéssel ve­szélybe sodorják az orszá­got, s könnyen polgárhábo­rús helyzet alakulhat ki. Ezért nem vett részt a ha­talmat magához ragadó bi­zottságban sem. Hibájának ismerte el viszont, hogy késlekedett a Legfelsőbb Tanács összehívásával. Egyes képviselők azonban úgy ítélték meg, hogy Luk­janov nem foglalt egyértel­műen állást a junta ellen még 21-én sem, amikor a puccs bukása már előre látható volt. Az elmúlt napokban Moszkva utcáiról jónéhány köztéri szobrot is eltávolí­tottak. Dzerzsinszkij em­lékműve után elvitték he­lyéről Kalinyin és Szverd- lov szobrát, s állítólag Le­nin monumentális szobrát az Oktjábrszkaja térről ed­dig csak azért nem bontot­ták le, mert tetemes töme­ge miatt egyelőre nem tud­ták azt meszervezni. Hol vannak az atomfegyverek? Teller Ede Szombathelyen Szombathelyre érkezett szerdán Taller Me profesz- szor, a világhírű tudós, a modiem fizika egyik meg­alapítója, hogy csütörtökön előadást tartson azon a nem­zetközi tudományos tanács­kozáson, amin a világ min­den tájáról mintegy 350 fi­zikus és kémikus vesz részt. A professzor a fizikai aktu­ális kérdéseiről, illetve a szupravezetés legújabb kuta­tási eredményeiről tart elő­adást az angol nyelvű, pénte­kig tartó tanácskozáson. Az immár 84. évében járó tudóst szombathelyen a me­gyeházán köszöntötte Pusz­tai Gyula, a Vas megyei köz­gyűlés elnöke. Rendőrök katonaruhában Moszkva (MTI) — A szov­jet parlament feloszlatta a központi kormányt, amely­nek tagjai részesei voltak a múlt heti puccskísérletnek. A Legfelsőbb Tanács elsöp­rő többséggel fogadta el Gorbacsov elnök bizalmat­lansági indítványát. A szovjet államfő rende­letet adott ki a KGB teljes feloszlatására, mert a titkos- szolgálat vezetése bűnrészes volt a puccskísérletben. Gor­bacsov a Honvédelmi Mi­nisztérium hatáskörébe he­lyezte a KGB több száz ezer főnyi fegyveres testületét. Washington, (MTI — tud.) — Vállaljon a nemzetközi közösség szerepet a Szov­jetunió 27 000 nukleáris rob­banófejének ellenőrzésében — javasolta Jevgenyij Veli- hov akadémikus, Mihail Gorbacsov tudományos ta­nácsadója. Velihov szerdán a The Washington Postban megje­lent nyilakozatában kijelen­tette : nemzetközi testületre van szükség a feladathoz, amelyet elfogad a szovjet társadalom is. A Start-szer­ződés ellenére a szovjet (és az amerikai) atomerők szer­kezte változatlanul olyan, hogy első csapást tudjanak mérni — mondotta. A lap amerikai források­ból úgy értesült, hogy Mak- szimov tábornok, a szovjet hadászati rakétaerők pa­rancsnoka az államcsíny ide­jén az SS—25-ös, mozgatha­tó indítóállású rakétákat visszavonta telepítési he­Másodfokon is elítéltek egy korrupt adórevizort Szombathelyen. Hoffer Im­re még tavaly novemberben felkeresett egy szombathelyi kisiparost — aki adóhátralé­ka miatt perben állt a me­gyei adóhatósággal —■_ ígérve, hogy mint az apeh szakértő­je 50 ezer forint ellenében lyükről a helyőrségekbe, ami a drámai napokban igen megnyugtató jelzést adott a Nyugatnak. Az amerikai adatok szerint egyébként az atomrobbanó­fejek nagy többségét az Orosz Köztársaságban tárol­ják: a 16 interkontinentális silós rakétatámaszpontból 12, a 12, mozgatható indítóállá­sú rakétabázisból 10, a 26, stratégiai bombázókat szol­gáló repülőtérből 11 van Oroszországban, egyúttal mind a hat atom-tengeralatt­járókat kiszolgáló bázis. Ugyanakkor szinte vala­mennyi többi köztársaságban — köztük a balti államokban is — vannak atomfegyverek. Ukrajnában például pervo- majszkban 56. derezsnajában 60 atomrakétát telepítettek, kazahsztánban két nagy ra­kéta támaszpont működik. A Szovjetunió mintegy 8800 harcászati atomfegyveréből ugyancsak jut csaknem min­den köztársaságra. csökkenteni igyekszik annak többmilliós adóhátralékát. Az ügy vizsgálatakor idő­közben az is kiderült, hogy Hoffer egy másik alkalom­mal 100 ezer forintot kért szolgáltatásáért. Hoffer Im­rének egy év nyolc hónapi börtönbüntetést kell leülnie. Börtönben az adóreviznr Egyezményt írt alá Andrjev Kozirjev orosz és Jeszensz- ki Géza magyar külügyminiszter azután, hogy a vendé­get fogadta a magyar miniszterelnök is. Az orosz veze­tésnek nincs biztonsági téren semmilyen követelése Ma­gyarországgal szemben, afigyelmet a gazdasági felada­tok megoldására kell fordítani. „Akció" erőszak esetére A Tizenkettek nem fogják elismerni a határok fegyve­rekkel történő módosítását. Így foglaltak állást az Euró­pai Közösségek külügymi­niszterei a jugoszláv hely­zetről. Hírügynökségi jelen­tések szerint a miniszterek tanácskozásán megállapodás született: ha vasárnapig si­kerül életbe léptetni a tűz­szünetet Horvátországban, akkor az EK kész békekon­ferenciát szervezni az összes érintett jugoszláv fél részvé­telével. „Nemzetközi akciót” helyeztek kilátásba, ha Szer­bia nem fogadja el a javas­latot. Pártvélemények a politikai énről (2.) Nyíregyháza (KM — B. E.) — Körkérdéseinkben az alábbiakról kérdeztük a parlamenti pártok megyei szervezeteinek vezetőit: hosszú, forró ősz követke­zik-e a politikai életben, hogyan látják a nyári szü­net után megkezdődő par­lamenti munkát, a koalí­ciós és az ellenzéki pártok viszonyát. milyen esélye lehet annak, hogy pártér­dekeken felül a megye ér­dekei érvényesüljenek e halmozottan hátrányos helyzetű térségben? SZDSZ: Fellarrésadliat a levegő GICZEY PÉTER, MESTER BÉLA AZ SZDSZ MEGYEI EGYEZTETŐ TANÁCSÁ­NAK ÜGYVIVŐI: Sem politikailag, sem gaz­daságilag nem számíthatunk gyors változásokra, tovább folytatódik a gazdaságban a lassú romlás, a politikában pedig egy-egy téma körül forrósodhat fel a levegő. Ügy gondoljuk, igazi vál­tozást az okozhat, ha a kor­mány végre a parlament elé terjeszti azokat a gazdasági törvényeket, amelyeket más­fél év óta hiába várunk mindannyian. Szeretnénk a felesleges viták és indulatok megelőzése és a parlament munkájának javítása miatt, ha a kormánykoalíció párt­jai között, de főként az MDF-en belül, javulna az előzetes egyeztetés mecha­nizmusa, így nem a plenáris üléseken kellene olyan kér­déseken vitatkozni — mint például a kárpótlási törvény esetében — melyeket a koa­líciós pártok egymás között előzőleg megtárgyalhattak volna. Bízunk abban, hogy végre a világkiállítás kérdése az észérvek alapján nyugvó­pontra jut. Korábbi állás­pontunk nem változott, meg­ítélésünk szerint az utóbbi időben a bizonytalansági té­nyezők tovább szaporodtak, ezután sem látjuk biztosí­tottnak azt, hogy az Expo az állampolgárok nagyméretű megterhelése nélkül meg­rendezhető lenne. Ezek a terhek megyénk lakosságát még súlyosabb helyzetbe hoznák. Ma a 35—38 százalékos infláció mellett a legnagyobb veszély a gazdasági életben beinduló ár- és bérspirál fe­lől fenyeget. A helyzet to­vábbi alakulása szempontjá­ból kulcsfontosságú, milyen költségvetést terjeszt be a kormány, és megyénk pozí­ciójának javítása érdekében szükség lenne a megyei or­szággyűlési képviselők ösz- szefogasára, — ezt már a ta­valyi választások után az SZDSZ többször is kezdemé­nyezte. Tavaly ősszel az SZDSZ képviselője Szabó los-Szat- már-Bereg elmaradottsága tárgyában interpellált a mi­niszterelnökhöz. A kormány képviselője válaszában olyan adókedvezményekről, a költ­ségvetésbe is beépíthhető technikákról beszélt, melyek elősegíthetik térségünk fel­zárkózását. Sajnos, a költ­ségvetés elfogadásánál a kormány nem váltotta be ígéretét. A nyíregyházi kihelyezett kormányülésen ígéretet kap­tunk arra, hogy a költségve­tés összeállításakor figyelem­be veszik elmaradottságun­kat. Reméljük, most valóban így lesz. MSZP; Uilínyeiesebb a ludasig JUHÁSZ FERENC ME­GYEI ÜGYVEZETŐ TIT­KÁR: Tartózkodnánk az olyan jóslástól, amely bizonyosra veszi, hogy „forró” őszünk lesz. Bekövetkeztét azonban sok tény valószínűsíti: a bér­ből és fizetésből élőket súj­tó anyagi terhek drasztikus növekedése; a mind súlyo­sabbá váló és minden munka- vállalói réteget érintő mun­kanélküliség; a mezőgazda- sági népességet kilátástalan helyzetbe hozó értékesítési válság; a földtulajdonnal nem rendelkező termelőszö­vetkezeti tagok helyzetének rendezését lehetetlenné tévő törvényhozási taktika: (a szövetkezeti és átalakítási törvény késleltetése); az ok­tatás költségeinek emelkedé­se, lásd tankönyvárak; a kor­mányzat szociális érzéketlen­ségére utaló adóztatási el­képzelések — pl. a családi pótlék megadóztatásának öt­lete; bölcsődék, óvodák bezá­rása; a segélyezésekre, tár­sadalmi önsegélyezésre ha­gyatkozó szociálpolitika stb. Aggodalommal tölt el ben­nünket a köznyugalmat fel­bolygató néhány jelenség: pl.: a „söprés-takarítás” esz­méjének feltáplálása; fontos kormányzati tényezők, párt- politikusok fenyegető hangú megnyilatkozásai. Pl.: „Van­nak. akik ellenünk álmod­nak (?!). s nekünk köteles­ségünk e jelenségekre oda­figyelni”. (Boross Péter) „A toleranciát ki kell iktatni a történelemből.” (Csurka Ist­ván). A parlamenti munkában a beterjesztett törvényjavasla­toknak a leglényegesebb, mindenekelőtt a gazdasági kérdésekre kellene irányul­niuk, a tárgy- és szakszerű­ség követelményének érvé­nyesülése mellett. A szocia­lista frakció, úgy gondoljuk, szereplésével ezt a törekvé­sét nyilvánította ki. A pártérdekek nem feltét­lenül mondanak ellent az ál­talánosabb — regionális vagy országos — érdekeknek. Hogy ez ténylegesen így van-e, annak nyilvános vitá­ban, a közvélemény kiala­kulását lehetővé tevő for­mákban kellene eldőlnie. Az a véleményünk, hogy me­gyénk ebben a tekintetben kevésbé felszabdalt, mint a parlament. A helyi fórumo­kon az együttműködés za­vartalanabb, mert o kor­mányzó pártok nem annyira túlsúlyosak, mint az ország­gyűlésben, s mert a helyi gondok megoldásának kere­sése kevésbé tűri az ideolo­gikus — kizárólag pártszem­pontú megközelítéseket. A kölcsönös önmérséklet jelei inkább tapasztalhatóak az önkormányzatokban, mint az országos politika színterein. Nem lenne helyes elhallgat­nunk azonban, hogy helyen­ként türelmetlenséget és a kizárólagosságra való törek­vést is tapasztalunk. Ennek szimbolikus megnyilvánulá­saként fogható fel, hogy Nyírbátorban a miniszterel­nök látogatásakor a piros szegfűt hatalmi szóval kitil­tották a Bethlen-szobor elé szánt csokorból. FIDESZ; Rigáin»! is Hierin» A FIDESZ MEGYEI SZER­VEZETÉNEK ÁLLÁSPONT­JA: Az a várakozás, amely rö­viden „hosszú forró ősz”- ként írható le, reális prog­nózis. A tünetei jelentkezhet­nek sztrájkokban, a taxis­blokádhoz hasonló megmoz­dulásokban vagy a társada­lom még nagyobb közönyé­ben, amely közöny hosszú távon veszélyesebb lehet a sztrájkoknál is. Év vége felé általában is nőnek a feszültségek, külö­nösen igaz ez a most követ­kező időszakra, amikor a keleti kereskedelem ka­tasztrofális beszűkülése ko­moly válságot idézett elő az iparban, most pedig a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari exportlehetőségeket korlátozza drasztikusan. Emiatt, s a válság más té­nyezői miatt is ugrásszerűen nő a munkanélküliek száma, s ez szinte elviselhetetlen terheket ró mind a munka- vállalókra, mind a költség- vetésre. Szomorúan vesszük tudo­másul, hogy a FIDESZ-hús- véti tojásként emlegetett hatpárti tárgyalás már szin­te a kezdeteknél megfenek­lett. Sajnos a nyárelőn mes­terségesen felszított III/III- as botránya (Torgyán-dosz- szié), majd a koalíció két legnagyobb pártjának igen­csak megromlott és eldur­vult viszonya nem járult hozzá az általunk kívána­tosnak tartott felelős és kon­szolidált politikai állapot­hoz. Ezek a fejlemények ugyanakkor felvetették a demokráciától idegen dema­góg, populista irányzat ki­alakulásának lehetőségét. Remélhetőleg ősszel a parlament végre az oly régóta várt és általunk mindunta­lan sürgetett gazdasági tör­vények megalkotásához lát, s a képviselők az eddigi­eknél színvonalasabb, kiér­leltebb törvénytervezetekhez mondhatják el javaslata­ikat. Bízunk benne, hogy ez ideinél világosabb, átte­kinthetőbb és minőségileg is megújult költségvetést tárgyalhat a parlament és fogadhat el. Térségünk szempontjából, sajnos, a helyzet még az átla­gosnál is több veszéllyel fe­nyeget, hiszen az itt élő em­bereknek zömében nincsenek tartalékai s a legtöbbször kitörési lehetőségei sem. Vá­rakozással tekintünk ugyan­akkor a kormány régiókat érintő lépései elé, amelyhez a nyíregyházi és a megyei közgyűlés vezetősége által felkínált közreműködési le­hetőséget kihasználva kíván­juk javaslatainkat érvényre juttatni. Meggyőződésünk szerint csak rugalmas és toleráns, a kialakult helyzetet folya­matosan figyelemmel kísérő, saját hibáiból tanulni képes és hajlandó kormánypoliti­kával lehet az országot és megyénket különösen sújtó válságból kijutnunk. „Pártérdekek” a többpárti demokráciában mindenhol léteznek, hiszen a pártok feladata a képviselt állam- polgári csoportok érdeke­inek ütköztetése. A problé­ma ott kezdődik, ha ez csu­pán egy párt szervezeti ér­dekét jelenti, ha ■ nincs össz­hangban a képviselt polgá­rok érdekeivel, vagy ha másról szólnak a pártok kö­zötti ütközések, mint ami a polgárokat érinti. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom