Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-13 / 189. szám
U91. augusztus 13., "kedd HÁTTÉR Kelet-Magyarorszag Feléled a Skorpió JÖNNEK AZ AMERIKAIAK Nábrádi Lajos Nyírbátor (KM) — A Nyírbátori Scorpio Cipőgyárban az imént szakították le a telexgépről a jó hírt tartalmazó szalag«»!. Bizakodóvá vált a hangulat, ám lent a hosz- szd üzemcsarnokban „foghíjasak” a szalagsorok, több tucat gép bekapcsolatlanul pihen. Az egyik soron kifogástalan olasz bőrből nyűhe- tetlennek tűnő stopnis sportcipőket készítenek amerikai megrendelésre. Kicsit távolabb mutatós felsőrészek készülnek az igényes német piacra. Az ■ irodán és az üzemben most napi beszédtéma, hogy áprilisban elbocsátottak sok dolgozót, pár napja meg felvételt hirdettek. lap veit a riadalm A fordulathoz egy kis történeti áttekintés. A jogelőd, az Auróra 1988-ban csődbe jutott. Főleg a szovjet piac összeomlása miatt. Az üzemet megvette a Pécsi Bőrgyár. azzal a szándékkal, hogy a hazai, pontosabban a pécsi bőrből rengeteg cipő legyártható, és a határ közelsége miatt gyorsan átszállítható a Szovjetunióba. Az elképzelés az ismert okok miatt kútba esett. Az ISM német cég 1987-ben még rendéit egy keveset, tavaly és idén semmit. A baj neim jár egyedül. Ogy volt, hogy egy külföldi cég éppen Nyírbátorban egy új cipőgyárat hoz létre. Mindezek miatt nagy volt a riadalom a valaha jobb napokat látott gyárban. Több kapkodó intézkedés és elbocsátás után június közepén váltás történt az igazgatói székben. A nem egészen két hónap alatt sok minden történt... Az új igazgató Boldizsárné Török Mária: — A gyár a múlt évet 79 millió forint veszteséggel zárta, én ezt a veszteséges üzemet vettem át, attól az igazgatótól, aki pár hónapig vezette a gyárat. A világhírű amerikai NIKE cég már tavaly rendelt ugyan egy kisebb tételt a sportcipőkből, de ez év elején gyakorlatilag visz- szalépett. A Tannimpex Külkereskedelmi Vállalattal közösen kapcsolatba léptem az amerikaiakkal. Hajlandók voltak idei megrendelésekre, de pozíciójukat kihasználva igen alacsony árat ígértek. "Lényeg, hogy ezt a megrendelőt visszacsaltuk. — Mi a jó az amerikaiakkal kötött üzletben? — A friss telexhír is azt erősítette meg, hogy igényt tartanak bérmunkánkra. Minden alapanyagot ők biztosítanak. Ismerik a műhely- csarnokunkat. augusztus második felében korszerű gépeket, jó technológiát hoznak ide. Október elején indul a próbaüzemelés az új gépeken egy műszakban. Mukislelvítel — A biztos megrendelés hogyan befolyásolja a létszámot? — Ez év áprilisában az akkori vezetés elbocsátott kettőszázötven dolgozót. Most meghirdettük, hogy felve- szünk szabászokat, túzokét és segédmunkásokat betanításra. összesen százötvenen jelentkezhetnek a következő néhány hónapban. Az áprilisban elbocsátottak közül is többeket visszavettünk. A szalagsor végén, a parányi művezetői irodában, találjuk Iski Tibor művezetőt, aki szintén az elbocsátottak, illetve a visszahívottak közé tartozik. Ezt mondja: — Szakmunkásként, illetve művezetőként tizenöt évet dolgoztam le. sok kezdőt én tanítottam a szakmára. A NIKE cég próbagyártását is eredményesen irányítottam. Mégis indok nélkül „tettek lapátra” tavasszal. Jólesett, hogy volt munkatársaim meglátogattak azóta. Az új vezetés visszahívott, augusztus 6-tól ismét művezető vagyok. A tavaszi kapkodás és személyeskedés után most rend van, remélem, kilábalunk a bajokból. I réseket keressék A kilábaláshoz Bálint Gyula kereskedelmi igazgatóhelyettes üzletszerzésekkel akar hozzájárulni. Ezt halljuk tőle: — Az olaszok és a spanyolok uralják az európai piacot. Túlkínálat van. a réseket keressük. Mostanában felsőrészekre megnőtt az igény. A német Westland cégnek gyártunk is már nagy mennyiségű felsőrészt. Most napi 700 párat gyártunk a NIKE cégnek, de elértük, hogy napi 1800-at rendeljenek. Pár nap múlva Kárpát- aljára. pontosabban a Nagy- szölősi Cipőgyárba megyünk üzletkötés reményében. Ügy tűnik, barter formájában a nagyszőlősiek nyersbőrt adnak, mi ellentételként majd kész cipőt szállítunk nekik. Vissza akarunk kerülni a szovjet piacra is. Üj köntöst kapnak Kisvár dán a Gyár utcai lakótelepek társasházai. vincze Péter felvétele TÁRCA Balogh József A z már biztos, hogy a Vörösöknek nem tetszik a kormány. Csak ez lehet a magyarázata, hogy egy Vörös — a keresztnevére már nem emlékszem — ellopta az olasz kormányt. Persze az is lehet, hogy nem olasz, hanem angol—francia volt, mert a Williams—Renault angol—francia keverék, de Patrese, a kocsi vezetője ugyancsak olasz. Ha jól rekonstruálom a történteket, az egész oka maga Patrese volt, aki képtelen volt kiszállni kocsijából míg a kormányt ki nem vették. És már előbb is elkövette a bajt, olyan autót bérelt,' amelyik út közben Pest és Mogyoród között lerobbant, . így aztán stoppal jutott • ki a verseny színhelyére. És akkor jött ez a kormányhistória. Kivették kiszállt, mire a helyére tr-' hették Volna, már hull ■ .Igét találták, mert az a Vörös, az a rendező hóna alá csapta, s uzsgyi haza vele anyuhoz, hogy bebizonyítsa: lám nem vagyok én akárki, egy egész olasz kormánnyal elbírok. Akkor persze még nem is sejtette, milyen rázós dolgot cselekedett. Erre csak akkor jött rá, mikor bemondlák a rádióban is, hogy ez a kormány nemcsak arra alkalmas, hogy elvezérelje a jó útra az olasz kocsiját, ott vannak vele a szakértő drótok is, ott a teljes elektromos berendezés nagyobbik része, a kocsi agya is. De ez még aligha győzte volna meg a rendezői arról, hogy kormányt nem illik lopni. A meggyőző eró maga a Zsiguli volt, amibe — lévén szovjet gyártmányról szó — nem illett sehogy az olasz kormány. Az angolról már nem is beszélve. Hiszen Angliában jobboldali kormány van és ez végképp nem ülik Vörös elképzelése Olajkiutak Szennyezés és bírság után Nyíregyháza (KM — K. D.) — Igen nagy mértékű olaj- szennyezést állapított meg (a talajban) a MÁV Nyíregyházi Vontatási Telep és Szertárfőnökség területén a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1986-ban. Ezért rendkívüli bírságot szabott ki, s kötelezte őket a mentesítési munkálatok elvégzésére. Másodfokon 11 millió 600 ezer forintot vett ez ki a MÁV kasz- szájából büntetésként, a mentesítésre további 14 milliót fordítottak két és fél év alatt. A munka során több mint 39 ezer köbméternyi folyadékot forgattak meg, melyből 95 tonna olajat nyertek visz- sza 95—99 százalékos tisztítási hatásfokkal. (Ennyi került tehát ki a talajból!) Mivel a szennyeződés nem terjedt tovább, s a mentesítési munka révén jelentősen enyhült a talaj szennyezettsége, a jogutód Felső-Ti- sza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárult a tevékenység felfüggesztéséhez 1993 júniusáig azzal a feltétellel, hogy bármikor készen kell állni annak folytatására, illetve újraindítására. Kérdésünkre azt is elmondták a MÁV-nál, hogy munkavédelmi, munkafegyelemre vonatkozó intézkedéseket tettek az újabb, nagyobb szennyezés megakadályozására, a tervezett új létesítmények megépítése, kialakítása azonban anyagi okok miatt nem valósítható meg. Szakembereink úgy vélik, bizonyos környezetvédelmi rendeletek, megengedett szennyezési értékek nem felelnek meg a realitásoknak, hiszen például lehetetlen az, hogy a talajvizek ilyen értéke nulla legyen. Azaz semmiféle szennyező anyag nem lehet benne. Ilyen talajvíz talán sehol sincs, lehetetlen erre ennyire vigyázni. Emel lett szükséges volna meghatározni azt is, melyek azok a szennyeződések, amelyek bizonyos türelmi időt elviselnek, s melyek igényelnek azonnali és fokozott mértékű beavatkozást, mentesítést. így lehetne ugyanis közelíteni egymáshoz a gazdasági és a környezetvédelmi érdekeket. A debreceni MÁV Igazgatóság szakemberei úgy vélik — s javasolják —, a bírság- centrikus szabályozást fel kellene váltania egy ésszerűbbnek. A befolyt pénzt ugyanarra a területre kellene visszaforgatni, éppen a környezetvédelmi célok megvalósítására, illetve elkülönített számlát kellene vezetni az országos „nagy kalap” helyett. Hasonló szemlélet visszatükröződését várják a most készülő környezetvédelmi törvénytől is. * * * Ez utóbbi javaslatokban sok igazság van, összességében azonban nehezen tudom elképzelni a környezetvédők és úgy általában a környezet- szennyezők összhangját, érdekeik egyeztetését. Véleményem szerint az érdekegyeztetés egyféleképpen képzelhető el: védeni, óvni kell környezetünket. Nem pedig azt keresni, hogyan lehet bizonyos fokú szennyezettséget elfogadtatni. Az igaznak tűnik — mert mindig ezt halljuk —, sokba kerül a gazdálkodó egységeknek a környezetvédelem. Olyan hangok is hallatszanak időnként: olcsóbb a bírságot kifizetni, mint megfelelő szennyezést gátló rendszereket, eszközöket megvásárolni. De azt sem szahad figyelmen kívül hagyni: a por, füst, bűz, olaj (stb.) teljesen tönkre teheti nemcsak környezetünket, ■ tönkre tehet bennünket Árterápia N em teljesen öröm nélküli a nyaralásból hazatérő kisember kedve, pláne azé nem, aki a balatoni szép napok után érkezik meg. Persze a Sóstó vize korántsem vetekedhet a „magyar tenger vizével” és a mindenütt jó, de a legjobb otthon közhely igazságát is némiképp szomorítja a szabadság lejártának tudata, a mindennapi robot újrakezdése. A hazatérő számára mindenképp vigasztalóak az itthoni árak. Nem is a vendéglátóhelyek csillagászati áraira gondolok én — azok itt, ott is szinte el- érhetelenek —, a gyümölcsök, zöldségek áraira. Mert mit mondjak, bizony tízszer is meggondolja az ember, hogy egy balatoni zöldségesstand előtt a bukszáját kinyitja. Az alig mosolygós, gubics alma 100—120 forintot kóstál, a ringlószilva 150-et, az őszibarack szintén száz körül mozog, a dinnye kilója, ahogy u lengyel mondaná minimum 80. És még a paprika, paradicsom ára sem megy ott T0—80 forint alá. A hazatérés után egy séta — mondjuk a nyíregyházi piacon — viszont rendkívül üdítően hat. A szabolcsi alma 20 forint, a barack már 30, bár a paradicsom ára még mindig magas, azért aki a konyhájára valamit is ad, az már talán vasárnap egy lecsót is megengedhet magának. r erápiaként tehát bizton javasolhatom mindazoknak, akik most jönnek haza a nyaralásból, sétáljanak csak el bármelyik szabolcsi piacra. Ne adj Isten, még a sárgabarackig is leehetik magukat. FA-SORS Két képet lát az olvasó, aki joggal hiheti azt, hogy azok nem is egy földrészen készültek. Persze téved, hiszen nemcsak hogy egyazon országban, de ugyanazon megyében is kattant a gép. A felső a tiborszállási, az alsó a napkori határ egy részét ábrázolja. A szatmári akácok megúszták a jó esztendeje dúló „erdőháborút”, a nyírségiek ellenben elvéreztek az egyenlőtlen küzdelemben. A Kraszna mentén a józan ész, a bölcs előrelátás győzött, emitt a pillanatnyi előny, a kapzsiság. Fent hosszú, kövér árnyak borulnak a földre, a lenti, kopár tájon szél fü- työrész, homok száll, tengeri senyved a porban. Azt mutatja ez a két kép, ki mennyire szereti, becsüli azt a földet, ahol él, gyermekeit neveli. Balogh Géza felvételei Kommentár _________________ Kiben bízzunk? Kováts Dénes A bűnözés és kísérőjelenségei egyik gyakran szokásos témája beszélgetéseinknek, talán nem is véletlenül. Hiszen van-e olyan ember közöttünk, aki ne aggódna értékeiért, szeretteiért, biztonságáért? Nem valószínű. A bűnözés van, volt és lesz, ezt vélhetően — és sajnálatos módon — nem vitathatjuk. A bűncselekmények elkövetői a tapasztalatok szerint különféle társadalmi rétegekből kerülnek ki, indítékuk más és más. A pénzszerzés gyakori motívum, de több esetben nem a megélhetés miatti, hanem valamilyen más „kényszer” az indítóoka. Sajnos, egyre aggasztóbb jelenséggé válik (vagy csak az eddigieket eltitkolták0') hogy rendőrök, kormányőrök hivatásos katonák egy részé is a bűnözők közé tartozik. ' Azok, akiknek éppen ez ellen kellene küzdeniük! Általánosítani ugyan nem lehet — s nem is szabad —, a tények azonban megdöbbentőek. Gépkocsitolvajok fegyverkereskedők, bankvagy postarablók találhatók közöttük. S ez elkeserítő. Elkeserítő azért, mert az állampolgárok bizalma abban a testületben is meginog, amelynek tagjai, s akiknek többsége a törvény és rend őre, biztonságunk híve. Nem tudom, lehet-e tenni ellenük valamit, hiszen senkinek az arcára nincs ráírva: „Vigyázat, én bűnöző vagyok!” Nehéz e testületeknek kiszűrni: ebből a szempontból ki nem közéjük való. Persze, talán meg lehetne próbálni. Félre ne értsenek, nem boszorkányüldözésre gondolok. De ami biztos: az átlagnál súlyosabban kell bűnhődniük tettükért. Társaik, presztízsének irdekében is... Bodnár István 3 Ismét zúgnak a varrógépek. A szerző felvétele Komnlság Mogyoródon