Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

PÉNZVILÁG Kelet-Magyarország 1 ] 1991. július 4., csütörtök BETÉT HITEL KAMAT ÁRFOLYAM Az oldalt összeállította: MÁTHÉ CSABA Tiltó listán 22 megyei cég A vevő a király! Az.angolok másképp csinálják Nyíregyháza (KM) — Nincs az a sokat hangoztatott tech­nológiai különbség az angol és a magyar élelmiszeripari cé­gek között, az eltérés a követ­kezőkben' van: a termelési mentalitásban, filozófiában cs abban, hogy a szigetország­ban a vevő a király. Ezekkel a tápaszalatokkal kezdte be­számolóját háromhónapo9 angliai tanulmányútjáról Ká­dár Tihamér, az Eszak-ma- gyarországi Regionális Mun­kaerőfejlesztő és Átképző Központ nyíregyházi kiren­deltségének kisvállalkozási menedzsere. A tavaly Budapesten járt Charles walesi herceg egy alapítványt hozott létre, amelyből a fővárosban egy vállalkozásfejlesztési irodát hozlak létre. Az angolok vál­lalták. hogy a sokrétű gaz­dasági segítségnyújtás ke­retében háromhavonta ma­gyar menedzsereket fogad­nak. Rést találni a piacon A térségben a pályázat koordinálását a PRIMOM megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány INFORG irodá­ja végezte. Az első kiválasz­tott Közép-Kelet-Európa el­ső átképző központjának kis­vállalkozási menedzsere, Ká­dár Tihamér lett, aki febru­ártól májusig volt a ködös Albionban. Öt dr. Makrai Pi­roska, majd Busák Zoltán követi. Az angolok nákuk is megpá­lyáztatták a cégek között, va­jon ki fogadja kedvezőbb fel­tételek között a magyar szak­embert. Végül a Rank Hovis McDogel élelmiszeripari Rt. kapta a megbízást, amelynek évi profitja 155 millió font, Nyugat-Európa legnagyobb kenyérszállítója, az egész Európa legnagyobb malmai­nak tulajdonosa. A cég a Londontól 70 km-re lévő gií- lighami Tiffany Sharwoods nevű mélyfagyasztott élel­miszereket gyártó üzemében közvetítette ki a nyíregyházi fiatalembert. — Az angolok induláskor a következő filozófiát mond­ták: azzal ha egy éhező em­bernek adnak egy halat, az pár nap múlva úgyis éhen- hal, ha viszont megtanítják halászni, akkor életben ma­rad és a tudását is át tudja Kádár Tihamér HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE adni másnak — mondja Ká­dár Tihamér. — Ez a 200 főt foglalkoztató üzem pedig ar­ra volt kiváló példa, hogy le­het telített piacon minél na­gyobb rést találni. Az Angli­ában élő indiaiak és kínaiak, vagy azok leszármazottaik nemigen jutnak el éttermek­be, számukra készítenek mélyfagyasztott ételeket, amelyet mikrohullámú sü­tőben felmelegítve ugyanazt kapják mint az éttermekben. Így az etnikai ízek piacát 70 százalékban uralják. A konkurenciát nem gyűlölik, tisztelik, arra sarkallja őket, hogy jobb árakkal, termé­kekkel járjanak a vevők ked­vében, és hozzájuk csalogas­sák be a vásárlókat. Ezért közvetlenül a konkurens cég boltja mellett nyitnak ők is áruházat, hogy mindennap lássák a konkurenciát. Hvevő igénye szerint Kádár Tihamér egy-egy he­tet az üzemvezető munka­társai melett töltött el, majd különböző gyakorlati mun­kákat adtak számára. Ta­pasztalta, ha hétfőn például bejött egy nagy megrendelő, akkor azonnal leállították a technológiai sort és rögtön átálltak a vevő igényének megfelelő termékre. A mun­kafegyelem rendkívüli, 1 perc késés egyórai munkabér le­vonást eredményez. 3 napra orvosi igazolás nélkül otthon lehet maradni, de a harma­dik alkalom után megköszö­nik az ember munkáját. Ez­zel a lehetőséggel 200-ból hárman éltek. Felvételkor a dolgozóval többórás videófil­met nézetnek meg és a me­nedzser belesúlykolja már az induláskor: Te nagyon fon­tos eleme vagy a nagy fogas­keréknek, nélküled az egész gépezet megállna. Volt alkalma ellátogatni Dél-Anglia munkaerő szol­gálati irodájába, ahol a mi­énktől eltérő segélyezést al­kalmaznak a munkanélküli­ek számára. Mindenkivel személy szerint foglalkoznak. Az „új kliensnek" kötelező gyáraknál, üzemeknél levizi­telnie, tudakozódni, lesz-e üresedés. Három hónap után, ha nem talált, akkor kétna­pos álláskeresési szituációkat oktató tanfolyamon vesznek részt. Hat hónap után a mun­kanélküliek összejárnak az állásklubba, ahol ingyene­sen használhatnak postai szolgáltatásokat, telefaxot, telefont. Ingyenes továbbképzés A munkaügyi minisztéri­umhoz tartozó átképző köz­pontok finanszírozását mul­tinacionális cégek végzik — mondja —, akik rájöttek, ha támogatják a képzést, pezs­gőbb gazdasági élet alakul ki, ahol több telefonra, uta­zásra van szükség, így busá­san megtérül a befektetett pénz. Angliában tudják, a kis- és középvállalkozások adják a gadaság motorját. Ök ingyenes továbbképzési, szakmai tanácsadást, kedve­ző bankhitelt kapnak, de ott sincs ingyenes pénz. A ban­kok azért adnak pénzt, mert felismerték, ha az a vállalko­zó sikeres, vagyonos lesz, ak­kor a pénzét nálunk fogja el­helyezni. 100-ból ha elbukik 20, marad 80 kiváló kliens. Az önkormányzatokat se hagyjuk ki, ők jelentős pénz­zel támogatják az átképző központokat, mert tisztában vannak azzal, hogy csökkent- hetik a munkanélküliséget és ezzel a saját vállukról vesz­nek le gondot. A tapasztalatok átadása a következő feladat Kádár Ti­hamér számára, aki reméli mindebből ebben a régióban is megvalósulnak hasonló kedvező feltételek. Az MNB valutaárfolyamai (bankjegy és csekk) Érv.: 1991. július 2-8. Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre Angol font 12236,15 12993,03 Ausztrál dollár 5772,42 6129,48 Belga frank 202,25 214,76 Dán korona 1078,35 1145,05 Finn márka 1754,87 1863,41 Francia frank 1228,41 1304,39 Görög drachma (a) 37,99 40,35 Holland forint 3694,87 3923,41 ír font 11135,95 11824,77 Japán jen (1000) 545,46 579,20 Kanadai dollár 6597,85 7005,97 Kuvaiti dinár Az árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4160,29 4417,63 Norvég korona 1068,14 1134,22 Olasz líra (1000) 56,06 59,52 Osztrák schilling 591,41 627,99 Portugál escudo 47,89 50,85 Spanyol peseta 66,42 70,52 Svájci frank 4848,77 5148,69 Svéd korona 1153,19 1224,53 USA-dollár 7530,13 7995,91 ECU (Közös Piac) 8557,94 9087,30 (a) bankközi és vállalati elszámolás oknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 39,13 39,21 Ki fog termelni? Nyíregyháza (KM) — Bankos szakemberektől kért információ alapján egyre nő a megyében a magánvállalkozók betétál­lománya. Aki figyelemmel kíséri a bankok, takarékszövetkeze­tek kamatkondícióit, meg­állapíthatja, manapság a tőkéjét érdemesebb ban­koknál elhelyezni évi 26— 36 százalékos kamatért, mint bármilyen termelésbe befektetni. Számtalan kis­vállalkozó a kéthónapos kamatozású betétet vá­lasztja, hiszen rövid időre kell elhelyezni pénzét, vi­szont a kamat már jöve­delmező forrás. Igencsak megnőtt a kereskedelem­mel, szolgáltatással foglal­kozó magán- és társasvál­lalkozások száma, amelyek nem új termék előállításá­ra jöttek létre, hanem a hasznot egy megtermelt termék továbbadásából próbálják realizálni. Az olcsó italokat árusító boltok gombamódra szapo­rodtak, a külföldi autók el­adása terén is nagy a nyüzsgés. Egyre több tész­tagyáros kezd bele a mun­kába, és a minipékségek is elkezdték munkájukat, bár még vannak ellátatlan te­rületek. Utóbbiba 5—10 milliót kell beinvesztúlni, a megtérülési idő 3—5 év. Az az igazság, nehéz olyan biztos jövedelmező forrást találni, ahova a pénzt elhe­lyezve nagyobb a nyereség, mintha bankba raknánk a pénzünket. Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt heti banktanácsko­záson információt kaptunk az élelmiszerágazat helyze­téről a mezőgazdasági nagymunkák előtt. A me­gyében a hitelállomány két­szer akkora ebben az ága­zatban, mint tavaly ilyen­kor, ugyanakkor a betétek 35 százalékkal csökkentek. Ennek okait elemezve Vass János, az»MNB megyei igazgatóhelyettese kifejtette, a piaci feszültséget, a szé­leskörű sorban állást, a bankok hitelezési kockáza­tának fokozását, a pénz bentrekedését a bartkrend- szerben látja ennek alap­jául. A politikai 'beszűkülés miatti elbizonytalanodás jel­lemzője, hogy az első számú vezetők elsősorban kisvállal­kozásaik irányába kacsint­gatnak és nem vállalatukkal és termelőszövetkezetükkel foglalkoznak. Ennek követ­kezményeként látványosan visszazuhantak a beruházási hitelek. 1987-ben az ország­ban 107 milliárd forint be­ruházási hitelt folyósítot­tak, ennek 1,73 százaléka jutott a megyébe, 1991 elején a 140,5 milliárd fo­rintból már csak 1,04 szá­zalék, ami 20 százalékos abszolút visszaesést jelent. A forint szabadpiaci árfolyama (100 egységre) _____________________Vétel Eladás Bécs (schilling) 14,50 17,00 Berlin (márka) 2,00 2,70 A hagyományos nagy cégek egyszerűen nem akarnak és egyéb okokra hivatkozva nem tudnak beruházni. A magán- és kisvállalko­zások hitelállománya 2 milliárd, jelentős összeg, amelynek majdnem felét az OTP, rajta kívül az OKHB, az MHB, a taka­rékszövetkezetek, a Mező­bank, az Agrobank, a Ta­karékbank és a Konzum­bank folyósította. A váltó viszontleszámífo- lás csökkenő tendenciát mu­tat az év első felében, hi­szen 386 váltó 1,654 milliárd forint értékben kerül Vi- szontleszámítolásra, 37 szá­zalékkal kevesebb, mint ta­valy ilyenkor és a csökke­nés még ennél is nagyobb lehet. A váltó tiltó listán az országban 431 cég szerepel, közöttük 22 megyei, utóbbi­ból 16 téesz. Egyre növek­szik azoknak a cégeknek a száma, amelyeknek tartozá­sa meghaladja a 25 milliót és mindez 6 hónapja folya­matos. Vass János hangsúlyozta, kívánatos lenne Nagyszálló­ban, Csengerben, Zá­honyban, Tiszavasváriban bankfiókot nyitni, ehhez a bankok aktivitását is kéri, ugyanakkor a helyi önkor­mányzatok támogatását. A csehszlovák korona IBUSZ-jegyzése (100 egységre forintban) Vétel Eladás (csekk) 235,00 280.00 Nagy kincs a pénz? Seres Ernő Nyíregyháza (KM) — Mi a kincs? A Révai Lexikon sze­rint „a kincs valamely in­gatlanban (elásva, befalaz­va stb.) talált pénz, ékszerek vagy más drágaságok, ame­lyek olyan sokáig voltak el­rejtve, hogy tulajdonosukat kitudni nem lehet”. Azé a kincs, aki megtalálja, illetve törvényeink szerint a talált kincs (ha kitudódik) állami, nemzeti tulajdon. Kincs lehet az is, amit mi, vagy mások annak tulajdo­nítunk. Példa erre, hogy egy idős asszony egy arany tíz­koronást hagyott a lányára azzal, hogy az egy valóságos kincs és ha megszorul az életben, az a tízkoronás ki­segíti a bajból. A lány hisz az édesanyjának. Miért is ne, hiszen az arany és ezüst, ez a két nemesfém mint ér­tékmérő, körülbelül 4500 éve van jelen a kereskedelem­ben, és ha valakinek ma a birtokában van egy ókori pénzérme, mondjuk egy ezüst sékel (egy sékel 7,3 gramm ezüst), az valóban sokat ér. Na de egy arany tízkoro­nás? Egy gramm arany je­lenlegi árfolyama 800—1200 forint. Egy tízkoronás 5 gramm. Ha ehhez hozzáad­juk az érme numizmatikai értékét is, az említett tízko­ronás 6—7000 forint. Nem egy vagyon. Nem kincs. És ez sokszor csalódást okoz. Ilyen csalódást okoztam a minap, akaratlanul is, ami­kor egy fiatalember egy Szent István ötpengős érté­kére volt kíváncsi. A hu­szonöt grammos érme ezüst­értéke 250 forint, numizma­tikai értéke 3—400 forint, a kettő együtt 600—700 forint. De hiszen ez ezüst — mondta a fiatalember — ez egy értékes pénz? Kérdez­tem. mire számított. 30—40 ezer forintra? A kincsnek vélt pénz sok­szor és sokaknak okoz csa­lódást. A gyűjtőknek soha. Akit a pénz, a régi pénz úgy érdekel, hogy tudja mi van a kezében, mit birtokol, az a gyűjtésben örömöt talál. A pénz, főként a régi pénz sok mindenre megtanítja az embert. Többek között a tör­ténelemre. A pénz történeté­re. Példa legyen egy ritka­ság, a francia 50 frankos. Ha valakinek van egy ilyen érméje, miután kigyönyör­ködte benne magát, kíván­csivá válik, hogy az érme domborműve mit ábrázol. A fellelhető szakirodalom­ban az érmével kapcsolatban választ kap minden kérdé­sére. A dombormű három alakja középen Herkules ol­dalán a két női alak a sza­badság és egyenlőség. Ez a szimbólum a francia pénzér­méken először 1795-ben az első köztársaság idején je­lent meg, felváltva XVI. La­jos, a gyűlölt király portré­ját. Néhány évig a francia érméken élő, emberi portré nem jelenhetett meg. 1802- ben viszont győzött az em­beri gyarlóság. Napóleont a köztársaság konzulává vá­lasztották. és akkor már az ő képmása szerepelt a forga­lomba kerülő fémpénzeken. Franciaországban a ma for­galomban lévő pénzérmék az 500—100—50—20 frankos papírpénzek, a 10—5—2—1 frankos fémpénzek és ezek­nek váltópénzei híres embe­rek és szimbolikus jellegű domborművekkel nyomta­tottak, és veretettek és mert a bemutatott 50 frankos nincs forgalomban, régi pénz, kincs vagy ahogyan vesszük. A pénz, a pénzvilág egy na­gyon érdekes és sok szem­pontból tanulságos dolog. Ér­demes vele néha behatób­ban is foglalkozni. POSTABANK DEVIZABETÉT-KAMATOK 1991. július 3-tól Látra 1 hó 3 hó «hó 12 hó szóló ATS 5,00 7,85 8,10 8,30 8,45 CAD 4,00 7,00 7,30 7,50 7,70 CHF 4,00 7,00 7,25 7,40 7,50 DEM 5,00 7,80 8,10 8,40 8,50 FRF 4,50 8,50 8,80 8,75 8,70 GBP 8,00 10,25 10,50 10,70 10,70 ITL 4,50 9,25 9,25 9,50 9,90 JPY 2,00 5,25 5.75 5,50 5,30 NLG 2,50 7,75 8,00 8,00 8,00 SEK 2,50 8,30 8,50 8,70 8,90 USD 4,75 5,10 5,40 5,60 5,65 1. Egy- és háromhavi betétet csak vállalati és 50 000 USD feletti lakossági betéteknél lehet elfogadni. 2. Kizárólag új betétekre vonatkozik. 3. 10000 USD vagy annak megfelelő összeg felett eseti kamatmegállapftásra van mód. A bank a változtatás jogát fenntartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom