Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 31., szerda Külpolitikai jegyzet Baráti ellenfelek Csík Sándor C sak a halott indián jó indián, mondogatták annakidején az észak- S amerikai telepesek. Minden í okuk megvolt, hogy féljenek a földjükről elűzöttek- i töl, és azóta túlnyomórészt | meg is szabadultak tőlük. A f történelmi stratégiákból azóta eltűnt az ellenséggel va- s ló teljes leszámolás igénye. i Üsd ki, üsd ki — skandálta ' az emberiség Bush-nak, [ amint legyőzte Szaddám i Huszeint. Nem tette, pedig í csak egy szavába került volna. Az iraki diktátorból ' aligha válik rendes ember, j de egy intelligens ellenfél- j bői még barát is teremhet. Bizonyíték erre, hogy nem i csak a hidegháború a múlté immár, hanem ma rákerül a ! világ két legerősebb hatal- i ma vezetőjének aláírása az első igazán nagyszabású leszerelési egyezményre is. Talán túlzás barátkozásnak nevezni az ezzel kapcsolatos gesztusokat, még ha olyan megállapodásokról van is szó, mint a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadása. Az Egyesült Államok a legmerészebb álmában sem találkozhatott olyan szeretetreméltó ellenféllel, mint a Mihail Gorbacsov vezette Szovjetunió. Itt a hangsúly a személyen van, mert az ország egy más névvel még leromlott állapotában is halálos veszedelmet jelentene nemcsak az USA-nak, de az egész világra egyaránt. Márpedig az ilyen ellenfelet nagyon meg kell becsülni. Nem is lehet panasza a Kreml urának. Ismét magasan fénylik szerencsecsillaga. Nem véletlen, hogy előrehozta a pártkongresszust. Mostani győzelmeit nyilván meg akarja fejelni a káderek sorában egy kis „aprómunkával". Belpolitikai helyzetét nagyban segítik, hogy javíthat valamit az emberek ellátásán, mert „baráti ellenfelei” hozzájuttatják az ehhez szükséges javak egy részéhez. Ki nem mondják a nyugati szovjetológusok, de a tendenciákból tapinthatóan érezhető: szívesen asszisztálnak Gorbacsov szívós apparátusellenes harcához Tudják, hogy rajta kívül nincs ember a régi „nagy testvérnél”, akinek hagyná magát a pártbürokrácia apránként a süllyesztőbe küldeni. A megállapítást maga a szovjet elnök nyilván sértődötten utasítaná vissza, lehetőleg a konzervatív szárny előtt, de igazságához aligha fér kétség. Bush elnök — akinek a higgadtságát, és világpolitikusi formátumát kellemes meglepetésként éli meg az emberiség — minden bizonnyal tudja ezt. Így aztán ma már se kiütés, se elpusztítás nem szerepel a világ felvilágosultabb felének eszköztárában. Igazán tanulhatnának tőlük a világ másik felén, sőt déli szomszédunknál is. A népjóléti szempontok érvényesüléséért Szociális Érdekegyeztető Tenács alakult Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — „Nekünk már régen keresni kellett volna egymást, egy ilyen fórumot már régen saját erőből létre kellett volna hoznunk” — mondták a tagszervezetek képviselői a Szociális Érdekegyeztető Tanács alakuló ülésén. A már ismert Országos Érdekegyeztető Tanács után létrejött újabb testület funkciójáról, szerepéről érdeklődtünk a Népjóléti Minisztériumban. Az érdekegyeztető tanácsban a kormány mellett a munkaadók és munkavállalók kaptak helyet. A munka oldaláról közelítve viszont nincs képviselete pl. a gyerekeknek, az időseknek, az etnikai kisebbségeknek, a fogyatékosoknak stb. Mint Földényi János főosztályvezető-helyettestől megtudtuk, ezen érdekek megfogalmazására, artikulálására hozta létre a Népjóléti Minisztérium a Szociális Érdekegyeztető Tanácsot. Olyan fórum alakult így, ahol az érdekeltek párbeszédet folytathatnak a kormányzattal. Eközben hallják egymás érveit is, melyek esetleg nagyon hasonlatosak, s ugyanakkor tisztában lehetnek a kormány szándékaival, mozgásterével, így az érdekek is másképpen fogalmazódnak meg, jóval nagyobb az jsély az érvényesítésükre. A kormány januárban a sajtóban tette közzé a tanácsba való jelentkezési felhívást. 140-en reagáltak rá, igaz, voltak köztük egyéni, illetve csupán egy településhez kötődő jelentkezők is. Ezek kivételével mindenkit meg is hívtak az első ülésre. Sőt, a jelentkezések nyomán az is világossá vált, hogy más szervezetek részvétele is kívánatos lenne. Ha például két önkormányzati szövetség kérte felvételét, akkor értesítették a többit is, vagy ha már négy cigány- szervezet jelentkezett, akkor az összes nemzetiségi szövetségnek is küldtek meghívót. Így 160 szervezet került egy tágabb szociális érdekegyeztető fórumba. A jelenlegi elgondolások szerint ezek a szervezetek 11 szekcióban kezdenének el dolgozni, s minden szekció egy szóvivőt és egy szakértőt delegálna a további megbeszélésekre. Az augusztus 6-án összeülő tanács nem a Népjóléti Minisztérium szerveként működik, szó sincs „államosításáról”. A szekciók öntevékenyen önmagukat szervezik. A Népjóléti Minisztériumban azt várják, hogy a tanács munkája által a minisztérium a közérdeket jobban tudja majd képviselni, s kormánydöntéseknél a népjóléti szempontok nagyobb hangsúlyt kaphatnak. Az ügyrend kialakítása után a szekciók első feladatként a szociális törvény koncepcióját tárgyalják majd. Puskák helyett galambok Bush és Gorbacsov történelmi kézjegye Moszkva (MTI) — Moszkvában tegnap nem sokkal tíz óra után megkezdődött Mihail Gorbacsov szovjet és George Bush amerikai elnök négyszemközti eszmecseréje. Előzőleg a két államfő a Kreml György-terméhen megtartott ünnepélyes fogadáson rövid beszédet mondott, amelyben mindketten kijelentették: a partnerségen alapuló. ígéretes, új korszakot akarnak nyitni a két ország kapcsolatainak történelmében. George Busht és feleségét a Kreml parancsnoka üdvözölte a bejáratnál, majd a György-teremben fogadta őket Mihail Gorbacsov és Raisza Gorbacsova. A rövid köszöntés után a szovjet államfő beszédében üdvözölte a vendégeket. Mihail Gorbacsov röviden visszaemlékezett az egy évvel ezelőtti amerikai utazása óta eltelt időszakra. Megállapította, hogy a világban és a Szovjetunióban hatalmas változások történtek. Szavai szerint először tanúja a világ egy olyan nagyhatalmi viszonynak, amikor az általános emberi és a saját nemzeti érdekek egyszerre, egymásnak nem ellentmondva fejeződnek ki ebben a viszonyban. Kifejezte reményét, hogy o belső biztoság és a dinamikus belső fejlődés szintén hozzájárul majd a kétoldalú kapcsolatok előmozdításához. Gorbacsov nagyra becsülte az amerikai elnök szerepét a világpolitika kulcsfontosságú kérdéseinek megoldásában, illetve abban, hogy az amerikai nép mind nagyobb figyelmet szentel a Szovjetuniónak, figyel a Szovjetunió népeinek a demokratikus átalakulásért folytatott küzdelmére. A szerdán aláírandó HTF-szerződést olyan történelmi okmánynak nevezte, amely „nemcsak egy lépés a leszerelés útján, hanem egyben a fordulat jele is” a két ország kapcsolatában és általában a világpolitikában. George Bush válaszában az elmúlt időszakban kibontakozott politikai együttműködést említette, mint jó jelet a továbbhaladáshoz. Ehhez voltak sorolhatók például az Öböl-háború idején megtett közös lépések, illetve a különböző regionális konfliktusok rendezéséről hozott fontos döntések. Az amerikai elnök is történelminek nevezte a HTF-megállapodást, amely „újabb eltávolodás a hidegháborútól”. Bush szerint most olyan időket élünk, amikor a katonai konfrontá- ■ ción alapuló csúcstalálkozókat felváltja a politikai és gazdasági együttműködésen alapuló párbeszéd. Kiteljesedhet a nemzetiségi oktatás HONGKONG: Carolanna Law 26 éves légi utaskísérő, a július 29-én, a helyi televízióban rendezett Miss Ázsia szépségverseny győztese. A második helyezett a 21 éves Elizabeth Lai (J), aki szállodai alkalmazott. A harmadik helyezett Kit Tang kisasszony (B), aki 24 éves és a reklámpropagandával foglalkozik. MTI — TELEFOTO Jönnek az ukrán bányászok? Tatabánya (MTI) — Ukrán szakmunkások alkalmazásának lehetőségeiről kezdtek tárgyalásokat ukrán bányavállalatokkal a Tatabányai Bányák vezetői. A magyar vállalatnál ugyanis vájárokból és gépkezelő szakmunkásokból létszámhiány van. A vájárutánpótlás szinte kilátástalan, jelentkezők hiányában meg is szűnt a vájáriskola. Ezért kénytelen lengyel bányászokat alkalmazni a tatabányai vállalat, jelenleg 60 lengyel szakmunkás dolgozik a mányi bányaüzemében. Ugyancsak a szakmunkások hiánya miatt foglalkoztatja a bányászati aknamélyítő vállalat dolgozóit is, elsősorban az új széntermé- lő munkahelyek feltárásánál. Dombrovszky Adám Budapest (ISB) — Nem is olyan régen szlovák részről, legutóbb pedig a szerb nemzetiségi szövetségtől halottunk olyan véleményt megfogalmazni, hogy Magyarországon sem annyira „tökéletes” a nemzetiségek anyanyelvű oktatása. De vajon miként látja a problémát Töttössy Istvánné, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségi főosztályának vezetője. — Tény, hogy a hatvanas években egyszeriben felszámolták a nemzetiségi oktatást Magyarországon — kezdte válaszát. — A közoktatásról a közművelődésre terelték a figyelmet. Miközben az egyik kézzel adtak, a másikkal elvettek — s így valójában elvettek. — Tudatos lehetett ez a gondolkodás? — Ma már ezt nagyon nehéz eldönteni. A következő volt a „magyarázat” arra, miért kezdték például a reáltárgyakat is magyarul taní- tahjp^így a nemzetiségi gyerekeket úgymond nem zárták el attól a lehetőségtől, hogy ugyanolyan eséllyel felvételizzenek. Ha ezt a szöveget ma meghallja egy határon tűíi magyar... A legfélelmetesebb az volt a dologban, hogy nem törvénnyel, még csak nem is jogszabállyal rendelkeztek a nemzetiségi oktatás megszüntetéséről, hanem pusztán egy miniszteri körlevéllel! — Jogos tehát a szlovák as szerb elégedetlenség? — Megértem az elégedetlenségüket, sőt a türelmetlenségüket is, de azt azért mindenképpen megjegyezném: nem hiszem, hogy azok közül, akik az elmúlt évtizedekért felelnek, ma bárki is benne volna a hatalomban. Az új kormány alig több, mint egy éve vette át az irányítást. — Mi történt ez alatt c(Z egy év alatt? — Van már előrelépés. Az iskolák a nemzetiségi óraterv bevezetése esetén plusz finanszírozási költséget kapnak. Ez gyerekenként 5 ezer az óvodában, 15 ezer forint az iskolában. Az iskolák előtt a döntés joga, hogy át akar- nak-e lépni nyelvet oktatóból kétnyelvű, vagy tannyelvű intézménnyé. Ha szükség van rá, a szomszédos országokból vendégtanárokat hívunk. — Egyelőre ezek apró lépések. — Apró lépések, de rövidesen várható a nemzetiségi törvény és az oktatási 'törvény elfogadása. Némelország a legjelentősebb partnerünk Első fii iv: a konvertibilis exportunk 27, az importunk 77 százalékkal nőtt Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Bár az első hat hónap külkereskedelmi mérlegével kapcsolat' ban nem hangzott el pontos számadat a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában tartott keddi sajtótájékoztatón, annyi valószínű, hogy a kiadások jóval megahaladják a bevételeket. Erre engednek következtetni többek között azok az adatok is, amelyek szerint az elmúlt fél évben a konvertibilis exportunk 27 százalékkal, 850 millió dollárral, az importunk pedig 77 százalékkal, azaz kétmilliárd dollárral nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mindezek ellenére Kádár Béla miniszter bizakodóan nyilatkozott, s megállapította, a legfontosabb változás a piacváltás sikeres folyamata már aligha fordítható vissza. A keleti piacok összeomlása súlyosan érintette gazdaságunkat, éppen ezért jelentősen csökkent az ipari termelésünk és a külkereskedelmi forgalmunk. Ez utóbbi mértékének a megállapítása azonban nem könnyű feladat. hiszen, utalt a miniszter a napokban megjelent eltérő közlésekre, más adatokat jegyeznek és értékelnek a statisztikai számítások esetében, más tételekkel dolgoznak a pénzügyi forgalom egyenlegének a kimutatásakor, és másképpen számolnak a fizetési mérleg elkészítésekor is. Nem beszélve arról, hogy a szállítások és a fizetések időbeli eltérése is növeli a pontatlanság lehetőségét. Az mindenesetre megállapítható, hogy a szovjetunióbeli válság és döntési bizonytalanság erőteljesen sorvasztja a keleti kereskedelmi kapcsolatainkat: míg tavaly 2,6 milliárd rubel értékben exportálunk a KGST-or- szágokba, és főleg a Szovjetunióba, addig most az első fél évben csupán 500 millió rubelért adtunk el ebben a térségben termékeket. S a csökkenés még akkor is fölöttébb drasztikus, ha tudjuk, hogy az ide vonatkozó dollárbevételünk a tavalyi fél évhez viszonyítva 360 milliós növekedést mutat. Az 50— 60 százalékos visszaesés különösen az elavult termékeket gyártó cégeket, ezen belül a gépipart, illetve más vonatkozásban a mezőgazdaságot érinti súlyosan. A konvertibilis exportunk egyébként az első fél évben meghaladta a négymilliárd dollárt, ám az első negyedév 39 százalékos növekedési üteme a második negyedévben lelassult, s alig érte el a 16 százalékot. Az exportunk kétharmada a fejlett ipari országokba irányul, s ezen belül a termékeink 25 százaléka Németországban talál vevőre. Kelet-Európa részesedése 15 százalékra esett vissza, a Szovjetunió pedig a 10 százalékos arányt sem éri el. Hiába nőtt tehát jelentősen az, árucikkek, a gépek és a berendezések konvertibilis exportja, a keleti piacok kiesése miatt csak fele annyi terméket tudtunk eladni külföldön, mint ’91 első felében. Az átrendeződés igaz az importunkra is: a termékek 65 százalékát a fejlett ipari országokból vásároljuk, s csak 14 százalékát a Szovjetunióból. Az import nagymértékű növekedésében elsősorban az játszik szerepet, hogy az energiahordozókat és a villamos áramot ma már teljes egészében konvertibilis valutáért vesszük. A fogyasztási cikkek és gépek behozatalának növekedése egyfelől minőségi javulást hoz az ellátásban, másfelől elősegíti az elavult berendezések cseréjét, valamint az anyag- és alkatrészellátás terén ■ kedvez az exportőröknek is. Emellett azonban piaci versenyre is kényszeríti a belföldi gyártókat és forgalmazókat, ami nem kis gondot okoz a nem eléggé felkészült hazai ipar számára. Ennek ellenére azonban nem kívánnak változtatni sem az általános vámpolitikán — erre egyébként nemzetközi szerződés is kötelez bennünket —, sem az ár- folyampolitikán. A cél az, hogy a vállalatok maguk küzdjenek meg a piaci kihívásokkal. Ám valószínűsítl- hető az is, hogy mintegy harmaduk elbukik ebben á harcban.
