Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-30 / 177. szám

lidamanyas kishink SÜKET MAGZATOK? Ma már nálunk is rutinel­járásnak számít a 35 év fe­letti terhes anyáknál a mag­zatvízből végzett kromoszó­mavizsgálat. Ennek erediné- nyéből következtetni lehet többek fftizött olyan súlyos betegségekre is, mint például a Down-kór. A vizsgálatnak azonban kockázata van: a terhességek 1 százaléka meg­szakad, az anya elvetél. Ed­dig úgy gondoltuk, hogy ha a baba megszületik, további életére nézve semmilyen ká­ros következménye sincs a magzatvízvételnek. Egy orvoscsoport 4 éves, a magzati életükben ilyen vizs­gálaton átesett gyermekeket vizsgált meg. Megállapítot­ták, hogy a halláskárosodot­tak aránya nagyobb köztük, mint a többi gyereknél. Fel­tételezhető, hogy a magzat- vízvétellel járó hirtelen nyo­máscsökkenés, a folyadék­vesztés megzavarja a halló­járatok fejlődését, ez vezet­het a későbbi nagyothallás- hoz. Az aggódók megnyug­tatására elmondjuk, hogy ez a feltételezés még nem bizo­nyított, többek között a mag­zatvíz vételét végző munka- csoport vezetője sem hisz benne. Véleménye szerint: „Ez az egész csak intrika”.. SUGÁRZÁST®RÖ ALGÁK Az antarktiszi vízben élő algafajok némelyike egészen meglepő módon reagál az ózonlyukon áthatoló ultra­viola sugárzásra, állapították meg kilenc különféle alga­faj vizsgálatával. Némely al­gák az öröklési anyagukban bekövetkezett, sugárzás okozta károsodást néhány órán belül csaknem tökéle­tesen kijavítják, másoknál ennyi idő alatt gyakorlati­lag semmi ilyesmi nem ta­pasztalható. Noha a növekvő ózonlyuk következtében megerősödött ibolyántúli su­gárzás az utóbbi tíz évben . nem járt katasztrofális kö­vetkezményekkel az antark­tiszi algákra, az öröklési anyagukban bekövetkező változást nem lehet kizárni, mert a biológiailag aktív ibo­lyántúli sugárzás még tíz méteres vízmélységben is kimutatható. GYEREKEK ÉS A HORRORFILMEK Hiába minden tilalom, a legtöbb gyerek látott rnár horrorfilmet. Egy németor­szági vizsgálat során 245 ti­zenegy és tizenhét év közöt­ti fiatalnak tették fel a kér­dést: miért néznek horror­filmet. Sokuk válasza szerint azért, hogy társaikkal be­szélgetni tudjanak róla. De a bátorság próbájának is te­kintik, a felnőttség jelének, ami ráadásul még valami kellemes idegcsiklandozással is párosul. Az ilyen filmeket általában csoportosan nézik, tehát bizonyos szociális nyo­más is hat, mert egyikük sem akar gyávának látszani. Feltűnő volt. hogy a tele­víziót legtöbbet néző gyere­kek szeretik a legjobban a horrorfilmeket, a felmérés szerint. A pszichológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a tévéből ömlő műsoráradat okozta eltompulás is egyik oka a horrorfilmek kedvelé­sének. ELESZTÖSEJTEK. MINT MÜVÉRGYÁRAK Üjabban élesztősejtek állítják elő a hemoglobint, azaz azt a fehérjét, amely a vörös vértestek piros színét adja, és az oxigén szállítását végzi. Amerikai kutatóknak sikerült ugyanis 'kissé megváltoztatott piros anyagú hemoglobin gént ültetni az élesztősejtekbe. Az így előállított hemoglo­bin hosszabb ideig él az ember vérében, mint a vö­rös vérsejtekből származó, és csaknem ugyanannyi oxigént szállít, ezért bale­seti sérülteknél alkalmas a nagy vérveszteség pótlásá­ra. A mesterséges hemoglo­bin ugyanakkor az első lé­pést is jelentheti a vérát­ömlesztéseknél előferduló fertőzések kiküszöbölése fe­lé. A VÁRTNÁL KISEBB LESZ A FELMELEGEDÉS? Az elkövetkező harminc évre a talajközeli hőmér­séklet jelentős mértékű fel- melegedésével számoltak a szakemberek, s ezért meg­lepő az az előrelejzés, mi­szerint 30 éven belül csupán 0,3 C-fokos felmelegedéssel kell majd számolni. A derű­látó feltételezést főleg az óceánok jelentős hőfelvevő képességével magyarázzák, melyet eddig nem vettek figyelembe jelentőségének megfelelően. Az északi fél­tekén erősebb felmelegedés­sel számolnak, mint a dé­lin. A régi modellek a ten­gerszint 20 centiméteres emelkedését jósolták, az újabb elképzelések szerint csupán 1,5 centiméteres emelkedéstől kell tartani. CSUPA ÉRDEKES K- MŰSOROK TV 1 ELŐZETES: __________________ A KLÁN 1991. július 36. Budapest (MTI Press) — Nap mint nap szembesülünk azzal az igénnyel — bármi is volt, mit eddigi életünk során tanultunk —, hogy ké­pezni kell magunkat. Üj idők új szele fújdogál. Kell a más, változik a világ, vál­toznak az ismeretkövetel­mények. Tanulni kell a maf­fiát is. Amit eddig erről a témáról megtudhat! unk, vagy akár a Bosnyák tér környékén tapasztalhattunk, elégtelen eljövendő életünk számára. Hiába láttunk maffiás történetet jópárat, úgy látszik, nem eleget. A legújabb történet forga­tókönyvét André G. Brune- lin és Claude Barma írta. Az utóbbi vállalkozott a rende­zésre is. A cselekmény leg­fontosabb helyszíne Mar­seille, melynek utcáit egy rendszeres tévénéző már majd oly jól ismerheti, mint San Franciscoét. A város a Földközi-tenger nagy múltú gyöngyszeme. Itt él tisztes jómódban főhősünk, Caesaré, a hatvan év körüli sikeres üzletember. Nem mindig élt Marseille-ben, és nem min­dig volt sikeres. Talán ez is oka annak, hogy a maffió­zók azt gondolhatták, benne aztán készséges segítőre lel­nek. Mint sejthető, nem így történt. A gonosz, rossz emberek Dél-Olaszországból jöttek. El kellett menekülniük, mert mint kábítószercsempészekre lecsapott rájuk -az FBI. Te­vékenységük új helyszínéül Marseille-t választották, s hozzáláttak, hogy partnere­ket keressenek. Neki is fog­tak jól bevált, gyöngéd esz­közeikkel. Főhősünk először nemet mondott, de elrabol­ják keresztfiát, aztán meg­zsarolják. Egyik építkezésén, figyelmeztetőül megrongál­ják a nagy értékű toronyda­rut, egyik tulajdonában levő autóbuszt a szakadékba lö­kik A meggyőzés ilyen szo­lid eszközeinek nem lehet ellenállni. Caesaré enged, de csak látszólag. így tanúi lehetünk a rendőrség és a maffia összecsapásának. Természetesen tette nem marad bosszúlatlanul, majd­nem életével fizet. A harcot azonban félig bénán sem ad­ja fel. Ügyességgel, ésszel és kitartással sikerül a maffiá­val elbánnia. Majd minden­kivel leszámol. Átélhetünk tehát ezen a hat estén mindent, mi szemnek, szívnek kellemes, mi zsigereinkben bizsergető. Vonzó a szereplők név­sora. Caesaré Manotte Vic­tor Laroux, magyar hangja Kristóf Tibor. Jeane Mano- sé Orosz Helga, Daniele Duvalé Jakab Csaba. Lát­hatjuk a hatvanas évek szív­tipróját, Jean Soréit (ma­gyar megszólaltatója Fülöp Zsigmondi), s a bájos Marie Jósé Nato Andresz Katalin hangjával. Majdnem pikáns történetek A villamoson egy férfi fel­tűnően és kihívóan mustrál­ja a szemközt ülő, csábos idomokkal rendelkező höl­gyet. Többször végigméri te­tőtől talpig. Egyszer csak a nő megszólal: — Volna szíves most már felöltöztetni? A következő megállónál le kell szállnom. XXX — Hát azért jöttem, ked­ves uram, hogy megkérjem a lánya kezét, bár ez már csak egyszerű formalitás. — Hogyhogy formalitás? — Hát azok után, amiket a nőgyógyász mondott! — Mi az a fekete folt a szemed alatt? — Már többször meséltem neked, hogy ismerek egy csodálatosan szép, gyönyö­rű barna asszonyt. A férje most Amerikába készült... — Na és? — Mit na és? Sajnos, le­késte a repülőgépet? XXX — Kisasszony, mit csinál­na, ha most megcsókolnám? — Azonnal kiabálnék a mamáért! — És hol van a kedves mamája? — Olaszországban nyaral. IMI. július 30., kedd NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00 Hírek — Zenés inter mációs magazin — 17,3(1 Hírek — Tudósítások — Interjúk — Lapszemle — 18,00 Hangrafor- gó. Kulturális magazin — Müsorelőzetes TV 1 5,45 Jó reggelt Magyaror­szág ! Benne: — 5,50 Fálutévé — 6.00 A Reggel — Közérzeti hírműsor — 8,30 Bébi és tár­sai. Angol ismeretterjesztő filmsorozat — XV/12. rész Önállóság (ism.) — 8,50. U K. Today — 9,20 Képújság —16,24 Napi műsorajánlat — 16,25 Szlovák nyelvű nemzetiségi magazin. Nasa obrazovka — 16,55 Rabszolgasors. Brazil tévéfilmsorozat. XXX/8. rész — 17,30 Átmenet. A munka világának magazinja — 18,00 Közlemények — előzetesek — 18,05 Pénzvilág — 18,15 Gye­reksarok. Perpetuum mobile. Idő és időszámítás. Esti mese. Bob és Böbék — 18,45 Kölyök- idö vakáció. Szereposztás. 2. rész: Georgina — 19,15 Mini klip-mix — 19,30 Híradó — 20,00 Telesport — 20,05 Közle­mények — 20,10 Kerék bár — Utazási vetélkedő — 20,50 A klán. Francia tévéfilmsoro­zat. VI/1. rész — 21,50 Kép­Szín-Tér — 22,30 „Sok min­dent megéltem, sok mindent megértek” Portréfilm Kéri Kálmánról — 23,20 Késő esti híradó — 23,25 BBC-híradó TV 2 Műsorvezető: Radványi Dorottya 18,35 Müsorelőzetes — 18.40 Esti egyenleg. Napi képes hír­összefoglaló — 19,00 Nehéz fiúk. Francia film (1965) Fő­szerepben : Hector Valentin — Bourvil (Makay Sándor) Laurent — Lino Ventura (Ko- roknai Géza) — 21,10 Krimi­nális. Bűnügyi krónika 91' — 22,00 Híradó — 22,35 Napzár­ta előtt... — 23,00 Erős ka­rokkal fogjatok le szépen! Magyar dokumentumfilm. FF. Vallomások, vélemények az öngyilkosságról. MUSIC TV 20,00 Ray Cokes — 22,30 Új­donságok a moziban — 23,00 Szombat éjjel — 23,30 Riport — 23,45 Újdonságok — 24,00 Az MTV slágerei — 1,00 Kris- tiane Backer — 3,00 Éjszakai videók. SUPER CHANNEL 17,00 Elő videoshow — 19,00 Egyveleg — 20,00 Jeruzsálem (sorozat) — 20,30 Dokumen­tumfilm — 21,00 Sport — 22,00 Nemzetközi hírek — 22,20 Da­niel Boone (amerikai film; - ■ 0,20 Hírek — 0,30 Nagy kon­certek ’80 TELE 5 18,30 Hírek — 18,33 Ország, város — játék — 19,00 Ruk­cuk — játék — 19,30 Hírek — 19,45 Hopp vagy kopp — já­ték — 20,15 Az utolsó esély (am, film) — 21,55 Hírek — 22,10 Dracula gróf boszorká­nya (angol film) — 23,40 Űj bosszúállók (ism.) SAT 1 17,45 Műsorismertetés —17,50 Megbabonázva (am. sorozat) Mexikói utazás — 18,15 Bingo — játék — 18,45 Híradó, idő­járás — 19,15 Szerencsekerék — 20,00 Mancuso, FBI (ám. krimisor.) Zsarolás — 21,00 A vadászok (am. film) — 22,50 Hírek, sport — 23,30 Szökés­ben (am. sorozat) A nyomok Chicagóba vezetnek. Mr. Kim- le-t azzal vádolják, hogy meg­gyilkolta feleségét. A férfi kétségbeesetten keresi a fél­karút, aki be tudná bizonyí­tani ártatlanságát... — 0,20 Mancuso, FBI (ism.) — 1,10 Műsorismertetés RTL PLUS 17,45 Játssz velünk! — 18,00 A hétmillió dolláros asszony (amerikai akciófilm-sorozat) Versenyfutás a halállal — 18,45 Híradó, időjárás — 19,20 Knight Rider (am. sorozat) KITT csapdában — 20,15 Gi­deon harca (am. thiller) — 22,00 Robbanékony — politi­kai magazin — 22,50 Újságírók (am. sorozat) Blues Mr. Whi- te-ért — 23,40 Egy halott em­ber (francia—olasz film) — 1,35 Pankráció POZSONY I 17,10 Makrobiotikai maga­zin — 18,30 Képek a kiállí­tásról — 18,50 Torna — 19,00 Esti mese — 19,20 Időjárás — 19,30 Tévénapló — 20,00 Lu­ciano Pavarotti a Hyde- parkban (koncert helyszíni közvetítése) — 22,05 Esemé-r nyék, kommentárok — 22,35 Kornelius mester. Tévéjáték SZOVJET TV 17,00 Kertünk — 17,30 Nem­zetközi hírszolgálat — 15,45 Rajzfilm — 17,55 Dnyepr— Szpartak Moszkva bajnoki labdarúgómérkőzés — 20,00 Vremja — 20,40 Monológ egy külföldi előadásszünetben — videofilm — 21,45 X — infor­mációs műsor — 22,45 Rajz­film felnőtteknek. limoií Wteseiitlial: h igazság malmai Budapest (MTI-PRESS) — Wiesenthal személye és tevékenysége világszerte ismert. Azért harcolt, hogy a náci gyilkosok bíróság előtt feleljenek tetteikért. A visszaemlékezés az Európa Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban. Ebből közlünk részleteket hat folytatásban. A LEVÉL 1971. MÁRCIUS 29-ÉN IRÖDOTT, és Stock­holmban adták postára. Egy kétségbeesett anya kért, hogy segítsek eltűnt fia felkutatá­sában. „Nagy csodálattal ol­vastam az önről szóló, 1967- ben, Joseph Wechsberg kia­dásában megjelent könyvet, amelyből megtudhattam, mi­lyen nagyszerű eredményeket ért el a náci bűnözők felku­tatásában ... Sokat töpreng­em, mennyiben lehet ma nég kideríteni, mi történt fi­ammal azután, hogy az utolsó tanúk még életben látták; és arra gondoltam, önnek talán módjában lenne, hogy világ­méretű kapcsolatrendszere segítségével erre vonatkozó adatokat szerezzen” — írta kissé esetlen németséggel egy svéd hölgy, aki szükségét érezte, hogy mindenekelőtt bemutatkozzék: „Ezt a leve­let Máj von Dardel írja, az édesanyja Raoul Wallenberg- nek, a budapesti svéd követ­ség titkárának, akit 1944-ben a svéd kormány amerikai fel­kérésre megbízott, hogy szer­vezzen akciót a magyarorszá­gi zsidók megmentésére, s aki nagy nehézségek és veszélyek közepette valóban sok ezer zsidót mentett ki a nácik kar­maiból, de 1945-ben a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba szállították, ahonnan eddig nem tért visz- sza.” 1945. JANUÁR 17-ÉN RA­OUL WALLENBERGET az oroszok Budapestről Debre­cenbe vitték, hogy a szovjet megszállási övezet ottani fő­hadiszállásán Malinovszkij marsallal tárgyaljon. Ettől kezdve nem adott többé köz­vetlen életjeiet magáról. Édesanyja azonban — mint a világon minden anya — nem hitte el, nem akarta elhinni, hogy a fia meghalt. „Az el­múlt években svéd részről többször is érdeklődtek fiam holléte felől — írta levelé­ben —, de a szovjet kormány kezdetben tagadta, hogy az ügyről bármi tudomása vol­na. Később, 1957-ben viszont úgy nyilatkoztak, hogy fiam 1947. július 17-én a moszkvai Ljubjanka börtönben meg­halt. Ezzel szemben a szovjet börtönökből hazatértek kö­zül sokan tanúsították, hogy 1947. július 17-e után még kapcsolatban voltak vele. A róla szóló utolsó értesülés 1961-ből származik: ekkor Mjasznyikov szovjet orvos kö­zölte egy kolléganőjével, hogy Raoul ideggyógyintézetben van.” Mindössze ennyit tudott von Dardel asszony a fia hol­létéről, és most arra kért, le­gyek a segítségére. Azt írta: tudja, hogy általában csak náci bűnösök felkutatásával foglalkozom, de szinte men­tegetőzve hozzáfűzte, hogy fia ügye talán mégis kivételnek tekinthető, hiszen — mint sze­rényen megjegyezte — Raoul számos üldözöttet mentett meg az ilyen bűnözőktől. A hölgy, úgy látszik, még így sem tartotta érveit elég nyo­mósnak, mert csatolta dr. Chaim Arie levelét. Dr. Arie klinikaigazgató volt az izraeli Bershevában; a klinika Raoul Wallenberg nevét viseli, és olyan magyar zsidók adomá­nyaiból épült, akik az ifjú svédnek köszönhetik életüket. ADDIG CSAK FELÜLETE­SEN FOGLALKOZTAM a Wallenberg-üggyel. Termé­szetesen olvastam néhány ró­la szóló kiadványt, többek kö­zött azt a kis könyvet, me­lyet barátom, Josef Wulf tör­ténész szentelt Wallenberg- nek, és azt is tudtam, hogy Stockholmban működik egy bizottság, amely eltűnésének körülményeit kívánja felderí­teni. De ez volt minden, és e tudás alapján aligha lehetett további kutatásokba belevág­ni. Válaszomban ezért első­sorban azt kértem Wallenberg édesanyjától, ismertesse ve­lem az egykori szovjetunió­beli foglyoknak fiára vonat­kozó vallomásait. Ekkor von Dardel asszony eljuttatta hozzám annak a férfinak a vallomását, aki a börtönben a falon keresztül jeleket vál­tott Wallenberggel — csak­hogy ez a vallomás sok évvel korábban hangzott el. Ekkor régi munkatársam­hoz, Moshe Lederhez fordul­tam, aki nemrég vándorolt ki Izraelbe, és ott a Kol Izrael nevű rádióállomás orosz adá­sánál helyezkedett el. Meg­kértem : sugározzon műsort Wallenbergről. Az adást a Szovjetunióban is hallgatják, így hát elképzelhető volt, hogy a sztálini börtönöket megjárt számos zsidó közül valamelyiknek eszébe jut majd a svéd. A Wallenberg- sztorit már 1971. április 15- én leadták, és én beszámol­hattam az édesanyjának ar­ról, hogy valamit legalább el­indítottam. Jól tudtam: az ilyen ügy csak akkor oldható meg, ha világszerte ismertté válik. Ezért hát nyitottam egy „Ra- oul Wallenberg” feliratú dossziét, bár anyag alig volt benne, papírhalmok alatt ros­kadozó íróasztalom legtetejé­re tettem. Ha aztán a hozzám érkező újságírók megkérdez­ték, most épp milyen ügyek­kel foglalkozom, mindig rá­mutattam a Wallenberg-dosz- sziéra, és bár ezek az újság­írók általában az átlagosnál sokkal élénkebben érdeklőd­tek a náci korszak iránt, mégis kiderült, hogy húszból egy ha hallott valaha is Wal­lenbergről. így hát elmesél­tem nekik mindazt, amit idő­közben a bátor svédről meg­tudtam, ,és tájékoztatásom egész sor újságcikkben látott napvilágot. Moshe Leder is megtette, ami tőle telt: a Kol Izrael havonta két ízben is sugárzott tájékoztató műsort Wallenbergről, hogy az ügyet ébren tartsa. MAGAM ELSŐSORBAN ANNAK AKARTAM UTÁ­NAJÁRNI, hogy valójában mit is tud Wallenbergről Mjasznyikov professzor. Mjasznyikov egy moszkvai orvoskongresszuson beszélt az ügyről Nana Schwarz profesz- szor asszonynak, ezért hát el­határoztam : Svédországba utazom, hogy találkozzam a hölggyel. Nana Schwarzot mint a Wallenberg család jó barátját régóta foglalkoztat­ta az ügy; amellett a Szovjet­unióban is jó személyi kap­csolatai voltak, mivel a hábo­rú után a szovjet nagykövet­ség orvosaként dolgozott. Már 1946-ban tudakozódott Raoul Wallenherg holléte felől, és értesülése megnyugtatóan ha­tott a szülőkre: Wallenberg a szovjet kormány védelme alatt áll, és nemsokára haza­tér. Ezt maga a szovjet nagy­követ, Kollontaj asszony kö­zölte vele. Csakhogy Wallen­berg nem tért haza. Következik: Mjasznyikov pro­fesszor elszólja magát ] 0j Kelet-Magyarország A Wallenberg-iigy 1. „n szovjet kormány i Jelme alatt áll”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom