Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 1., hétfő Külpolitikai jegyzet Kockázat Ésik Sándor H advezérek emlékirataiban gyakran olvasható fordulat: „amikor elhatározásom előtt az akció kimenetelén gondolkodtam, tudtam: ha sikerül, a legmagasabb kitüntetésre számíthatok, ha nem, főbelőnek”. Mivel a háború nem más, mint a politika folytatása keményebb eszközökkel, törvényszerű, hogy a fegyver nélküli taktikázásnak is lehet eredménye vagy következménye az említett kétesélyes kimenetel. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire nem tudta senki sem pontosan felmérni az NDK-állampolgárok kiengedésének kimenetelét annak idején. Kevesebb kockázatot hordoz egy döntési folyamatban kollektív résztvevőnek lenni, ám babérokat szerezni ezen a módon alig-alig lehet. Vegyük szemügyre például a magyar—jugoszláv miniszterelnöki eszmecseréről kiadott kommünikét. Új elemet alig tartalmaz, meglepőt mégke- vésbé. Fontosnak tartja viszont hangsúlyozni, hogy — közelebbről meg nem nevezett — más kormányokkal egyeztetve volt. Az USA- éval nemigen, mert nem sokkal a mi közleményünk után egy vezető kormány- tisztviselő — világmegrökönyödésre — bejelentette: nem tartják elképzelhetetlennek Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerését. Most aztán itt állunk egy jó határozott hozzállás nélkül. A szlovákok tüntetőén rokonszenveznek a két délszláv állam függetlenségi törekvéseivel, és ennek hivatalos kormánynyilatkozatban hangot is adnak. Románia és Bulgária hozzánk hasonlóan óvakodik újat mondani. Nyugat-Európa az szeretné, ha a balkáni puskaporos hordó közelében nem játszadoznának a tűzzel. Ilyen komplikált helyzetben nagyon nehéz úgy döntést hozni, hogy az később ne üssön vissza, amennyiben a dolgok nem úgy sülnek el, ahogy a döntők remélték. Érdemes-e vállalni egyáltalán a döntés kockázatát? A hajdonvolt Kisantant államok gyűrűjén magyar részről minden bizonnyal jól jönne egy rés, két baráti délszláv állam képében. Első bizonytalan — és tegyük hozzá: ügyetlen lépéseinket már megtettük. Kalasnyikovjaink ott függnek a horvát rendőrök oldalán, és emlékezetesek külügyeseink külön tárgyalásai Jugoszlávia szövetségi államaival, és voltak más rokonszenvet kifejező lépéseink, r / me ilyen bizonytalan tényezőkön múlik, hogy övezi-e majdan dicsfény horvát és szlovénbarát megnyilvánulásaink kigondolóit. Most mindenesetre háború van Jugoszlávia nyugati felén. Térképeket mutat a tv, a válságövezet formájában ráismerünk a történelmi Magyarország déli nyúlványaira... Milyen érdekes konsttelláció. Diplomakiosztás A Gödöllői Agrártudományi Egyetem nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola karának diplomaosztó ünnepségét tartották szombaton délelőtt. A következő hallgatók vehették át a tanulmányaikat lezárt) diplomát: Attila, Szecskó Zoltán, Tátrai Attila, Tóth Pál, Varga Zsolt, Vágner István, Zakariás Péter, Zováth György, Zsindely Zsolt. Mezőgazdasági gépész üzemmérnöki szak, levelező tagozat: A Budapesti Búcsú ’91 eseménysorozatában néptánc-bemutatót tartottak a Budai Vámegyedben. KM — Telefocó Mezőgazdasági gépész üzemmérnöki szak, nappali tagozat: Antal István, Arany László, Ábrányi Csaba, Bállá Miklós, Dobos Sándor, Féké Zsolt, F ige Bertalan, Garamhegyi Zoltán, Gergely Zsolt, Görbe Zsolt, Görög József, Hegymegi Attila, Hi- di Norbert, Jeczkó György, Kerényi Péter, Kerezsiné Viznyiczki Anikó, Kiss József, Komlósi Péter, Kovács Ákos, Kovács Béla, Kovács Tamás, Kovács Tibor, Kucsmár József, Magos Attila, Nagy László, Németh Attila, Osváth István, Palcsák György, Pájer László, Pál Gyula, Petruska István, Szabó Ambrus, Szabó István, Szabó Sándor, Szabó Zoltán, Szakos Já'nos, Szalai Badak Gyula, Bikki Imre, Bózsár Sándor, Csizmadia József, Dorkó György, Elek Sándor, Fekete Erzsébet, Magyar Gergely, Menyhárt Sándor, Miklós Csaba, Nagy Csaba, Nagy Sándor, Nemes Csaba, Sasfalvi Tibor, Szilágyi Sándor, Tar Csaba, Varga Zoltán, Világos György. Repülő üzemmérnöki szak: Barkóczi János, Borsós Gyula, Csapó Kálmán, Farkas Péter, Gyurkovits Tihamér, Horváth Zsolt, Juhász Péter, Kancsár Dezső, Lezsovits Gábor, Nagy Endre, Ruzsiczky Pál, Szabó József, Varga Ferenc. fl hangosabb oldal diadala Torgyán József egyeduralkodó a Kisgazdapártban Krecz Tibor Budapest (ISB) — A béke és nyugalom mindössze 900 másodpercig uralta a Független Kisgazdapárt szombaton, a Testnevelési Egyetem aulájában rendezett nagyválasztmányi ülését: eddig tartott, amíg Vörös Vince örökös tiszteletbeli elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Nagy Ferenc József szólásra emelkedésékor már felmoraj lőtt a küldöttsereg. A pártelnök nem sokat cifrázta: a nagy választmány feladata az elnökválasztás. A szónok kijelentette, hogy a vetélytársaként fellépő Torgyán Józsefről a miniszterelnök ama nevezetes borítékátadási ceremónián tíz másik kisgazdapolitikus jelenlétében azt állította, hogy a dokumentumok szerint Szatmári Lajos fedőnéven a belső elhárítás besúgója volt. Ügyiratszám idézésével hangzott a következő vád: Torgyán József igenis szerepet játszott az 56-os forradalmat követő megtorlás egyik vérbírói tanácsában. Vörös Vince elfúló hangon próbálta csendre inteni a Nagy Ferenc Józsefet káromló több száz fős kórust, közben maga Nagy Ferenc József a mikrofonba ordította: ilyen körülmények között nem mond le elnöki posztjáról. Dübörgő tapsvihar fogadta a válaszadás végett a pódiumra lépő Torgyán Józsefet. Beszédének hangereje az ordítás és az üvöltés közötti tartományban ingadozott. így fejtette ki, hogy Nagy Ferenc Józsefet a miniszteri bársonyszék utáni remegés motiválta, amikor felrúgott minden megállapodást, s visszavonta lemondását. Miint Torgyán József világgá kiabálta, őt Antall József három hónappal ezelőtt különösen becsületes embernek nevezte, amit Nagy Ferenc József állít, az nem hangzott el. A lelkesen és folyamatosan tapsoló küldöttek megtudhatták, hogy a besúgó- ügy lényege a következő: a Kisgazdapárt „egyes vezetői, akik titkos ügynökök voltak, tiszta igazolást kaptak”, így a miniszterelnök markában tarthatja őket. A cél az egyetlen ártatlan, Torgyán József meghurcolása, rágalmazása. E következtetés után Torgyán József különösen indulatossá válva harsogott a közelben helyet foglaló Nagy Ferenc József felé: hogy merte rágalmazni ez a tsz-elnök, aki elárulta a pártot, aki Antall minden szavára ugrott: E párbeszéd után került sor a jelöltlista elkészítésére, melynek során Nagy Ferenc József mégis visszalépett, mondván, nem óhajt egy listán szerepelni egy besúgóval. Az így lemondott pártelnök, Kiss Gyula munkaügyi miniszter és több országgyűlési képviselő elhagyta a termet, távozásukat „árulók, árulók” kórus kísérte. A szavazás és az összesítés ideje alatt a küldöttek meghallgatták az ellenőrző bizottság jelentését az FKgP 1990. évi gazdálkodásáról. Százezrek és milliók röpködtek a levegőben, megannyi szabálytalan manőver, melyekben valószínűleg majd a rendőrség igazodik el. A két legtöbbet emlegetett név Po- hankovics István volt pártigazgatóé (ma ipari és kereskedelmi államtitkár) és Bal- sai Barnabás pénztárosé. A nap zárószakaszában politikai vitára került sor. Szinte minden hozzászólást lelkes taps fogadott, kivált azokat, amelyekben a koalíció felrúgását és Torgyán József ellenfeleinek pártból való kizárását követelték. Este nyolc órakor — 518 szavazat négy óráig tartó számítógépes összesítésének részeredményeként! — érkezett a hír: a Független Kisgazdapárt elnöke 354 szavazattal Torgyán József. Az új pártvezér a pártalkotmány módosítása után programbeszédet rögtönzött. Az FKgP a kormány asztalára csap, erős jobboldali pártként akkora szeletet követel a végrehajtó hatalomból, amennyi a magyar nép egészének mentsváraként megilleti. JUGOSZLÁVIA: Szlovéniai emberek egy folyóba süllyedt jugoszláv harckocsi tetején. KM — Telefotó KöxéUt Wieilés deportáltaknak Budapest (HVG) — Nyugdíjemelést kapnak az 1938 és 1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb, személyes szabadságukban korlátozott személyek — derül ki a Magyar Közlöny 62. számából. A kormányrendelet szerint az érintetteknek 1991. július 1- jétől az egy évnél rövidebb időszakra havi 500 forint, hosszabb idő esetén az első évre havi 500 forint, a második évtől az ötödik évvel bezárólag havi 250 forint, a hatodik évtől 300 forint nyugdíjemelés jár. Ehhez a Kárpótlási Hivatalhoz kell kérelmet benyújtani, s azt érdemes július 31-ig megtenni. Lapzártakor érkezett Július 2-án Nyíregyházáról egy újabb negyvenfős csoport kel útra, a magyar történelem tragikus sorsú 2. magyar hadseregének egykori nevezetes csataterére, a Don mellé. A tórához a Magyar Honvédség Parancsnoksága biztosított autóbuszt, s a zarándokcsoport Kijevet érintve — nem kerülő úton, egy Osztrogozsszk mellett kopjafafelállítás és ötnapos Don menti tartózkodás reményében teszi meg. A kiutazásra a tavalyi zarándokút sikerének köszönhetően nyílik most újabb lehetőség. Az egykoron Dont járt katonáink és a hősi halottak hozzátartozói többek közt — felkeresik az Uriv, Jekatyerinovka, Kol- bino, Osztrogozsszk és Ko- rotojak községek melletti, ma már jeltelen sírokat. A Mártha Tibor fényeslit- kei tanár vezette tavalyi expedíciót nem kísérte nagy hazai hírverés. Napilapjainkban, az akkor úttörő jellegű vállalkozásról mindössze néhány mondatos tájékoztatás jelent meg. Hz Agrárszövetség és a kárpótlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselői közül Vargáné Piros Ildikó áll a földhöz legközelebb, nemcsak azért, mert az Agrárszövetség képviselője, hanem mint császlói tsz-elnök ma is gazdálkodó ember. Viszonya a földhöz, a ma többnyire szövetkezeti tulajdonban lévő vagyonhoz ezért más mint a többieké. Minden bizonnyal ez okozta, hogy a kárpótlási törvény tervezetéhez 6 módosító indítványt nyújtott be. Javaslatait elutasították, azért választóival mégiscsak illik tudatni, mit szeretett volna és miért dolgozta ki ezeket a javaslatokat. — Amikor kárpótlási törvény vitájában úgy nyilatkoztam, hogy támogatom, akkor reméltem azt, hogy módosító indítványaimmal talán finomítani tudjuk a törvényt. Ez sajnos nem így történt. A legnagyobb hibának azt tartom, hogy a vidéken élő emberek számlájára, méghozzá a termelőszövetkezeti tagok számlájára történik a rendezés és sajnos ezt a bizottsági ülésen a kormány képviselője nyíltan ki is mondta. — Pedig a helyzet az, hogy a kárt nem a tsz-tagok, hanem az állam okozta, ezért rendkívül sérelmes. A törvénybe mégis sikerült beépíteni úgy, hogy a földalap nagysága — amit az eredeti kárpótlási törvényben nagy- nehezen kiharcoltunk — a felére csökkent. E terület nagysága a termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak jelenlegi háztáji nagyságát sem éri el, s lehetőségünk sincs arra, hogy belátható időn belül földet tudjanak vásárolni. Nem azt mondom, hogy később erre nem lesz lehetőség, de mivel a kárpótlási jegyekért mindenki földet kíván vásárolni, vállalva azokat a kötöttségeket is, amelyek felől teljes mértékben most nincsenek is tisztában, de azt remélik hogy ez jobb megélhetést biztosít számukra. Aki a mező- gazdasági termelés válságával megismerkedik, rádöbben, hogy ez nem így van, s ez további problémákat idézhet elő. — Hangsúlyozni szeretném, én nem azok ellen vagyok, akik vidéken élnek, s földet szeretnének, őket kárpótolni kell. El is fogadtam azokon a pontokon a törvénytervezetet, ahol a vidéken élő, a földet művelni akaró emberek földhöz jutását segíti elő. Én az ellen vagyok, hogy szerepcsere történjen, a falun élők élettere lecsökkenjen, s akik a városban élnek, azoké alakuljon helyükön ki. Jelenleg a mezőgazdasági dolgozók megélhetését nem lehet olyan szinten biztosítani, mint ahogy azt szeretnénk, hisz mindenki nagyon jól tudja, hogy a föld eltartóképességét meghaladja az a lélekszám, ami ahhoz, jelenleg is kötődik, annak pedig nincs semmi értelme, hogy újabb embereket, utódokat kössünk a röghöz. — Módosító indítványaimnak lényeges részénél — amikor az SZDSZ-szel azonos állásponton voltam — a Fidesz és az SZDSZ támogatását élveztem. Amikor viszont azt mondtam, hogy vásárolhassanak földet azok is, akik vidéken élnek és nincs földjük, nem értették meg, hogy ezt miért szerettem volna. Azért szerettem volna, mert már jelenleg is vannak olyan mezőgazdasági vállalkozók, akiknek van tőkéjük ahhoz, hogy földet tudjanak vásárolni, s szerettem volna, ha ők már az első fázisban hozzájutnak, és ők is igényt tarthattak volna arra a támogatásra, amire a kárpótlásra jogosultak. Ez negatív diszkrimináció és szerintem ez alkotmánellenes is. mert a gazdaság szereplői között megkülönböztetést tesz. Tehát én nem azt mondom, hogy valaki ne kapjon, hanem azt, hogy kapjon más is. Én a kárpótlást alapjaiban elfogadom, de nem a termelőszövetkezeti tagok kárára. — Javaslataim egy része azt tartalmazta, hogy ne lehessen aranykoronánként 500 forintért is földet venni, mert akkor dupla, sőt háromszoros földterületre is szert tehet azt, aki olyan területen vásárol földet, ahol nem olyan nagy az érdeklődés. És mivel a szövetkezeti törvény a későbbiekben valószínű úgy rendelkezik, hogy a megmaradt földalapot a szövetkezeti tagok megvásárolhatják, vagy hozzájuthatnak, ez eleve a vidéki ember érdekét sérti, mert megint olyan helyre jut a föld, ahol nem a vidéki embereké lesz. — Volt olyan kisgazdamódosító indítvány, amelynek a tartalma az volt, hogy a földnélküli nyugdíjasok ne kaphassák meg ezt a földalapot. Magyarul, hogy a háztájijukat vegyék el. Bizottsági ülésen fölkiáltottam, amikor ezt a módosító indítványt elolvastam, s elhatároztam, hogy ha hazamegyek, elmondom mindenkinek, hogy képzelik a kisgazdák a nyugdíjasokkal való foglalkozást, hogy a szociális védőháló, amit nekik a háztáji jelentett, mennyire bizonytalanná vált. — Ezek miatt szerettem volna változtatni a törvény- tervezeten.
