Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

1991. július 22., hétfő CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 11 Német mérnököt kérdeztünk; A Ford sikereiről „Kiérlelt“ autókat kínálnak AIDS-cs orvosik és betegeik Cselényi György Nyíregyháza (KM) — Mint arról hírt adtunk, a Bel­ügyminisztérium a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Rend- őr-fokapitányság nyíregyházi Bethlen Gábor utcai gép­járműtelepét országos okta­tóbázissá, továbbá a rendőr­ség nyugati autóinak szere­lőműhelyévé alakította ki. A napokban a hazánk kü­lönböző tájairól érkezett, s a rendőrség gépjárműtelepein dolgozó szakemberek a For- dok javításához, karbantar­tásához szükséges tudniva­lókkal ismerkedtek meg. Oktatójukkal, Gösta Nebe- lunggal, a Ford gyár üzem­mérnökével beszélgettünk, aki egyébként Németország­ban lakik. — A Ford autógyárra mi­lyen idők járnak? — kér­deztük. — A Ford németország­beli üzemeinek kapacitása teljesen kihasznált, sőt nem képesek annyi autót gyárta­ni, amennyire vevő lenne — válaszolta Gösta Nebelung. — A kocsik különböző or­szágok együttműködésével készülnek, például az angli­ai gyáraktól motorokat, a franciaországitól pedig haj­tóműveket kapunk. Németor­szágban, Angliában, Belgi­umban, az USA-ban, Dél- Amerikában és Ausztráliá­ban kész Fordok készülnek, Magyarországról és Francia- országból pedig részegysége­ket szállítanak. — Mi a • Ford sikerének titka? — A jó technológia és az, hogy fejlett, kiérlelt autókat állítunk elő. Ezen kívül a ve­vőknek a járművek formája is tetszik. Tehát könnyű és jól használható kocsikat tu­dunk a világpiacra küldeni A német üzemben 239 robot Van egy alap, melyre a ve­vők. kívánságai alapján to­vábbi szereléseket végzünk. Luxusigényeket is kielégí­tünk. — Sok helyen tanított már? — Kenyában, Görögor­szágban, Nigériában és most Magyarországon. Több he­lyütt huzamosabb ideig él­tem is, például a fiam Ke­nyában született. — A munkája során mi volt a legnagyobb élménye, ilietve kudarca? — Nem tudom, nap mint nap különböző szituációkba kerülök, melyeket 'megoldok. Ezek nem tesznek rám mély benyomást. A munkámat meggyőződéssel végzem, mert a Fordot magánember ­ként is a legjobb autónak tartom. — Utálja a konkurenciát? — Nem, mert jó, ha van. Annak hatására a termékek jobbak lesznek. Számunkra, a vezető európai és a japán segíti a termelést. cégek a legnagyobb verseny­társak. — Mi a véleménye rólunk, magyarokról? — Az európai néoek kö­zött nincsenek különbségek. A magyar emberek és viszo­nyok nagyon hasonlítanak a némethez. Jól éreztem itt magam, Kozma Ferenc úr és mások mindent megtettek azért, hogy eredményesen dolgozhassak. — A Ford köln-niehben-i gyáráról mit kell tudnunk? — Azt 1931-ben nyitották meg. s 8 óra alatt 180 jár­művet és 75 motort tudott gyártani. A gyár területe ak­koriban 175 ezer négyzetmé­ter volt. A kölni üzem ma 1,6 millió négyzetméteren fekszik, s 28 ezer embert foglalkoztat. A szalagokról naponta 1340 autó és 2500 motor kerül le — fejezte be Gösta Nebelung, a Ford gyár üzemmérnöke. New York (MD) — Az Egyesült Államokban immár a második botrány tört ki abban a kérdésben, hogyan tehetők felelőssé pácienseik életéért, egészségéért AIDS-ben szenvedő orvosok, s a betegeknek joguk van-e biztosítékot követelni arra, hogy orvosuk nem fertőzi meg őket e szörnyű kórral. A vita megbocsáthatatlanul későn kezdődött: csaknem tíz évvel azután, hogy a vi­lág tudomást szerzett az új betegségről, amely már mil­liókat ítélt biztos halálra. Az első tragikus esetre tavaly szeptemberben derült fény, azóta haldoklik Flori­dában a most 23 éves Kim­berly Bergalis. Fogorvosától kapta el a betegséget — s mint kiderült, az azóta el­hunyt doktor négy további páciensét is megfertőzte. — Hamarosan meghatok, s ezt önöknek köszönhetem — ír­ta nemrégiben Kimberly a floridai közegészségügyi hi­vatalnak, amely az orvosi titoktartásra hivatkozva nem figyelmeztette a páicenseket a kábítószer-élvező fogorvos betegségére. Szinte szóról szóra ugyan­ez ismétlődött meg most New Yorkban, de az ügy nyomán kitört pánik talán hoz valamilyen eredményt. Június 18-án AIDS-ban meghalt Philip Feldman — ő is fogorvos volt és jóllehet 1985 óta tudott arról, hogy fertőző beteg, nyugodtan folytatta praxisát élete vé­géig. Még nem tudni, hogy a szintén kábítószeres lelkiis­meretlen doktor megfertő- zött-e valakit, mégis ezrek ostromolják az egészségügyi hatóságokat és kimutatha­tóan csökkent a fogorvosi rendelők forgalma. New yorkban speciális telefonvo­nalat létesítettek amelynek segítségével pszichológiai ta­nácsokat adnak, s felajánlják a kétségbeesett telefonálók­nak. hogy az állam költségé­re elvégeztethetik az AIDS-szűrővizsgálatot. To­vább szította a pánikhangu­latot, amikor a lapokból ki­tudódott, hogy Feldman dok­tor — egykori asszisztensei szerint — nem igazán ra­gaszkodott a műszerek töké­letes sterilizálásához, s nem hordott maszkot és gumi­kesztyűt, nehogy „megijesz- sze” pácienseit... A pánik hatására először fordult elő, hogy New York állam hatóságai vizsgálatot indítottak és úgy döntöttek: Philip Feldman pácienseit értesítik egykori orvosuk be­tegségéről, hogy megtehes­sék a szükséges lépéseket. Ezzel azonban — lévén Amerika a szabadság hazája — azonnal magukra haragí­tották a mindenféle megkü­lönböztetés ellen küzdő moz­galmakat, s azok kampányt indítottak a hatóságok ellen. A sajtó és a hatóságok mind gyakrabban idézik az atlanti Betegségellenőrző Központ statisztikáját, amely szerint egymillió sebészeti, fogászati, illetve nőgyógyászati beavat­kozás közül 2,4—24 esetben fordul elő. hogy az orvos megfertőzi betegét. Erre ala­pozva javasolta most az amerikai egészségügyi mi­nisztérium, hogy önként vé­geztessenek AIDS-szűrővizs­gálatot mindazok az orvosok, akik gyógyító tevékenysé­gük során közvetlen kapcso­latba kerülnek pácienseik vérével, belső szerveivel. A betegek pontos információ­kat és hathatós védelmet kö­vetelnek e szörnyű beteg­ség ellen — mutat rá a mi­nisztérium. A washingtoni kezdemé­nyezés azonban egyelőre csak ajánlás, s nem kötelező jel­legű, mivel az Egyesült Ál­lamokban az egészségügyet nem szövetségi, hanem álla­mi szinten szabályozzák. Üj állatgyó­gyászati vakci­nákat és diag- nosztikurnokat előállító üzemet létesítettek Bu­dapesten, Bá­bolna Bio-La­bor néven. A teljes egészé­ben bábolnai tulajdonban lé­vő üzem mint­egy 300 millió forintba került. Irodalmi Lexikon Debrecen (MTI) — Meg­kezdődtek a Debreceni Iro­dalmi Lexikon előkészítő munkálatai: a hazánkban mindeddig páratlan vállal­kozás eredményeként vár­hatóan 1994-ben kerülhet az olvasókhoz az új irodal­mi ismerettár. A Hajdú-Bihar megyei Könyvtárban kedden tar­tott sajtótájékoztatón Bé- nyei József, a lexikon fő- szerkesztője elmondta: 1983-ban született ötlet vál­hat most valóra azzal, hogy a megyéi könyvtár felka­rolta a vállalkozást, s a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem könyvtárával, a Református Kollégium Nagykönyvtárával, vala- binit a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságával és a Levéltárral együttmű­ködve anyagilag is segíti a munkát. Számítanak ter­mészetesen Debrecen ön- kormányzatának hathatós támogatósára is. Az elképzelések szerint az első hazai városi irodal­mi lexikon csaknem 3 ezer címszót tartalmaz majd, s ismerteti mindazokat a személyéket, alkotókat, akiknék Debrecenhez vala­milyen irodalmi kapcsoló­dása volt. Bemutatja majd a városhoz kapcsolódó la­pokat, folyóiratokat, sajtó­termékeket, irodalmi soro­zatokat, kiadókat, nyomdá­kat, antológiákat, kalendá­riumokat, az irodalmi vo­natkozásokat is hordozó társaságokat, egyesületeket, intézményeket, szervezete­ket. Farmertitkok Angliából Nálunk mindenki egyenlő Mátészalka (KM — G. B.) — A Nemzetközi Farm Me­nedzsment Szövetség, az IFMA, 1993-ban Budapesten rendezi világkongresszusát. A szervezet angol főtitkára, P. J. James kapcsolatfelvétel céljából járt a közelmúltban hazánkban, s így jutott el a Magyar Agrárkamara Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének meghívására Mátészalkára, ahol az Állami Gazdaságban tartott előadást a meghívott érdeklődőknek. — Amikor mi farm me­nedzsmentről, mások farm­gazdálkodásról beszélnek, gyakorlatilag ugyanarról a fogalomról van szó. Bár meg­figyeltem, országonként mást ertenek alatta — mondta a kedélyes szigetországi úriem­ber —, az IFMA általánosan érvényes célok szerint dolgo­zik. Mindenki részvételére számít, akiket érdekel, mi­ként lehet menedzselni a mezőgazdálkodást. A szerve­zetünk abszolút demokra­tikus. Kenyától kezdve, Kínán át Budapestig, végzettségtől függetlenül mindenki egyen­lő nálunk. — Menedzselés szempont­jából miben különböznek a mezőgazdasági üzemek a vi­lágon? — kérdeztük Mr. Ja­mes-t. — Ezeknek az üzemeknek alapvetően két típusa van. Az egyik a családi farm, a másik a nagyobb agrárvállal­kozás. Menedzsmentjük, gaz­dálkodásirányításuk, lényegi­leg különbözik. Míg az első­nél a család közösen működ­teti a farmot és általában a gazda belefárad a napi gon­Mr. James Mátészalkán dókba oly mértékben, hogy ismeretbővítésre alig marad ideje, addig az utóbbinál meghatározó, hogy milyen új és újabb ismeretekkel tudom a vállalat irányítását folya­matosan javítani, hiszen itt sokkal nagyobb a kockázat és a kudarc lehetősége. — Mekkora egy családi farm mérete külföldön? —VA világ különböző he­lyein más és más. Am a tendencia mindenütt azonos: méretük növekszik. Angliá­ban korábban az átlagos mé­ret húsz hektár volt. Üj-Zé- landban például húszezer birka az átlag. Viszont telje­sen nyilvánvaló, hogy egy I—2 hektáros üvegház komo­lyabb szakirányítást, azaz menedzsmentet igényel, mint például az előbbi. — Mik a legfontosabb té­nyezői annak — önök szerint —, hogy egy mezőgazdasági vállalkozás elinduljon és si­keresen működjön? — Először is jó, ha meg­jegyzik, hogy maga a te­nyésztés vagy termesztés, bár fontos, de mégsem elegendő a sikerhez. Et­től több lényegesebb dolgot is mondanék. Először is az értékesítés, azaz a piac döntő jelentőségű. Bár manapság, mint hallom, önökre jellem­ző, hogy nincs biztos piac, így senki nem tudja, mit kell termelni, sőt nincs is, aki megmondja. Manapság ná­lunk Angliában egyre fonto­sabb kérdés a vállalkozó sze­mélye, alkalmassága az ott is szigorodó gazdasági körülmé­nyek között. Nem lehet elég­gé hangsúlyozni a pénzgaz­dálkodás és annak folyama­tos ellenőrzésének a fontos­ságát. Ez egyrészt az in­dulásnál lényeges, de a biz­tonságos működés érdekében állandó szemmel tartását és „kezelését” igényli a vállal­kozás pénzfolyamatainak. A folyamatos likviditást legin­kább a kamatterhek befolyá­solják, de például a vásárlá­sok észszerű mértéke is ked­vező lehet. Az angol farme­rek jelentős része például nem vásárol, hanem amikor szüksége van rá, bérel gépe­ket. — Létrejön-e az IFMA ma­gyar szervezete? — Igen fontos lenne a Ma­gyar Farm Menedzsment Szövetség létrejötte. Rajta keresztül igen sok informáci­óhoz tudnának az itteniek jutni. Svájcban és Nyugaton má­sutt is sokáig menedzser­betegségnek tartották az infarktust és az orvosi szo­ciológiának kellett felismer­nie. hogy mennyire sújtja az alsóbb néprétegeket. A sváj­ci Johannes Siegrist figyel­mét az utóbbi időben Kelet- Németország keltette fel, ahol a lavinaszerű munka- nélküliség megsokszorozta az infarktuseseteket. A nemzetközileg elismert Siegrist 1973 óta vezeti a marburgi egyetem Orvosi Szociológiai Intézetét s a nyáron németországi és kí­nai vizsgálatok alapján köz­zétett két tanulmánya azt igazolja, hogy az úgynevezett „szociál-emocionális” meg­terhelés jelentős kockázati tényező a koszorúér-megbe­tegedés esetében. A svájci szociológus az NSZK-ban egyik alapítója volt az empirikus orvosi szociológiának és jól leírta egyebek között, hogy a mun­kateljesítmény és annak el­ismerése közötti arányta­lanság, „egyensúlytalanság” hogyan és mennyire rontja az ember közérzetét. Mint a Frankfurter Allge­meine Zeitung tudósítása rá­mutat, Juhannes Siegrist a Kelet-Németországban vég­bement változásokat és az azok nyomán jelentkező megrázkódtatásokat, különö­sen ha tartósnak bizonyul­nak, „kórokozóknak” tart­ja. Több száz középkorú né­met munkás mutatott „bi­zonytalan foglalkoztatási státusa miatt” négy-ötszórte nagyobb infarktus-veszélyez­tetettséget, mint hat és fél évvel korábban, amikor megvizsgálta egészségügyi minősítésüket. A foglalkoz­tatási stressz a klasszikus orvosi „rizikófaktorokat”, te­hát a vérnyomást és a vér koleszterinkoncentrációját is növeli, de egyéb kihatásai is vannak. A munkás érzelmi levert­sége nemcsak a kívülről tá­masztott magas követelmé­nyekkel függ össze, hanem saját teljesítményigényével is. Infarktusra különösen hajlamossá váltak azok, akilí annyira azonosultak szürke munkájukkal, hogy nem tud­tak belsőleg elhatárolódni tő­le. A teljesítménnyel arányos egyéni díjazás bevezetése a megvizsgáltaknál egyértel­műen megemelte a koleszte­rinszintet — a munka inten­zívebbé válását és a kereset- emelkedést ugyanis az alkal- maztatási biztonság csökke­nése és nyugtalanság kísérte. A kelet-németországi -izs- gálatoknál az is bebizo­nyosodott, hogy a mai tár­sadalomiban a munka nem­csak a megélhetés eszköze, hanem sok más társadalmi szükségletet is kielégít. A munkanélküliségnek sokféle súlyos következménye van az önbecsülés csorbulásától a társadalmi kapcsolatok el­vesztéséig. Az önbecsülés, a saját értékek tudata fontos kelléke viszont a konfliktu­sok és az érzelmi feszültsé­gek leküzdésének. A terhel­hetőség csökken, ha a meg­határozott vonatkozási cso­portokkal fenntartott kap­csolat zavart szenved vagy hiányzik az elismerés. Az ez­zel kapcsolatos emocionális zavarok önmagukat erősítik és önállósítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom