Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-22 / 170. szám
1991. július 22., hétfő CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 11 Német mérnököt kérdeztünk; A Ford sikereiről „Kiérlelt“ autókat kínálnak AIDS-cs orvosik és betegeik Cselényi György Nyíregyháza (KM) — Mint arról hírt adtunk, a Belügyminisztérium a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Rend- őr-fokapitányság nyíregyházi Bethlen Gábor utcai gépjárműtelepét országos oktatóbázissá, továbbá a rendőrség nyugati autóinak szerelőműhelyévé alakította ki. A napokban a hazánk különböző tájairól érkezett, s a rendőrség gépjárműtelepein dolgozó szakemberek a For- dok javításához, karbantartásához szükséges tudnivalókkal ismerkedtek meg. Oktatójukkal, Gösta Nebe- lunggal, a Ford gyár üzemmérnökével beszélgettünk, aki egyébként Németországban lakik. — A Ford autógyárra milyen idők járnak? — kérdeztük. — A Ford németországbeli üzemeinek kapacitása teljesen kihasznált, sőt nem képesek annyi autót gyártani, amennyire vevő lenne — válaszolta Gösta Nebelung. — A kocsik különböző országok együttműködésével készülnek, például az angliai gyáraktól motorokat, a franciaországitól pedig hajtóműveket kapunk. Németországban, Angliában, Belgiumban, az USA-ban, Dél- Amerikában és Ausztráliában kész Fordok készülnek, Magyarországról és Francia- országból pedig részegységeket szállítanak. — Mi a • Ford sikerének titka? — A jó technológia és az, hogy fejlett, kiérlelt autókat állítunk elő. Ezen kívül a vevőknek a járművek formája is tetszik. Tehát könnyű és jól használható kocsikat tudunk a világpiacra küldeni A német üzemben 239 robot Van egy alap, melyre a vevők. kívánságai alapján további szereléseket végzünk. Luxusigényeket is kielégítünk. — Sok helyen tanított már? — Kenyában, Görögországban, Nigériában és most Magyarországon. Több helyütt huzamosabb ideig éltem is, például a fiam Kenyában született. — A munkája során mi volt a legnagyobb élménye, ilietve kudarca? — Nem tudom, nap mint nap különböző szituációkba kerülök, melyeket 'megoldok. Ezek nem tesznek rám mély benyomást. A munkámat meggyőződéssel végzem, mert a Fordot magánember ként is a legjobb autónak tartom. — Utálja a konkurenciát? — Nem, mert jó, ha van. Annak hatására a termékek jobbak lesznek. Számunkra, a vezető európai és a japán segíti a termelést. cégek a legnagyobb versenytársak. — Mi a véleménye rólunk, magyarokról? — Az európai néoek között nincsenek különbségek. A magyar emberek és viszonyok nagyon hasonlítanak a némethez. Jól éreztem itt magam, Kozma Ferenc úr és mások mindent megtettek azért, hogy eredményesen dolgozhassak. — A Ford köln-niehben-i gyáráról mit kell tudnunk? — Azt 1931-ben nyitották meg. s 8 óra alatt 180 járművet és 75 motort tudott gyártani. A gyár területe akkoriban 175 ezer négyzetméter volt. A kölni üzem ma 1,6 millió négyzetméteren fekszik, s 28 ezer embert foglalkoztat. A szalagokról naponta 1340 autó és 2500 motor kerül le — fejezte be Gösta Nebelung, a Ford gyár üzemmérnöke. New York (MD) — Az Egyesült Államokban immár a második botrány tört ki abban a kérdésben, hogyan tehetők felelőssé pácienseik életéért, egészségéért AIDS-ben szenvedő orvosok, s a betegeknek joguk van-e biztosítékot követelni arra, hogy orvosuk nem fertőzi meg őket e szörnyű kórral. A vita megbocsáthatatlanul későn kezdődött: csaknem tíz évvel azután, hogy a világ tudomást szerzett az új betegségről, amely már milliókat ítélt biztos halálra. Az első tragikus esetre tavaly szeptemberben derült fény, azóta haldoklik Floridában a most 23 éves Kimberly Bergalis. Fogorvosától kapta el a betegséget — s mint kiderült, az azóta elhunyt doktor négy további páciensét is megfertőzte. — Hamarosan meghatok, s ezt önöknek köszönhetem — írta nemrégiben Kimberly a floridai közegészségügyi hivatalnak, amely az orvosi titoktartásra hivatkozva nem figyelmeztette a páicenseket a kábítószer-élvező fogorvos betegségére. Szinte szóról szóra ugyanez ismétlődött meg most New Yorkban, de az ügy nyomán kitört pánik talán hoz valamilyen eredményt. Június 18-án AIDS-ban meghalt Philip Feldman — ő is fogorvos volt és jóllehet 1985 óta tudott arról, hogy fertőző beteg, nyugodtan folytatta praxisát élete végéig. Még nem tudni, hogy a szintén kábítószeres lelkiismeretlen doktor megfertő- zött-e valakit, mégis ezrek ostromolják az egészségügyi hatóságokat és kimutathatóan csökkent a fogorvosi rendelők forgalma. New yorkban speciális telefonvonalat létesítettek amelynek segítségével pszichológiai tanácsokat adnak, s felajánlják a kétségbeesett telefonálóknak. hogy az állam költségére elvégeztethetik az AIDS-szűrővizsgálatot. Tovább szította a pánikhangulatot, amikor a lapokból kitudódott, hogy Feldman doktor — egykori asszisztensei szerint — nem igazán ragaszkodott a műszerek tökéletes sterilizálásához, s nem hordott maszkot és gumikesztyűt, nehogy „megijesz- sze” pácienseit... A pánik hatására először fordult elő, hogy New York állam hatóságai vizsgálatot indítottak és úgy döntöttek: Philip Feldman pácienseit értesítik egykori orvosuk betegségéről, hogy megtehessék a szükséges lépéseket. Ezzel azonban — lévén Amerika a szabadság hazája — azonnal magukra haragították a mindenféle megkülönböztetés ellen küzdő mozgalmakat, s azok kampányt indítottak a hatóságok ellen. A sajtó és a hatóságok mind gyakrabban idézik az atlanti Betegségellenőrző Központ statisztikáját, amely szerint egymillió sebészeti, fogászati, illetve nőgyógyászati beavatkozás közül 2,4—24 esetben fordul elő. hogy az orvos megfertőzi betegét. Erre alapozva javasolta most az amerikai egészségügyi minisztérium, hogy önként végeztessenek AIDS-szűrővizsgálatot mindazok az orvosok, akik gyógyító tevékenységük során közvetlen kapcsolatba kerülnek pácienseik vérével, belső szerveivel. A betegek pontos információkat és hathatós védelmet követelnek e szörnyű betegség ellen — mutat rá a minisztérium. A washingtoni kezdeményezés azonban egyelőre csak ajánlás, s nem kötelező jellegű, mivel az Egyesült Államokban az egészségügyet nem szövetségi, hanem állami szinten szabályozzák. Üj állatgyógyászati vakcinákat és diag- nosztikurnokat előállító üzemet létesítettek Budapesten, Bábolna Bio-Labor néven. A teljes egészében bábolnai tulajdonban lévő üzem mintegy 300 millió forintba került. Irodalmi Lexikon Debrecen (MTI) — Megkezdődtek a Debreceni Irodalmi Lexikon előkészítő munkálatai: a hazánkban mindeddig páratlan vállalkozás eredményeként várhatóan 1994-ben kerülhet az olvasókhoz az új irodalmi ismerettár. A Hajdú-Bihar megyei Könyvtárban kedden tartott sajtótájékoztatón Bé- nyei József, a lexikon fő- szerkesztője elmondta: 1983-ban született ötlet válhat most valóra azzal, hogy a megyéi könyvtár felkarolta a vállalkozást, s a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárával, a Református Kollégium Nagykönyvtárával, vala- binit a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságával és a Levéltárral együttműködve anyagilag is segíti a munkát. Számítanak természetesen Debrecen ön- kormányzatának hathatós támogatósára is. Az elképzelések szerint az első hazai városi irodalmi lexikon csaknem 3 ezer címszót tartalmaz majd, s ismerteti mindazokat a személyéket, alkotókat, akiknék Debrecenhez valamilyen irodalmi kapcsolódása volt. Bemutatja majd a városhoz kapcsolódó lapokat, folyóiratokat, sajtótermékeket, irodalmi sorozatokat, kiadókat, nyomdákat, antológiákat, kalendáriumokat, az irodalmi vonatkozásokat is hordozó társaságokat, egyesületeket, intézményeket, szervezeteket. Farmertitkok Angliából Nálunk mindenki egyenlő Mátészalka (KM — G. B.) — A Nemzetközi Farm Menedzsment Szövetség, az IFMA, 1993-ban Budapesten rendezi világkongresszusát. A szervezet angol főtitkára, P. J. James kapcsolatfelvétel céljából járt a közelmúltban hazánkban, s így jutott el a Magyar Agrárkamara Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének meghívására Mátészalkára, ahol az Állami Gazdaságban tartott előadást a meghívott érdeklődőknek. — Amikor mi farm menedzsmentről, mások farmgazdálkodásról beszélnek, gyakorlatilag ugyanarról a fogalomról van szó. Bár megfigyeltem, országonként mást ertenek alatta — mondta a kedélyes szigetországi úriember —, az IFMA általánosan érvényes célok szerint dolgozik. Mindenki részvételére számít, akiket érdekel, miként lehet menedzselni a mezőgazdálkodást. A szervezetünk abszolút demokratikus. Kenyától kezdve, Kínán át Budapestig, végzettségtől függetlenül mindenki egyenlő nálunk. — Menedzselés szempontjából miben különböznek a mezőgazdasági üzemek a világon? — kérdeztük Mr. James-t. — Ezeknek az üzemeknek alapvetően két típusa van. Az egyik a családi farm, a másik a nagyobb agrárvállalkozás. Menedzsmentjük, gazdálkodásirányításuk, lényegileg különbözik. Míg az elsőnél a család közösen működteti a farmot és általában a gazda belefárad a napi gonMr. James Mátészalkán dókba oly mértékben, hogy ismeretbővítésre alig marad ideje, addig az utóbbinál meghatározó, hogy milyen új és újabb ismeretekkel tudom a vállalat irányítását folyamatosan javítani, hiszen itt sokkal nagyobb a kockázat és a kudarc lehetősége. — Mekkora egy családi farm mérete külföldön? —VA világ különböző helyein más és más. Am a tendencia mindenütt azonos: méretük növekszik. Angliában korábban az átlagos méret húsz hektár volt. Üj-Zé- landban például húszezer birka az átlag. Viszont teljesen nyilvánvaló, hogy egy I—2 hektáros üvegház komolyabb szakirányítást, azaz menedzsmentet igényel, mint például az előbbi. — Mik a legfontosabb tényezői annak — önök szerint —, hogy egy mezőgazdasági vállalkozás elinduljon és sikeresen működjön? — Először is jó, ha megjegyzik, hogy maga a tenyésztés vagy termesztés, bár fontos, de mégsem elegendő a sikerhez. Ettől több lényegesebb dolgot is mondanék. Először is az értékesítés, azaz a piac döntő jelentőségű. Bár manapság, mint hallom, önökre jellemző, hogy nincs biztos piac, így senki nem tudja, mit kell termelni, sőt nincs is, aki megmondja. Manapság nálunk Angliában egyre fontosabb kérdés a vállalkozó személye, alkalmassága az ott is szigorodó gazdasági körülmények között. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a pénzgazdálkodás és annak folyamatos ellenőrzésének a fontosságát. Ez egyrészt az indulásnál lényeges, de a biztonságos működés érdekében állandó szemmel tartását és „kezelését” igényli a vállalkozás pénzfolyamatainak. A folyamatos likviditást leginkább a kamatterhek befolyásolják, de például a vásárlások észszerű mértéke is kedvező lehet. Az angol farmerek jelentős része például nem vásárol, hanem amikor szüksége van rá, bérel gépeket. — Létrejön-e az IFMA magyar szervezete? — Igen fontos lenne a Magyar Farm Menedzsment Szövetség létrejötte. Rajta keresztül igen sok információhoz tudnának az itteniek jutni. Svájcban és Nyugaton másutt is sokáig menedzserbetegségnek tartották az infarktust és az orvosi szociológiának kellett felismernie. hogy mennyire sújtja az alsóbb néprétegeket. A svájci Johannes Siegrist figyelmét az utóbbi időben Kelet- Németország keltette fel, ahol a lavinaszerű munka- nélküliség megsokszorozta az infarktuseseteket. A nemzetközileg elismert Siegrist 1973 óta vezeti a marburgi egyetem Orvosi Szociológiai Intézetét s a nyáron németországi és kínai vizsgálatok alapján közzétett két tanulmánya azt igazolja, hogy az úgynevezett „szociál-emocionális” megterhelés jelentős kockázati tényező a koszorúér-megbetegedés esetében. A svájci szociológus az NSZK-ban egyik alapítója volt az empirikus orvosi szociológiának és jól leírta egyebek között, hogy a munkateljesítmény és annak elismerése közötti aránytalanság, „egyensúlytalanság” hogyan és mennyire rontja az ember közérzetét. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása rámutat, Juhannes Siegrist a Kelet-Németországban végbement változásokat és az azok nyomán jelentkező megrázkódtatásokat, különösen ha tartósnak bizonyulnak, „kórokozóknak” tartja. Több száz középkorú német munkás mutatott „bizonytalan foglalkoztatási státusa miatt” négy-ötszórte nagyobb infarktus-veszélyeztetettséget, mint hat és fél évvel korábban, amikor megvizsgálta egészségügyi minősítésüket. A foglalkoztatási stressz a klasszikus orvosi „rizikófaktorokat”, tehát a vérnyomást és a vér koleszterinkoncentrációját is növeli, de egyéb kihatásai is vannak. A munkás érzelmi levertsége nemcsak a kívülről támasztott magas követelményekkel függ össze, hanem saját teljesítményigényével is. Infarktusra különösen hajlamossá váltak azok, akilí annyira azonosultak szürke munkájukkal, hogy nem tudtak belsőleg elhatárolódni tőle. A teljesítménnyel arányos egyéni díjazás bevezetése a megvizsgáltaknál egyértelműen megemelte a koleszterinszintet — a munka intenzívebbé válását és a kereset- emelkedést ugyanis az alkal- maztatási biztonság csökkenése és nyugtalanság kísérte. A kelet-németországi -izs- gálatoknál az is bebizonyosodott, hogy a mai társadalomiban a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem sok más társadalmi szükségletet is kielégít. A munkanélküliségnek sokféle súlyos következménye van az önbecsülés csorbulásától a társadalmi kapcsolatok elvesztéséig. Az önbecsülés, a saját értékek tudata fontos kelléke viszont a konfliktusok és az érzelmi feszültségek leküzdésének. A terhelhetőség csökken, ha a meghatározott vonatkozási csoportokkal fenntartott kapcsolat zavart szenved vagy hiányzik az elismerés. Az ezzel kapcsolatos emocionális zavarok önmagukat erősítik és önállósítják.
