Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
Jogsérelmek kárpótlása — Csak vógsősoron. Hat terűÄfefüatis" kérdéseit Nyíregyháza (KM—S. E.) — Górömbei József a Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Főkihiva tál vezetője. Ttszabercelen szü letett 1935-ben, tanulmányai befejeztével szinte mindvégig államigazgatási területen dolgozott. Volt a megyei tanács osztályvezetője, jelenlegi tisztét 1976-tól tölti be. Beszélgetésünk témája a sokakat érintő kárpótlási törvény és ennek végrehajtásához szükséges föidhrvatah tevékenység. > Az 1991. évi XXV. törvény hivatalos szövegét a Magyar Közlöny július 11-én közölte. Az ezt kővető négy hét múlva a kárpótlási törvény hatályba lép. Ez megnyitja az utat a kárpótlásra jogosultak előtt ahhoz, hogy az állampolgárok tulajdonában okozott károkat részlegesen rendezzék. De mielőtt a törvényről bővebben szólnánk, egy sokakat foglalkoztató kérdésre szeretnék választ kapni. Igaz-e, hogy nagyon sok irat elveszett, megsemmisítették, így a kárpótlási jogosultsághoz szükséges okmányok beszerzése nehézségekkel jár majd? — Ilyen szóbeszédekről én is hallottam, de határozottan állítom, hogy ennek semmilyen valós alapja nincs. Hogy az irattár károsodott, vagy károsocfiiatott. nem kizárt Volt háború, egyes földhivatali körzetekben árvíz, költöztek a hivatalok és a tárolási körülmények soha sem voltak megfelelőek. Ennek eöenére hiszem, hogy az állampolgároknak a szükséges telekkönyvi betétet, tulajdonosi igazolást egy-két kivétellel ki tudjuk adni. Ha mégis adódna probléma, a földhivatal nem tudná az állampolgár kérését teljesíteni, akkor rengeteg felhasználható adattal rendelkeznek a termelőszövetkezetek, polgármesteri hivatalok, örökösödési ügyben a közjegyzők, de szükség esetén levéltári iratok is előkereshetők. > Tehát számítani lehet arra, hogy lesznek problémás ügyek. — Minden bizonnyal. > Sokan, akiknek a kárpótlási törvény alapján kárrendezésre jogosultsága lesz, ma még talán azt sem tudja, hogy ügye rendezésére melyik hivatalhoz forduljon. A megyei földhivatalhoz? leti földhivatal működik a megyeben. Nyíregyházán a Szarvas utca 1—3., Nyírbátorban a Báthory utca 8.. Mátészalkán a Kölcsey út 2., Fehérgyarmaton a Tömöttvár út 2-, Vásárosna- ményban az Alkotmány utca 14., Kisvárdán a Zrínyi út 20. szám alatt intézik a felek ügyeit. Ezek a hivatalok a várható nagy ügyfélforgalomra már felkészültek. Erősítést kaptak technikai eszközökben, és ha szükség lesz rá, létszámban is erősödnek. Arra számítunk, hogy a jelenlegi 100 ezres ügyiratforgalom a kárpótlással megduplázódik. így előfordulhat panasz, reklamáció, ezekben az esetekben kell csak hozzánk fordulni. »- A kárpótlási törvény szerint részleges kárpótlás illeti meg azokat a természetes személyeket, akiket tulajdonukban sérelem ért, például ingatlanban, földtulajdonban. Mi erről a véleménye? Itt a megyében hány embert érinthet ez? — A törvény véleményezése nem a mi dolgunk. Mi a jogszabály szerint járunk el, és remélem, hasznára lesz az állampolgároknak. Inkább arról szólnék, hogy az érdeklődés nagy. Például termőföld esetében — és ez érthető, hiszen mezőgazdasági megye vagyunk. Tőlem már többen kérdezték, hogy volt ennyi vagy annyi földje, akkor milyen kártérítésre számíthat. Erre csak azt válaszolhatom, amit a törvény előír, hogy termőföld esetében a kár mértékét a kataszteri tiszta jövedelem alapján kell megállapítani. Egy aranykorona értéke ezer forint. Ha tehát valakinek volt 10 hold földje, összesen 100 aranykorona értékben, kártérítésként 100 ezer forint értékű kárpótlási jegyet kaphat. A kárpótlás mértéke viszont deg- resszív. 200 ezer forintig 100 százalék. Ezen felül meghatározott értékhatároknál csökken a kárpótlás mértéke, tulajdononként így is elérheti az 5 millió forintot, de azt nem haladhatja meg. >- A volt földtulajdonos, ingatlantulajdonos kárpótlási jegyet kap. Mit tehet vele? — A kárpótlási jegy értékpapír, pénzre nem váltható át. Tulajdonosa viszont felhasználhatja földtulajdon szerzésére, privatizált vagyontárgyat vásárolhat, felhasználhatja az önkormányzat tulajdonában lévő lakás megvételére. Idősek számára előnyös lehet, hogy a társadalombiztosítás keretében értékpapírjaikat átválthatják életjáradékra. > Említette a földtulajdonszerzés lehetőségét. Ez miként * történhet majd és mekkora igényre lehet számítani? — Már a törvény tárgyalásakor — az alkotmánybírósági határozat után — nagy vitát váltott ki a licitelv. A licit, magyarán árverés, azt a célt szolgálja majd, hogy minden jogosult egyenlő eséllyel, a termőföld piaci értékén jusson tulajdonhoz. Pontosabban, ha majd a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok árverést rendeznek, arra a kárpótlási jeggyel rendelkezők vásárlási szándékkal licitálnak. >■ Az indulási ár aranykoronánként 1000 forint lesz? — Nem biztos. Nyírbátor térségében, a gyenge termőképességű homokon nem tudom elképzelni, hogy a kikiáltási áron keljen el a föld. Ennek az ellenkezője is igaz lehet búzatermőföld vagy megfelelő közgazdasági környezet esetében. >- A kárpótlási törvény lehetőséget ad a földvásárlásra azoknak is (tsz-tagoknak, alkalmazottaknak), akiknek nincs saját jogon földjük a gazdaságban. Ez jelentős mennyiségű föld lehet, amellett, hogy a kárpótoltak is igényt tartanak földjükre. Ezenkívül tartalék földet is kell képezni. Van ehhez itt a megyében elegendő földalap? — Van. Ismereteim szerint a megyében.rendelkezésre áll az a földterület, amely elegendő a kárpótoltak, a tsz-tagok és az alkalmazottaknak járó föld kiméréséhez. Jelenleg a megyében a termelőszövetkezetekben a föld nagy átlagban 50—50 százalékban tagi tulajdon, illetve szövetkezeti tulajdon. Az utóbbi tulajdonviszony főként abból adódott, hogy korábban a termelőszövetkezetek kívülállóktól, örökösöktől jelentős földterületeket váltottak meg. Természetesen a megváltott föld is kárpótolható, de a megváltás összegét levonják a kárpótlási jegy értékéből. >- Földindulás lesz! Ki jelöli ki a licitre a tagi, alkalmazotti területnek szánt táblákat? Ki méri ki azokat, és kit terhel a földmérés költsége? — A gazdaságok által kijelölt földeket árverezik. A vevők a táblán belül az általuk kiválasztott földre licitálnak. Ugyanez vonatkozhat a tagi, alkalmazotti földvásárlásra. Ha adhatok egy jó tanácsot a leendő földtulajdonosoknak, akkor azt mondom, egy tömbben igényeljék a földjüket, hiszen ha lesznek új szövetkezeti formák, géphasználatnál, művelésnél és még számtalan formában előnyöket élvezhetnek majd. Szövetkezeti tagok, alkalmazottak esetében a 30, illetve 20 aranykoronát érő földterület szintén előnyös, ha egy tömbben vásárolják meg, hiszen kinek-ki- nek ez lesz a háztájija, zöldségvagy gyümölcstermő területe. Végül hogy ki méri ki a földet és kit terhel annak költsége? Vannak földméréssel foglalkozó hivatalok, a földhivatalon kívül említhetek kartográfiai, vízügyi és geodéziai szakembereket, de valószínű, hogy ebbe a munkába bekapcsolódnak majd kft.-k, letéti társaságot stb. Egy a fontos, a földmérő csak szakember lehet. A földmérés költsége a tulajdonost terheli, ez hektáronként a korábbi tapasztalatok szerint 4000—6000 forint. >- Köszönöm az interjút. A TARTALOMBÓL:• Parlamenti mérleg • Művészek a tehetségért • Kása Ferenc új filmet forgat • A szorgalom falujában • A cselekvő filmtől a nagypapa mozijáig Sámson /“armincas éveinek közepén jár %ótics “Ferenc, * t—j akinek. rajzaivat mai hétvégi mellékletünket •s *- illusztráljuk- tyíregyházi középiskolásként nyert pályázatot először, s aztán egyre jobban megszerette a grafikát. Olyannyira, hogy most alkalmazottéi reklámgrafikával keresi kenyerét is. A precizitáshoz fűződő megfoghatatlan szálak.kötik.ehhez a kifejezésmódhoz. A kezdetektől fogva a gondolati folyamatoké fogalmaké nem látható dolgof vizuális megjelenítése a célja, amit nehéz vállalkpzásnak,tart maga is. A görög mitológia, a misztikum mögöttes tartalma, s főként az utóbbi időben bibliai témák a visszatérő kedvenc motívumai. A különleges lelki adottságokkal és kísérleti kedvvel bíró grafikus ma ‘Kisvárdán él. AZ A BIZTOS, AMI BIZONYTALAN ■ m indig is csodáltam a A /I józan paraszti észt. de ■SH leginkább azt az élet- bölcsességet, amellyel a földnek művelője egy mondattal is többet tud mondani, mint egy nagygyűlés vezérszónoka. íme: „Ma az á biztos, ami bizonytalan" — mondta volt a beszélgetőpartnerem — arra utalva, hogy a piac- gazdaságban óriási meglepetések érik az embert. A biztos tudattal vetett kenyérgabona — mire beérik — csalódást okoz, mert nincs piaca. Ezzel szemben, mert Nyugaton elfagylak a bogyós gyümölcsök, a felvásárlók azokért tolonganak. A múltban — fűzte tovább a gondolatát a gazda — a mező- gazdaságra jellemző volt a nyomott ár és a termelési biztonság. Ma egyes termékeknél — kevés ezeknek a köre — magas az ár, de nagy a bizonytalanság. Megesik, az hajt hasznot, amire az ember nem is számít. így jártam tavaly a káposztával. Almomban sem hittem volna, hogy olyan jó áron tudom eladni. De óvatos vagyok. Ültettem ugyan káposztát, de nem többet, mint az elmúlt évben. Inkább többféle zöldséget termelek, és ha az egyik nem sikerül, akkor sikeres lesz a másik. Ha valamikor hasznos volt a több lábon állás, akkor most nemcsak hasznos, de szükséges is... Szerződésben, szóbeli ígéretben, megállapodásban ne higgyen az ember. Miközben rendetlenség van az élelmiszergazdaságban, igyekszem valami rendet is találni. Ez a rend a mezőgazdálkodó hite, makacssága, kitartása. Csodálom például a télialma-termesz- tőket. Miközben szüntelenül kong a kertészkedők feje felett a gyümölcs eladhatatlanságának vészharangja, ők permeteznek, sorközt művelnek, facsíkot kapálnak. És szüretelni fognak. Ők ezt cselekszik, én meg igyekszem megemészteni a legújabb információt. „Arról senki nem tud semmit — hangzott el a falurádióban —, hogy mi lesz a szabolcsi alma sorsa. ’’ A nyilatkozó kijelenti, keringenek olyan információk, hogy Nyugaton az almaültetvényeket is fagykár érte, sőt arról is tud, hogy almaügyben már megjelentek nyugati üzletemberek a honi piacon, de hogy kivel tárgyainak, kivel kötnek majd üzletet, arról a sok ezer termelő nem kapott és nem kap információt. Lehet, hogy almaügyben biztos lesz az, ami ma bizonytalan? De jó lenne! Főként az lenne jó, ha valaki idejében szólna. Ha valaki közölné a termelőkkel, mit kell cselekedniük, és mire számíthatnak. Mert nem igaz az, hogy mi nem tudunk minőséget, különlegeset vagy extrát produkálni. Ha kell és ha a termelőt megfizetik, akkor ő az almáját darabonként válogatja és csomagolja, mi több pátyolgatja is a megrendelő kedvéért, mint a hí- mes tojást. Csak közölné már valaki, mi a kívánsága és mit fizet érte! Piacon és piacról élünkI Sajnos a mezőgazdaság vér- szegénysége az információ- hiány. Sok a félretájékoztatás, a mellébeszélés. Felelőtlen kijelentések, ígérgetések, optimista jóslatok röpködnek a levegőben, és ennek ellentételeként lejátszódnak a szinte tragikus történések; lásd a tejháború, túlhízott sertések, kiszántott málnaültetvények és még sorolhatnám. De mint már fentebb írtam, számomra nem az a példa értékű, hogy az értékesítésben most óriási gondok vannak, hanem a gazdálkodók makacssága és kitartása, amihez hozzátehetem a megújulási és vállalkozói készséget: Egy a sok vállalkozó közül, aki a minap azzal keresett fel, hogy biobúzát termel és el akarja adni. Olvasott róla, hogy egy kft. biobúzára kötött szerződést. A kft. címét kérte. Nem tudtam megadni, de a gazdálkodó kijelentette, addig megy, amíg meg nem találja. z eset tanulságértéke, hogy vannak már biobúzatermelők és lesznek biozöldségtermelők, biohústermelők, tehát a gazdálkodó, a mezőgazdaság elszántan igazodik a piachoz, ki akarja elégíteni a keresletet, annak okán, hogy így ő is megélhessen. Jelenleg sok szempontból válságágazat a mezőgazdaság. Bizonytalan a holnapkép, de hogy a jövő nem ilyen lesz, az biztos. Seres Ernő