Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
1991. július 20., szombat HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Csődközelbm a társadalombiztosítás Megyei feketelista Nyíregyháza (KM — GB) — Szeptember elsejéig adott haladékot a Társadalombiztosítási Főigazgatóság „nagy adósai” számára, tartós és nagyobb összegű tartozásaik rendezésére. Országosan ugyanis mintegy harminc- milliárd a TB kintlévősége, amit — a fizetési hátralékban lévő gazdálkodók helyett — a köztudottan nehéz helyzetben lévő allami költségvetésből kellene kiegészíteni. Mennyivel tartoznak a Szabolcs megyei gazdálkodók a társadalombiztosításnak? Van-e „feketelista”? Félmilliós tartozás Kezdeményeznek-e felszámolási eljárást a „notórius nemfizetők" ellen? Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságot, ahol Mik- lovich Pál gazdasági igazgatóhelyettes és Ladányi Jánosáé, a jogi osztály vezetője adott tájékoztatást a megyei helyzetről. — ötszázhetven millióra — az elmúlt fél évben száz- hatvan millió forinttal — nőtt a kinnlévőségünk —panaszolja az igazgatóhelyettes. — Ez igen jelentős ősz- szeg, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ebben a megyében a legalacsonyabbak a keresetek az országban. Nálunk csak tizenegy- mílliárdot tesznek ki a befizetési kötelezettségek a TB által végzett tizenhárom milliárdos elosztással szemben. — Bár számszerűleg a legtöbbel az állami vállalatok (210 millió), termelőszövetkezetek (110 millió) tartoznak, elgondolkodtató, hogy a nem fizetők legnagyobb növekedése a társas vállalkozásoknál és az egyéni vállalkozóknál tapasztalható. Az előbbieknél például fél Réti János E gykori tanáraim lassan- lassan az égi katedrán gyülekeznek és evilági emlékezetük csak halványuló áttételekben él tovább, főleg a magamfajtákban, akik hajlamosak vagyunk szentimentális tűnődésekre is, vágtató korunk dübörgésének közepette. Ilyenkor nyáron, amikor az emberek legtöbbje menetrendeket böngészget nagy keservesen, hogy minél egyszerűbben juthasson el a rokonokhoz, vagy az édes semmittevés színhelyére, mindig eszembe jut „a Piacsek”. Földrajzra tanított bennünket a gimnáziumban, és egyébként kíméletlen harcot folytatott a szünetekben már dohányzók titkos szektája ellen. Valami háborús sérülés folytán az egyik kézfeje odalett, ezért csonka alkarját állandóan a zsebében tartotta, miközben a térképek színes fal- védöjére mutogatva próbálta év alatt közel két és félszeresere nőtt az „engedetlenség" mértéke, ami már eleri a nyolcvanmillió forintot. Bocsánatét adócsalás — Mi még e tekintetben is messze állunk a Nyugattól, ahol a legnagyobb bűnnek az adócsalás számit’ — veti közbe a jogi osztály 'vezetője. — Nálunk, ahol enyhén szólva bocsánatos bűn a fizetési kötelezettségek alól kibújni, még hatalmas szemléletváltozásra van szükség. Egyébként a kinnlévőségeink behajtását nem csak ezután fogjuk, kampányszerűen megkezdeni. Ez évben már tizenhárom felszámolási ügyet kezdeményeztünk nagy megyei adósainkkal szemben. Persze előrebocsátom, nem azzal a céllal, hogy tönkre tegyük a cégeket, hanem mert a pénzünkhöz akarunk jutni. Lassacskán ugyanis ott tartunk, hogy mi sem tudjuk elhitetni velünk, hogy szárazföldek és tengerek, gyűrődések és behorpadások gigantikus változásaiból alakult ki az a golyóbis, amint négy- milliárdnyian vagyunk társbérlők. Nem szerettük, de nem is haragudtunk rá, legfeljebb azok, rövid ideig, akiket ébersége az igazgató színe elé juttatott, természetesen ellenőrző könyvükkel egyetemben. Aztán a harmadik év tavaszán (mi Ill-ig ta- tultunk földrajzot) fittyet hányva az előírt tanmenetnek, megtanította a vasúti menetrend kezelését nekünk, mi több, minden óra elején rendszeresen és „tömegével” feleltetett is belőle. — Utazz Buga fapusztáról Jászkara jenőre és vissza. a kötelezettségeinket kifizetni. — A társadalombiztosításnak pedig egy olyan újraelosztó szerepe van — mondja Miklovich Pál —, amiből futnia kell a nyugdíjakra, táppénzre, egészségügyi alapellátásra, gyógyszertámoga, fásra és a különböző segélyekre. A kinnlevőségek behajtásához nincs eszköz a kezünkben. A csődeljárás sem a legmegfelelőbb a számunkra. mert a kiegyenlítési sorrendben meglehetősen hátúi helyezkedünk el. így a felszámolásból keletkező pénz már elfogy, mire mi kerülnénk sorra. Ezért is bánunk csínján a felszámolás kezdeményezésével. Az őszszel elfogadásra kerülő csődtörvényben, reméljük jobb pozícióba kerülünk. — Ügy érezzük, eddig korrekt módon jártunk el — veszi vissza a szót Ladányidé. — Ahol elindult az eljárás é$ az első levélre fölkerestek bennünket az érintettek, Vagy Pécelről Botpaládra — hagzottak agyafúrt feladványai és mi utaztunk izgatott lapozgatások közepette. Kikeresgélve a csatlakozásokat, sőt azt is be kelett mondanunk, hogy hol, melyik oldalon van az állomás. Gyorsaságunkat, pontosságunkat osztályozta, és keményen torolta meg, ha elnéztünk egy- egy különleges jelzést. így ment óráról órára heteken, hónapokon keresztül. Nem igazán tudtuk mire vélni, de ha egyszer ez volt a heppje, hát csináltuk. Rég volt, lassan harminc éve már, közben eltávozott a legesleghosszabb útra, de én azóta is tudom kezelni a menetrendet. P illanatok alatt és biztosan. Tévedés kizárva. Segítek is boldognak, boldogtalannak a környezetemben, eligazodni az ördön- gős könyvecske szám-, névés jelhalmazában. Mindazoknak, akiket nem a rossz kezű Piacsek tanított földrajzra a gimnázium harmadik évében. BALÁZS ATTILA FELVETELE minden esetben leültünk egyezkedni. Volt aki fizetett. volt aki ígéretet tett a tartozása kiegyenlítésére. Ameddig tartja magát az egyezséghez, addig a bírósági eljárást is felfüggesztjük. A mi feketelistánkon azok szerepelnek, akik, ha nem túl nagy összeggel is, de több havi járulékkal tartoznak. — Van azonban több olyan felszámolási ügy a megyében, amit nem mi kezdeményeztünk, amiben csak hitelezőként szerepelünk. Tíz év után még csak most fejeződött be a papi tsz felszámolása. Tartozott hatmillióval, kaptunk négy és lelet. Mos! folyik a nyírbátori Auróra Cipőgyár csődeljárása, amelyik huszonhat- millióval adósunk. Tán soha nem látunk belőle egy fillért sem. Szelíden a vadonba Fehérgyarmat (M. K.) — A vadásztatás komoly bevételi forrást jelenthet megyénk vadásztársaságainak is. Kömörőben hosszú évék óta eredményesen gondoskodnak a vadállomány utánpótlásáról. A „Petőfi Sándor Vadásztársulat” a Hencidai Vadgazdaság tele- lepéről 3600 darab napos fá- cánosibét vásárolt. Június 11-én helyezték el az egyik fehérgyarmati nevelőházban az állatokat. A gondozást a feleség és a gyerekek látták el. A szakszerű ápolást, s etetést a társulat elnöke és vadász- mestere irányította. A változatos étrendben csemegének számított, amikor főtt tojás gazdagította a kínálatot. Mint Szedlacsek Ferencire elmondta, egy-egy alkalommal 100 darab tojást is megettek a kisfácánok. Ugyancsak a kuriózumok között volt a túró, amiből 5—6 kg-ot kellett feltálalni” egy-egy etetésnél. A gondos munka eredményeként négy hét után minimális veszteség mellett, 3300 darab egészséges madarat szállították ki a társulati tagok Kömörőbe. Az utónevelőben a vadőrök gondoskodnak a fácáncsibékről. A madarak rövidesen kikerülnék a területre, gazdagítva a jövendő vadászatok terítékét. A Petőfi Vadásztársulat hasonló módszerrel vadkacsákat is nevelt. Igazán elmondható: mindenki jól járt. A gondozás olcsóbb, az utánpótlás megoldódott ; a vadászoknak van mire „nézni”. Tiborszállás legforgalmasabb pontja, a vasútállomás. TÁRCA Máthé Csaba S zerintem jól álcázott ürügy a Földművelésügyi Minisztérium írásbeli és szóbeli vizsgatesztje, amely alapján döntenek az ágazathoz tartozó vállalatok igazgatóinak a sorsáról. A listát előzetesen már ösz- szeállították, azon nem sok variálási lehetőség van, besorolták a vizsga előtt az igazgatókat két kategóriába: marad és újabb ötéves megbízást kap, vagy megkapja a munkakönyvét és humánusan választhat az azonnali felmondás, illetve a közös megegyezés között. Már túlvagyunk azon, hogy valaki egyedül nevezzen ki első számú vezetőket, hiszen manapság kikérik a szakszervezet, ahol pedig létrejött a munkástanács mint érdekvédelmi szervezet, akkor annak a véleményét is. A pályáztatások pedig egyre komplexebbek. Elemzések,' stratégia felállítása, rövid üzleti terv elkészítése szerepel a tesztben és már oda is eljutottunk, hogy pszichológusok vizsgálják a leendő igazgatójelölteket. Mindezek azt feltételezik, alapos, megfontolt előkészület után adják végső voksukat a jelölőbizottság tagjai az új igazgatóra. Ilyen példák után nem értem, miért kell ez a körítés a tervezett igazgatóváltásokhoz. Aki úgymond nem szimpatikus, nem felel meg az FM elképzeléseinek, vagy az adott vállalat veszteséges, esetleg a csőd szélén áll, annak a szakminisztérium megfelelő indoklás után mondjon fel. Még akkor is, ha ez indok esetleg kreáltnak tűnik. Nem szükséges ilyen esetben a vizsga, főleg olyan, amely után a jelöltek egyáltalán nem tudják meg bizonyítványukat, csak a végső osztályzatot közük velük. Azt sem hozzák a tudomásukra, hol húzták meg a határvonalat, mennyi kell a minimális szinthez. Zsákbamacska az egész. Nincs erre szükség, inkább a helyszínen kellene meggyőződni, és nem egy budapesti irodában a vizsga alapján, vajon mennyit ér az igazgató. Jön már a bika... Ha lassan is, de megindult az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a számos állatok felvásárlása. Fehérgyarmaton, a szatmári tájék állattartói bikát Í9 értékesítenek. MOLNÁR KAROLY FELVETELE Kommentár Diósirató Balogh Géza V égveszélyben vannak a megye híres diósai. Jó két esztendeje vetettem papírra e sorokat, amikor alakulgatni kezdtek a kétesebbnél kétesebb egzisztenciája kft.-k a szomszédos vidékeken, akik rablóhadjáratuk helyszínéül többek között Szatmári s Bereget választották. Akkor azt hittük, ennél már nem jöhet rosszabb. Mint oly sokszor, ezúttal is tévedtünk. Hol vannak már azok a boldog idők, amikor még fizettek a fákért!? Üj szelek fújdogálnak már azóta, modern marta- lócok portyáznak a Tisza, a Szamos, a Túr mentén. A napokban adtunk hírt arról, hogy a múlt héten egy új- létai tolvaj vezetésével egy öttagú banda a híres Nagy- Bukó környékén beestelení- tett meg tíz gyönyörű diófát. Igen, megbecstelení- tett, mert a törzséi elvitte, a koronáját pedig otthagyta a füvön. Szerencsére két tiszakóródi öreg felírta a kocsik rendszámát, s a rendőrök napok alatt elfogták a tolvajokat. A fák életét persze már nem lehet visszaadni. Annak a tizenhét öreg diófának sem, melyekkel az egyik Tisza menti gátőr végzett. Ám ha nem is támaszthatták már fel őket, legalább igazságot szolgáltattak nekik. Mert annak a gátőrnek — akit egyébként jó szakemberként ismertek addig —, a Felső-Tiszavidé- ki Igazgatóságon nyomban felmondtak. Mondván, lehet bárki bármilyen nélkülözhetetlen szakember, any- nyira azért nem, hogy saját zsebre irtsa a diófákat, pláne, hogy neki kéne azokra a legjobban vigyázni. Pusztítják azonban mások, más okból is a fákat. S ajnos úgy tűnik, a folyamat megállíthatatlan. Pedig mindegyik fával szegényebb lesz Szatmár. S nemcsak a forintokat termő értékekben. A múltat, a vidék történelmét forgácsolják most nagy igyekezettel a vandál, barbár kezek. Zsákbanacska vizsga A Társadalombiztosítási Igazgatóság. Héti János
