Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-02 / 153. szám
6 Kelet-Magyarország 1991. július 2., kedd Hogyan öljünk olajkutat? Kitörések elfojtása A hírek szerint több száz olajkút lángol az Öböl környékén, főként kuvaiti területen. Elfojtásukat nem lehet sokáig halogatni, mert a térség fölött gomolygó füstfelhő ökológiai katasztrófával fenyeget, arról nem is beszélve, hogy a kivérzett Kuvaitnak minél előbb szüksége volna arra, hogy a normális termelés beindulhasson. Miként lehet megbirkózni égő olajkutakkal? Erről beszélgetünk dr. Szurovy Géza olajkutatóval, aki a hatvanas években maga is éveken át dolgozott és tanított Irakban. — Hazai tapasztalatokból is tudjuk, még egyetlen égő olajvagy gázkút is rémisztő látvány, hát még ha egyszerre öt-hatszáz ég. Hogyan lehet itt egyáltalán munkához látni? — A valódi helyzetről egyelőre hézagosak az információink. Egyáltalán nem biztos, hogy valamennyi jelenleg ego olajkutat fel is robbantottak; lehet, hogy egy részükön egyszerűen csak megnyitották a tolózárakat és felgyújtották. Ez a szerencsésebb eset, mert ezeket hűtés után pár óra alatt el lehet zárni. Az úgynevezett vadkitörések elfojtásának megvannak a kidolgozott technológiái. A leginkább hagyományos ezek közöl a robbantás. Ezt dinamittal végzik, s célja az, hogy szinte elfújja a lángot, hiszen robbanáskor oxigénelvonás történik, másrészt a nagy nyomás szünteti meg az égést. Ennél fejlettebb a szovjetek által kidolgozott turboreaktív módszer. Egy átalakított repülőgéphajtóműből kiáramló nagy nyomású gázsugárral vizet porlasz- tanak a lángra, megszakítják a kútfolyadék áramlását. A Bunsen-égő lángjára szeretnék emlékeztetni; ott sem közvetlenül a cső kimeneténél lobog a láng, hanem valamivel följebb. Egy égő olajkút eloltásánál is arra kell törekedni, hogy ezt a távolságot a kútfej és a láng közt megnöveljük és megszakítsuk. Ezen alapul egy . magyar szakember, Szőcs István szabadalma is. A módszer lényege, hogy alulról, a kútfej tengelye mentén, hirtelen nagy nyomással rendkívül aprószerpcsés homokot áramoltatnak fölfelé, ezáltal megnövelik azt a teret, ahol nincs égés, és a láng ellobban. Ezt az eljárást az algyői kísérleti telepünkön már eredményesen kipróbálták, szerencsére éles helyzetben még nem volt rá szükség. V — Nyilván annyiféle a probléma. ahányféle a kútkitörés, ráadásul nem elég az égést megszüntetni, hanem a kutat újból működőképes állapotba kell hozni. — Néhány dologban minden kútkitörés elfojtása megegyezik. Mindenekelőtt igen sok vízre van szükség, hogy a kút környékét végig a munkálatok alatt hűteni tudják. Ezután a már említett módszerek valamelyikével meg kell szakítani a kútfolyadék égését, majd meg kell vizsgálni, mennyire sérült a kútfeji A roncsolódásokat el kell távolítani, ami általában ugyancsak robbantással történik. Ezt olyan pontosan kell végrehajtani, hogy lehetőleg teljesen ép perem maradjon vissza, hiszen a további szereléseket ezen kell elvégezni. Ezután emelik be daruval a kitörésgátlót, amely lényegében egy tolózár. Ilyenkor még nyitott állapotban van, és ha a helyére került — ott a helyszínen, kézzel kell ráerősíteni, ami igen veszélyes feladat —, el kell zárni. Ekkor a kitörés lényegében el van fojtva, hátra van azonban még a kút „megölése”. Egy szeleprendszeren át igen. nagy fajsúlyú folyadékot, úgynevezett nehéziszapot kell benyomni a kútba, amely megakadályozza, hogy a rétegnyomás továbbra is felfelé nyomja a kútfolyadékot. Ha mindez megtörtént, le lehet venni a kitörésgátlót, és felszerelhető a „karácsonyfa”, vagyis a termelőfej, amelyen keresztül szabályozott módon jöhet ki az olaj és a földgáz. — Szóba került, hogy Kuvait- ban esetleg magyar szakemberek is részt vennének ilyen jellegű munkákban. — Tudomásom szerint a területre egyelőre nem a kuvaiti kormány, hanem az amerikai katonai hatóságok adnak belépési engedélyt. Csupán feltételezem, hogy az amerikaiak szívesebben részesítik előnyben a saját szakembergárdájukat. Amerikai ugyanis a leghíresebb kútelfojtó akciócsoport, a Red Adair is, amely arról híres, hogy mindenütt ott van, s mindig képes valami újat kitalálni, hogy hírnevét és persze a bevételét növelje. Mindenesetre az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megbízottai már tárgyalnak Londonban a kuvaitiakkal, és reméljük, hogy sikerrel járnak. — Több százra becsülve a megrongálódott - kutak számát, meddig tarthat, míg nagyjából rendbehozzák a kuvaiti kőolajkitermelést? — Egy-egy kútkitörés elfojtása egy-négy hétig is eltarthat. Nem hiszem, hogy az egész világból összesen húsz-huszonöt elfojtóbrigádot össze lehetne szedni. Ha mondjuk négyszáz égő kúttal számolunk, véleményem szerint egy-másfél évbe is beletelhet, mire mindegyikkel elkészülnek. Biológiai birkanyírás Csak egy injekció A gyapjú közvetlen termelési költségének mintegy negyedét teszi ki a birkák nyírása, és ráadásul hiány van jól képzett bir- kanyírókból — állítják ausztrál termelők. Ez adta az ötletet a déli kontinens kutatóinak a „biológiai birkanyírás” módszerének kidolgozására. Az eljárás lényege, hogy ha a birkák egyetlen injekciót kapnak egy növekedést befolyásoló fehérjéből, az mintegy 24 órára leállítja a gyapjúszálak növekedését, pontosabban azoknak a sejteknek a képződését, amelyek gyapjúszállá alakulnak. Noha a sejtek keletkezése röviddel az. injekció után megáll, a szőrtüsző folytatja a meglévő szál kitolását a birka szőrének felszíne felé, ezért négy-hat héttel később a szálak természetes törése megjelenik a felszínen. Ekkor a gyapjú egyszerűen lehúzható a birkáról. Két szakképzetlen ember naponta akár több száz birka gyapját tudja lehúzni. A kísérletek szerint az injekció hatása egy-két nap után elmúlik, és a gyapjú képződése újból megindul. A kezelésnek csak kevés mellékhatása van: a vemhesség korai szakaszában növeli a spontán vetéléseket. A biztató kísérletek után remélik, hogy a birkanyírás új módja jelentősen csökkenti a gyapjúter- melés költségét. De bármennyire látványosak is a tudomány eredményei, valószínűleg igen távol vagyunk még attól, hogy a birkákról kész norvégmintás pulóvert tudjunk lehúzni! Japán csoda Japán elkápráztatta a világot. Gazdasági sikereivel, technikai eredményeivel a 21. században jár, a világ meg lohol utána a felzárkózás teljes reménytelenségével. A japán csodához azonban az is hozzátartozik — jegyezte meg az 11 Mondo tudósítója — , hogy az egyetlen az iparilag fejlett országok közül, ahol nem biztosította törvény a munkából való távolmaradás jogát a szülő- anyáknak. A parlament most változtatott ezen, gyökeresen. E látványos fordulat azonban I nem elszánt szakszervezeti harcok gyümölcse, még. csak nem is az öntudatra ébredés jele. Az ok: a 21. századtól való félelem. Ki fog dolgozni, ha nem születik több gyerek? Ki fogja eltartani a növekvő nyugdíjas tömeget? A statisztika szerint 1990-ben olyan alacsonyra zuhant a szülések száma (1,57 gyerek a szülőképes korú asz- szönyokra számítva), hogy — becslések szerint — száz éven belül 40 millióval kevesebben lesznek a szigeteken. S minthogy Japánban másfél munkahely jut minden munkakeresőre, már a nőket is teljes mértékben bevonták. SANTILLANA DEL MAR, SPANYOLORSZÁG: Tekintetét gondozójára függesztve, nagy igyekezettel cumizza az üvegből a tápszert a helyi állatkertben született medvebocs, „akit” nem vettek ki az inkubátorból. A mackófiú két, szintén fiú testvérével csatlakozhat az állatkert népes medveközösségéhez A BAJKÁL-TÓ SZÉPSÉGEI Szibéria természeti szépségeinek egyik gyöngyszeme a Bajkál-tó. A képen: A Kis Harangtorony nevű szírt Tudományos kishírek A Föld „gyűrűi” ......................................................... Merész elképzeléssel állt elő egy dán csillagász. Szerinte a Földnek csupán az elmúlt 2600 évben legalább 16 alkalommal volt gyűrűje, akárcsak a Szatur- nusznak vagy az Uránusznak. Állítását az i. e. 800-tól az i. sz. 1750-ig összeggyűjtött meteoritészlelésekből vezeti le. Sajátos periodicitást lehet észrevenni a meteorithullások gyakoriságában. A kutató szerint ez azzal magyarázható, hogy egy-egy üstökös vagy kisbolygó került a Föld vonzáskörébe, széttöredezett, és időlegesen egy keringő gyűrűt alkotott a bolygó körül. A részecskék a súrlódás következtében idővel lelassultak, bekerültek a légkörbe, ahol mint fölizzó meteoritokat észlelték őket. Az 1750 utáni időket azért hagyta ki a számításból, mert attól kezdve megsokszorozódtak a meteoritészlelések. Persze, nem hullócsillagból lett több, csupán a megfigyelőeszközök váltak egyre tökéletesebbé. —-1 Szénhidrogének csecsemőkorban A világ számos helyén kitermelt kőolaj és földgáz túlnyomó többsége több száz millió évvel ezelőtt keletkezett. Most a Kaliforniai-öbölben olyan olajra bukkantak, amelynek kora legföljebb 4240 év. A pontos kormeghatározást a radiokarbonmódszer tette lehetővé. Ez a kor azt az időpontot jelenti, amikor a szénhidrogének alapanyagául szolgáló tengeri szervezetek radioaktív szenet tartalmazó széndioxidot vettek fel a légkörből, így aztán elképzelhető, hogy még az említett kornál is fiatalabb a keletkezett kőolaj, hiszen az is jó időbe telt, amíg ezek a szervezetek leülepedtek, betö- mődtek a tengeraljaz üledékeibe. Olaj megfelelő nyomás és hőmérsékleti viszonyok közt keletkezik a szerves anyagot tartalmazó üledékekből. Ha ez a hőmérséklet 50—175 fok közötti, évmilliók telnek el, mire kőolajjá válik. A Kaliforniai-öbölben talált olajnyomok azonban különleges helyen képződtek. Ez egy törészóna, amelynek mentén új óceáni kéreg képződik, ezért jóval magasabb hőmérsékletű, mint az átlagos. 300-400 fokon, mintegy 10-30 méteres mélységben pár évezred is elég volt ahhoz, hogy az olaj létrejöjjön. Mennyisége messze nem elegen-' dő a gazdasági felhasználáshoz, viszont nagyon alkalmas tanulmányterület a geológusok számára. Egy újabb hulladékfaló Nemrégiben ügyes csehszlovák filmeseknek a fél világot sikerült megbolondítaniuk egy nem létező olajfaló állat kitalálásával. Érkeztek hírek olyan mikrobákról is, amelyek a Trabant karosszériáját is fölemésztik. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatától származó hír az urániumfaló baktériumokról azonban nem kacsa. Ezeket a mikrobákat csupán néhány évvel ezelőtt fedezték fel a washingtoni Potomac folyó vizében. A baktériumok onnan nyerik az életműködésükhöz szükséges energiát, hogy az eredetileg oldott formában létező urániumot oldhatatlanná alakítják át. Az elképzelések szerint az uránbányák környékén keletkező szennyezett vizek tisztítására alkalmasak. A „bioreaktoron” keresztül átvezetett vízből a baktériumok kicsapják az urániumot, s a részecskék szilárd anyag formájában összegyűlnek a tartály alján. Sivatagi vihar Az Öböl-háború során nemcsak a hadszínterek és környezetük vizét, levegőjét szennyezték el, hanem az érintett térségek geológiájában is változások várhatók. Ä csapatmozgások során ugyanis annyira fellazították a sivatag homokját, hogy a szél sokkal könnyebben formálhatja, hordhatja, olyannyira, hogy repülőtereket, mezőgazdasági területeket, sőt településeket is eltemethet. Egy korábbi háború, az 1973-as egyiptomi—izraeli Jóm Kipur-i háború során az izraeliek egy 12 méter magas homoksáncot emeltek a Szuezi-csatoma keleti oldalán védvonal gyanánt. Más kérdés, hogy védelemnek is gyenge volt, mert az egyiptomiak vízágyúkkal elfújták, ám a környezetre gyakorolt hatása több évvel az események után is érezhető volt. A homokot a szél szétteregette a Sinai-félszigeten, s a legváratlanabb helyeken épített homokbuckákat, a közlekedést zavaró akadályokat. JÖVŐNK A VÉNUSZ? A ki mostanában naplemente után nyugat felé tekint, égboltunk talán legszebb jelenségét az Esthajnalcsillagot csodálhatja — ami nem más mint a Vénusz bolygó. Kevesen gondolnak arra, hogy felszíne valóságos pokol az ember számára, többszáz fokos felszíni hőmérséklete és a magas légnyomás miatt. Felszínéről egészen a legutóbbi időkig nem kaphattunk közvetlen képet, mivel a Vénusz arcát sűrű felhőzet borítja. Azt már a szovjet Venyera űrszondák méréseiből is tudjuk, hogy a bolygó felszínén az alacsony vízpáratartalom miatt nem számíthatunk arra, hogy a Földön jól ismert folyóvíz formálta tájakra bukkanunk. Itt minden felszíni képződmény csak száraz körülmények között alakulhatott ki. Ezt erősítette meg néhány nappal ezelőtt az amerikai Magellán űrszonda, amely áthatolva az átlátszatlan felhőzeten, felvételeket készített a bolygó felszínéről. Hegygerincek és völgyek váltakoznak a Vénusz felszínének 10—15 százalékán. Az űrszonda által készített felvételek illetve ösz- szegyűjtött magassági adatok alapján a korábbi radarmérésekre támaszkodva, számítógéppel háromdimenziós képeket szerkesztettek a Vénusz tájairól, például az Ausztrália nagyságú hegyvidékről, az Istar-földről, a Lakshmi-fel- földről és a Maxwell-hegység- ről. És hogy miért olyan pokolian meleg a Vénusz félszíne? Mert légkörének 95 százaléka szén-dioxidból áll, ami fékevesztett- üvegházhatást okozva ejti csapdába a Nap melegét. A földi légkör szén-di- oxid tartalma ma még csupán 0,03 százalék, de ipari civilizációnk mindent megtesz ennek növelése érdekében. De ha időben világszerte korlátozzák a légkörbe juttatott szén-dioxid mennyiséget, elkerülhetjük, hogy Éöldünk jövője a Vénusz pokla legyen. CSUPA ÉRDEKES
