Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

1991.júCius 13. Alkalmi ruhák nyári estékre Családias hangulatban CSQlQn ©S tÓTSOi Ha kimondjuk, hogy nyár. ru határ, nem gondolunk másra, mint néhány könnyű, s viszony­lag olcsó ruhadarabra. Aránylag könnyen követhetjük a divatot, és fiatalok viselhetnek bolondo­sabb darabokat is, ha szezon után könnyű szívvel megszaba­dulnak tőlük. Anyaguk lehet se­lyem, muszlin, flokon, zsorzsett. Egy-két ruhával változatossá tudjuk tenni ruhatárunkat. Mind­egyik modell hosszabb változat­ba és mini ruhának is elkészíthe­tő. 1. Teljesen testhez simuló, karnál erősen kivágott, két fodor­ral megszépített modell. 2. A vállat szélesítő „empri- mé” ruhát derekán elöl egy raffo- lás teszi érdekessé, amit fényes dísz is hangsúlyozhat. 3. Hímzéssel vagy rátét virág­gal díszített, nagyon elegáns öl­tözék. (Az egyetlen az itt bemu­tatottak közül, amelyet „felnőt­teknek” is ajánlhatunk). Gyermekekért Alapítvány Karádi Zsolt Különböző táboroktól hangos mostanában a sóstói ifjúsági központ. Néhány nappal ezelőtt 25 magyi kisiskolás töltött egy hetet az árnyas fák alatt. Együtt- létük alatt a Kárpát-medence egyházi és népművészetével is­merkedtek. — A Gyermekekért Alapítvány pályázatán nyertük el a támoga­tást — mondja Szokol Tiborné tanárnő, a tábor egyik vezetője. — Terveink szerint erdélyi és kárpátaljai fiatalokat is vártunk, ők azonban, ki tudja miért, nem jöttek el. A programban nemcsak vallá­sos témák szerepeltek: a hittu­dományi főiskola tanárainak előadásai mellett egyházi filme­ket vetítettek, vetélkedőket tar­tottak, de jutott idő kirándulásra, skanzenbeli látogatásra, stran­dolásra, szórakozásra is. Nagy élmény volt mindannyiuk számá­ra a nyíregyházi gyermekmisén való részvétel. A tanultakról Ki mit tud? formájában adhattak számot a résztvevők. — Én a múzeumfalura emlék­szem vissza legszívesebben — mondja a hetedikes Jónizs Éva. — Nekem a máriapócsi templom a legemlékezetesebb — teszi hozzá az ötödikes Jármi Mária. Hedermann Tünde számára a szatmárcsekei temető felejthetet­len. Az előadók közül Baranyai Szilvia leginkább Fekete András lelkészt és Dudás László püspöki titkárt emlegeti: — Laci bácsi „szuper” volt — állítja nevetve. Valamennyien úgy nyilatkoz­nak, hogy családias hangulat alakult ki a felnőttek és a gyere­kek között. — Egészen más itt a légkör, mint az iskolában — szól közbe a Leveleken hittant tanító Fodor Edit. — Rövid idő alatt közös­séggé váltunk, noha én előtte nem ismertem őket. A táborból, amelyben a tanulók részvételét fejenként ötszáz fo­rinttal a magyi görögkeleti egy­házközség támogatta, Tovai Jó­zsef lelkész kísér ki. — Jövőre Zánkára szeretnénk menni. Foly­tatjuk természetesen ezt a mun­kát, hiszen a gyermekeké a jövő — mondja búcsúzóul. Sziréna a garázssoron Nyíregyháza (KM — N. L.) — Megyénk legkorszerűbb vagyon­védelmi és biztonságtechnikai szakboltját nyitották meg a kö­zelmúltban Nyíregyházán. Meg­található itt Nyugat-Európa és Távol-Kelet modern technikája. Egyebek közt infra érzékelő, rejt­hető kamera, 9 voltos elemmel működő tűz: és füstjelző... A gépkocsitolvajok dolgát is megnehezíti, szinte lehetetlenné teheti az új bolt. A Dél-Koreában gyártott távriasztó például akko­ra, mint egy doboz cigaretta, s a gépkocsi-tulajdonos akár az éjje­liszekrényére teheti. Ha a sötét utcán hagyott gépkocsiját moz­gatják. vagy elkezdik felnyitni, a készülék akár fent a tizedik eme­leten elkezd hangosan csipogni. Ha a tulajdonos fürgén ugrik ki az ágyból, még tetten éri a tolvajo­kat. Az olasz gyártmányú kültéri sziréna rejtve szerelhető a gép­kocsiba, feltörés esetén nagy .hangot ad. Megyénkben is gya­koriak a garázsfeltörések. Az egyik berendezés egy egész ga­rázssor védelmét el tudja látni. Fényjelző, biztonsági lakat és sziréna is tartozik hozzá. A Tajvanon gyártott, úgyneve­zett pánikjelzőt a benzinkutasok is használhatják nagy biztonság­gal. Megtámadásuk esetén elég csak egy rejtett gombhoz hoz­záérni... Kis méret, nagy biztonság Elek Emil felvétele A. isJVL L'U.VoJJ£L Mit egyen a csecsemő Dr. Pozor Júlia A csecsemő helyes táplálása a szülői gondozás egyik fő fel­adata. A gyorsan fejlődő szerve­zet építőanyag- és energiaszük­ségletét kell fedeznünk, ugyan­akkor a táplálás módja igen fon­tos nevelőeszköz is. Már újszü­lött korban — főleg ha szopik a baba — egy mély, bensőséges kapcsolat alakul ki anya és cse­csemője között. Ezt a jó kapcso­latot igyekezni kell a későbbiek­ben is megőrizni. Törekedjünk a rendszerességre, helyes táplál­kozási szokások kialakítására. A csecsemőnek viszonylag nagy energia-, tápanyag- és fo­lyadékszükséglete a gyors fejlő­dés, testsúlyához képest nagy testfelülete miatt. Viszont sző­kébb a tűrőképessége, vagyis helytelen összetételű és mennyi­ségű táplálás esetén hasmenés, hányás, esetleg súlycsökkenés jelentkezhet. Ezért alapvető kö­vetelmény, hogy a csecsemő korának, fejlettségének megfele­lő legyen a táplálék mennyiségi­leg, minőségileg egyaránt. Köny- nyen elkészíthető, élvezhető le­gyen és a higiénés követelmé­nyeknek megfelelő. A táplálási módok lehetnek: anyatejes, mesterséges és ke­vert táplálás. Fiatal csecsemőkorban a táp­lálással kapcsolatos követelmé­nyeknek csak a mellről történő anyatejes táplálás felel meg ma­radéktalanul. Az anyatej optimá­lis formában és arányban tartal­mazza mindazokat a táp- és vé­dőanyagokat, amelyek a fiatal csecsemő zavartalan fejlődésé­hez szükségesek. Rossz (híg) anyatej nincs! A kisbaba szopás­sal mindig friss, fertőzésmentes, kellő hőmérsékletű, kész táplá­lékhoz jut. Lehetőleg az első 4 hónapban, de legalább 6 hetes korig tegyünk meg mindent, hogy a csecsemő anyatejet kapjon. Pár hetes, hónapos korban azért is fontos az anyatej, mivel abban olyan fehérje van, amit a fiatal szervezet könnyen meg­emészt. Mesterséges táplálás esetén viszont idegen fehérjét juttatunk be, melyet nem tud tel­jesen lebontani. így a félig bon­tott fehérje a beleken keresztül felszívódik és túl érzékennyé, al­lergiássá teszi a szervezetet. Ez későbbi betegségek kiindulási alapja lehet. Túlérzékenység szerepel pl. a hörghurut keletke­zésében és fenntartásában, az emésztési és felszívódási zava­rok jelentkezésében. Ha egész napos próbaszopás­sal meggyőződtünk róla, hogy valóban kevés az anyatej — pó­tolni kell. Ilyenkor kevert táplá­lásról beszélünk. A pótlás 6 he­tes korig lehetőleg női tej legyen, ezután Mildibét, 3 hónapos kor után Robébi A-t, majd Robébi B-t adunk. Természetesen kiska- nállal, vagy pohárból adjuk a ki­egészítő tápszert, hogy a baba ne szokjon le a szopásról. 6 hetes kortól gyümölcslevet adunk (alma, narancs, sárgaré­pa, majd paradicsom). Citromle­vet már kezdettől tehetünk a teá­ba 1—2 cseppet. Majd fokozato­san emeljük a mennyiséget. 8 hetes kortól már gyümölcspép­pel is megkínálhatjuk a babát, de ebben a korban kekszet, baba­piskótát nem szabad tenni a pépbe. Ha van elég anyatej, 4 hóna­pos korban kezdjük az elválasz­tást a főzelékek fokozatos be­építésével. Kezdetben krumplit, sárgarépát adunk, majd salátát, paradicsomot, sütőtököt, sóskát, céklát, borsót stb. — vagy fris­sen elkészítve, vagy a boltban kapható bébiételeket. Ezeken fel van tüntetve, hogy milyen korú csecsemőknek ajánlott. 5 hónapos kor után vagy 6 kg elérésekor a főzelékhez már va­jat vagy napraforgóolajat is ke­verhetünk. Ekkor már főtt tojás sárgáját, reszelt sajtot, túrót is tehetünk rá, majd máj és sovány főtthúskaparékkal dúsítjuk a fő­zeléket. Az elválasztást 1 éves korra be kell fejezni. Anyatej hiányában tápszerrel etetjük a fiatal csecsemőket. Kezdetben Mildibét, majd Robébi A-t és B-t adunk. 6 hónapos kor előtt lehetőleg ne használjunk tejhígítást! Féléves kor után kaphat a baba Orizával hígított tejet, olyan formában, hogy 2 rész tej, 1 rész Oriza. Feles tejjel csecsemőt táplálni nem szabad! Fokozato­san térünk át a 3/4-es tejre, majd a 8. hónap betöltése után már színtejjel tápláljuk a babát. Mes­terséges táplálás esetén gyü­mölcslevet 2—3 hetes, gyü­mölcspépet 6—8 hetes kortól adunk. A főzelék beépítése is hama­rabb kezdődik — már 3 hónapos korban. Lisztes ételt (dara, keksz) 6 hónap alatt ne adjunk. Nagy súlygyarapodásra hajla­mos csecsemő kétszer kapjon főzeléket, és a tejbedarát hagy­juk ki az étkezésből.-Nagyon fon­tos, hogy a csecsemőt naponta többször kínáljuk meg teával, akár szopik, akár tápszert kap. 1 éves kor körül már vízzel is meg­itathatjuk a kisbabát. Az anyukák — ha csecsemő­jük táplálásával probléma van — kérjék a körzeti orvos, gyermek- orvos, védőnő segítségét, véle­ményét, tanácsát, és ezeket tart­sák is be gyermekük egészséges testi és szellemi fejlődése érde­kében. Cserbakó'y Levente Ha valaki néprajzzal kezd fog­lalkozni, hamarosan találkozik a népi orvoslással is. Némelyik községünkben szinte legenda ként emlegetnek egy-egy, a fü­veket jól ismerő asszonyt vagy öreg papot, akik mindig tudtak adni a beteg embernek gyógyító füveket, és ellátták jó tanáccsal is. Szamosszegen valaki olyan ember kezén is meg tudta a sze­mölcsöt szüntetni, akinek az or vosok nem tudták. Ma a természetgyógyászat reneszánszát éljük, és az embe rek ismét a természet felé és a lélek felé fordultak. Egyre-többen jöttek már rá, hogy a természete.! nem legyőzni kell, hiszen áí maga lenne az öngyilkosság hanem okosan együtt kell élnünk vele. Itt is érvényes, hogy csak annyi szeretetet várhatok el amennyit én is adok. Ha én elha nyagolom a róla való gondosko dást, ő sem gondoskodik rólam. Három, egészen mindennapi növényt említünk, amelyek gyó gyító hatása többszörösen be igazolódott. A csalán (Urtiea dioica) kelle­metlen perceket szerezhet an­nak, akinek meztelen bőrét érinti Csípése sokáig tartó, égető fáj dalmat okoz, mégis a reumás, köszvényes emberek, frissen té­pett csalánnal verették fájó test­részüket. Ugyanilyen sikerrel kezelhetők ezek a beteg testré­szek, ha csalánlevélből készített teát fürdővizünkbe teszünk, s heti néhány alkalommal ilyen für­dőt veszünk. A népi orvoslásban a csalán­teát 1—3 hétig tartó ivókúra for­májában máj- és epebántalmak, gyomor és a légzőszervek huru- tos megbetegedései esetén használják. A friss csalánlevél­ből készült teát használják fára­dékonyság, kimerültség esetén is a levél vastartalma miatt. A teát csak forrázzuk, nehogy az értékes hatóanyagok elillanja­nak. Ugyanakkor a prevenció, a megelőzés céljából egész éven át ihatunk csalánteát, de naponta csak egy csészével. Csalánleve­let májusban, de mindenképpen a virágzása előtt érdemes gyűj­teni szárításra is, mert ekkor tar­talmazza a legtöbb hatóanyagot. A pongyola pitypang, avagy gyermekláncfű (Taraxacum offi­cináié) épp olyan közönséges, úton-útfélen található növény, mint a csalán. De mint ahogy nevében — officinale — is benne van, sokrétű gyógynövény. Vi­rágszárától gyökeréig hasznosít­ják a gyógyításban. A virág szá­rát nyersen kell elrágcsálni napi 5—10 szálat. Ezt a kúrát egy-két hétig kell folytatni máj- és epepa­naszok esetén. Ugyanezt a kúrát alkalmazzák a cukorbetegek is, de a tapasztalatok szerint meg­szünteti a _bőrYi§zketést, a sö- mört és a kiütéseket is. Vértisztí- • tó hatása miatt köszvény és reu­más fájdalmak ellen <S'jó. A pitypanggyökér nyersen, de szárítva teaként vértisztító, emésztést elősegítő hatású. Ré­gebben a nők ezt a teát szépí-. tőszerként is használták, az ar­cot és a szemet mosták le vele. A vérehulló fecskefű (Cheli- donium maius) májustól egész őszig hozza ernyőkben álló sár­ga virágát. A növény, ha megsé­rül, a sérülésnél narancssárga tejnedvet ereszt. A friss növény­ből ezt a levet kinyerve, s azt langyos vízzel hígítva napköz­ben kortyonként fogyasztják máj­betegség esetén. Csalánnal és bodza hajtásával együtt leuké­mia (fehérvérűség) esetében használják vértisztító és vérkép­ző hatása miatt. A langyos víz­ben áztatott és kifacsart fecske- fűlevelek teáját isszák aranyér­bántalmak esetén. A növényt ha gyökerestül kiáztatják, úgy haté­kony szerhez jutnak a sárgaság ellen. Ha a lemosott fecskefűle- vél lágy szárát két ujjunk között összemorzsoljuk, és az így nyert nedves anyagot a szemhéjunkra kenjük — miközben szemünk csukva van —, az gyógyítja a szűrkehályogot, a gyengénlátást és a megerőltetett szemet. A* népi orvoslásban használt szere­ket csak az orvosi vizsgá után, az orvos tanácsát, előírá­sát betartva alkalmazzuk. Az érdekes ismerős Vassné Figula Erika ,, Őszinteség” — jeligére: ,, Szanatóriumban voltam idén tavasszal. Azóta vége a lelki nyugalmamnak. Sokat sétál­tam ott egy velem egyidős férfi­val, nagyon jól megértettük egymást. Úgy éreztük, hogy rokonlelkek vagyunk. Azt gon­doltam, nem komoly a dolog, hiszen ott össze voltunk „zár­va". De mióta hazajöttem, aka­ratom ellenére sokat gondolok rá. Nagyon jó férjem van, a házasságunkat eddig semmi nem zavarta meg, most mégis összehasonlítgatom az új is­merősömmel, mintha hibát ke­resnék benne. Két gyermekünk van, szeretnék ismét olyan ki­egyensúlyozott és boldog lenni, mint azelőtt. Mit tegyek? A lel- kiismeretfurdalás is gyötör. Elmondjam-e a férjemnek vagy felejtsem el?" A betegség, az idegen kör­nyezet, a családtól való elsza­kadás, mind-mind megzavar­hatják az ember lelki nyugal­mát. Többéves házasság után egy idegen férfi mindig érdekes és vonzó lehet, már csak az is­meretlensége miatt is. A meg­szokott életritmusból való ki- csöppenés, a pihenés, a nyu­galom mellett egy kapcsolat mindig másnak, „jobbnak” tű­nik, mint a szürke hétközna­pokban. Egy szanatóriumi kör­nyezet mellett meg sem ismer­hetjük igazán a másikat. Ha ezeket a tényezőket figyelem­be veszi, akkor az új ismerős lehet, hogy nem is olyan fon­tos, hogy minden férjével kap­csolatos zavaró érzést neki tu­lajdonítson. Ha mindezt tisztázza magá­ban, akkor lassan elhalványul emlékezetében ez a pillanatnyi érdeklődés, vagy rokonszenv, amit most még nem tud hogyan értékelni. Ha a házasságuk eddig jó volt (mint ahogy leve­lében írja), akkor nem szabad, hogy ilyen könnyen kétségessé váljon eddigi érzelmi kötődése férjéhez. Ha többet vél fellelni új ismeretségében, mint amit én feltételezek, akkor pedig mérlegelnie kell: vajon eddig mi hiányzott a házasságukból? Vajon az új kapcsolat több le- het-e, hogy mindazt pótolja, amit otthonában, családjában eddig megtalált? Javaslom, hogy amíg ezeket nem tisztáz­ta magában, ne zavarja meg a férje nyugalmát azzal, hogy beavatja őt is. Ha elmondja neki, léhet, hogy Ön megköny- nyebbül, de ugyanakkor eddigi kapcsolatukat teljesen meg­ronthatja vele. Hagyjon még magának egy kis időt, míg tisz­tázza érzéseit. Férjét, gyere- | keit kímélje addig, míg nem ! döntött. Csak akkor avassa be őket, ha a másik kapcsolatot választja. De, remélem, erre nem fog sor kerülni. Bízom benne, hogy nem hagyja meg­zavarni családja iránti tartós, szép érzéseit, otthona bizton­ságát, egy unatkozó alkalmi társaság nyújtotta élményért, melyet „érdekes is'merőse” le­het, hogy már rég elfelejtett. 12 1 33 agyarország f étvégi meíCékCete

Next

/
Oldalképek
Tartalom