Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
8 I A 9(elet-íMafjyarorszá(j hétvégi melléklete 1991. július 13. Második nap: Pécs A tudósjelölt „beérett” A pápalátogatás helyszínei Asztalunkkal összefüggő kutatások A pécsi székesegyház Dr. Csonkaréti Károly * I. II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmával ellátogat Pécsre, abba a városba, amelynek püspökségét még Szent István királyunk alapította 1009-ben. A város eredete az ősidők homályába vész, bár tudjuk, hogy emberemlékezet óta lakott hely volt. Római kori neve (Sopianae) kelta eredetű, ami arra vall, hogy valamikor kelták lakták. Pécs valószínűleg Claudius császár alatt (41—54) került római uralom alá. A kereszténységnek a rómaiak alatti elterjedését mindenekelőtt a híres négytornyú székesegyház melletti őskeresztény sírkamrák, a temetőkápolna, majd a legutóbbi éveknek a székes- egyház előtti téren lefolytatott ásatásai és feltárásai bizonyítják. A római uralmat a népvándorlás söpörte el, de Pécsnek mindig voltak lakói. A honfoglaláskor Ete és Bojta vezérek foglalták el. Fejlődésére döntően hatott, hogy püspöki székhely lett. Pécsett ünnepelte kibékülését Salamon király és Géza herceg — később I. Géza —, s itt koronázták másodszor királlyá Salamont. 1076- ban bencés szerzetesek telepedtek le a városban, 1157-ben felszentelték a ma is álló Mindszentek templomát, amely a székesegyház mellett Pécs legrégibb épülete. 1283-ban telepedtek le itt a domonkosok, 1301- ben pedig a ferencesek. Nagy Lajos király 1367-ben Pécsett alapította meg az ország első egyetemét, amelyet a bécsi csak két évvel előzött meg. 1393-ban említik első kórházát. A Nagy Lajos halála utáni, ún. Horvátiféle lázadás során a délvidéki urak serege megostromolta Pécset, de csak a várost tudták bevenni, amit aztán alaposan feldúltak, főként a templomokat és rendházakat. A püspökvár állta A Magyar Fotográfiai Múzeum a közeljövőben nyílik meg Kecskeméten. Története két esztendeje kezdődött, amikor Katona István, a fotóművészek szövetségének elnöke segélykérésével fordult a televízió nyilvánosságához. A Bács-Kiskun Megyei Tanács jelentkezett elsőként, hogy felajánlja segítségét, új funkciót keresve a teljes felújítást igénylő kis ortodox zsinagógának. Épp egy esztendeje megkezdődött az újjáépítés a megyei tanács és a az ostromot. A város rövid történetéhez tartozik, mint jeles esemény, hogy Zsigmond király 1416-ban, Mátyás király pedig 1475-ben tartott itt országgyűlést. A szépen virágzó, gazdag és gyönyörű fekvésű várost a törökök 1543-ban elfoglalták. Visz- szaszerzésére a költő Zrínyi Miklós a nevezetes téli hadjáratában tett kísérletet, 1664-ben, de csak magát a várost sikerült bevennie. Pécset 1686-ban foglalta vissza Bádeni Lajos. Hamarosan — 1694-ben — letelepedtek itt a jezsuiták, s a város ismét „iskolavárossá” vált. A török iga alól felszabadított városért legtöbbet püspökei tettek. Klimó György püspök 1773- ban könyvnyomdát, a következő évben nyilvános közkönyvtárat alapított. De Pécsnek korábban is voltak kiváló püspökei. Mindjárt az első, a francia Bonipertus, aki a chartres-i apáttal levelezett; Kalán, aki 1188—1218 között a király szolgálatában még Spanyolországba is eljutott, s aki III. Kelemen pápától kiváltságként érseki rangot kapott. Nemzetközileg is ismert volt Alsáni Bálint, aki a bíborosi kalapot is megkapta, és Zsigmond király és császár európai méretekben gondokodó politikájának egyik legkiválóbb diplomatája volt. S végül Janus Pannonius, eredeti nevén Csezmiczei János, a magyar humanizmus legnagyobb költője, korának nemzetközileg ünnepelt poétája, az első magyar nyelvtankönyv írója. Ami Pécset mindenképpen megkülönbözteti a többi magyar várostól, az elsősorban egyedülálló székesegyháza. Bár kétségtelen, hogy mai pompás formáját és belső díszítését a múlt századi átépítésekor nyerte, alaprajzi elrendezésében, térhatásában és egész megjelenésében az egyetlen épületünk, amely egy Árpád-kori — XI. századi — székesegyházunkról fogalmat adszövetség több mint harmincötmillió forintos közös beruházásaként. A fotográfiai múzeum eszméje éppen százharmincadik születésnapját ünnepelheti. 1861-ben vetették fel a magyar fotográfusok először, hogy szükség lenne az értékes munkák szervezett őrzésére, tárolására. Ezt a nekibuzdulást azóta körülbelül még hét vagy nyolc követte. A régi anyagok egy része végül sok hányódás után a szövetség gyűjhat. Miután a székesegyház folyamatosan épült, a XI—XII. században itt kiterjedt építő- és kő- faragómühely működött, mely nemzetközi kapcsolatai, gazdag termése alapján az ország legjelentősebb művészeti centrumává vált. így érthető, hogy ez a bazilikatípus a román stílus korszakában a magyar építészetben a legkedveltebb s leggyakrabban alkalmazott templomforma. A török időkben a székesegyházat dzsámivá alakították, majd lőszerraktárnak és valószínűleg istállónak használták. Az addig kialakult épületet azonban — szerencsére — kisebb rongálásoktól eltekintve, lényegében nem változtatták meg. A székesegyház nagyszabású renoválását 1805—1827 között Pollack Mihály, majd 1882— 1891-ig Schmidt Frigyes végezte el, s éppen száz éve ebben az alakjában látjuk. Belső díszítését, freskóit a kor legkiválóbb művészei festették, Székely Bertalan, Lotz Károly, Andreas Károly, Bekerath Mór és Bamberger Gusztáv. Altemploma eredeti, XI. századi mivoltában ritka becses emlékünk. Pécs egyetlen városunk, amelyben a török megszállás emlékeként teljesen berendezett mohamedán imaházat, a Jako- váli Hasszán-dzsámit láthatjuk a hozzá csatlakozó minarettel. És Budán kívül csak Pécsett maradt meg épen egy török temetőkápolna, türbe. Pécs ma egyetemével, számtalan középiskolájával méltán nevezhető diákvárosnak, Dél-Dunántúl kulturális, művészeti és egyházi központjának; fekvése és épületei, városképi megjelenése révén pedig hazánk egyik legszebb városa. A pápa magyarországi látogatásának második napján, augusztus 17-én, szombaton de. 10 órától a pécs—pogányi repülőtéren mutat be szentmisét, délután pedig meglátogatja a pécsi székesegyházat. teményébe került, s így állt ösz- sze 1958 körül az a történeti anyag, amely a múzeum alapjául szolgál. Jelen van benne fotográfiánk nemcsak itthon, hanem a nagyvilágban is számon tartott színe- java. Többek között a két világháború között hazájuktól távol nemzetközi hírnevet szerzett alkotók, Moholy-Nagy, Robert Capa, Brassai, Munkácsi Márton, André Kertész munkái. A címe átlagember számára megfejthetetlen volt, pedig haszna ugyancsak az átlagembert szolgálja majd. De egy tudósjelölt vizsgája nem elsősorban átlagemberek, hanem többnyire szakemberek előtt zajlik, ők mondják ki a kutatás eredménye felett, hogy mi abban az új, mi az, ami előre viszi a tudományt, s haszna a hétköznapokban is kimutatható, forintokra váltható. Dr. Balázsy Sándor kandidátusi értekezése olyannyira megfelelt ezeknek a követelményeknek, hogy a minősítő bizottság minden tagja a maximális pontszámot adta, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa. Lehet, hogy annak is köze volt a magas pontszámokhoz, hogy a tudósjelölt kísérletével hozzájárul a rendszerváltáshoz a mező- gazdaságban. Egyik opponense kezdte véleményét azzal, hogy a mezőgazdasági termelés gyökeres átalakítása, a piacgazdaság térhódítása nem valósítható meg annak a koncepciónak a revíziója nélkül, amely az elmúlt két évtizedben az úgynevezett iparszerű mezőgazdasági termelés címszó alatt lopakodott be a magyar határba, és amelynek hátrányos következményeit még hosszú ideig érezni fogjuk. A nagytáblás növénytermelés az erdősávok kipusztításával járt, mert a túlméretezett talajművelő géprendszerek működéséhez nagy terület kellett. A következmény: a szélerózió és a talajok fokozott kiszáradása lett, romlott a talaj- szerkezet, a talaj levegő- és vízz öreg — hátát a A fabódé oldalának vetve — bóbiskolt. Délutánonként egyre gyakrabban. A fiú már föltekerte a locsolótömlőt a kerekeken imbolygó dobra, a maradék víz kibuggyant a cső végén. Máskor a műszak végi dudaszó előtt már a jelentéktelen kis épület felé tartottak, ahol a gyár parkosított részeit gondozó néhány ember öltözője meg a szerszámtárolója volt. De most az öreg behunyt szemmel itta be a napfényt. A fiú néhány perccel korábban még csalafintasággal próbálkozott: az öreghez közeli virágágyást sorozta meg, a cső szétlapított szájával legyezőszerűen szétterítve a vízsugarat. A zápor gazdálkodása, s mindezek az erőltetett műtrágyázással a talajok elsavanyodásához vezettek. Tulajdonképpen ezeken a rossz talajokon lehet eredményesen javítani Balázsy Sándor kutatásai révén, aki a csillagfürttel végzett kísérleteivel bizonyította: a nyírségi homoktalajokon jelentős szerepe van a növénynek mind a talajok szerves- anyag-gazdálkodásában, mind az állatállomány takarmánybázisának növelésében. Hogyan is jutott el Balázsy Sándor e téma kutatásához? Parasztcsaládban született 1950- ben Demecserben. Nagyszülei mindkét ágon jónevű gazdálkodók voltak a faluban, édesapja is azok közé tartozott, aki életcéljának tekintette a földet, a mező- gazdaságot. A demecseri általános iskola után az ottani gimnázium következett, ahol 1968-ban érettségizett. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett biológia—kémia szakos középiskolai tanári diplomát, majd öt évig a nyíregyházi Zrínyi Gimmegremegtette az árvácskákat, a finom permet az öreget is meglegyintette, de hűvös fuvallatnak érezhette álmában, mert meg sem rezzent. Avagy úgy tett, mintha észre sem vette volna. A fiú hetek óta úgy érezte, hogy az öreg kizsigereli. Pedig becsületből is vállalta volna helyette a nehezét. Amikor a csőkígyó már vagy harminc méterre letekeredett a dobról, úgy surló- dott a földön, a betonudvaron, hogy alig bírta arrébb vonszolni. Az öreg csak tessék-lássék húzta, hagyta, hogy a gyerek megmutassa az erejét. Nyári fiú, egy idényt dolgozik, aztán visszamegy az iskolába, ő meg itt marad. Télen aztán az irodákban levő virágokat veszi gondjaiba, náziumban tanított. 1978-ban került a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola növénytani tanszékére, ahol azóta a növényélettan és mikrobiológia oktatását látja el. Dokto- . ri értekezését ,,A cellulóz és a nád mikrobiológiai lebontása a Tisza vizében és iszapjában" címmel 1981-ben nyújtotta be. Kísérleti munkáját a fehérjeellátási gondok, az importfehérje világpiaci árának változásai, a nyírségi homoktalajok eredményesebb hasznosítása miatt a korábban nagyobb területen termesztett, az utóbbi időben háttérbe szorult csillagfürt és mikroorganizmusok közötti interakciók tanulmányozása terén folytatta tovább, s kutatásaival a csillagfürt terméshozamának növeléséhez, s a talaj javításához egyaránt hozzájárult. Dr. Balázsy Sándornak, a tanárképző főiskola docensének kutatási ideje alatt tizennégy publikációja jelent meg, magyar és angol nyelven tizennyolc előadáson ismertette eredményeit, s kísérletezett a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén. Tagja a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak, a Magyar Biológiai Társaságnak, a Gödöllői Mikrobiológiai Műhelynek, és egyik szervezője 1984 óta azoknak a nyíregyházi tudományos üléseknek, amelyek az imént felsorolt intézetek elismert rendezvényei. Tízéves kemény kutatómunka, kísérletezés eredménye volt, hogy Balázsy Sándor megvédte kandidátusi értekezését. Kutatásának azonban ezzel nyilvánvalóan nincs vége. A minősítő bizottság elnöke kívánságszinten érzékeltette is ezt, amikor jó munkát kívánva azt mondta: ez a védés csak egy állomás, minden bizonnyal egy nagydoktori munka része. tavasszal meg egy lüké lánnyal ülteti ki a palántákat az igazgatóság előtti ágy ásókba. Azokat aztán majd lehet locsolni nyakló nélkül. Hát csak hadd dolgozzon a fiú. Az öreg megmoccant, mint egy vakond. Koszlott ruhája hullámzott. Belehunyorgott a napba, s mint egy ismeretlenre, rámeredt a fiúra. Az dühös volt. — Indulhatunk — nógatta, és egy drótdarabbal a kerék vasküllőihez erősítette a gumislag kígyóforma fém fejrészét. — Máma még van dolgunk — és az öreg feltápászkodott. — Milyen dolog? — Vállalás. — Milyen vállalás? — Hát a kertészeké,.. Hogy mpmmmmmmmmmmmmmm 1 Marafkó László: