Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

1991. július IS., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 Lehetek bűnbak, de... Felkérték vezérigazgatónak Mat hé Csaba Nyíregyháza (KM) _ — A Földművelésügyi Minis* - terí um Tamás Imrét saját kérésére, közös megegyezés­sel felmentette igazgatói posztjából a Szabolcs Hús­ipari Vállalatnál, ugyanak­kor munkaviszonyát is meg­szüntette a cégnéL A volt igazgató december 31-ig fel­mondási idejét tölti és *> sincs arról, bogy 52 évesen nyugdíjba menjen. A meg­egyezéssel szinte egy időben egy megyei mamutvállal­kozás szakértőjének kérték fel, amelyet elfogadott. La­punknak a felmentéssel és új munkájával kapcsolatban jú­lius elején adott interjút. Bizataiflaság veti kiril — Nem várta meg az igazgatók úgynevezett vizs­gatesztjét, bánon saját ké­résére kérte a felmentését. Úgy érzőn nem távozott elégedetten a vállalattól, annak ellenére, bogy ko­rábban úgy nyilatkozott, a mór megtette a kötelessé­gét, a mór mehet. — Azt éreztem magam kö­rül. hogy nem állok olyan stabilan igazgatói posztomon, mint egy fél évvel korábban. Bizalmatlanság vett korul, amit eddig nem tapasztal­tam. 25 évet töltöttem el a húsipari vállalatnál, úgy ér­zem tettem ezért a cégért, még akkor is. ha esetleg most a fejemre olvassák az első fél év gazdálkodását. Ez ugyanúgy érvényes más élelmiszeripari cégekre is, úgyhogy lehetek bűnbak, de kiváncsi vagyok év vége után is engem fognak ezzel a jelzővel illetni. — A felmentés megkéré­sében szerepet játszott az, hogy felkérték az export- sertésvágóhíd szakértőjé­nek? — Nem. Akkor még ezt nem tudtam. Ügy terveztem előbb pihenek, majd állatke­reskedéssel, felvásárlással foglalkozom. Váratlanul ért az olaszok ajánlata, amit el­fogadtam. — Egy közel négymilliáril forintos beruházás nyugat­ról haladva Budapestig ál­talában a fővárosnál meg­áll. nem jnt el a keleti ré­gióba. ön minek tulajdenít- ja. bogy az olaszok idáig elmeresskedtek ? — Az alapanyag, a sertés adott a megyében, jó véle­mény alakult ki a Szabolcs Húsipari Vállalatról, és ta­gadhatatlan, hogy számíta­nak az olaszok a Szovjetunió közelségére. Kiegészíteni egymást — Az olasz állam 200 milliárd líra kedvezményes hitelt ajánlott fel Magyar- országnak, ennek kb. egy­negyedét használnák fel er­re a beruházásra. Hallhat­nánk-e bővebbet erről a mamutvállalkozásról? — Apagy környékén 10 hektáron kb. 50 millió dollár értékben évi 300 ezer sertés vágására alkalmas export- vágóhíd épülne. Ez a korábbi koncepciómba is beillik, mi­szerint a vágási tevékenysé­get ki kell telepíteni a me­gyeszékhelyről. A Szabolcs Húsipari Vállalatnál a fej­lesztés, a felújítás, a közös piaci előírások elérése óriási pénzekbe kerülne, ezért is ajánlottam fel számukra az együttműködést. Nem kon­kurensek lennénk, tevékeny­ségünk kiegészíthetné -egy­mást, ezt Pékád Lajos meg­bízott igazgató is elfogadta. Négy terméket készítenénk Apagyon, ebből hármat kizá­rólag exportra. Amerikai technológiát alkalmazunk, indulástól számítva két év alatt már indulhat a gyár­tás. — A hírek szerint elakadt az engedélyeztetés. Mi tör­tént? Még gondolkodom — Az előzetesek alapján a beruházás értékének 85 százaléka olasz kedvezmé­nyes hitelből. 15 százaléka más forrásból valósulna meg. A magyar előírások szerint, kaptuk az MNB-től az információt, az utóbbi forrásnak el kell érni a 30 százalékot. Két olasz cég, egy húsfeldolgozással és egy pénzügyi tanácsadással fog­lalkozó vállalat már vállalta, hogy az összköltség 21 szá­zalékát. 11 millió dollárt le­tesz készpénzben, de úgy látszik ez is kevés. Most ezen megy a huzavona, a pénzügyminisztertől várunk kedvező döntést. — Igaz-e hogy felajánlot­ták Önnek a leendő export- sertésvágóhíd vezérigazga­tói posztját? — Igaz, de ezen még gon­dolkodni fogok. A szakmai irányítással szeretnék in­kább foglalkozni. A Tiszamenti Regionális Vízművek Tiszaberreli Vizműtelepének eddig meglévő kapacitása több mint félmilliárd forint ér­tékű beruházással mint­egy kétszeresére fog nö­vekedni. Képünkön a végleges víztisztítási tech­nológia szűrőtartályai, va­lamint a számitógépes irányítástechnika prog­ramjának kialakítása. BALÁZS ATTILA FELVETELE Hajmeresztő Versenyben a hírlapárusításért Egyik szolgáltat, másik kereskedik Nyíregyháza (KM — Gy. L.) — Két fiatalember elhatá­rozta, hogy ők bizony kipró­bálják, hány kocsit tudnak összetörni egy parkolóban egy csapásra. A bravúr sike­rült: négy volt az áldozatok száma a sajátjukat is bele­számítva. Történt mindez a Törzs utca utolsó háza előtt. Adamecz Kálmán: Hajmeresztő! A néhány percen belül a helyszínre ér­kező rendőrnek egyikük, Ju­hász István kijelentette: ő nem tehet semmiről, nem ő vezetett. Mikor felelősségre vonták, miért engedte át a szintén ittas társának. Jám­bor Károlvnak a kormányt, így felelt: — Mert ő kevesebbet ivott. Nyíregyháza (KM) — A hírlapterjesztés területén is egyre jobban érvényesülnek a piaci viszonyok, s aki nem akar lemaradni, annak lép­nie kell. Ezért döntött úgy a Magyar Posta, hogy megyei hírlapárusító üzemeket hoz létre, amelyeknek kizáróla­gos feladata a hírlapárusítá­si tevékenység. A posta a megújulás érde­kében technológiai és szer­vezeti változásokat vezetett be. Ez év január elsejétől szétválasztották a hírlapáru­sítást és az előfizetést. Míg az utóbbival a Hírlap és Postaszállítási Igazgatóság foglalkozik, az árusítással a Hírlapkereskedelmi Igazga­tóság, s ez látja el az árus- példánydkkal a megyei üzem által beküldött igénylések alapján a postahivatalokat. Nyíregyházán május elsejé­től működik ez az üzem, amely szervezi és irányítja a megye területén lévő postahi­vatalok hírlapárusítási tevé­kenységét, valamint az üzemhez tartoznak még a 10 vidéki város és négy nagy­község (Üjfehértó, Tisza lök. Baktalórántháza, Rakamaz) hírlapárusító pavilonjai. Mint Bedő Lajosné, a me­gyei hírlapárusító üzem ve­zetője elmondta, az elmúlt két hónapban a piackeresés során a kihasználatlan terü­leteken sóik vállalkozói szer­ződést kötött az üzem. Töb­bek között mozgóárus-szek­rényt működtetnek hamaro­san a Sóstói úti kórházban, így a fekvő betegek is hoz­zájuthatnak az újságokhoz. Újabb elárusítóhelyeket nyi­tottak például Tiszadadán, Nyírmadán, Sóstóhegyen, Kocsordon. Nagyecseden, Porcsalmán. Nvírcsaholyban, Fehérgyarmaton. Mátészal­kán. Gondot jelent, hogy az üzem 600—700 féle lapot terjeszt, ugyanakkor a pavi­lonok 200 kiadvány bemuta­tására, árusítására alkalma­sak Több újságból alig fogy el 10—15 százalék, a. megma­radt lapokat pedig, vagyis a remittendát, egy külön jegy­zék alapján vagy a MÉH-be, vagy vissza a kiadónak kül­dik. A Kiadók Egyesületéhez tartozó kiadók beleegyezésé­vel a Debreceni Postaigaz­gatóság vezetője a napokban végleges szerződést kötött azzal kapcsolatban, hogy a „MÉHES” -remittendákat Kárpátaljának adják. Az új megállapodás értelmében a határ túlsó oldaláról minden kedden jönnek a megmaradt újságokért. A közelgő pápalátogatás is piaclehetőséget rejt magában az üzem számára. így Mária- pócson hat alkalmi postahi­vatal lesz, ahol hírlapokat, a pápával kapcsolatos kiadvá­nyokat is lehet majd kapni, j HUMOR B a neves író egy idő óta sebzett oroszlánként járkált föl-alá válasz­tékos ízléssel berendezett vil­lájában. Már nem okozott ne­ki bizsergető érzést a dicsőítő kritikák böngészése, hódolói­nak mézesmázos gazsulálá­sa. Undorral nézegette a pol­con sorakozó müveit. Valami mást, egészen mást akart. Tekintete megakadt leg­újabb drámáján. Kezébe fog­ta a vaskos könyvet, óvato­san, mintha sikamlós hüllő­höz nyúlna, és fitymálva be­lelapozott. Kisvártatva fel­csillant a szeme, és határo­zott mozdulattal kitépte a második felvonást. Ügy talál­ta, most valahogy feszesebb, meggyőzőbb lett az egész. Hosszas töprengés után hason­ló módon szabadult meg az első felvonástól is, s csupán a harmadikból hagyott meg egyetlen oldalt. Tudta, jó úton jár, s most kezdődik az igazi alkotó munka. Miköz­ben az árva papírlapot olvas­gatta, úgy vélte, hatásosabb, ha elhagyja belőle a jelzőket. De még így is túlságosan mesterkéltnek, terjedelmes­nek találta a szöveget, ezért vastag fekete filctollal áthúz­ta a névelőket, és törölte az írásjeleket. Ezután lefarigcsálta a rago­ka1 és a képzőket, s kezdte visszanyerni megbomlott lel­ki egyensúlyát, telis-teli lett energiával, halántékán láza­san lüktettek a kidagadt erek. A következő lépésben ló- ugrasszerüen törölte a meg­maradt szavakat, s érezte, már közel jár céljához. Néhány óra elteltével mindössze egyetlen kérdőjel nézett vele szembe, de képte­len volt elviselni a szemtele­nül elterpeszkedő kampócs- kat. Tiszta lapot fűzött a gép­be, és elégedetten hátradőlt a székén. T Nézőpont Kockázat Seres Ernő J úlius 2-án jelent meg az írás a Kelet-Ma- gyarországban „Ver­senyfutás a megyéért” cím­mel. Július 3-án érkezett a telefax Stuttgartból tudat­va, hogy az ottani keres­kedőnek exportőr partnere faxon megküldte a cikket. A német importőr az írás­ban közölt felvásárlási árak miatt felháborodott és ezt eképpen fejezte ki: ,.A cikk számomra nem más, mint egy felelősség nélküli mesterséges áremelés. Gon­dolt-e az újságíró a vég­felvásárlók zsebére, a ma­gyar iparban dolgozó em­berekre, nem beszelve első fokon az egyedüli fizető­képes nyugati partnerek­re7” Hogy mire gondolt az újságíró, miután alapvető­en a termelők érdekeit, a kemény munkával és jelen­tős költséggel dolgozó me- zögazdálkodókat nézi, az valóban nem mellékes. Már az egres felvásárlásánál az jutott eszébe, hogy végre egy elfogadható, jó ár. Most a meggynél valami ehhez hasonló gondolat mo­toszkált a fejében, annak ellenére, hogy meglepődött. Meglepte a cigánymeggy 46 forintos felvásárlási ára — ez volt a hirdetőtáblára ki­írva — és meglepte az is, hogy a fürtös meggynél 50 —60, sőt 70 forintos felvá­sárlási árat emlegetnek. Ez az elmúlt évi felvásárlási áraknak cigány- és fürtös meggyeknél több mint. 100 százalékos növekedés. És ehhez az újságírónak sem­mi köze, nem ő emeli az árakat. Ez nem azt jelenti, hogy a tollforgató ne tudná, hogy milyen hatása van, vagy lehet az árfelhajtásnak az exportőrök üzletére, a fel­dolgozóipar helyzetére. De ki idézi elő az árfelhajtást Nyilván azok, akik a pia­con megjelennek és egy­másra licitálva, csak hogy az árut megszerezzék, fi­zetnek és fizetnek. A stutt­garti kereskedő a meggy­piacon eluralkodó történé­seket „bazárt kupeckedés- nek” titulálja, ami igaz. Es ebben a versenyfutásban lehetne.k, sőt lesznek is vesztesek. Ilyen a piac, a vállalkozás kockázata De az is igaz, hogy a terme­lőknek, a szerződő partne­reknek is van kötelességük és vesztenivalójuk. Az árut jövőre is el kell adni. A vajai napközis otthonban Eles Ottóné elalvás előtt me­sél a gyerekeknek. harasztosi pal felvétele Kommentár Tej társak Galambos Béla / smét megcsillant a remény, hogy rend­bejön a beregdaróci Beregtej és ezzel sok-sok beregi tehenes gazda és tejtermelő gazdaság széná­ja. Amint azt Bencs Tibor tiszakerecsenyi tsz-elnoktöl a nemrégen önálló kft.-vé alakult tejfeldolgozó társa­ság egyik tagszövetkezeté­nek, a tárgyalásokkal meg­bízott vezetőjétől megtud­tuk, előzetes megállapodást sikerült kötni egy svájci céggel a Beregtej többségi tulajdonának a megvásár­lásáról. A tavasszal még nagy re­ményekkel kecsegtető jugo­szláv üzlet, mely szerint a beregi üzem szinte teljes sajttermelö kapacitását a déli szomszédország egyik cége vásárolná meg, a ve­vő fizetésképtelensege mi­att dugába dőlt. Ezzel kétségbeejtő hely­zet alakult ki a Bereg tej ■ termelői körében, akik kö­zül az utóbbi hetekben már nagyon sokan nem, vagy csak késedelmesen kapták meg a leadott tejük ellen­értékét. Ráadásul a kjt.-t alakító szövetkezetek anya­gi helyzetét is alapjaiban látszott megingatni a vég­termékpiac hiányában ár­bevételt nem. csupán költ­ségeket hozó sajttermelés, illetve kényszerből végez­tetett tejporrá feldolgozás. Amennyiben a svájci üz­let létrejön és a lugánóiak résztulajdonába kerül a Beregtej, az ígéretek sze­rint két-háromszor osr a is növekedhet a feldolgozó kapacitás. Ez stabilizálhat­ja, sőt fellendítheti a ha­gyományosan szarvasmar­hatartó vidék állattenyész­tését, hiszen — mint hírlik — a beregi tejfeldolgozás­ba tőkével társuló svájci üzletember egy másik hazá- jabeli kereskedő cégen ke­resztül megoldja az itt ké­szült termékek külpiacok­ra történő elhelyezését. Valami más

Next

/
Oldalképek
Tartalom