Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-01 / 152. szám
1991. július 1., hétfő CSUPA ERDEKES Kelet-Magyarország ] ] Helen Sharman a világfirben Újsághirdetésre jelentkezett Cattani jött, hóilitiitt és elmeit Titkok Piacidé magánéletéből A Szojuz—TM—12 űrhajón először indult útnak angol űrhajósnő, Helen Shar- man. Utazása valójában már akkor megkezdődött, amikor a rajtot megelőzően „uti- társaival” A. Arcebarszkij ezredes űrhajóparancsnokkal és Sz. Krikalev fedélzeti mérnökkel a Moszkva- környéki Csillagvárosból elindult Bajkonurba, az űrhajó rajthelyére. A szovjet—brit legénységet elkísérte V. Satalov repiilő-altábornagy, az űrhajós kiképzőközpont parancsnoka, A. Leonov repülő-vezérőrnagy; parancsnokhelyettes, és a világ első női űrhajósa, Valentyina Tyereskova. A bajkonuri kép a szokásos .volt: biztató mosolyok, a veterán űrhajósok jókívánságai, virágerdő, a sajtó sürgő-forgó képviselői. A 26 éves Helen Sharman Sheffieldben született. Édesapja fizikus, édesanyja ápolónő. Helen a General Electric cégnél dolgozott Londonban, a Marsh-cuk- rászati készítmények gyárában technológusként. Soha még csak nem is gondolt az űrutazásra, elhatározása_ váratlanul született, amikor’ az egyik újságban meglátta, hogy űrhajósjelölteket keresnek. Miután a feladatra kiválasztották, a szovjet űrhajósközpontban megkezdte a felkészülést. Hobbija a motorkerékpár, az úszás és a tenisz. Szeret színházba járni, kedvel bármilyen színvonalas zenét. Sokat olvas. Ismeri az orosz" klasszikusok — Gogol, Dosztojevszki, Csehov, Lev Tolsztoj műveit. V. Satalov, az űrhajós kiképzőközpont parancsnoka az AN tudósítójának adott Helen Sharman és Valentyina Tyereskova a Szojuz TM—12 indulása előtt Baj- konurban. nyilatkozatában elmondotta, hogy Helen Sharman komoly alaptermészetű, jelentős műszaki ismeretekkel rendelkező ember. Orvostudományi, biológai és műszaki kísérleteken kívül az angol űrhajósnő a Mirűrállomás fedélzetéről fényképfelvételeket készít és valószínűleg riportokat készít honfitársainak a világűrből. Bízunk abban, hogy Helen Sharman űrrepülése kedvezően befolyásolja a szovjet— angol együttműködést, többek között az űrrepüléseket szolgáló olyan új műszaki eszközök létrehozását, melyek minősége konkurenciaképes, árúk pedig alacsonyabb, mint a jelenlegi rendszereké. A beteges félelen legyőzése Izaadás és szívdobogás ellen A legtöbb beteges félelem még a gyermekkorban keletkezik. Ha például a gyerek leesik a fáról, és alaposan megsérül, iszonyodni fog a fáktól és a nagy magasságtól. Ha dühös kutya támadta meg, attól fogva közeledésükre rémület fogja el. A fóbiák (magyarul: beteges félelmek, irtózások. iszonyok) gyógyítása nehéz és hosszú folyamat, különösen az úgynevezett igazi fóbiáé. Fő módszere a pszichoterápia, amely elsősorban a fóbia valódi okának felderítésére törekszik. De még ezután is sokszor évekig tart a gyógyítás. A fóbiában szenvedő személy valamely meghatározott tárgytól, vagy helyzettől fél állandóan, azt igyekszik elkerülni. Meggyőzéssel nem lehet segíteni az állapotán, hiszen maga is tisztában van vele, hogy félelme ellentmond a józan észnek. A fóbia gyakran kóros jelleget ölt. Ilyenkor a félelemérzés kellemetlen testi tünetekkel — például iz- zadással, szívdobogással, a száj kiszáradásával — jár együtt. A félelem az olyan helyzet, vagy tárgy láttán lép fel, amely az egykor átélt megrázkódtatásra emlékeztet, minthogy annak szimbóluma. Az indokolt félelem és a beteges szorongás között gyakran nehéz határt von-, ni. Aki például két szív- infarktuson esett át, és nagyon fél a harmadiktól, annak félelmét teljesen normálisnak tekinthetjük. És vajon a fóbiához kell-e sorolnunk, ha valaki fél átkelni az úttesten a nagy forgalomban? Igazi fóbiával csak akkor van dolgunk, ha a félelemérzés egészen elhatalmasodik a betegen. Az enyhe fóbiák gyakran még hasznosak is. Ha nem lennének, minduntalan átrohannánk az úttesten a robogó autók között, megsimogatnánk a harapós kutyákat, sőt a hídról a vízbe ugranánk. Sokszor sikerül a fóbiát eredményesen leküzdeni. Egy amerikai például egy szigeten lakott, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel. Közismert szoknyavadász volt, nagy sikere volt a nőknél. — Végül azonban megállapodott, megnősült, és feleségével együtt költözött a szigetre. Attól kezdve fóbia fejlődött ki nála a hidakkal szemben. Nem mert átmenni a hídon. Félelme mögött az lappangott, hogy kerülni akarta a szárazföld csábításait, de azok ugyanakkor vonzották is. Az orvosnak töredelmesen megvallotta, hogy még korántsem szakított mindegyik régi barátnőjével. Mikor erre rászánta magát, a fóbia egy csapásra megszűnt. A repülőgép-fóbiát ma úgy gyógyítják, hogy a beteget panoráma-vetítőbe ültetik, és filmet vetítenek arról, hogy valaki megérkezik a repülőtérre, felszáll a gépre, a gép elindul. Az orvos ott van a beteg mellett, segít leküzdeni a látvány okozta pszichikai feszültséget. A fóbiák kezelése tehát abból áll, hogy a beteget fokozatosan „érzéstelenítik” a félelmet kiváltó jelenségek, vagy helyzetek hatásával szemben. Cousteau kapitány Maoyarországra tekint Cousteau kapitány, akit filmjeiből, könyveiből Magyarországon is jól ismernek a Föld arcának tisztán tartására irányuló szándékáról, környezetvédő-kutató tevékenységéből, sziszifuszi harcához új szövetségeseket keres. A Paris Matchnak elmondta, hogy az ENSZ-hez fordul azért, hogy a közgyűlés ismerje el „ünnepélyesen és végérvényesen az utánunk következő nemzedékek jogait.” Cousteau az eddigi negatív tapasztalataiból azt a következtetést vonta le, hogy új szövetségeseket kell keresni, név szerint azonban csak Magyarországot említette. „Már 1980-ban felkértem négy szakértőt, hogy fogalmazzanak meg egy nyilatkozattervezetet, melyet az akkori főtitkárnak, Kurt Waldheimnek átadtam, ö ezt érdeklődéssel fogadta. Ahhoz azonban, hogy a közgyűlés elé kerüljön, legalább két országnak javasolnia kellett volna. Én Franciaországra gondoltam, mert természetesnek vettem, hogy az emberi jogok első megfogalmazója kiáll mellettem. Nos, a magas politikai köröket nem érdekelte a dolog. Mindeddig semmilyen konkrét lépést sem tettek .. Amit azonban ez ideig nem sikerült elérni Franciaországgal, azt talán most elérhetem a kelet-európai országokkal, például Magyarországgal és más Duna menti országokkal. Ezekkel máris dolgozunk.” „Minden idők legnépszerűbb társadalmi-politikai sorozata” — az olasz kritika így minősítette a Polipot —, amely a magyar tv-nézök számára is befejeződött. Cattani felügyelő sorsát tehát ismerjük, de azért emlékeztessünk a múltra: 1984. március 11-én született, és sorozatként öt évig élt. Könyörtelen ellenfelei 1089. március 20-án lőtték szitává az igazság bajnokát, a forgatókönyv szerint. „Tizenkétmillió tv-előfizető tekinti árvájának magát, nem is beszélve a palermói rendőrökről, ügyvédekről, bírákról, akiket valósággal sokkolt a filmhős halála. Merthogy a valóságban is ugyanígy gyilkol a maffia” — írta az Epoca. Cattani-Placido halála olyan nagy hatást váltott ki Olaszországban, hogy délen — tehát ahol a bőrükön érzik a maffia létét — gyász- jelentéseket nyomattak, utca plakátokon tudatták a bánatukat. Ügy, mint amikor a legközvetlenebb hozzátartozó távozik. Televíziós műsor ennél elismerőbb fogadtatást nem kaphat! A kíváncsi sajtó azonban kinyomozott egy s mást a felügyelő és a színész életéből. Egyebek között azt, hogy a filmbéli lelövetését maga Michele Placido kívánta — mert szabadulni akart Cattani szerepétől. Unta. Közben ennek révén Olaszország egyik legnépszerűbb színészévé vált, akiről megírták, hogy nem kért a szovjet népszerűségből azon az áron, hogy eljátsszon egy afganisztáni főszerepet. S Közbülső állomás Michele Placido életútján: kisfiúval ajándékozta meg egy belga hölgy a Polip forgatásának idején. természetesen a magánélete sem titok. Egy belga származású hölgy, Virginie Alexandre folytatásokban közreadta szerelmük történetét. Placido éppen a Polip forgatásakor ismerkedett meg vele. Kapcsolatukat egy kisfiú dokumentálja: Inigo 1988 augusztusában született. Az apaságot Placido a bíróság előtt is elismerte. Ezért, vagy mert véget kívánt vet-; ni a pletykáknak, 1989 májusában, Los Angelesben örök hűséget esküdött annak a Simonetta Stefanellinek, akivel 1974 óta együtt él, de az esküvőre az akkor máj* 12 éves lányukat nem vitték el. „A 15 évi együttélés során számos probléma adódott, hasonlóan más házaspárokhoz, amikor az asz- szony rádöbben, hogy túl sokat áldoz a családért, és az önállóságot követeli. A veszekedések sem hiányoztak, el is hagytuk egymást, de a végén mindig visszatértünk. Simonetta az én életem szilárd pontja” — nyilatkozta a kissé megkésett esküvői szertartás után Cattani, azazhogy Michele Placido. Tizenöt év együttélés, különválás után esküvő Los Angelesben Simonettával a szilárd ponttal. Beltenyésztett farkasak A farkasok is életképességük csökkenésével reagálnak a beltenyésztésre — állapították meg a stockholmi egyetem kutatói, a skandináv farkasvédelmi program törzskönyveinek vizsgálatából. Eddig abból indultak ki, hogy mivel a ragadozók közt gyakran párosodnak egymással közeli rokonságban levő példányok, beltenyésztésük sem járhat hátrányos következményekkel. A sörényes farkas és a szumátrai tigris esetében ez igaznak bizonyult, hogy azonban mennyi- ' re nem lehet általánosítani, azt a skandináv állatkertben az utóbbi harminc évben tenyésztett 429 farkas esete jelzi. Ezek az állatok mindnyájan hat farkas utódai. A rokonházasság következményeként a vakság egy különös formája alakult ki közöttük: élete első évében minden tizennyolcadik állat elveszti látását. Ez a betegség az eredeti hat állat közül csak két finnországi farkas utódai között fordul elő, de egyes családokban halmozottan, ami örököltségét bizonyítja. Ezenfelül a beltenyésztett farkasok várható élettartama a felére csökkent. Az újszülöttek száma és a nyolc hónapos kölykök súlya is kisebb a szokásosnál. A beltenyésztés okozta károsodások veszélyeztethetik az állatvédő programokat, különösen azokét az állatokét, amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget. Hasznos rovarok Németországban mind több helyen hagynak a szántókon kezeletlen szegélyeket és sövényeket, hogy ezeken a vegyszerektől háborítatlan „érintetlen foltokon” a kártevők természetes ellenségei meg tudjanak húzódni. Cukorrépával végzett megfigyelésekben például azokon a táblákon, ahol csak parányi kezeletlen területet hagytak meg, ott 14—18-szor nagyobb volt a levéltetű-fertőzöttség, mint olyan táblákon, ahol a területnek 7,5 százalékát tette ki a kezeletlen szegélyek és sövények nagysága. Ezeknek köszönhetően a levéltet- vek okozta fertőzöttség visz- szaszorult, így kevesebb rovarirtószeres kezelésre volt szükség — vegyszert takarítva meg, és a környezetet kímélve.
