Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-07 / 132. szám
1991. június 7„ péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Látványos értékeink Megyénkre figyel a kormány (3.) Beregi porta kerekes kűttal. Elek Emil felvétele Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházán május 26-án megtartott kihelyezett kormányülésen az idegenforgalom témakörét Hegedűs Antal, Vásárosnamény polgármestere terjesztette elő. Melyek voltak a főbb kérdések és azokra milyen válaszok érkeztek — kérdeztük. — Még mielőtt szót kaphattam volna, Bőd Péter Ákos ipari miniszter az MDF-képviselők kérdéseire adott írásbeli válaszához hozzáfűzött szóbeli kiegészítőjében foglalkozott az idegenforgalommal. Említette a vadgazdálkodásban, a vadászatban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket, és arról beszélt, hogy érdemes itt az érintetlen területeket felkutatni. összehasonlította: az idegenforgalom céljaira 1989- ben egy milliárd állt rendelkezésre, idén 650 millió. Nagyon támogatnák a falusi turizmust, ami a számítások szerint 2—3 éven belül megtérül. Ahhoz vállalkozókat kell keresni, programokat kell kidolgozni, aminek alapján a költségvetés elkészülhet. Érintetlen táj — Előterjesztésemben felhívtam a figyelmet arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- reg térségében vannak bizonyos sajátosságaink, melyekkel kuriózumként szolgálhatunk Európa számára. Ezek közül megemlítem a szatmár-beregi falvak ősi településszerkezetét, a népi építészet remekeit. gyógyvizeinket, tiszta folyóvizeinket. Idegenforgalmunk mégelmaradott. ami azzal függ össze, hogy vidékünkön nem történt meg az infrastruktúra kiépítése. Arra mutattam rá, hogy fejlett infrastruktúra szükséges az idegenforgalom a falusi turizmus fellendítéséhez. amelynek révén csökkenne itt a munka- nélküliek száma. — Megyénk lakosságának vannak elképzelései a falusi turizmusról, amelynek kiterjesztéséhez meg kellene indítani a gazdasszonyképzést. Jó például szolgálhatnak az Alsó-Auisztriában használatos módszerek. Mindehhez természetesen kedvező hite- lezésű tőkére volna szükség. Ez a fajta idegenforgalom azután fellendítené a nagy a Borzó kertben a kisparcel- lákon száznál is többen dolgoznak. Naponta 2—3 ezer kilogramm köszmétét szednek, értékesítenek. A Nyír- fruct a termelőknek az előre megbeszélt időben ládát hagyományú népművészetiháziipari tevékenységet, és kis befektetéssel komoly kenyérkereseti lehetőséget kínálna pl. Bereg textildíszítő művészete, vagy a paszabi szőttes. Gyógyturizmus — Műemlékekben is nagyon gazdag ez a vidék. Az évtizedek alatt kialakult itt a népszerű templom-turizmus. Világi műemlékeinkre viszont nem fordítottunk kellő gondot, kastélyaink romosak, düledeznek. Mindenáron meg kell menteni kastélyainkat és ennek egyetlen módja van: funkciót találni a számukra. Nem nehéz a megoldás ott, ahol adott a kulturális funkció lehetősége — példaként a vásárosna- ményi, 1722-ben épült Tom- csányi kastélyt említettem, szállít, mérlegelés után azonnal fizet. A cég a felvásárolt árut a nyírgelsei hűtőtárolóba szállítja, ott tisztítják, két méretben osztályozzák és exportálják. A szabolcs-szatmár-beregi amelyben a páratlan beregi népművészeti anyagot elhelyezhetnénk. További egyeztetések — Szóltam a szerintünk fontosnak tartott gyógyvizeinkről. a gyógyturizmus lehetőségeiről. Sikerült már eredményeket elérni a Sóstón és Kisvárdán. és használhatók még az igen jó minőségű nyírbátori, vásárosoa- ményi, fehérgyarmati, mátészalkai gemzsei, csengeri termálvizek. A felsoroltakhoz kértük a kormány segítségét. külön is kiemelve azt a lehetetlen helyzetet, ami itt a közlekedésre jellemző: a Nyíregyháza—Vásárosnamény vasútvonal egyre több szakaszán a pálya rossz állapota miatt a vonatok csak 40 kilométeres „sebességgel'’ haladhatnak, a beregi falvak pedig a vasúti közlekedés elől. teljesen elzártak. — Antall József miniszterelnök az összefoglalójában az idegenforgalomról a következőként válaszolt: ismeri Szatmári és Bereget, ezt a gyönyörű vidéket, Tyukodot és Tákost. Látja, hogy ezen a területen az infrastruktúrát nagyon kell fejleszteni. Szó volt újabb határátkelőhely megnyitásáról a román határon, illetve arról, hogy a be- regsurányi átkelő a jelenlegi 8 órás helyett legyen 24 órás. Ennek részletes tárgyalására azonban nem került sor. mivel a miniszterelnök szerint az komolyabb megbeszélést igényel. egresnek most jó a külpiaca, Németországba, Hollandiába és Angliába szállítják. A Nyírfruct felvásárlási terve 100 tonna. Az egresszüret a hét vége után befejeződik és következik a meggyszezon. Csúcs a köszmétében Soltész Miklós kertjében négy nap alatt 1300 kilogramm egrest szedtek, de bőven van még a fákon gyümölcs. Harásztosi Pál felvétele TÁRCA ■ ■ Ü lök a júniusi hóesésben. Elvirágzott a nyár. Nézem, mint hordja a szél szanaszét a fa pihe-puha pelyhes bolyhát, a magot. Mintha igazán hó esne. Ezt teszi velünk a nyár, mint évszak és ezt produkálja a nyár, mint fafaj, amelynek . sok a változata. En igazából a rezgő- nyárt kedvelem, azt ami itt a vásártér környékén van, úgy vélem, szőke, vagy fe- hérnyár. Erre utal a kéreg színe, a levelek formája is. Szóval nézem a hóesést és leül mellém egy magyar. Lacipecsenyézik. Egy nagy szelet zsíros hús, bő karéj kenyér, műanyagtálkában pirított hasábburgonya az ebéde. Néz engem az ember. Köszönne; Nem mer. Pedig- hát ahonnan ő jött, messziről, Szatmárból még ma is az az illem, ö bizony kö-. szönne. Oldom a dilemmát, kimondom: — Jó étvágyat. — Jó napot — mondja ő, és mutatja a roseblit, kérdi, ez meg mi? — Krumpli! — Azt én is tudom, de ez mi! Ez mi? Látom az ember mutatóujjának barna bőrét, egy fogpiszkálón. Egy fogpiszká- lót szúrt az ételadó kiszolgáló a burgonyába. — Villa — mondom. — Villa helyett, mert ha itt igazi villát adnának, azt talán ellopnák. — Ahá . . . Az ember eszik. Rá-rá sandítok lopva, mert ha nézném, megsérteném: Szépen és lassan eszik. Harap a kenyérből, húsból. alaposan megrágja, lenyeli. A fogpiszkálót etdobja, bicskái vesz elő, annak pengéjére szúr rá három krumplit, megrágja, lenyeli. Így tesz egy félóráig. Akkor a kezefejével meg- törli a száját, rámnéz és azt mondja: — En bizony ihatnék. Hát maga? — Köszönöm nem. — Ahá ... Az ember visszajön egy Üveg sörrel. Az üveget leteszi, kabátját leveszi. Kalapját megemeti, 'zsebkendőjével megtörli a homlokát és kijelenti: — Hiányzik nekem a lónyerítés. — Tessék? — ötven éve itt lóvásár volt. Itt vettem akkor egy magyarlót. — Magyarlót? — Azt Tudja milyen volt az? ösvérű magyar, arabbal, spanyollal keresztezve. Huszárló. Igazi huszárló, de igásnak is kitűnő. Itt a tanyabokrokban a tirpákok tenyésztették. Jó vásár volt. De ez itt? Ez micsoda vásár? Importgatyát árulnak, rádiót, kerékpárt, hát vásár ez? — Ez a KGST. — Ahá . . . / ■ssza az ember a sörét, hévül a kora nyár, kigombolja a lajbiját és elhessent néhány • hószerű nyárfapi- hét és mereng. Mereng a zsivalybán a bömbölő magnók, rádiók ricsajában. Nagysokára kijelenti. — Mégis. Nem etűdöm, miért, de hiányzik nekem a lónyerítés. n«c0 Tolmácskodunk Máthé Csaba D o you speak english? Sorry, no. Széttárt kezek, elnéző mosoly, egy apró szájbigy- gyesztés, és egy újraéledő ' megfontolás: angolul legalább annyit kellene megtanulnom, hogy a hétköznapi élet szókincsét elsajátítsam. Enélkül költséges tolmácsolásra szorulunk, magyarázkodhatunk, gesztikulálhatunk, hogy valamit értsenek kommunikációnkból. Ez kevés. Akio Okumura japán professzor igencsak „töri” az angol nyelvet, nehézkesen beszéli, de kitűnően megért mindent. A solar system napkollektorrendszer feltalálója sűrű halogatásokkal dicséri a nyíregyházi napházat, rendkívüli módon értékeli eredetiségét, a tervező gondosságát. Kicsit csodálkozik azon, hogy tudtak Ke- let-Európa egyik szegletében egy ilyet alkotni, amely Japánban elismert technológia. Viszont kevésbé tudja elfogadni, miért nem beszél vendéglátói közül egyik sem angolul. Neves nyíregyházi építészek, tervezők, épületgépészek, kivitelezők, akiket a szakma a legjobbak között tart számon, de ez valahogy mégsem elég. Mindez nehezen ellensúlyozza ezt a hiányosságukat. Ehhez még az is társul, hogy a tolmácskodás-r ra két budapesti építész vállalkozott, akik valóban jól beszélik az angolt. Szakmabeli kvalitásukat én nem tudom megítélni, viszont az elmondásuk alapján közepes szintűek. Mégis ők utazhattak ki egy hónapra Japánba tanulmányozni a professzor találmányát, hiszen a legfőbb kitételnek (angol nyelvtudás) megfeleltek, wr O k is rástartoltak a solar system magyarországi forgalmazására, csakúgy, mint egy nyíregyházi team. A verseny nincs lefutva, egyértelmű választ egyikük sem kapott. Csakhogy a tolmácskodást továbbra is a budapestiek látják el... 182 km = 59 km Fintor Nóra írja Miskolcról Lapjuk 1991. évi június 1-i számában megjelent és a kiadott hivatalos menetrendet nézegetve jutottam a fenti következtetésre. 59 km = 182 km-rel, legalábbis időben. 59 km a Vá- sárosnamény—Nyíregyháza közötti útvonal távolsága, 182 km a Miskolc—Budapest útvonalé. Érdekes, hogy a vonat ezt a két távolságot ugyanannyi idő alatt teszi meg. Csak egy kis számolás kell, hogy kiszámítsuk a vonatok átlagsebességét. Az első esetben 35 km óra, a másik esetben 102 km óra. Jó, erre a vasút igazgatósága és a közlekedési ügy emberei azt mondanák. hogy nincs pénz a vasúti pályák felújítására, nincs pénz a villamosításra, de ez az utazóközönségnek kevés, minthogy kevés a 35 km/órás sebesség is. Nem akarok a Miskolc—Budapest útvonalon felállított 5 db Inter City expresszvonat ellen beszélni, de felvetődik a kérdés, hogy ez az 5 pár vonat, ami naponta 10 járatot jelent, vajon mennyi pénzbe került? És vajon ki lesznek-e használva ezek a vonatok? De még ezt a 35 km/órás sebességet és 1 óra 40 perces utat is el lehetne viselni, ha lenne csatlakozó vonat Nyíregyházáról pl. Miskolcra. Nézzük csak meg a 14,20-kor Vásárosnamény- ból induló vonatot: 15,56kor érkezik Nyíregyházára, 16 perccel később, mint a Miskolcra induló vonat indulási ideje. Kommentár __________________________________ um Önmérséklet Tóth Kornélia M egérhettük azt is hogy a tisztességes haszonnál drágábban árusítják a Béres-cseppel dúsított almalevet Nyíregyházán a Szent István úti kórház környékén. Mit lehetne tenni, hogy a vevők elfogadható áron jussanak a vitamindús csepekkel készült, ízletes almaléhez? Az ugyanis egyértelmű, hogy a gyártó, a Nyírség Konzervipari Vállalat képtelen lenne figyelemmel kísérni, hol mennyiért kínálják a portékáját. Korábban, az egycsatornás kereskedelmi rendszerben a FÜSZÉRT-tel, mint forgalmazóval kötött egy megállapodást a vállalat, milyen fogyasztói árat alkalmazhatnak, vagy legalábbis mit nem léphetnek túl. Sürgettük a sokféleséget az áruellátásban is, és most egyebek közt ennek a hátrányát a pénztárcáján érezheti a vevő. Még az sem meglepő, hogy egy magánkereskedő elmegy a konzervgyár depójába és megvesz mondjuk 500 Béres- cseppes üdítőt, kiáll a kórház kapujába és annyiért árulja, amennyiért tudja (vagy nem szégyellt). A vevők pedig általában megveszik, legfeljebb dü- höngenek, netán rátudnak: ez a szabad ár... Ha van türelmük, írogathatnak a kereskedelmi felügyeletnek és várhatnak arra, hogy x idő elteltével kapnak egy udvarias levelet: a bejelentésüket kivizsgálták, ilyen-olyan intézkedést hoztak stb. Á z önmérséklet fogalma nem ismeretlen a nyugati üzletvilágban, elég, ha a japán kocsik európai és nyugati limitjére gondolunk. Mifelénk ezt úgy lehetne értelmezni, hogy a kereskedő saját, jól felfogott érdekében alacsonyabb árat szabhatna meg, hogy holnap is kedve legyen betérni hozzá a vevőnek. Nyíregyháza (KM — S. E) — Végre egy mezőgazdasági termék, amelynek árával, piacával termelő és kereskedő most egyaránt elégedett lehet, ez az egres. A legkorábban érő gyümölcs szedésében, felvásárlásában most van a csúcs. A Nyíregyházától nem messze lévő Borzó kertben 40 kistermelőnek van kosz- méteültetvénye. Május 1- jétől tart a szedés, a felvásárlás. A termés minőségileg kifogástalan, mennyiségben rekord. Orosz Béla kerttulajdonos 440 köszméteíá- járól 1500 kilogramm termést vár, 31 forintos felvásárlási árral ebből jó bevétel lesz. Az áruért a felvásárlásban több cég is- versenyez, közülük egy, a Nyírfruct képviselője Baksa Tibor közölte, hogy az egresszüretnél
