Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-27 / 149. szám
1991. június 27., csütörtök HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Nézc^onf) Szépek, drágák, de elérhetők Nei (Mi az erií j lakások Nyíregyházán az Örökösföldön. ELEK EMIL FELVÉTELE Hangyaboly, közelről Heghallgattatott a másik fél is Tóth Kornélia £ lhallgatnak a fűré- r szék a nyíregyházi parkerdészet kezelésében lévő számos erdőben — hallottuk a minap Novák Tibor igazgatótól. Így felülvizsgálják az idei vágási tervet és a 22 község határában, Tiszailob, Tiszatelek, Szakoly, Biri, Érpatak, nyíregyháza, Nagykálló és Demecser térségében összesen 5100 hektáron gazdálkodó parkerdészet ismételten áttekinti: milyen mennyiségű és ősz- szetételü fára van szükség. Az ártéri területeken ugyanis 20 hektáron végeztek tarvágást. Köztük Tisza- teleken 1, Tiszadobon 3, Gávavencsellön 4 erdőre- szén. Gyérítésre és nevelő- vágásra 30 hektáron kapcsolták be a fűrészgépeket. Senki sem tagadja, hogy az erdőt nem kell ápolni. Ehhez pedig a vágás ugyanúgy -hozzátartozik, mint a telepítés. Viszont a fokozottan védett erdők érdekéber. az Országgyűlés a 30/1991. (V. 14.) számú határozatával fahasználati moratóriumot rendelt el. Kiskapunak látszik, de reméljük, mégsem használják arra az érintettek a lehetőséget: természetvédelmi érdekből ugyanis lehet vágni fát és helyette másat ültetni. A fahasználati moratóriumot komolyan gondolják a törvényhozók. Az erdőt ugyanis nem szándékoznak privatizálni. Annak kincse mindannyiunké, s bizton számíthatunk arra: az er- dőlátogatóktól még nem szednek belépti díjat. Nyíregyháza (KM) — Pénteken 10-től 12-ig a VAGEP 3ra- és Ékszer javító Leány- vállalat dolgozói figyelmezteti sztrájkot terveznek, imennyiben a vállalat nem tezdi meg egy egyeztető bi- iottság létrehozását, amely figyelembe veszi a dolgozók írdekeit. Ha július 15-ig nem ión létre megállapodás, a sztrájkot folytatják az egyezető bizottsággal történt megállapodásig. Az előzményekhez hozzá- artozik, hogy a VÁG ÉP vál- alati tanácsa korábban dön- ;ött ’ a privatizációról és a szervezet korszerűsítéséről. Ennek keretében az Óra-, Skszerjavító Leányvállalatát <ft. formájában kívánja működtetni. A leányvállalatnál a hétfői gyűlésen felháborodással fo- íadták a vállalati tanács dónkét a kft.-sítésről, mert szerintük nem kérték ki a vé- .eményüket. Ugyanez a helyset a szervezetátalakításról. Szerintük az igazgatói posztra kiírt pályázatnál és az érékelésnél szintén nem vették figyelembe a dolgozók véleményét. Dolgozói tulajdon felemelését kérik a leányvál- alatnál, a leendő kft.-ben íegalább 50 százalék tulajdonrész jusson a dolgozóknak. Az egyeztető bizottságba a leányvállalattól dr. Móráné Bíró Margitot és Kerekes Jánost javasolják. Ha péntekig sikerül valamilyen egyezségbe jutni, elmarad a figyelmeztető sztrájk. Egyébként a cft. indulásának tervezett dőpontja július 1., tehát szo- -os a határidő. TÁRCA A fülledt nyári hetekben tisztes munkának számított a vízhordás. A kannafedél szájról-szájra járt, a nehéz fizikai munkát végzők szinte óránként oltották szomjukat. Főleg a forró mezőkön szorgoskodók, meg íz építkezések tégla- és betonfalai közé szorult munkások kiáltották oda tömören a !nzhordónak: „Vizet"’ Mostanában viszont ládaszámra ill a kóla és a sör a fasarok írnyékában, s az építkezések •ejtett zugában. Mit rejtett zugában! A minap Nyíregyháza belvárosában láttam, hogy egy építő- munkás egy téglarakás árnyékában, közvetlenül a forgalmas járda szélén állva it- a az öveges sört. Mondhattuk, minek ezen csodálkozni, mindennapos látvány. Mégis. Vyírmada határában jártam nemrég, ahol a kövesút széféig ért le egy tábla. A kapá- ó család éppen akkor ért a sor végére, amikor lassítva irra hajtottam. A férfi megörülte gyöngyöző homlokát, íztőn. magának sört, a fiának idítőt bontott. Az asszony debreceni, már működő kft.-t. Adódik a kérdés: akkor miért kergették el az új fehértóiak és ő, mint pártelnök miért váltotta le az újfehértói alapszervezet vezetőit? Válaszát szó szerint idézzük: „Az újfehértói volt vezetők szeretik a kisgazda- párti Torgyán Józsefet, én pedig nem. Torgyánék a nagybirtok visszaállítását is akarják. Én csak a kis- és középbirtokot támogatom. Maximum száz holdnál húznám meg a reprivatizálási, illetve a kártalanítási határt.” Csillapodó kedélyek — Mikor járt utoljára Üj- fehértón, s van-e szándéka ide visszajönni? — Május 3-a óta nem voltam ott. Lefoglalnak a hajdúsági és a pesti pártügyek, valamint a csirkefarm, meg ez a pár száz öles kiskert. Üjfehértón nekem most is sok hívem van, hiszen a földosztást velem kezdték. Hamarosan egy használaton kívüli régi házat vásárolok Üjfehértón, s abban rendezem be a pártunk szabolcs- szatmár-beregi irodáját. Elég nagy e ház. az iroda melletti részben egy baromfiboltot nyitok. Lehet, hogy az iroda és a baromfibolt békésen megfér egymás mellett. Ám rövid közvélemény-kutatás után azt tapasztaltuk: csillapodtak ugyan a kedélyek, de az újfehértóiak Bakó Lászlót még mindig nem fogadnák kitörő örömmel. Nincs korlátozás Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.) — Várhatóan nyáron is zavartalan lesz megyénk ivó- vízellátása — kaptuk a tájékoztatást Vadnay Ákostól, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Víz- és Csatornamű Vállalat osztályvezetőjétől. A korábbi években a vízfelhasználás a víztermelő kapacitás felső határát a megyeszékhely esetében közelítette meg, de e gond megszűnt, mivel a Tisza-menti Regionális Vízmű Vállalat a tiszaberceli vízmű teljesítő- képességét napi 10 ezer köbméterrel megnövelte. Tavaly Nyíregyházán a csúcsfogyasztás augusztus 15-én volt, amikor is 44 ezer köbméter vizet kellett a hálózatba juttatni. Jelenleg Nyíregyházának náponta 30 ezer köbméter ivóvízre van szüksége. Nábrádi Lajos Üjfehértó—Debrecen (KM) — Elkergették a „jótevőt” címmel nemrég beszámoltunk az újfehértói botrányos földfoglalás fejleményeiről. Leírtuk, hogy a földfoglalók egy „kétes kft.” megalakítása miatt elkergették a nagyközségből Bakó Lászlót, a Nemzeti Radikális Párt Debrecenben lakó országos vezetőjét. Írásunkban is szerepelt: Bakó Lászlót nem tudjuk megkérdezni az ügyről, mert sem a pártnak, sem a lakásának címét nem közölte az újfehértóiakkal. Cikkünk megjelenése után a pártvezető közölte szerkesztőségünkkel a címét és kérte, hogy hallgassuk meg öt, hogy elmondhassa az általa valósnak tartott tényeket. Pártiroda a tanyái A kérésnek eleget téve keressük a Debrecen melletti tanyavilágban a megadott címet. A tanya közepén egy emeletes épületben sok száz rántani való csirke csipeg. Az épület közelében borjú nagyságú komondor kutya őrködik — láncon. Innen pár méterre ősz hajú, alacsony ember kapál tempósan. Ó Bakó László. A régimódi hűvös házba invitál bennünket és kávéval kínál. Közben magyarázza, hogy ide akarja beszereltetni a telefont, mert itt lenne a párt irodája. Később nyilvánosságra hozza címét és telefonszámát. Nos, várjuk a válaszát az újfehértói kft.-üggyel kapcsolatban, amelynek az a lényege: állítólag van egy kft.-je és ezt az újfehértóiak földjével akarta bővíteni. Az idős ember mielőtt válaszol, pecsétes papírokat kotor elő egy fiók mélyéről. Aztán közli: mindkét állítás igaz, csak másként, mint az újfehértóiak állítják és másként, mint azt mi megírtuk. Higgadtan adja elő. hogy a Cégbíróság által bejegyzett, pecsétes papírral is igazolt egyszemélyes kft.-jének neve Hangyaboly Termelési és Kereskedelmi Kft. Olvassuk a Tevékenységi köre című rovatot, amelyben ez áll: fa- feldolgozás, asztalosműhely megnyitása, baromfifeldolgozás. baromfiértékesítés. Az idős ember megjegyzi: „Az újfehértói föld nem is illet volna bele az én káeftémbe.” Válaszunk: ez hihető, bár az újfehértói földön termett kukorica is lehetett volna a csirkék tápláléka... Miért kergették el? Ami pedig az újfehértói kft.-alapítást illeti, ismét pecsétes papírt mutat. Az derül ki belőle, hogy Üjfehértón az ő szervezésében létre akarták hozni a Hangyaboly Korlátolt Felelősségű Mezőgazdasági Szakcsoportot, kb. ezerkettöszáz hold földön. Ám informátorunk szerint a szakcsoport tagjai egymást segítették volna, nem pedig a álló néniket és bácsikat főállásban vízhordóként alkalmaztak. A vízhordó a munkacsapathoz, a brigádhoz tartozott. Falusi építkezéseken régen a vályog tövében állt egy kanna, vagy egy agyagból készült csecses korsó. Sokan emlékezhetünk még azokra a hónapokra, amikor Nyíregyháza szinte kellős közepén épült a Nyírfa Áruház. A malterkeverők, az állványokon dolgozók között munkásH ol vannak már az egykori vízhordók! A minap egy faluban magánépítkezést láttam. Az udvar tele volt pálinkás és sörös üvegekkel. A szilikát mellett középkorú férfi énekelte: „Az a jó iparos, aki kicsit italos." Az elmúlt hónapokban száz százalékkal drágult a vezetékes víz. így is százszor olcsóbb mint a szeszes ital. De ki megy el ma vízhordónak? egy apró termosz tetejét csavarta le, nyilván kávét löty- tyintett magának. Mekkorát változott a világ ahhoz képest is, hogy évtizedeken, sőt évszázadokon át széles e hazában fiúkat, lányokat. no meg nyugdíj előtt ruhába öltözött, a melegben is többnyire fejkendőt viselő asszonyka alumínium kannából kínálta az éltető vizet. Az volt a dolga. S ha már egy körjáraton mindenkit „leitatott" segédkezett a malterkeverésnél, vagy elrakta az üres cementes zsákokat. Aztán át-átszaladt az ABC-be cigarettáért, olcsó kolbászért. A belváros egyik színfoltja volt. Ha most előbukkanna emlékeim homályából, s a Zrínyi utcán rám kínálna egy kannafedél jó hideg vizet, elfogadnám tőle. Három napon át a Vári Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ Balettiskolájának 200 növendéke vizsgázott az intézmény hangversenytermében. BALÁZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár _______________ Nadrágszij ts aranylánc Kállai János N em kell közgazdasagi zseninek lenni ahhoz, hogy belássuk: ha nadrágtartóra sem telik, nem vehetünk arany óraláncot. A nadrágtartó (szerényebbre fogva: nad- rágszíj) alapszükségletünk (-ellátásunk) tartozéka, (hogy legalább gatyára csupaszított szegénységünk m látsszék — Id.: Isgatyásodott), az óralánc pedig hiv- ságos adalék, amolyan exkluzív mütyür, ami nélkül még szépek is lehetünk, nemcsak okosak. Oktatásügyünk lerongyolódott öltözékén valami ilyesféle díszítőelemmé minősült át nagyhirtelen a sokáig féltőn dédelgetett két tannyelvű oktatás működtetése, fenntartása, a bizonyos tartalmi kérdései is. Minisztériumi értekezleten az érintett iskolák igazgatói megtudhatták: a központi, felülről jött kezdeményezésre beindult kísérlet a jövőben az önkormányzatok akaratától, flancosabban: kompetenciájától függ, azaz, hogy van-e a „luxusra" pénzük vagy nincs. És itt álljunk meg egy pillanatra! Éveken át sírtunk, hogy nincs minőségi idegennyelv-oktatas gimnáziumainkban. A két tannyelvű formával teremtődött ilyen. Vagyis: van! Vagyis: országos igényeket elégítenek ki ezek az intézmények, s nem valamiféle lokálpatrióta nagyratörés légvárai. Logikusnak tűnik: az országos nadrágszijak további összehúzása árán is meg kellene tartani — „fö- hatóságilag" is — őket. Mégha nem is alapellátásról van szó. A kísérlet irányítói és a minisztérium jól-rosszul összetákolt játékszabályainak betartásáról nem is beszélve! Itt ugyanis államközi szerződésekről, ideinvitált vendégtanárokról, a nekik épített és milliókért berendezett lakásokról, a gyerekeknek ígért külföldi utazásokról, s különböző kedvezményekről is szól a fáma! Ezek terhe most zuhogjon vissza azoknak az Önkormányzatoknak a nyakába, melyek még „tanácsi" korukban mertek — bízván a központi támogatásokban is — valami újra vállalkozni? Persze, mondhatják az ellcndrukkerek: aranylánc kellett nekik, pedig jobb lett volna, ha lecsúszó nadrágjukra figyelnek! Bar ki tudja: néhány év múlva lehet, hogy már nadrágszijra sem telik... Akkor aztán takargathatjuk maradékokból varrt, foltozott fehérneműnket! Ö ll ll készenlétben
