Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-26 / 148. szám
HATTER Kelet-Magyarország 3 Kenyérmentő tudás Átképzés, tanácsadás, információ Máthé Csaba Nyíregyháza (KM) — Augusztustól a megyeszékhelyen a volt zeneiskola épületében a Széchenyi út 13. szám alatt kezdi meg igazi működését az Észak-Magyar- országi Regionális Munkaerő-fejlesztési és Átképző Központ nyíregyházi kirendeltsége. Addig az IPOSZ- székházban fogadják elsősorban a munkanélkülieket illetve azokat, akiknek bejelentették, bogy kereshetnek más munkát. Itt kértünk tájékoztatást a kirendeltség vezetőjétől, dr. Marosi Lajostól. • Manapság nehéz eligazodni a különböző munkaügyi, képzési tarácsok között. Önöket melyik minisztérium hozta létre? — Korábban az azóta megszűnt Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, tőle a Munkaügyi Minisztérium vette át az irányító szerepet. A költségvetésünk kétharmadát is finanszírozza, a többit a megyei illetve a megyeszékhely önkormányzata. • Mennyiben mást kínálnak önök mint a munkaügyi központok? — A munkanélküliség enyhítése. a munkanélküliek helyzetének javítása, olyan képzés és tanácsadás szerepel a programunkban, amelynek elvégzése után a munkanélküli a munkaerőpiacon jobban „.eladhatja”' magát. A tanfolyamaink az egész megyére kiterjednek. ezeket társintézményekkel közösen valósítjuk meg. Ezek a tanfolyamok 3—3 hónaposak, az ezeket* résztvevők átképzési támogatásban részesülhetnek.. Nyugati koncepció alapján egy-egy szakmát a legjobb szakemberek tanítanák meg. annyi elméletet oktatnának csak. amennyi az adott szakmához szükséges, a gyakorlat lenne túlsúlyban. Minden tanfolyamon lenne egy egységes ismeretcsomag, amely álláskeresési technikára, vállalkozási ismeretekre. kommunikációs gyakorlatra tanítana. • A Széchenyi utcán au átalakítások folynak. Az alagsort eddig üresen hagyták. Ott mit terveznek? — Hat inkubátoregységet aJaMtmttk ki. ahol víz. villany. fűtés és telefon lesz. ezeket lényegesen olcsóbban adjuk ki olyan munkanélkülieknek. akiknek nem lenne pénzük ugyanezt más helyen megfizetni. illetve azoknak. akik ezzel a segítséggel meg tudják indítani vállalkozásukat. Ilyen saját épületünk sajnos csak Nyíregyházán lesz. • Honnan kapnak adatokat a ^ munkanélküliek — A munkaügyi központoktól. ezenkívül munkatársaink folyamatosan felkeresik a termelőegységeket, ahol további információkat nyernek. Ezek az ismeretanyagok arra is szolgálnak, hogy tudják, milyen képzettségű munkaerőre van szükség és milyen igény jelentkezik új vállalkozásokra. A munkanélküliekkel éppen ezért munkaalkalmassági vizsgá- lartot és személyiségfelmérést végzünk. A tanácsadás egyébként bármikor ingyenes. • Milyen felszereltséggel indái a nyíregyházi kirendeltség? —- Két számítástechnikai tanterem, egy-egy nyelvi labor. szabó-varró tanműhely, ipari alapképzési műhely tartozik a kirendeltséghez. A menedzserképzés is terveinkben szerepel. A napokban végez az első húszfős csapat, amely „Mesterfogások a vezetésben” című előadássorozat után kapja meg a diplomát. Tea Grúziából Állomás Balogh Géza smerjük Trianon következményeit. A háborúban győztes hatalmak helyt adva a kisan- tant tagjai által támasztott minden követelésnek, úgy húzták meg Magyarország határait, hogy több millió honfitársunk rekedt az idegenben. Kárpátaljára is jutott vagy kétszázezer. Rokonokat, barátokat szakítottak el egymástól, évek, évtizedek is elteltek, hogy közben találkozhattak volna. Aztán elkövetkezett a második világháború. A csehek, s a szlovákok mentek, a szovjetek jöttek. Ám a helyzet most sem változott. Kárpátalja továbbra is tiltott övezet maradt, ahonnan se ki, se be .. . Majd eljött a nyolcvanas évek dereka, kezdetét vette a glasz- noszty, a peresztrojka. S olyan hírek keltek szárnyra, hogy Csap mellett további négy helyen is megnyitják a határt. És ami jó ideig hihetetlennek tűnt, megvalósult. Mehetett, s jöhetett boldog, boldogtalan. így volt jó, ez volt a természetes. Ám kis idő telvén megint becsukták a határt. S szidtuk az „oroszokat”, mondván, azok tettek béklyót újból az emberek lábára. Ami tény: a kishatárállomásokon valóban ők függesztették fel az átkelést. A két ország között keletkezett valutáris gondok közismertek, nem tudtunk mit kezdeni a hozzánk beérkezett rubellel. Tiszta maradhatott tehát a lelkiismeretünk, hiszen nem mi zártuk be a határátkelőket. Elismerte ezt a minap Nyíregyházán a kárpátaljai terület első számú vezetője is, ám volt egy kesernyés megjegyzése, melyen el kellett, hogy gondolkozzon az ember. A nyolcvanas évek derekán a szovjet s magyar illetékesek megegyeztek abban, hogy mindkét fél megteremti a határátlépés feltételeit. Nézzük meg, hány határállomás épült a magyar oldalon? — hangzott az enyhén szemrehányó kérdés. — A feleletet persze nem tudta mindenki. Csak arra nem jöhetett válasz: mit tettek a határállomások ügyében az ország, a megye korábbi vezetői. Grúziából érkező teát magyar címkével látják el a Compack Douwe Egberts Rt. záhonyi gyárában. A kitűnő teát az ország minden területére innen szállítják. EUEK iEMIL FELVÉTELE TÁRCA’ F eltöltödtem. Bioáram van bennem, napenergia, vagy nem is tudom. Ügy érzem, hogy ketyegek. Mutatom az időt és türelmetlenül elütöm a delet, hosszú ez a nap. Az év leghosszabb napja. Június 21. Alajos és Leila napja. A Nap kél 4 óra 36 perckor. Én fürgébb vagyok. Hajnali négykor már ketyegek. Azt is tudom, hogy a Nap 20 ára 44 perckor nyugszik. De én nem nyugszom. Mondom is Stoha- neknek. — Olyan nyugtalan vagyok. Zaklatott és ideges. — Pont most, amikor végre kimentek az oroszok. Nem mondom, bennem is win egy kis frász, egy kis félsz, de hogy ideges lennék? Tudja, mi foglalkoztat? Azon rágódom, hogy a távozó vendégek után vajon jól bezártuk a kaput? A kiskaput, a nagykaput, van-e elég retesz, lakat, meg miegyéb? Nehogy visszajöjjenek. — Ne féljen, nem jönnek vissza. De én nem azért vagyok ideges, mert azok kimentek. Én érzem a geomág- neses vihar szelét. — Szagról? — Hülye. — Aki mondja. Magamba szállók. Nem akartam megsérteni a kedSeres Ernő Cmápesstg véne szomszédom, de amikor az év leghosszabb napján 12 óra 8 perc a világosság, akkor is ennél az ürgénél 24 óra 1 perc a sötétség. Enyhítve az iménti gorombaságom, finoman megkérdem: — Mondja, Stohanek úr, tudja maga, mi az a geomág- neses vihar? — Honnan tudjam? Nem jártam a marxista esti egyetemre. — Most már ne személyeskedjen. Szóval a geomágne- ses vihar egy erős napkitörés terméke. Komoly zűröket okoz. El tudja képzelni? — A kitörést azt igen. Van egy ismerősöm, a Kopracsek, az egyszer kitört. Három liter után lecsatolta a falábát és szétverte a krimó berendezését. Komoly zűrök voltak. — Ne komolytalankodjon. Kopracsek meg a geomágne- sesség ég és föld. A maga haverja garázda. Ezzel szemben a geomágnesesség olyan fizikai jelenség, amely technikai, élettani gondokat okoz. Technikai kár lehet például az áramkimaradás, élettani jelenség az én nyugtalanságom, idegességem és még sorolhatnám. — Áramkimaradást mondott? Az jó. Ilyen energiaárak mellett direkt jól jön egy tartós áramszünet... |Mit örök. Nem mint a Nap, IC hanem mint ember. Hát miről beszéljek ezzel a süket Stohanekkel? Semmit sem ért és mindent félreért. És van képe vigyorogva megkérdezni: nem vagyok-e bio- vagy geomániás? Gumiszobára vágyom. Egy puha és rugalmas gumiszobára, Stohaneknek. Né2í© Üzleti szellem L esz, nem lesz? Ha lesz hol lesz? És mikor lesz? A déli autópálya létével kapcsolatosak ezek a kérdések, amelyeket hivatalos kormánykörök nem támogatnak, de nem is akadályozzák ha koncesszióval felépíthető, tehát, ha lesz aki megépíti abban a reményben, hogy tíz évig a bevételéből nyereségessé teszi a vállalkozást. Nagyjából ezt tudhadtuk meg az egyik reggel a Kossuth rádió krónikájában, ahol Kálnoki Kiss Miklós államtitkár-helyettessel beszélgetett Forró Tamás műsorvezető, minden bizonnyal annak ürügyén, hogy néhány nappal korábban taggyűlést tartott az a kft., amelyik a déli autópálya felépítésére szerveződött. Kilenc megye, nyolc megyei jogú város, 24 város, 90 község és nagyközség alapította a kft.-t, s az azóta velük együttműködni kész szervezetekkel és önkormányzatokkal mára 132- re nőtt a tulajdonostársak száma. A taggyűlésen hangsúlyozták, hogy nem egyszerűen egy autópálya beruházásáról van szó, hanem hazánk jelentős számú — többnyire elmaradott — régióját érintő komplex területfejlesztési lehetőségről. Mint ismeretes, a déli autópálya Kaposvár—Szekszárd környékétől vezetne Szeged felé, majd Békéscsaba— Debrecen és Nyíregyháza irányába elfordulva Barabásnál vezetne ki az országból. Azt is hangsúlyozták, hogy a déli autópályát, mivel az egy komplex területfejlesztési program és az európai gazdasághoz való csatlakozás egyik eszköze, nem a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés más elemei alternatívájának, hanem kiegészítőjének tehintik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből tíznél több ön- kormányzat lépett be a kft.-be, de a társaság tagjai úgy foglaltak állást, hogy megnyitják kapuit a befektetni szándékozó és a déli autópálya projekt céljaihoz üzletileg is kapcsolódni kívánó- és külföldi cégek, vállalkozók előtt. Ha elkészül a megvalósíthatósági terv, New-Yorkba is elviszik, hogy minél több üzletemberrel megismertessék. És az igazi „nagy buli" nemcsak az autópálya lesz, hanem a kft. felméri az autópálya nyomvonala környékének összes lehetőségét, így egy fél országról olyan információkat tartanak majd kezükben, amelyek milliókat érnek. Öregdiákok találkozója Bslega Sándorné írja Vasváriból Június 22-én egy csodálatosan jól sikerült 30 éves osztálytalálkozó részesei lehettünk a tiszavasvari Ka- bay János Általános Iskola termében. Nagyon Jól eső érzés volt találkozni volt osztálytársainkkal, tanárainkkal. Gyógyulást és jó egészséget kívántunk két beteg osztálytársunknak, Pethe Istvánnak és Kakőcz Juliannának, akik betegségük miatt nem lehettek velünk. Gyertyát gyújtottunk elhalt tanáraink és osztálytársaink emlékére. Üjból beülhettünk az iskolapadba és megtartottuk az osztályfőnöki órát. Volt tanáraink Berkes József tanar úr, Nyilas Kálmán tanár űr, Gebri Éva és Sárosy Erzsébet jelenlétében. Osztályfőnöki óránkat a 30 év eltelt élményeivel naplóba írt névsor szerint dióhéjban elmondtuk. Óra után kicsengetés és elballagtunk az új Kabay J^nos iskolába, ahol fehér asztal mellett folytattuk beszélgetésünket vacsora és zene kíséretében. A reggelig tartó osztály- találkozó örömében reménykedjünk abban, ha a sors nem szól közbe, ugyanígy mint most, minden osztálytársammal és tanárainkkal együtt öt év múlva ismét találkozunk. Kommentár A tisztessé! Mája Nagy István Attila O lvasom a Statisztikai Hivatal jelentését arról, hogy mennyi személyi jövedelemadót fizettünk az elmúlt esztendőben. Tekintélyes summa. De szükség is van rá, hiszen a különböző újraelosztási csatornákon jelentős része visszaszivárog azokhoz, akik befizették. Az adatok szerint az adó jelentős részét a bérből és fizetésből élők, illetve az alkalmazottak „adták" ösz- sze. De súlyos összegekkel szerepelnek a nyugdíjasok is. Egy dolog azonban határozottan meglepett. De lehet, hogy csak azért, mert nem vagyok elég edzett. Kiderült, miszerint a vállalkozók által befizetett személyi jövedelemadó nagysága az előző évihez viszonyítva csökkent.. Nem éri el a három százalékot. Őszintén szólva eddig azt hittem, hogy az ország kátyúba ragadt szekerét a vállalkozások, a vállalkozók fogják kirántani. Most pedig kiderül, hogy szegényeknek egyáltalán nem megy a vállalkozás, az üzlet, nem jutnak ötről a hatra. Csökken a vállalkozások jövedelmezősége, egyre kisebb lesz a személyi jövedelem. Ezek szerint optikai csalódásban szenvedtem eddig. Ügy láttam, hogy a legtöbb vállalkozónak — szerencsére — nem megy rosszul, alig alakult meg, máris nyugati autóban ül a tulajdonos, s egyáltalán: nem azt láttam, hogy sajnálni kellene. Van, aki azt mondja, egyszerű pénzügyi tranzakció az egész, nem a bért, hanem a költséget kell növelni. Nem tudom. Azt viszont pontosan tudom, hogy sem az alkalmazott, sem a bérből és fizetésből élő nem tud manipulálni az adójával. A nyugdíjasról nem is beszélve. Legyünk hát büszkék, mert könnyen lehet, hogy mi támogatjuk azt a vállalkozót is, aki csökkenő jövedelméből csökkenő adót fizet. Balogh József 1991. június 26., szerda
