Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. június 19. szerda TULA MEGYÉN Külpolitikai jegyzet ____________ Faj és törvény Esik Sándor D él-Afrikában mostan­tól törvény által ga­rantált joga a fekete, vagy más színes bőrű em­bernek, hogy a fehérekkel együtt használhassa a buszt, a parkot és számos más helyet, ahol eddig még fel­irat is tiltotta az ilyesmit. Távoli földrész távoli or­szágáról van szó, így nem sokat tud róla az átlagem­ber. A faji megkülönböz­tetés kirívó példái azonban ma is Afrika csúcsát juttat­ja az ember eszébe. Az apartheid eltörlése felhőtlen örömet szerzett mindenkinek. Ám hama­rosan kiderül majd, hogy hiányérzetet hagy maga mögött. Oda van az utolsó „anti-bezzegország”. A Dél- Afrikai Köztársaságban a törvényben rögzített meg­különböztetés már önmagá­ban is a földkerekség nyílt sebe volt. A törvény érvé­nyesítése során elkövetett attrocitásokkal együtt nap­ról napra adott annyi témát a nyilvánosságnak, ami mögött a többi ország kis apartheidjei nyugodtan megbújhattak, fennmarad­hattak. Mint amikor a nagy víz levonul, és marad a fe­nék szemete, úgy kerülnek napfényre az eddig elviselt jogsértések. Fel van adva a lecke a hétköznapok lappangó, és csak időnként megnyilvá­nuló antiszemitizmusának. A még mindig meglévő né­gerkérdésnek. és a cigány­ság körül szikrázó indula­toknak. Országokat szándé­kosan nem említek most, hiszen van-e olyan _ sarka a világnak, ahol a második, harmadik nyilvánosságban ne kerülne időnként napi­rendre, hogy valamelyik népcsoport „mégiscsak több” egy másiknál. A szo­ciológia törvénye szerint csak a közvélemény válto­zó és befolyásolható, az elő­ítélet nem, vagy alig. Korai tehát az öröm, de maga az aktus, amely a történelmi léptékű törvény meghozatalát jelenti nem lebecsülendő. Egy új pa­ragrafussal nem fogják egyik napról a másikra megszeretni Fokvárosban a négereket a fehérek, a zsi­dókat az arabok (és a nemzsidók), a cigányokat a magyarok és persze mind­három esetben fordítva. A törvényre, és újabb törvé­nyekre azonban minden­képpen szükség volt^van. A társadalomnak legalább a hivatalos tudata számoljon le a faji megkülönböztetés méltatlan szokásával, t E s ne kedvetlenítse el azokat akik eddig megszenvedték, hogy egy-egy pillantásban, oda­vetett szóban, arckifejezés­ben tovább él a soviniz­mus. Dél-Afrikában és má­sutt a földkerekségen, le­galább már a fehérek és feketék szerelme nem bűn- cselekmény, frigyük gyü­mölcse nem fattyú és nem pária — legalábbis törvény szerint. Érdektelentség és vita A parlament keddi napja Budapest (MTI) — Meg­kezdődött a kárpótlási tör­vény új, részletes vitája, de — a számos hozzászólás miatt — jövő keddre napol­ták. A honatyák a Számve­vőszékről szóló törvényja­vaslat általános vitájába fogtak, s azt is elnapolták. Délután két órától négy óráig interpellációk és kér­dések hangzottak el. A kép­viselők elfogadták a költ­ségvetés alakulásáról szóló előterjesztést. Fél öttől az ügyvédségről szóló törvényhez érkezett módosító javaslatokról sza­vaztak, s hat óra után pár perccel — ellenszavazat nél­kül — fogadták el az ügy­védségről szóló törvényt. Az interpellációik sorában személyes vonatkozásoktól sem mentes „adok-kapok” zajlott le>'Fál László szoci­alista párti képviselő és Bőd Péter Ákos ipari és keres­kedelmi miniszter között. Az MSZP törvényhozója — az ugyancsak szocialista párti Kovács Pállal egyetemiben — a Videoton Elektronikai Vál­lalat sorsáról kérdezte az ipari és kereskedelmi mi­nisztert. A tárca vezetője az írásos válaszhoz fűzött szóbeli ki­egészítésben emlékeztetett ar­ra. hogy a Videoton hivatal­ba lépésekor már mély vál­ságban volt. Piaci gondjait jórészt az akkori vezetők szűklátókörűségének „kö­szönhette”. A vállalati vezér­kar nem kapcsolt időben, s a cég sorsát továbbra is a be­dugult hadiipari megrendelé­sekhez kötötte. A hadiipari fejlesztésekhez felvett hatal­mas hitelek egyben pénzügyi válságot is eredményeztek. Ilyenformán nem felel meg a valóságnak az a vád. mi­szerint az ipari tárca úgy­mond koncepciós módon tá­volította el a Videoton ko­rábbi vezetői gárdáját. Az interpelláló képviselő ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet: csaknem 12 mil­liárdos érték és 16 ezer em­ber sorsa került a tárca ke­zébe, s az általa kinevezett új vállalati vezérkar rosszul sá­fárkodott a rábízott javak­kal. Az elmúlt hónapokban felmorzsolódtak a Videoton tartalékai, s megpecsételő­dött a vállalat sorsa. Mamutberuházás sertések feldolgozására Kupánál a kérelem Kovács Éva Budapest (Parlament) — Hatalmas paksamétát nyúj­tott át a parlament délutáni tanácskozásának szünetében Kupa Mihály pénzügymi­niszternek megyénk két MDF-es képviselője dr. Ta­kács Péter és dr. Mezey Ká­roly. A kívülálló csak azt láthatta, hogy a miniszter helyeslőén bólint, s átveszi a ránézésre is tekintélyes mér­tékű iratcsomagot. □ Mit tartalmazott az átadott iratcsomag? — tet­tük fel a kérdést dr. Mezey Károlynak. — Azt az elképzelést, amely egy olasz vállalkozó Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei terveit jelenti. A Vero­nából jelentkező üzletember évi háromszázezer sertés le­vágására és feldolgozására szolgáló üzemet kíván me­gyénkben létesíteni, abból az olasz segítő hitelből, amely­hez eddig még senki nem nyúlt. Ennek a hitelnek 200 milliárd lira az összege, s jelentős részét 57 és fél .nil- liárdot Szabolcsban kíván­ják befektetni. □ A gondolat első hal­lásra is szimpatikus, hi­szen az állatfelvásárlás gondjai megyénket talán az átlagosnál is jobban sújt­ják... — Épp ezért támogatjuk az ötletet. A tervezett 300 ezer darab sertés feldolgozá­sa rendkívüli módon segíte­ne a megye helyzetén, hi­szen ez a mennyiség tudo­másom szerint ötvenezerrel több, mint amit Szabolcs­ban az elmúlt évben össze­sen feldolgoztak a vágóhi­dak. Ráadásul az olasz vál­lalkozó azt ígéri, hogy tíz­éves sertéstartási szerződé­seket köt magukkal a terme­lőkkel. Igazodni kíván a kö­zös piaci követelményekhez is, s az eddigi kövét, nem mindig elfogadott fájták he­lyett új fajták tenyésztését honosítja meg. A feldolgo­zott sertések ötven százalé­kát külföldi piacokon kíván­ja értékesíteni, s ezért a leg­magasabb követelményeknek megfelelő húskészítmények­ben gondolkodik. A másik felét hazai piacokra. tehát magyar boltokba szánja. r □ Az ilyen ötletre szo­kás mondani, olyan szép, hogy nem is lehet igaz. Re­mélhetjük, hogy a tervből valóság lesz, vagy megma­rad az álmok szintjén? Chipkártyás telefonok 24 emer új készülék Chipkártyával működő nyilvános telefonokat helyez üzembe július első napjaiban a Magyar Távközlési Válla­lat. A kezdeti 300 darab készü­lékkel Magyarország távköz­lésében is megjelenik az új technológia s a vele járó magasabb szolgáltatáskultú­ra. Mivel a vállalat vezetése tisztában van azzal, hogy a távközlés ma az egyik leg­frekventáltabb szolgáltatási terület, úgy döntöttek, hogy a jelenleg üzemelő 20 ezer nyilvános állomás rekonst­rukciója mellett az elkövet­kezendő két évben világban­ki kölcsönnel 24 ezer új ké­szüléket szereznek be. A vál­lalat tervei szerint az új be­rendezések fele értékkártyás, a többi pedig ..vandálbiztos” pénzbedobós telefon lesz. A vállalat rövidesen már működő 300 értékkártyás te­lefonhoz 300 ezer kártyát is beszerez, mégpedig két cím­letben: az 50 helyi beszélge­tésre , alkalmas kártya 240 forint lesz, a 120 hívásra fel­használható kártyáért pedig 570 forintot kell majd fizetni. A kártyák természetesen többször — névértékűkig nemzetközi hívásra is — fel­használhatók. A kártyákat a Balaton-parti postahivata­lokban lehet megvásárolni. Az árusító helyeken és a fül­kékben többnyelvű informá­ciót is elhelyez a Matáv. — Gondot e pillanatban az okoz, hogy a hasonló jel­legű befektetéseknél előírt harminc százalék saját tőke helyett az olasz vállalkozó csak 21 százalékot tud e pil­lanatban felmutatni. A pénz­ügyminiszter segítségét ab­ban is kértük, hogy járjon közre abban, hogy a . kor­mány segítsen áthidalni ezt a problémát. Márcsak azért is, mert az ön által is emlí­tett felvásárlási gondok egy­re súlyosabbak. □ Velem együtt bizo­nyára sokan várják a kor­mány válaszát. Egyesek szerint ugyanis ígéretekből már bőven kasszíroztunk, most már csak a konkré­tumok, a „parázs” forintok hiányoznak. A kormánylá­togatás óta hallottam már olyan véleményt is, misze­rint szóban ígért, de tet­tekben nem teljesít az or­szág vezetése, ha a megye támogatást kér. — Nem osztom az utóbbi véleményt. A kormányláto­gatás idején Antall József kifejezetten hangsúlyozta: konkrétumot nem ígér, de rövid és hosszú távú prog­ram tervezését adta ki fel­adatul. Ennek ellenére szám­szerűen kimutatható — pél­dául épp a lezajlott önkor­mányzati pályázatok ürü­gyén —, hogy Szabolcs-Szat- már-Bereg igenis kiemelt összeget kapott. Még egy dolgot mondanék: az elma­radott térségek felzárkózta­tására előirányzott másfél milliárdot Borsod mellett a mi megyénk kapta. □ Megtudhatjuk mikor? — Most még csak elvi döntés létezik, a részletekről később kapunk tájékoztatást. Reményeink szerint a nem is távoli jövőben. □ Ha már a döntések idejénél tartunk bizonyára sokakat érdekel, mikor tu­dunk biztosat a veronai üzletember által létesíten­dő húsüzemről. — Ma adtuk át az erről szóló terveinket Kupa Mi­hálynak, s ígérem, a jövő héten már is rákérdezünk. Annyi bizonyos, ha a dolog szabad utat kap, az olaszok tizennyolc hónap alatt fel is építik a húsüzemet, amely az évi 300 ezer sertés fel­dolgozásán túl közel kétezer embernek adna munkát és megélhetést. ADRIAI-TENGER: Házi készítésű tutajokon menekülnek, a rossz életkörülmények miatt hazájukat elhagyó albánok. A több száz tutaj utasai azonban nem kapnak menedék­jogot Olaszországban, hanem visszaszállítják őket Albá­niába. KM — Telefotó Vajdasági magyarok Budapest (MTI) — A Vaj- a megbeszéléseken részletes rendeződik a mostani, fe­dasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének hazánk­ban tartózkodó delegációja kedden a Parlamentben ta­lálkozott az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi, illetve Külügyi Bizottságának tagjaival. Az Emberi Jogi Bizottság meghívására érkezett vajda­sági vendégek — köztük több parlamenti képviselő — tájékoztatást adtak a jelen­legi jugoszláviai helyzetről, valamint az egyes tagköztár­saságokban, így a Vajdaság­ban történtekről. Többször is szóba került, hogy a vajda­sági magyarok — miként a többi Jugoszláviában élő nemzetiség — azt remélik: június végén, amikor Hor­vátország és Szlavónia dönt a hovatartozás kérdésében, szültségekkel terhes helyzet. A Vajdaságban élő magyar kisebbségről szólva a VMDK- küldöttség tagjai elmondták: legfőbb törekvésük, hogy arányos képviseletük legyen a tájékoztatás, az oktatás és a művelődés területén. Ha­sonlóképpen fontosnak ítél­ték a nemzeti kisebbségeket képviselők jelenlétét a helyi önkormányzatokban. Lapzártakor érkezett A horvát parlament ked­den minden nemzetközi fi­gyelmeztetés ellenére foly­tatta a függetlenség előké­szítését, s megkezdte négy ezzel kapcsolatos törvény vitáját. A szaborban meg­vitatják az állampolgárság­ról a személyi igazolvány­ról, az útlevélről és az ál­lampolgárok lakóhelyi nyil­vántartásával kapcsolatos törvényt. Június 23-ig tartja nyitva kapuit az első nemzetközi ki­állítás és vásár Ung váron. A 17S ukrán, ma­gyar, cseh és szlovák kiállí­tó abban re­ménykedik, hogy előbb- utóbb keres­kedhetnek a Szovjetunióval és köztársasá­gaival. KM — Telefotó Nyíregyháza (KM—CS. B.) — Készül a kormány agrár- politkájának alapelve. A bennfentes körökben már adatok, tények forognak közszájon. Ijesztő nagyságú föld- és forgalmi adókról, az élelmiszerexport — a termelők számára — kedve­zőtlen kezeléséről beszél­nek. A privatizáció előtt erről a mezőgazdasági ter­melők szeretnék az igazat megtudni. Ezzel foglalko­zott az Agrárszövetség me­gyei választmánya a minapi ülésén. Az országos szövet­séggel együtt az alábbi kérdésekre várnak sürgős választ: Valljon színt a kormány, tárja a széles nyilvánosság elé valódi agrárpolitikai el­képzeléseit! Mondja meg: valóban többszörösére kívánja-e emelni a földadóból szárma­zó bevételét, azért, hogy adóbevételeihez akkor is hozzájusson a mezőgazda­ságból, ha jövedelem nem képződik? Valóban tervezi-e általá­nos forgalmi adó bevezeté­sét az élelmiszerekre, ami újabb élelmiszer-áremelést jelent? Valóban tervezi-e az élel­miszerexport támogatásának további drasztikus csökken­tését? Valóban magukra kíván­ják-e hagyni a termelőket a volt KGST-piac összeomlása miatt eladatlan termékfeles­legeikkel? Valóban több száz ezer mezőgazdasági munkanélkü­livel számol, és ha igen, hogyan kívánja ezt a prob­lémát kezelni? KoiéUt ' Tmmmm—mmmmm**'­Mekkora lesz a földadó?

Next

/
Oldalképek
Tartalom