Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. június 18., kedd Külpolitikai jegyzőt Halottsirató Nagy István Attila Búcsúzni csak szépen szabad. Bár igazából attól szoktunk fájdalmasan szén búcsút venni, ami kitöltöt­te az életünket, értelmet és célt adott a vágyainknak, de valamilyen ok miatt el kell köszönnünk tőle. Június végén pontot tesz­nek a KGST történetének a végére is. A negyvenhato­dik ülésszakra Budapesten kerül sor. Minden bizony­nyal jelképes értéke van ennek a gesztusnak, hiszen Magyarország sokat tett azoknak a változásoknak a megerősítéséért, amelyek végül is elvezettek ennek a gazdasági szervezetnek a megszűnéséhez. Sokan, sokszor leírták már, hogyan alakított ki ez a szervezet hamis értékvi­szonyokat. hogyan konzer­válta a korszerűtlen terme­lési körülményeket, ásta alá a munkamorált, az em­bernek önmagába vetett hi­tét. A munkaverseny dia­dalmámora elfeledtette az igazi munkáslét számtalan örömét és méltóságát. Most tehát ennek is vége. Üj időszak következik. Üj időszámítás, amelynek első dátuma június 28-a. Fogad­juk kötelező derűvel és re­ménykedéssel. Persze azt is tudnunk kell, hogy az országnak nem minden térségében fo­gadták egyértelmű lelkese­déssel a megszűnést. Min­den bizonnyal így volt ez a mi térrségünkben is. ahol vállalatok, termelőüzemek, téeszek sokasága számí­tott a szovjet, a KGST pi­acaira. Sok most a bizony­talanság, gyakori a remény­telenség. Mi lesz holnap? Megszűnt a KGST, de emberi formájában újra megszületett. Csupa kisbe­tű. Sok-sok ember heti programja, hogy kimegy a piacra, ahol végre valósá­gos értékviszonyokat talál, ahol áruk versenyeznek. Mert nem a hatalom dik­tálja az árakat. Budapest—Parlament (KM — Kovács Éva) — Három­kor kezdődött, s majd 4 órá­ig tartott a parlament hét­főn kezdődött ülésszakán a napirend előtti felszólalások sora. Elsőként Szabó Lukacs, az MDF képviselője kért szót, mint mondotta „súIvof, rendkívüli eset miatt”. A képviselő arról számőlt be, hogy a hétvégét — nem ön­szántából — hanem megbi­lincselve két órát töltött a debreceni rendőrkapitánysá­gon. Hogyan került oda? El­mondása szerint a debreceni szeretetotthonból kísérték be a rendőrök, akik öt teldúlt nővér hívó szavára érkeztek oda. Szabó Lukács a szere­tetotthonból érkezett hívás­nak próbált eleget tenni, és segíteni azokon az idős em­bereken, akik tőle vártak tá­mogatást. Az MDF képvise­lője hiába tiltakozott, hivat­kozott mentelmi jogára, a rendőrök bilincsbe verve szállították a kapitányságra. Ahol végre — elmondása szerint — Európában érez­hette magát. Napirend előtt kért felszó­lalási lehetőséget Oláh Sán­dor, a független kisgazda - párt frakciójának tagja, aki Silov altábornagyra hivat­kozva a köpönyegforgatókról beszélt. Oláh Sándor el­mondta, talán egy „kicsiny, szabályozott, fékentartott forradalom” mégis jó lett volna Magyarországon, talán hamarabb végére jutottunk volna a gondoknak. Mint ki­derült a képviselő az ügy­nöklista okozta bizonytalan­ság miatt aggódik, időzített bombának nevezte azt. Ezután Salamon László MDF- és Pethő Iván SZDSZ-képviselő pengevál­tása következett, melynek tárgya a kerületek és a fő­város között meglévő ellen­tétek adták. A napirend előtti felszóla­lásokat Szűrös Mátyás MSZP-képviselő zárta. Tör­ténelmi eseménynek nevez­te, hogy június 16-án határ­idő előtt elhagyták orszá­gunkat az orosz katonák. Emlékeztetett arra, hogy ez a tény, a magyar és szovjet reformerőknek is köszönhe­tő. Arra figyelmeztetett, mi­lyen különös politikai fele­lősséget jelent, hogy a múlt ne ismétlődhessen, s a kivo­nulás új fejezetet nyisson a két ország életében. Olyan kapcsolatra van szükség — hangoztatta a képviselő, mely az egyenjogúságo í, a kölcsönös érdekek figyelem- bevételén alapul. Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője azt javasolta, a június 16-i csapatkivonulá­sok okán ünnepeljen együtt a parlament. KilÉrÉtt a Parlament M i történt itt? — Nyújtogattam diszk­rét kíváncsisággal a nyakam az újságírók pá­holyából hétfőn délután, miközben a képviselők sorra foglalták el helyei­ket. A lámpák fénye mit sem változott, töpreng­tem, a korábbinál mégis jóval világosabbnak tűnt az ülésterem. Nem kellett sokáig gondolkodnom. Egyket­tőre rájöttem, kifehére- dett a parlament. Eddig többnyire sötét, komoly öltönyökben, hozzá illő nyakkendőben ültek a férfiak, elegáns, mély tónu­sú kosztümökben a nők. Némi vidámabb, oldottabb hangulatot csak a közked­velt vállalkozó, Palotás János, valamint a tudóské- pü Szájer József fídeszes színes csokornyakkendői jelentettek. Most egy csapásra min­den megváltozott. A férfi­ak világos, többnyire fe­hér ingben, a nők ujjatlan ruhákban, blúzokban fog­lalták el helyeiket. Nem csoda, Budapesten ezen a napon szinte fortyogott az aszfalt, a hőmérő árnyék­ban is 35 fokot muta­tott. Csak a levegőt privatizálják Nem megy a bérletbe adás Budapest (ISB) — Szinte soha nem látott vállalkozói bátorság jellemzi a hazai belkereskedelmet: gomba­módra szaporodnak a ma­szek üzletek. A magánkeres­kedők száma mára elérte a hetvenháromezres számot, ami egyben azt is jelenti, hogy a kereskedelmi üzle­teknek több mint a felét egyéni vállalkozók nyitják ki reggelente. Mégis, a ma­gánkereskedelem e dinami­kus előretörésének ellenére, lassan halad a privatizáció — állapították meg a mi­nap a kereskedelemmel is foglalkozó tárca illetékes szakemberei. A miértre keresett vá­lasz már többször is elhang­zott az Állami Vagyonügy­nökség árverésein megje­lent licitálók szájából: azért, mert egy-egy bolt eladása­kor csak a levegőt privati­zálják, tehát csak a bérleti, s nem a tulajdoni jogot ad­ják el a leendő tulajdono­soknak, így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy már­cius végéig alig kétszáz bolton adtak túl az árveré­seken. S e szám megdöbben­tően alacsony, különösen akkor, ha tudjuk, hogy az előprivatizáció során tízezer üzletet is eladhatott volna a vagyonügynökség. S ha ehhez hozzávesszük még azt a kétezerötszáz boltot is, Megszűnik a KGST Budapesten mondják ki a beidegité „nem“et Budapest (ISB) — Június 28-án Budapesten került sor a KGST 46. , s egyben záró­ülésszakára — adta hírül a Külügyminisztérium sajtótá­jékoztatóján Herman János szóvivő. — Az eseményen a magyar küldöttséget Kádár Béla. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere veze­ti. Az ülés egynapos lesz. A délelőtti órákban rövid beszédek hangzanak el, majd a küldöttségvezetők két doku­mentumot írnak alá. A KGST megszüntetéséről szóló kor­mányközi jegyzőkönyvet, va­lamint a 46. ülésszak jegy­zőkönyvét. Ezzel a KGST mint szervezet, beleértve összes alkotóelemét, megszű­nik létezni. Jogilag a KGST 90 nap múlva, a most elfoga­dandó jegyzőkönyvnek a tag­országok által történő ratifi­kálása után szűnik meg. Er­re az időszakra — tehát 90 napra — a záróülés Felszá­molási Bizottságot hoz létre, melynek feladata a KGST- vagyon értékelése, az annak hasznosítására vonatkozó megállapodás kidolgozása. A Felszámolási Bizottság első ülését már 28-án Budapes­ten, a kora délutáni órákban megtartja. Az Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet Tanácsa június 19—20-án tartja első ülését Berlinben. A hivatalos felszólalások so­ra helyett a 34 külügyminisz­ter az érdemi párbeszédre helyezi a hangsúlyt. Az egyes napirendi pontokban — az európai architektúra, az eu­rópai biztonság erősítése, be­leértve az új 34-es körű ka­tonai biztonsági tárgyalások előkészítését, valamint a ke­let- és közép-európai gazda­sági átmenet a társadalmi változások értékelése és pers­pektívái — egy-egy vitaindí­tó referátum hangzik el, s ezt követi majd a miniszte­rek eszmecseréje. Hazánkba várjuk két né­metországi tartomány mi­niszterelnökét is. de a diplo­mácia legérdekesebb híre, hogy Somogyi Ferenc kül­ügyi államtitkár június 19. és 26. között az Egyesült Ál­lamokban folytat tárgyaláso­kat. 25-én ő nyitja meg a Magyar Köztársaság New York-i főkonzulátusának és ENSZ-missziójának új épüle­tét. amit ezután kellene értéke­síteniük, bizony, megállapít­hatjuk: eddig nem sokra vitte a vagyonügynökség. Biztató jel, hogy az utóbbi hetekben már nyolc-tizenöt üzletet is megvásárolnak a kereskedni vágyók. De vajon tulajdoni vagy éppen csak bérleti jogot vesznek meg nem kevés pénzükért? S ha csak ez utóbbit adják, igaz-e az, hogy a vásárló bizonytalan helyzetbe kerül, netán rosz- szul jár? Elsőként mindjárt az eta- tizmus vádját illik félresö­pörni az útból. Az állam nem azért adja el csak a bérleti jogát egy boltnak, mert neki így tetszik, ha­nem azért, mert a jogsza­bályok «setleg csupán ezt te­szik lehetővé. A jogrend ugyanis meghatározza: ha egy üzlet a tulajdoni lapon- nem önálló egységként van feltüntetve, akkor nem ad­ható el a tulajdonjoga, csak bérletbe veheti a vállalkozó. Ám ahhoz, hogy az ingatlan- nyilvántartása megváltozzon ezeknek az üzleteknek, hosszú út vezet: először privatizálni kell magát az épületet, s csak ezután lehet szó magáról a bolt eladá­sáról. Igaz, ekkor az üzlet bérlője elővásárlási joggal élhet. Képes külföld BONN: Helmut Kohl német kancellár és Jan Krzysztof Bieleckli lengyel kormányfő június 17-én aláírták azt a né­met—lengyel jószomszédsági és együttműködési szerződést, amely tiz évre szól. MTI TELEFOTÖ Közélet NDSZ-szervezet Tiszadobon Elsőként az országban Baraksó Erzsébet Tiszadob (KM) — Érde­kességként adta hírül né­hány napja a sajtó: a tisza- dobi volt MDF-szervezet tagjai — elsőként az ország­ban — testületileg csatlakoz­tak a Pozsgay Imre és Biró Zoltán vezetésével megala­pított Nemzeti Demokrata Szövetséghez. Bugya István tiszadobi tanárt, a korábbi MDF-vezetőt kérdeztem döntésük okairól, a történ­tekről. O Milyen politikai erőt képvisel az MDF a község­ben? — Bár vannak más politi­kai szervezetek is, elmond­hatom, az MDF-en kívül nem volt olyan kör, amelyik töboet tett volna az ügye­kért, a hangadónak egyértel­műen az MDF-et tekintet­ték. Már 1988 karácsonyán gyűjtést rendeztünk az erdé­lyiek megsegítésére, pénzt, gyógyszert küldtünk-vittünk át. Mi gyújtottuk meg itt az emlékezés gyertyáit, mi állí­tottunk kopjafát, újságot ad­tunk ki, mi közvetítettünk itt a faluban egy olyan ma­gatartást, hogy nem kell szétverni a tsz-t, a tanácsot, a kommunistákat, hanem a köz érdekében összefogás­ra van szükség. Erős MSZMP-szembenállás is ér­vényesült a községben a vá­lasztások idején, de végül többségében MDF-es képvi­selő-testületet választott a falu. O Mi indokolta azt, hogy eltávolodtak az MDF-tól? — Nem mi távolodtunk el, hanem az MDF távolodott el tőlünk, a bérből és fize­tésből élőktől. Mi hittünk Lakitelek szellemében, de elfogadhatatlanná vált szá­munkra az a vonal, amit az MDF követ. Ázt tapasztal­tuk, az MDF elnöksége, or­szágos választmánya, parla­menti frakciójának vezető­sége jobbra sodródott., úgy látjuk, az MDF nem tudott a nemzet önvédelmének po­litikai eszköze maradni, megszűnt az össznépi jelle­ge, érvényessége. Az MDF politikai vonala, parlamenti munkája, a kormányzás mi­att országos méretű és visz- szavonhatatlan a csalódott­ság és a kiábrándultság. O Már megbocsásson, de nem gondolja, hogy bármely párt került volna hatalomra, annak is csak a csődtömeg jutott volna örökül, amivel nehezen tudna zöld ágra vergődni? — Nemcsak gazdasági­megélhetési kérdések gon­dolkodtattak el bennünket. Csak egy példa: hogy lehet olyan rendeletet alkotni, amelynek értelmében a régi vb-titkárok kerülhettek a jegyzői tisztségbe? Az MDF azt ígérte, akkor szabadul fel az ország, ha meglesznek a demokratikus választások, ha kivonulnak a szovjetek és ha autentikus önkormányza­tok alakulnak. Hogy lenné­nek autentikusak a ‘régi vb- titkárokkal? O A szakítás az MDF-fel egyben szembefordulás is? — Igaz, az MDF elnöksé­géhez eljuttatott ötoldalas, sűrűn telegépelt levelünk­ben keményen bíráltuk az általunk helytelenített dön­téseket, lépéseket, vágy a kormányzat munkáját, de a kilépésünk nem jelenti azt, hogy most beállnánk azok táborába, akik szidják a kor­mányt. O Hogyan történt meg a kollektív ki- és belépés? — A kollektív kilépést úgy kell érteni, hogy az ala- fiítótagok mind a kilépés mellett foglaltak állást, egy tartózkodással, plusz a pár­toló tagság is szakított az MDF-fel. Valamilyen közös­ség létezésére azonban igényt tartottak, hogy ahhoz tartozhassanak, ezért alakí­tottuk meg a Tiszadobiak Baráti Körét, abból a körből léptünk át a Nemzeti De­mokrata Szövetségbe. O Mi állt az elhatározás hátterében, amikor május végén Pozsgayhoz csatlakoz­tak? — Pozsgay Imre mindig hiteles politikus volt, műve­lődési miniszterként, nép­frontvezetőként, állammi­niszterként egyaránt. Mindig a nemzeti összefogásra sar­kallt, olyan politikai maga­tartást képviselt, amely szá­munkra elfogadható, amit követni tudunk. Mi nem tar­tozhatunk a Zápolya zászla­ja alá, csak a Dózsa seregé­hez. Feladatunknak tekint­jük a faluban egy olyan közéleti magatartást képvi­selni, amelynek célja az, hogy éljen meg a falu és védjük meg környezetünket. Ehhez nekünk ez a szerve­zet, amely még nem párt, csak mozgalom, ez felel meg .. A KERESZTÉNYDEMOK­RATA NÉPPART nyíregy­házi szervezete 19-én, szer­dán 18 órakor a Luther u. 6. sz. alatt nyilvános vitafóru­mot rendez. Téma: az egyhá­zi intézmények visszaigény­lése, és a társadalmat legin­kább foglalkoztató kérdések. Képviselő bilincsben

Next

/
Oldalképek
Tartalom