Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
6 i Ä %eUt Magyarország hétvégi mettékCete 1991. június 15. Bemutatjuk... ...Varga Andrea verseit. Andrea a Zrínyi Ilona Gimnázium negyedikes diákja; a tanárképző főiskolán szeretne továbbtanulni. A NYÍRDISZ pályázatán tűnt fel. Néhány hónapja jár a nyíregyházi irodalmi tehetséggondozó szakkörbe. Verset és prózát egyaránt ír. Ezek a költemények első publikációi. Varga Andrea: Üvöltés Földre rakott csendet pakoltam a táskámba, hogy legyen benne valami az üvöltésen kívül. Sohase A házunk elé lepergett a méla, erős unalom. Csendes, álmos késekkel dobáljuk egymást. Este, beszélgetés a Holddal — Nem vagy-e magányos, Holdasszony? — Fáradt vagyok. — Szeretnél-e engem, Holdasszony? — Öreg vagyok. — Meghalnál-e értem, Holdasszony? — Szomorú vagyok. — Szeretlek, Holdasszony! — Szeretlek, Holdasszony! Eljutni Los Angelesbe Új arcok az Eddában Nyíregyháza (V. I.) — 1991. május 24. Az Edda Művek lemezbemutató turnéjának első vidéki állomása, Nyíregyháza. Az új lemez címe: Szélvihar. A koncert előtt néhány kérdéssel ostromoltuk Pataki Attilát. Természetesen a két új tag kiléte érdekelt minket. — Elég hirtelen érintette a rajongókat Alapi és Pethő kiválása. Téged mennyire ért váratlanul? — Körülbelül olyan váratlanul, mintha a szerelmed egyik nap jön, a másik nap már nem. Szóval egyik napról a másikra! — Ahhoz képest hamar áthidaltad ezt az űrt. Hogyan? — Tulajdonképpen a lemez anyaga zeneileg ekkor már kész volt, tehát az új albumon még ők játszanak. — Ha már itt tartunk, bemutatnád a két új tagot? — Természetesen! Kun Péter — Kunos — Százhalombattán lakott. Az új nemzedék fantasztikusan tehetséges gitárosa. Nagyon jó pont, hogy imádja az Eddát. A másik Kicska László, aki a Rózsaszín bombázóban játszott. Nagyon jól aklimatizáló- dott a helyzethez. 17 jelentkező közül választottuk ki. — Gondoltál arra, hogy Sla- mót hívod vissza? — Nem! — Egyáltalán nem? — Na jó! Az első pillanatban bevillant, azonnal el is hesegettem. Nekem nem olyan emberre van szükségem, aki „nyavajog”, ha fáradt. Itt nem lehet elfáradni, mert lemaradsz. Ez egy óriási harc, amihez erő kell. Ha megtorpansz, mindennek vége. Az élet különben is halad, nem lehet — nincs idő — a múlton siránkozni. Slamó tehetséges, de hiányzik belőle a tűz. Tűz nélkül a mai világban — a zenei világban — lemaradsz. Magas a mérce, óriási igények vannak. ❖ + + Ezt követően Kicska Lászlóval beszélgettünk, aki meglepően kedvesen és őszintén válaszolt kérdéseinkre. A haja — még!! — feltűnően rövid és arcát még nem törte össze a zenei világ kíméletlen háborúja. Még nem fertőzte meg a siker mámora. Egyszerű és őszinte sráccal találtuk szembe magunkat. — Mesélj valamit magadról! — 25 éves vagyok. Mindig is szerettem az Eddát. Pethővel jó barátságban voltam, úgyhogy engem is felháborított az, hogy cserbenhagyta barátait. Attilával „először” a Rockszínpadon találkoztam, a Varga Miki koncertjén. — Milyen érzés olyan zenekarban játszani, amin generációk nőttek fel? — Érdekes és furcsa. Egy kicsit olyan, mint az álom — egy beteljesült álom. a Alma az Operaház TANCOL ES TANUL — Mióta zenélsz? — 12 éves koromban kezdtem el nagybőgőzni. Azóta rendszeresen zenélek. — Véleményed az új albumról? — Zeneileg nagyon igényes. Világszínvonalú! + í + Kun Péter már egy valódi „kemény” zenész. Első látásra egy ördöngös kemény fiút láttam benne, aztán a hosszú haj mögül előbukkant egy szégyenlősen mosolygós, kisfiús arc. — Mit jelent számodra az Edda? — Egy megvalósult álmot. Mindig csodáltam az Eddát, bár soha nem tomboltam az első sorokban. — Mesélnél zenei pályafutásodról? —- A főbb állomásaim: Sing- Sing, Kenguru, Pokolgép és most az Edda. — Kedvenc zenészeid? — Nem igazán vannak, de mindig az Edda gitárosai voltak számomra a legjobbak. Azaz hát Csuka és Alapi. — Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével? — 4 évig komolyzenét tanultam — gordonkáztam — ezután gitárra kerültem át. — Milyen álmaid vannak még? — Eljutni Los Angelesbe és profi zenésszé válni. Gyakorlás — itthon. (A partner: Ráthonyi László, a táncművészeti főiskola V. éves növendéke) Nyíregyháza (H. G.) — Nyíregyházán egyre nagyobb népszerűségnek örvend a balett. Nem kis része van ebben Feke- téné Kun Ildikó balettmesternek. A tehetségek közül a legnagyobb reménységre jogosító növendék a 17 éves Bácskái Ildikó, aki a táncművészeti főiskola hatodéves tanulója, „civilben” pedig harmadikos gimnazista. — Hihetetlen számomra, hogy már hatodéves vagyok — kezdi a beszélgetést Ildikó. — Mintha tegnap történt volna... Felvesznek, vagy nem? Igaz, már négyéves koromtól jártam Ildikó nénihez, majd szertornáztam, s tagja voltam a Primaverának is. — Hogyan győzöd a kettős terhelést? — Szerencsére kezdettől fogva nagyon jól. Amíg Nyíregyházán jártam iskolába, addig kitűnő voltam. Most a gimnázium harmadik osztályába járok, s szerencsére ezt az eredményt sikerült tartanom. — Volt-e már szakmai sikered? — Igen, a tanulással teli kemény évek most kezdenek beérni. Eljuthattam Leningrádba, ami hatalmas élményt jelentett, most pedig Izraelbe készülünk egy hétre a Giselle c. balettel. A legnagyobb boldogságot azonban az Operaházban kapott ki- sebb-nagyobb feladatok jelentik, mint a legutóbbi fellépés a Bah- csiszeráji szökőkútban. — Mik a legközelebbi terveid? — Sikeresen befejezni a hatodévet, kitűnő tanulmányi eredményt elérni, majd egy év múlva jelesen érettségizni. Szeretnék szerepeket az Operában, s ha lehet, kijutni a nemzetközi balettversenyre... Ötlet a koponyából Népdallal is barátkozott Nyíregyháza (L. K.) — Egy fiatal együttes robbant ki a szürke háttérből és vált egyszerre sokak kedvencévé: ez a Moho Sapiens. Szomor Györggyel sikerült beszélnem, aki az újdonsült slágereket „ordítja” a mikrofonba. — Először az 1988-as Inter- pop fesztiválon hallottunk rólatok. Mi történt azóta? — A Magyar Rádiónál készítettünk néhány felvételt, akkor még úgy volt, hogy az „MR” kiadásában jelenik meg első lemezünk. Ez megváltozott, mert kaptunk egy „MRTON”’ díjat. Ezen a díjkiosztón találkoztunk Szikora Robival, aki kért tőlünk egy de- mót, amelyet Gáf György filmrendező is meghallgatott. Neki tetszett a dolog és ránk bizta a film zenei anyagának egy részét. — Neked tetszik a sorozat? — Nem volt alkalmam látni az egészet. Kinn voltunk néhány forgatáson, emellett a tv-ben néztem néhány részt. — Lesz folytatása a történetnek? — Nem akarok butaságokat beszélni, de úgy hallottam, igen! — Te voltál már katona? — Nem, de a két együttesből sem sokan estek át a katonaéleten. — Ha nincs a film, hogy érzed, lett volna ekkora sikeretek? — Esélyünk lett volna ugyan, de nem ilyen rövid időn belül. — Visszatérve a turnéhoz, milyen együtt koncertezni az R- GO-val? — Teljesen jó! Isteni hangulat, klassz csapat! Tuti jó buli! — Sokan úgy érzik, hogy Szikora önmagát tartja hazánkban a legjobbnak és lenézi a többieket. Ilyen különbségeket nem éreztet veletek? — Nem, dehogy! Ő szerintem ezt nem gondolja így! Sőt, kicsit magába zárkózott és visszahúzódó. Nem egy nagyszájú valaki! — Eléggé különleges a nevetek... —■ Igen... A Rákóczi úton sétálva az egyik kirakatban láttam egy koponyát, melynek nagyon borsos ára volt. Rádöbbentem, hogy lám az ember képes saját magából „bizniszt” csinálni, tehát mohó. Mivel a gondolkodó ember latinul homo sapiens, csak át kellett alakítani az előtagot. — A hangod igen képzett! Mióta énekelsz? — Már óvodás korom óta! Majd zenei általánosban folytattam. Egyébként népdalversenyeket is nyertem. — Folytatás? — Szeptemberben jelenik meg új nagylemezünk. Zeneileg nem lesz köze az „Angyalbőrhöz”, más a hangzásvilága... —a T-i ,—________________ 7]~i q ____n Hazaiak Külföldiek 1. Republic: Szerelmes vagyok (3.) 2. Republic: Repül a bálna (4.) 3. Mohó Sapiens: Búcsú (2.) 4. Lilla—Czigi: Mi van velem? (1.) 5. Éva-Neoton: Az édentől keletre (5.) 6. Bonanza Banzai: 1984 (8.) 7. Azok a fiúk: Hé, jó tündér (9.) 8. Morálisa: Ha én fiú volnék (10.) 9. Napóleon Bid.: Kezeket fel! (6.) 10. Bonanza Banzai: Nem érdekel (7.) 1. Jimmy Somerville: To Love Somebody (2.) 2. Torfrock: Beinhart (3.) 3. Kim Appleby: Don’t Worry! (1.) 4. Chris Rea: Auberge (6.) 5. Bananarama: Preacher Man (5.) 6. Kim Appleby: G.L.E.D. (7.) 7. Dr. Alban: No Coke (9.) 8. Rick Astley: Cry for Help (5.) 9. Madonna: Justify My Love (8.) 10. A-ha: Crying in the Rain (10.) Százötven forintos könyv- A utalványt nyert: A Lakatos Krisztina, Nyír- bogdány, Varga Jolán, A Barabás; Kovács Gyuláik né, Balsa. X\ Továbbra is várjuk tipp- A jeiteket három-három ha- A zai, illetve külföldi dalra. A Beküldési határidő: június A 22. A levelezőlapra feltét- A lenül írjátok rá: KM-Slá- A gerlista. A slágerlista va- A sárnap délelőtt a nyíregy- házi rádióban hallható. rr —4 ?' Papírcsákó és homokvár Névadó az iskolában Nemrég rendeztük meg iskolánk névadó ünnepségét. Iskolánkat Gárdonyi Gézáról, a neves íróról, tanítóról neveztük el. Az ünnepség résztvevői igen tartalmas műsort láthattak. A hetedikesek az Egri csillagok című regényből adtak elő részletet, az ötödikesek pedig a Bűntárgyalás című jelenetet mutatták be. Névadónkkal kapcsolatban pályázatot írt ki az iskola történelemből, irodalomból és rajzból. Tanáraink egy kiállítást is szerveztek Gárdonyi Géza munkásságáról és életéről. Varga Zsuzsa, Levelek Achmes gyűrűje címet viseli ez a feladványunk, ugyanis i. e. 1500-ban egy Achmes nevű egyiptomi pap találta ki. A kérdés egyszerűen csak ennyi: Mennyi háromszög van az ábrán? A megoldást levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségJuniólis Csillebércen Több ezer fiatal gyűlt össze az ország minden részéből június első szombatján a csillebérci táborban, ahol az úttörő- mozgalom megalakulásának 45. évfordulója alkalmából rendeztek nagyszabású ünnepséget. A juniálisra megyénkből is utaztak diákok. Köztük volt Kovács Edit is, a nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon 6. osztályos tanulója. — Budapestre az iskolából Jóni Sándorral ketten utaztunk — meséli Edit. — Ez tulajdonképpen jutalomút volt, amit tanulmányi és közösségi munkánkkal érdemeltünk ki. Busz- szal mentünk, így Pest több nevezetességét is láthattuk: a Hősök terét, a Margit-hidat, a Parlamentet. Budapesten másodszorra jártam. Először 1989-ben voltam ott, a Parlamentben a fenyőfaünnepségen vehettem részt. Csillebérc nagyon tetszett nekem, gyönyörű a környezet. A központi színpadon szerepelt a Beatrice együttes, Szandi, a Pa-Dö-dő, az Első Emelet. Számomra a legjobb Szandi volt, a többi gyermekkel együtt énekeltük a népszerű dalokat. Aztán több helyszínen is találhattunk programokat: lehetett tornázni, éneket tanulni, homokvárat építeni, gyöngyöt--# fűzni, papírcsákót készíteni, volt még karate- és tornabemutató is. Ezek az érdekes műsorok 10.30 órától 17 óráig tartottak. Ezután tábortűz következett, de azon már nem tudtunk részt venni, mert jönni kellett haza. Remélem, máskor is eljutok Csillebércre, és akkor már több napig is maradhatok, mint táborozó. Editnek legjobban Szandi tetszett Az oldalt összeállította: M. Magyar László * Q ©so
