Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-14 / 138. szám
1991. június 14., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Injekció munkanélküliség ellen Megyénkre figyel a kormány (6.) Balogh József Nyíregyháza (KM) — A legnagyobb megye, legmagasabb a születésgyakoriság, a munkanélküliségi ráta, az eltartottak aránya és legalacsonyabbak a jövedelmek. E megrázó szavakkal kezdte beszámolóját Juhász Gábor, a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a kihelyezett kormányülésen abban a reményben, hogy elhangzik majd néhány kedvező válasz is. — Ügy gondolom, hogy abból a kegyetlen helyzetfeltárásból megértették, miről is van szó. Egyes helyeken 13— 14 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami, ha tovább emelkedik, lassan kezelhetetlenné válik. Ha 2—3. ezer ember kikerül a segélyezési lehetőségből, abból nagy baj származhat. És változtatni csak aktív eszközrendszerrel lehet. Az embereket le kell kötni, nem az a megoldás, hogy ha növekszik a munka- nélküliek száma, adjuk a munkanélküli-segélyt. Munkahelyet kell adni, hogy ezt a gyors ütemet képesek legyünk feltartóztatni. Szunnyadó eszközök — A normatív szabályozáson felül kért kedvezményekhez azért kértem én: abban segítsenek, hogy a decentralizált keretben a munkahelyteremtő beruházások nagyságrendje növekedjen, mert nagyon jó tapasztalataink vannak erről. Amikor meghirdettük a pályázatokat, az első héten 25 pályázat érkezett. Ez azt jelenti, nagy az érdeklődés a megyében, van tehát olyan szunnyadó eszköz, amiből — ha ad hozzá valamit az állam — a piacot meg lehet élénkíteni. Elmondta a munkaügyi miniszter úr, hogy a munkaerőpiaci bizottságnak olyan a normatív számítási metódusa, hogy havonta felülvizsgálják a felhasználást. Ügy igyekeznek majd, hogy ahol nagyobbak a gondok, ott megpróbálnak akkor is segíteni, ha azok a paraméterek, amelyeket meghúztak, esetleg nem adnának nagyobb lehetőséget. Ha ebben az évben sikerülne még munkahelyteremtéshez valamilyen segítséget kapni, nagyon sokat enyhítene a gondokon. Ha az első 25 pályázatból sikerül néhánynak eredményt hozni, az sokat segíthet rajtunk és erre minden esély megvan, hiszen vannak köztük nagy falatok. Vannak 60 százalékos külföldi tulajdonú cégek is, amelyek további fejlesztéseket akarnak véghezvinni. A mozgás megindul, amikor egy ilyen lehetőséget látnak maguk előtt a gazdálkodó szervezetek. Szerződés átképzésre — Az eszközrendszer iránt is nagy az érdeklődés, olyan esetekben, amikor 6 hónapon túli munkanélkülit foglalkoztat valaki. Harminc ilyen ember dolgozik már a megyében, most pedig átképzésre kötöttünk szerződést 70 személyre. Ez azt jelenti, hogy az átképzés után három évig foglalkoztatják őket, mert ha nem, akkor a képzés költségeit vissza kell fizetni. Elég nagy az érdeklődés a rész- munkaidős foglalkoztatás iránt is. Központi pályázatok jelennek meg közhasznú munkára, például erdőtelepítéssel és útépítéssel kapcsolatos pályázatokról tudunk, amelyekhez a Földművelésügyi, illetve a Közlekedési Minisztérium adná az eszközöket, a 70 százalékos bérfedezetet pedig központilag biztosítják. Ebbe is be lehet vonni sok embert. És ha megvalósulnak az infrastrukturális beruházások (út, vasút, hírközlés), ha átmenetileg is, sok embernek biztosítana munkát. És reméljük, ezzel az egész gazdaság prosperitása kezdetét veszi. — Ezek az eszközrendszerek elárulják, hogy tulajdonképpen van pénz, csak nagyon szét van forgácsolva. Felvetettem a miniszter úrnak. jó lenne, Jaa ezt valaki koordinálná. — Bár a miniszter úr ismerte számainkat, ilyen töményen hallva a gondokat, még ő is meglepődött. Szerencsére a szünetben volt alkalmam egy tízperces beszélgetésre, s akkor is elismerte hallatlanul nagy gondjainkat, s azt mondta: érzi a felelősségét, tudja, hogy kiemelten kell segíteni ezen a térségen. Átérzett felelősség Ez azt jelenti, hogy a decentralizált keretből várhatóan többet kapunk, és talán előnyt élvezünk majd a különböző pályázatok elbírálásánál. Jó volt ez a találkozás azért is, mert konstruktív módon lehetett gondolkodni. Egyezett a vélemény abban is, hogy ezen a téren kell megoldást találni, mert ha munkanélkülivé válik az ember, akkor a többi tárca gondja is megszaporodik miatta. Áruröptetés sínen Réti János Nyíregyháza (KM) — Legújabban a MÁV és partnerei jelentek meg a szállítmányozás piacán a KOMPLEXPRESS konstrukciójával, egy olyan kínálattal, amely méltán keltheti fel a fuvaroztatók érdeklődését. Ennek részleteiről kérdeztem a MÁV Debreceni Igazgatóságának kereskedelmi osztályán Balogh Bélát, a fejlesztési és fuvarozási csoport vezetőjét. — Számtalan negatív tendencia közrejátszása folytán a kisáruforgalom ellehetetlenült az országban. Ez ösztönözte a MÁV kereskedelmi szakembereit, hogy újra jogosítványt szerezzenek darabáru-fuvarozásra egy merőben új konstrukcióval, ami kielégíti a keresletet, hozzá olyan színvonalon, ami egyúttal piaci pozícióinak erősítését is szolgálja. A forgalmat a MÁV fővállalkozásában a TIMESPED Kft.-vel közösen szervezzük, amelynek alapítói az AGROTEK, a Hungarokamion es az ÁB Generáli Biztosítótársaság. — A KOMPLEXPRESS nyilván tartalmaz újdonságokat a lakossági árufuvarozáshoz képest. — Kétségtelenül. Az eddig 100 kilogrammról 1000-re emeltük a szállítandó áruk darabonkénti súlyhatárát, garanciával fuvarozzuk, ami kiterjed a tétel értékére és a szerződésben vállalt határidőre is. Üzlettársainkkal együtt nem kevesebbet vállalunk, mint azt, hogy 72 órán belül az ország bármelyik településére leszállítjuk a küldeményt. Késedelem esetén naponta 30 százalék kötbért fizetünk vissza a feladónak. — Bíznak a sikerben? — Annál is inkább, mivel hiánypótló és valóságos igényt elégít ki. A fejlett országokban ugyanis már nem raktároznak nyersanyagot vagy alkatrészt, hanem naprakészen szállíttatják a helyszínre. Nem szólva arról, hogy ezáltal kis tételben is lehet késztermékeket küldeni a címzettekhez. — A példa kedvéért mondana egy árat? — Egy 50 kg-os küldemény eljuttatása innen például Vácra, nem kerül 600 forintba. — Mit kell tenni a megrendelőnek, ha igénybe akarja venni a szolgáltatást? — Egyszerűen bejelenteni, akár telefonon is a nyíregyházi, a nyírbátori vagy mátészalkai állomáson, esetleg a TIMESPED debreceni ki- rendeltségén. A visszaigazolás pillanatától indul a 72 óra. TÁRCA Á település honatyái döntöttek, meg kell oldani a faluban a szemét- szállítást, mert a lakók és a szél által széthordott hulladék rossz fényt vet rájuk. Jött a kukásautó, hetente egyszer, — nagy volt a lelkesedés. Jött a díjbeszedő kéthavonta, — lelohadt a lelkesedés. Sokan mégis örömmel fizették ki a havi hetven forintot, mások esküdöztek, ők nem bírják ezt az összeget előteremteni. Kegyetlen á világ, nehéz a sors, talán meg lehet érteni. Mégis mi lesz akkor a megtermelt szeméttel? — kérdezték tőlük, ők elássák ..., ők elégetik ..., ők .., ők különben is inkább „megeszik” a hulladékot. Elképzeltem eszerint, apróra vágott tejeszacskó-galuska. némi bioponos flakonnal megöntve lehetne a menü, s hozzá vissza nem váltható üvegből kortyolgatnának. Nos félek, ez megülné a gyomrukat, mint ahogy a Föld gyomrát is megüli, ha elássák. Az égetés sem megoldás, bár a gáztűzhelyben nincs is rá mód. Akkor marad a papír vagy neylonzsák, és a szemérmes esti fuvar, valamelyik elhagyatott helyre. Csakhogy megmutassák, ők úgysem fizetnek. fff§ Idegességkeltés Kováts Dénes Sorra-rendre érkeznek a felszólítások megyénk lakóihoz az OTP-től hátralékokról, tartozásokról — amelyek jó része téves információn alapszik. A postán késve érkezett a pénz, a számítógépes program közel sem igazi, félreütött a gép kezelője, és még sorolhatnánk az okokat. „Csupán” ennyi a magyarázat, nem több. A felszólító levél címzettjét elönti a düh, egészségét rongálja az idegesség. Azután — az otthoni munka vagy pihenés helyett — következik a lázas keresgélés, a szerződéseik, papírok, csekkek számbavétele, hol is hibázhatott. Vagy rájön, hogy sehol, vagy nem, de tény: fel kell keresnie a hivatalt, hogy tisztázza magát, rendezze az ügyét. Ha be kell utaznia Nyíregyházára, mert nem a megyeszékhelyen lakik, akkor biztos, hogy szabadságot kell kérnie — esetleg munkatársai gyanakvó-kíváncsi pillantásaitól kísérve. Az útiköltség már szintén nem filléres kiadás ... S jön a soybanállás, szerencséjétől függően akár órák hosszat várakozhat, hogy sorra kerüljön. Hány és hány ezer ember érintett ilyen, s hasonló ügyekben? Mennyi idő megy el teljesen fölöslegesen munkaidőnkből, vagy szabadságunk terhére? Vajon forintban mit jelent ez az egyének és a vállalátok, illetve az állami költségvetés pénztárcáját tekintve? Nézc5^orvís Toborzó Réti János B efogás, határozás, gyürűzés — mielőtt bárki azt hinné, e szavakat olvasván, hogy valami titokzatos technológiai leírásból idézünk, előrebocsátjuk: szívet-lelket gyönyörködtető, kellemes és nem utolsó sorban hasznos nyári elfoglaltság programjából vettük a fogalmakat. Korhatár nélkül szervezi nyári táborát immár ötödik alkalommal a mátészalkai TR1DEA Természetvédelmi Egyesület és Oktatóközpont. A tiborszállási Vadaskertben július 12-től 21-ig tölthetnek el egy hetet mindazok, akik érdeklődnek a természet titkai iránt és szívügyüknek tekintik a természetvédelem ügyét. A tábor szervezői szeretnék, ha a gazdag, változatos program keretében minél többen ismernék meg közelebbről a tájegység állatvilágát, növényzetét, illetve foglalkoznának olyan tevékenységek felelevenítésével, amelyek hajdan szervesen kapcsolódtak a magyar nép életéhez és reneszánszukat élik az utóbbi időben. A még szabadon lévő férőhelyekre elsősorban mégis fiatalok jelentkezését várják, hiszen — ahogy ezt Balogh István táborvezető fogalmazta — a felnőttek nagy részénél valóságos „agymosásra” volna szükség, hogy szemléletük a környezetvédelemről átalakuljon, beidegződésükhöz képest, de a fiatalokban még kialakítható a természet iránti aktív elkötelezettség. Megismertetni, megszerettetni, ápolni, gondozni és megvédeni természeti környezetünk értékeit — ezen cél elérése érdekében szervezik * partnereiket a tábor leendő vezetői, a hivatásos, félhivatásos természetvédők és azok a fiatal biológiai szakos tanárjelöltek, akik a nyíregyházi főiskola hallgatói közül készülnek a Ti- borszálláson eltöltendő egy hét programjainak vezetésére. A szezonkezdetig a tárolt alapanyagból készítenek vegyes savanyúságot a Záhonyi MgTsz Szentmártoni konzervipari üzemében. Elek Emil felvétele Kommentár ________________ Szegényedő kultúra Bodnár István M eglepetten hallgatta a nyíregyházi Pál Gyula Teremben Küzmös Enikő festőművész tárlatának megnyitóján az összegyűlt közönség, hogy a kiállítóteremben ez az utolsó tárlat. A kiállítás befejeztével nemcsak a képek kerülnek le a falról, hanem a kiállítóterem is megszűnik, mivel az önkormányzat más célra kívánja majd a helyiséget hasznosítani. Meglepődve és némi szomorúsággal vettük tudomásul, hisz a megyeszékhelyen egy kiállítóterem szűnik meg, és éppen az, amelyik Nyíregyháza központjában olyan helyen van, ahova bárki könnyen betér, s ahol az utcára néző, nagy ablakok is hozzájárultak a műértő és kevésbé művészetbarát közönség becsalogatásához. Persze, lehet, hogy még így sem volt olyan a látogatottsága, mint várni lehetett volna egy ekkora városban, ám tény, hogy számos rangos kiállításnak adott otthont. Megszokott színfoltja volt a városnak. Meg lehet érteni az önkormányzat döntését is, hisz a terem — éppen központi fekvése miatt is — rendkívül értékes, amit bizonyára sok más módon is lehet hasznosítani. Mondják azt is, hogy a Városi Galéria is ellátja ezt a szerepet. Bizonyára ebben is van igazság. Am tagadhatatlan, hogy egy kiállítóterem megszűntével szegényebb lesz Nyíregyháza és talán a megye kulturális élete is- A kultúra egyre szegényedő birodalma ismét veszít eddig kivívott rangjából. Ahol a kultúra visszavonulásra kényszerül, ott akaratlanul is több lehetősége van a kulturá- latlanságnak. Abból pedig a mi világunkban akad éppen elég. Kép az irodát ostromló munkakeresőkről.
