Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
1991. június 13., csütörtök HÁTTÉR Kelet-Magyarország £ Mercedes nincs, munka van Nem gazdátlan a foglalkoztató Réti János Nincs Mercedesünk, a foglalkoztató újra dolgozik, és bántónak találtuk a cikk hangnemét, ami burkoltan bár, de mégis a cigányok jóhiszeműségével visszaélő vállalkozásnak állította be szövetkezetünk kezdeményezését. Telefonszámunk megváltozott, ezért nem ért el bennüket, és nem azért, mert eltűntünk, vagy el akartunk volna tűnni dolgozóink, üzletfeleink elől. Nagyjából így összegezhetnénk a telefonhívás lényegét. amely a lapunkban május 28-án megjelent „Jóból is megárt a rossz” című riport nyomán érkezett szerkesztőségünkbe a budapesti IP-KER Kisszövetkezet elnökétől. Végeredményként megszületett az egyezség: találkozzunk Hodászon. a helyszínen a rövidke múltat, a pillanatnyi helyzetet és a várható jövőt bemutatni, ezúttal a másik fél szemszögéből. ígéretek csapdájában A volt almatároló szárnyas ajtaja tárva-nyitva. Az épület körül cigány férfiak és nők jönnek-mennek. hangoskodnak, teszik a dolgukat, sokasodó rekeszek és raklapok között. A helyiségben alkalmilag ácsolt asztal mellett ül a „főnök”, Stier Károly, a kisszövetkezet 63 esztendős elnöke. Alkalmazottai úgy állják körül, mintha nem is munkaadójuk, hanem személyes jótevőjük, valóságos „keresztapjuk” lenne. — Mi tényleg azért hoztuk létre ezt az egységet, hogy segítsünk a nehéz helyzetben lévő cigány családokon. Maga a szövetkezet sem régi keletű, az itt készülő termékek piaca is menet közben szerveződik. ezért eleinte 2—3 hónapos összeszoktató munkára gondoltunk, hétezer forintos átlagfizetéssel. Aztán tényleg jelentkeztek fűtési meg egyéb problémák is. amelyek miatt fagyszabadságot rendeltünk el. de május 6-tól újra indítottuk az üzemet. Gondolom, nem volt „sétagalopp” a foglalkoztató megszervezése... — Több okból sem. Egy: a cigányokkal lehet boldogulni, de azt talán mondanom sem kell, hogy nem könnyű. Kettő: a tsz sem biztosította azokat a feltételeket. amiket előzetesen ígért az épület bérleti díja fejében. Telefon, víz. energia, étkező- és öltözőhasználat, de hadd ne soroljam! Három: a magát informáló Lakatos Sándor, akit mi kezdetben munkaszervezőként alkalmaztunk, enyhén szólva nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy sor fölösleges elkerülhető konfliktust okozott. A „fehér" főnök Nem utolsósorban néhány üzleti partnerünk „változó” magatartása: van, amelyik nem fizet, van, amelyik átKelendő női ruhák Ahol felvételt hirdetnek Nyíregyháza (KM — N. L.) — A Kelet-Nyugat című buj- tosi kiállításon és vásáron a Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet kiállított termékei hamar elkeltek, pótolni kellett a készletet. Kapuzárás után a szövetkezet szakemberei az ország másik végébe mentek, egy újabb nemzetközi kiállításra és vásárra. Június 12- től, szerdától szombatig Győrben rendezik meg a Nyugat kapuja című kiállítást és vásárt. Itt is sikert értek el ä nyíregyháziak, főleg a női konfekciókkal. A kelendő áruk miatt a szövetkezet munkásfelvételt hirdetett! A bujtosi kiállításon többen kérték: a háziipariak esetleg kevesebbet szállítsanak exportra és a budapesti S-modellnek, s több divatos ruhát vigyenek a saját boltjukba. Ennek az igénynek is igyekszik eleget tenni a szövetkezet vezetősége. A munkásfelvétel mellett átcsoportosítás és új, vidéki üzemegységek létrehozása szerepel a programban. Az átcsoportosítás átképzéssel is jár. Űjsághírdetésekben is szerepel, hogy 30—40 nyíregyházi lányt, illetve asszonyt Munka a varrodában. TÁRCA Nyíregyháza (Sz. Cs.) —■ A nyíregyházi ' Mesekert Bábszínház, amelyet az országban és immár a határokon túl is ismernek, egy bábszakkörből nőtt ki, amit egy itteni pedagógus, Garay József alapított. Harminc évvel ezelőtt hunyt el. * A bábszínpadok avatott kezű mestere, a gyermekek igaz barátja volt Garay József. Makón született. Nyíregyházára kerülve iskoláit itt kezdte, a középiskolai tanulmányait a Kossuth gimnáziumban végezte. Majd az eperjesi tanítóképzőbe került, és ott szerzett tanítói oklevelet 19 IS augusztusában. Tanítói oklevelének megszerzése után, Nyíregyháza mellett, a Ja- kus-bokori evangélikus iskolában kezdte tanítói pályáját. Nyíregyházára 1936ban helyezték, az evangélikus, a későbbi 4-es számú iskolába. A bábjátékkal 1948 májusában ismerkedett meg. S ezt a művészi munkát is ugyanolyan lelKláM kesedéssel végezte, szervezte, mint minden mást életében. Tudását gyarapítva több bábtanfolyamon veit részt, majd lelkes pedagóguskollégáival és tanítványaival egy báb játszó szakkört alakított. A bábelőadásokat a József Attila Művelődési Házban később már a gyermekek is számon tartották. Várták a vasárnap délelöt- töket, hogy együtt izgulhassanak és örülhessenek kis hőseikkel, melyek saját készítésű állatfigurák voltak, sajátos emberi tulajdonságokkal felvértezve, a gyermekek nagy örömére, mindig a jó győzedelmeskedett a gonosz felett. A három kismalac, Da- rázs-Balázs és Vitéz László töiténete, ma is kedves emlékeket idéz fel egykori nézőikből. A bábszínkör vezetőjeként egy korszakot irt be a bábozás nyíregyházi történetébe. Nem törte meg 1955-ös nyugdíjazása, hanem inkább felfelé ívelte bábospályáját. Később a betegágyában is terveket készített, darabokat írt, s arra készült, hogy mielőbb visz- szalérhessen kis barátainak körébe, a gyermekek közé. Terveit már nem tudta megvalósítani. 1961-ben halt meg. Teljes életet élt, hiszen kedves bábfigurái ma is itt élnek emlékezetünkben. ütemezteti a szállítást. és olyan is, ahol inkább vállalják a szerződésbontásért fizetendő kötbért, ha közben olcsóbb terméket találnak. Szóval, nem egy leányálom a mai viszonyok között vállalkozni, de azért nem adjuk fel. Mire alapozzák a foglalkoztató jövőjét? — Kevesebb emberrel végzett hatékonyabb munkára! Csak azokat vettük vissza, akikre folyamatosan lehet számítani. Á munkások szószólójaként Rézművesnét, Linót fogadjuk el. Rá jobban hallgatnak, mint a saját anyjukra. Hoztunk egy „fehér” üzemvezetőt. Szántai Sándor személyében Nagyhalászról, aki a dolgozóknak és a szövetkezetnek is egyaránt megfelel. Augusztusban telepítjük a gépeket a raklap- gyártáshoz. A kereslet is növekedni látszik, az itt gyártható göngyölegféleségek iránt. így legyen Lina és a nők alig várják, hogy egymás szavába vágva lelkemre ne kössék: aztán megírja ám. milyen jó hozzájuk a szövetkezet! Lakatos Mihály nagy hanggal törtet az asztalig. Nagy igyekezettel adja tudtomra, hogy eddigi élete harmincöt évéből tizenhetet töltött börtönben, mert ő mindig csak a „kuss, takarodj" volt az emberek szemében. Itt jól érzi magát, itt meg fog változni! Kívánom neki. hogy így legyen! A pestiek útnak indulnak, Szántai Sándor üzemvezető a kapuig kísér bennünket. Sok múlik a megrendelőkön. Folyamatos értékesítés mellett lehet nem állt volna le a munka. Raktárra ma már nem lehet dolgoztatni — mondja búcsúzóul. azonnal fel tud venni a szövetkezet. Furcsa, hogy a megyeszékhelyen nem sok szabad női munkaerő található. Ezért is próbálkoznak, szabolcsi, illetve beregi falvakban. A gazdaságtalan kötőüzemből a jól menő textilüzembe átcsoportosított dolgozók házilagos átképzése már elkezdődött. Július 1-jétől januárig a 107-es Szakmunkásképző Intézet tanárai (szünidőben is) oktatják az átirányí- tottakat, akik a jövő év elején szakmunkásbizonyítványt kapnak. Pánikjelző Dél-Koreában készült autós távriasztó, tajvani gyártmányú pánikjelző készülék, Izraelben gyártott kirakatüveget védő masina egyaránt kapható megyénk első nagy vagyonvédelmi és biztonság- technikai szakboltjában, amely a közelmúltban nyílt meg a nyíregyházi Örökösföldön. Az új boltnak érthető módon örül a rendőrség, s az eddigieknél jobban félhetnek a betörők és a gépkocsifosztogatók. A nagy hangú pánikjelző gombnyomásra, vagy érintésre működik. Főleg postások, benzinkutasok és boltosok használhatják nagy biztonsággal. A koreai távriasztó a gépkocsitulajdonos éjjeli- szekrényén ad erős búgó hangot abban a pillanatban, ha a gépkocsi zárát a tolvaj elkezdi feszegetni. Nézőpont) Sziiii a kormányt Baraksó Erzsébet M ondjál már valamit — szólít meg ismerősöm, nem kis ri- adtsággal a tekintetében, mit lehet hallani, volt egyáltalán valami értelme annak, hogy tíz miniszter, meg a miniszterelnök úr idejött tárgyalni a megye sorsáról? Hoz ez végre valami jót a megye számára, vagy csak kiszellőztették az öltönyüket a miniszterek? Ismerősöm, amint mondja, nem kifejezetten kormánypárti, miután több, mint húsz évi, a gyárához hűséges munkaviszony után majdnem kétszázadmagá- val az utcára került, munkanélküli lett. Ereje teljében sétálgat a nyíregyházi utcán, és várja a jobb reményeket, miközben igyekszik beosztani a gyártól végkielégítésként megkapott fél évi fizetését, nem tudván, mennyi időre kell azt tartalékolnia. A munkahely elveszítése, a napi létbizonytalanság miatt szaporodnak a kérdések: mi lesz velünk, mit várhatunk, mibe kapaszkodhatunk meg? Eközben erősödik a kormányellenes hangulat, szokássá válik mindenért a kormányt szidni, akár van rá ok, akár nincs. Képtelenek vagyunk néha tudomásul venni, hogy például az áremelések egy részéről nem a kormány dönt. a trehányul elvégzett munka, a vásárlók becsapása, az üzleti életben tapasztalható fegyelmezetlenség nem a kormány hibája. Nem kívánom persze a kormányt védelembe venni — szerintem nem is szorul rá — hiszen olykor valóban kezdetleges megoldásokat sikerül csak találnia egyikmásik probléma kezelésére, ám a kormányt szidni már csak azért sem szép dolog, mert az most minden következmény nélkül megtehető, bárki büntetlenül mondhat akármit. A kormány, ha némely tagja néha amatőr is, ösz- szességében mégis a jóakarat jeleivel törekszik arra, hogy hazánk helyzetét stabilizálja. Nem egy példát lehetne hozni arra, mennyire másként értékelik a kormány tevékenységét külföldön, mennyire más a megítélése külhoni országokban. Miként vélekedjünk most a kihelyezett kormányülés után, mi várható itt Sza- bolcs-Szatmár-Beregben ? Reménykedhetünk, hogy lesz valami változás. Az itt elhangzott ígéretek szerint várhatjuk az úthálózat, a telefon, az infrastruktúra fejlesztését, az orvosi alapellátás javítását, számíthatunk új munkahelyek létesítésére. Amellett fokozottan fordul a szaktárcák figyelme arra, mi történik a gazdasági, a mezőgazdasági, az oktatási és az idegenforgalmi területen megyénkben. Azt próbáltam magyarázni ismerősömnek, mielőtt szidni kezdenénk a kormányt, tételezzük fel a jószándékát — de azt nem tudom, vajon sikerült-e őt meggyőznöm ... Védjük a természetet! Paál István írja nyíregyházáról A természetvédők szinte sírva panaszolják, nines ki megakadályozza, ami újabban történik. Vandál farablók Zemplén szigorúan védett tájvédelmi körzeteiben pusztítanak. Nem kis kárt okoznak a fészekrablók. Ritka ragadozómadaraink fészkéből viszik a tojást vagy a fiókát, tgy rabolták ki néhány éve a Vértesben a kerecsenek fészkét, vagy Sirok mellett az uhuét. Kétségbeejtő helyzetben vannak a természetvédelem apostolai. A Bükki Nemzeti Parkban július 10—20 között nincs emberük arra, hogy a védett madarak költőhelyét őrizzék. Felhívással fordulok a magyar cserkészekhez: Vállalkozó nagycserkész kellene legalább négy—hat, akik a jelzett időszakban vállalnák 10 napra az erdei életet. őrizni a költő ragadozómadarak fészkét. Jelentkezni a Bükki Nemzeti Parknál lehet. Kommentár Átmeneti törvény Csikós Balázs A z érdekeltek — és a mm hozzáértők — körében ismert, hogj" az új szövetkezeti törvény, a parlament elé kerülő tervezet szerint 1992. március 31- ével minden szövetkezetre kötelezővé válik. A szövetkezeti törvénnyel együtt egy átmeneti törvényi is elfogadnak, amely az átalakulás teendőit szabályozza Az új törvény csak magántulajdonon alapuló szövetkezetét ismer. Rendezni kell a földügyeket, nevesíteni a közös vagyont. A föld kivételével a szövetkezetben lévő állami vag\ on is közös vagyonnak számít. Az átmenet idején tisztázni szükséges a tagokkal, ki marad a szövetkezetben, ki az, aki földjével együtt kilép. Üj alapszabályt muszáj készíteni. Ebben az időben vezetőségválasztásra is sor kerül. Mindezek el végzése után lehet március 31-ig a cégbíróságnál a bejegyzést kérni. Amelyik szövetkezet eddig a határidőig nem kéri a bejegyzést, másnap a cégbíróság kimondja a feloszlatást. A hónapokat számolva nem egészen tíz hónap van erre az óriási munkára. Nem véletlenül követelik egyre több oldalról — pártok, érdekképviseletek, önkormányzatok — a parlament együtt tárgyalja a kárpótlási, a szövetkezeti és a földtörvényt. Ez a három törvény annyira átszövi egymást, hogy jól csak együtt alkotható meg. Ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaságban lévő bizony tatlanság ne növekedjen, ne váljék teljes káosszá, ezeket a törvényeket még a nyár elején tető alá kell hozni, különben illuzórikus az átalakulás dátuma, de az őszi vetés is. A készülő raklapok.
