Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. június 12., szerda Külpolitikai jegyzet ___________ Nagy nap Hagyatkozáskor Balogh József N agy nap lesz ma Oroszországban: a birodalom fennállása óta először választhatnak maguknak elnököt, olyan elnököt, akinek hatalma lesz országa fölött, nem a Szovjetunió központi bizott­sága irányítja győztes sze­mélyének kihirdetése után a hatalmas ország politikáját, még inkább gazdaságát, amelynek rendbetételére egész Európa, talán túlzás nélkül, az egész világ vár. Furcsa, hogy e rendkívüli eseményre szerdai napon kerül. sor, pedig állítólag roppant egyszerű erre a magyarázat. Azt mondják, a mai nap a teljes holdfo­gyatkozás napja, s az ok­kultisták szerint bármit bele lehet ilyenkor szugge- rálni az emberekbe. A kérdés most: vajon kik és mit akarnak szuggerálni a kontinensnyi ország la­kosságába, a hat jelölt kö­zül ki lenne az ország leg­jobb elnöke, ki volna képes legrövidebb idő alatt meg­állítani a lejtőn Oroszor­szágot? A közvéleményku­tatások Jelcin győzelmét jósolják, olyan ötven szá­zalék körüli esélyt adnak neki, Rizskovnak, a volt miniszterelnöknek 10—20 százalékra taksálják remé­nyeit. A többiek amolyan futottak, még kategóriába sorolt esélytelenek a saj­tó szerint, bár van „sötét ló" is. aki vodkát és Alasz­kát ígér. nyugati életszín­vonallal, a magántőkések visszatérésével hitegeti az embereket, próbálja maga mellé állítani a választókat.' A nagy tét természetesen az elnök személye lesz, ám az sem hagyja hidegen Oroszország két legnagyobb városának, Moszkvának és Leningrádnak a lakóit: ki lesz a polgármester, sőt Leningrádét még az is, ma­rad-e mostani neve, vagy visszakeresztelik Szent­pétervárra? Gorbacsov ezt a keresztelőt nagyon nem szeretné, az egyik polgár­mesterjelölt viszont úgy nyilatkozott: a városnak, akárcsak az embernek a születésekor kapott nevet kell viselni. És ez Szent­pétervár. Hanoi: Fővárosi lakosok igyekeznek dolgukra június 11-cn a heves esőzések következtében elárasztott városrészekben. Zsákutca Erdélyben Máriás József A beteg türelmetlen. Csakhogy most az or­vos a betegnél is tü­relmetlenebb, még gondter- heltebb, még kétségbeeset­tebb, mert azt sem tudja, mit kezdjen a rászorulóval. Mi ennek a furcsa jelen­ségnek az oka? A pénzte­lenség, amelynek „baktéri­umai" nemcsak a beteg zse­bében ficánkolnak, hanem az egészségügy kasszájában is. Szimptómái: leromlott műszerezettség, gyógyszer- hiány, gyengülő kórházi el­látás, alacsony fizetések. De mindez nem új — mondja, mondhatja bárki. Csakhogy most erre is ráduplázott a kormányzat. Ráduplázott? Dehogy! Felezett! Egysze­rűen levágta a költségvetés felét. Eképpen az országos egészségügyi hálózat mű­ködtetéséhez szükséges 25 milliárd lej helyett alig több mint tíz milliárdot utalt ki. Az olvasó megkérdezheti: hol vannak a társadalom- biztosítás címén befutott hatalmas összegek? Vagy ott a manapság mindent megoldó varázsszó: Privati­zálás. De miképp tegye ezt az egészségügy? Vezesse be a kórházi kezelés térítéses rendszerét, állami rende­lők helyett alakuljon ki a magánrendelők hálózata. Addig is jóval több mint tízszeresére emelik a ter­hességmegszakítás költsé­gét, nyugdíjba küldik a 60, illetve 55 évven felüli sze­mélyzetet, csökkentik a kórházi ágyak számát, eme­lik a gyógyszerárakat. Bíz­tató dolgok — mondjuk ke­serűen. — Ha az államnak nincs pénze, honnan lesz a szabadárak világában küsz­ködő lakosságnak? A nyug­díjba lépő szakorvosok he­lyébe ugyan ki lép majd? Talán hazajönnek a tőlünk eltávozottak százai? S hon­nan kerül gyógyszer, ár­emeléssel még nem gyógyí­tottak meg senkit! Ismét az történik, hogy a tetőzetet emelnénk, holott még az alapot sem raktuk le; avagy hogyan lakjék jól a kecske, amikor a káposz­tát még ki sem palántáz- tuk?! TÚL A MEGYÉN Megvéieni a hitelezik ériekéit Megkezdődött a csődtörvény vitája Budapest (MTI) — A kép­viselők politikai feddhetetlen­ségének megállapításáról szó­ló országgyűlési határozati javaslatot még a nyári szü­net előtt, a rendkívüli ülés­szakon megtárgyalja a Tisz­telt Ház. A honatyák „átvi­lágítását” a hétfői ülésen kezdeményezte Pásztor Gyula és Ómolnár Miklós (FKgP). Mivel időközben sikerült ősz- szegyűjteni a sürgős eljárás kezdeményezéséhez szüksé­ges aláírásokat, a képviselők a keddi munkanap kezdetén megszavazták a sürgős tár­gyalást. Az elnöklő Szabad György tájékoztatta az Országgyű­lést, hogy a Házbizottság hét­fő esti ülésén megegyezés és egyhangú.javaslat született a fővárosi és a' fővárosi ön- kormányzatokról szóló tör­vény határozathozatalának menetéről. Eszerint az alkot­mányügyi bizottság szerdán délelőtt ülést tart és megtár­gyalja, hogy a törvényjavas­lat mely paragrafusainak el­fogadásához kell kétharma­dos többség. Ezt követően, szerdán délután 14,00 orakor plenáris ülésen megkezdőd­het a határozathozatal. Ezután Szabó Tamás pénz­ügyminisztériumi államtitkár expozéjával megkezdődött a csődtörvény tervezetének ál­talános vitája. A pénzügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat megteremti a piacgazdaság jogi intézményi kereteit, és segíti a gazdaság jelenlegi problémáinak meg­oldását. A csődeljárást az adós kezdeményezi önmaga ellen, ha fizetési kötelezett­ségeinek előreláthatólag nem tud eleget tenni, vagy pedig máris fizetésképtelen. Bizo­nyos esetekben azonban kö­telező a csődeljárás megin­dítása. A törvénytervezet az adósnak három hónap fizeté­si moratóriumot biztosít. A vezérszónokok felszóla­lása után az elnöklő Szűrös Mátyás az általános vitát el­napolta, majd a képviselők folytatták az egyes állami tu­lajdonban lévő vagyontár­gynak önkormányzati tulaj­donba adásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitá­ját. Két felszólaló után a képviselők megszavazták a törvényjavaslat részletes vi­tára bocsátását. Ezutáp folytatódott a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szó­ló törvényjavaslat általános vitája. Az Országgyűlés délután az ifjúság helyzetével fog­lalkozott. Ilyen vitát először rendeztek, amely nem vég­ződik határozathozatallal. Felvetették többek között, hogy az államnak nem híve­ket kell nevelni a maga szá­mára, hanem szabad polgá­rokat, akik megtanulják az önszerveződést. A gyermek és ifjúsági képviselőcsoport szerint a család a legkocká­zatosabb vállalkozás, ám a társadalom nemcsak erkölcs­telen, hanem önérdeke ellen is vét, ha nem segíti a csalá­dot, tehát a szociális piacgaz­daságnak valóban szociális­nak is kell lennie. A volt egyházi ingatlanok sorsáról benyújtott törvény­javaslat általános vitája az esti órákra befejeződött. Az elnöklő Dörnbach Alajos be­jelentette, hogy a részletes vitáról a következő napon döntenék. Ma délután két órakor kezdődik a fővárosi és a kerületi önkormányzati tör­vényjavaslatról a határozat- hozatal. Ura Hízásokra Bejegyezték a kelet-európai pénzintézetet Róma (MTI) — Megtörtént a cégbejegyzése annak az új olasz pénzintézetnek (Si- mest), amely a kelet-európai beruházásokat, vegyes válla­latok létesítését kívánja elő­segíteni, és ösztönözni az olasz vállalkozók számára. A bank, amelynek létesítését az olasz külkereskedelmi mi­nisztérium szorgalmazta, s egy múlt évi kormánydöntés írta elő, egyelőre 98 milliárd líra alaptőkével alakult meg. Ezt hamarosan 500 miíliárd- ra emelik, és az intézet re­mények szerint három év alatt mintegy 4000 milliárd líra (3,5 milliárd dollár) mű­ködő tőke beáramlását teheti lehetővé, elsősorban Magyar- országra és Lengyelországba. A bank kedvezményes köl­csönt nyújt olasz vállalko­zóknak, ha vegyes vállalatot alapítanak Kelet-Európábán, vagy pedig maga is vásárol­hat részesedést (legfeljebb öt évre és 15 százalék erejéig). A minisztert kerestem iÄ »7. -kai emelkedtek Ha a képviselő nincs az ülésteremben Marik Sándor (Budapest, Parlament — KM) Sok kifogás éri az or­szággyűlési képviselőket, hogy — mint a tv képernyő­jéről látható — gyakran el­hagyják az üléstermet. A vá­lasz: nagyon sok olyan ten­nivaló van, amit menet köz­ben — még a plenáris ülés alatt — el kell intézni. Né­hány képviselőt kedden arra kértünk, mondjanak ők is példákat. Kávássy Sándor kisgazda- párti képviselő friss tapasz­talatát említi: idejének egy részét azzal töltötte, hogy az illetékes minisztériumi ál­lamtitkár-helyettest kereste és próbálta rávenni, adjon több segítséget a túlsúlyos sertések felvásárlásának gyorsításához, mert ez a kép­viselő szűkebb választókerü­letében Szatmárban is óriási probléma. Egy másik sok talpalást igénylő nagy feladat, amit fél éve „hajt” Kávássy Sándor, a Mátészalka—Zaj ta közötti vasútvonal felújítása. A haj­dan jelentős vasút mára csaknem elsorvadt, lassú szárnyvonal lett. De már nem sokáig. Kávássy Sándor meg­kapta a miniszter hivatalos értesítését, 700 millió forin­tos költséggel felújítják a 43 kilométeres vonalrészt és 80 kilométer/órás, tehát gyors- vonati közlekedésre is alkal­massá teszik. És ha minden összejön, már erre az évre 100 milliót adnak, így indul­hat a munka. Kétségtelen, a közelmúlt­ban tartott szabolcsi „kor­mányvizit”, annak kormány- párti jó előkészítése is közre­játszott a kedvező válaszban, de — mint a miniszter leve­lében szerepel — a képviselő javaslatára alapvetően épí­tettek. A Zajtáig közlekedő gyorsvonat óriásit lendíthet a határszéli vidék fejlődésén; így már a világkiállítás ke­retprogramjaira is számít­hatnak, főként a falusi turiz­mus révén. Mádi László (FIDESZ) két példát említett. Hétfőn a megyei orvosi kamara öt képviselőjével Surján László népjóléti miniszternél járt. A már említett „kormányvizit” idején az ellenzéki képvise­lőknek kevés szerep jutott, de volt javaslatuk és tenni­valójuk, most ezt pótolták. Főleg hátrányos helyzetünk egészségüggyel, társadalom- biztosítással összefüggő fela­datokról volt szó a minisz­ternél, az általánosságok he­lyett konkrét, érzékelhető in­tézkedésekre tettek javasla­tokat. Egy másik hivatalos, az ülés idején zajló program: Mádi László az Interparla­mentáris Unió négy csoport­jának tagja, a magyar balti­kumi csoport alelnöke. E minőségében találkozott ked­den délután észt parlamenti képviselők egy csoportjával. Gergátz Elemér miniszter­rel is kereste a kapcsolatot a fideszes képviselő: koráb­ban írásban is átadott egy javaslatot, hogy a nyíregyhá­zi mezőgazdasági főiskolán létesítsenek mezőgazdasági üzemgazdász szakot. Ez a fő­iskola számára most, a nagy­szabású mezőgazdasági átala­kulás idején nagyon fontos volna, ezért járt közbe a me­gyei képviselő. Für Lajos miniszter társa­ságában láttuk'az egyik szü­netben Takács Péter (MDF) képviselőt. Utóbb elmondta, a szovjet csapatok kivonulá­sának utolsó lépéseiről be­szélgettek, valószínű, me­gyénkben is lesz valamilyen rendezvény ezzel kapcsolat­ban, de konkrétumokat csak a hét második felében hoz­nak nyilvánosságra. Minthogy a miniszter is je­les történész, csakúgy, mint a képviselő, szóba került: a napokban Takács Péternek két könyve jelent meg, mind­kettő az Akadémiai Kiadó­nál. Az egyik: Deák Ferenc politikai pályája 1849—65 kö­zött (ez Takács Péter kandi­dátusi disszertációja volt), a másik: A szabolcsi úrbéresek vallomása, ami a Mária Te- rézia-korabeli úrbérrend­szer szabolcsi anyagának fel­dolgozása. E munkák még a képviselővé választás előtt születtek — mondja Takács Péter —, most ilyesmire ke­vesebb energia jut, de a ku­tatómunka nem szünetel, most az erdélyi parasztvallo­mások témakörében készül egy nagyobb tanulmány. Budapest (MTI) — A tel­jes munkaidőben foglalkoz­tatottak havi bruttó átlagbé­re az anyagi ágakban 28 százalékkal nőtt az első ne­gyedévben. A jövedelmi fo­lyamatok lényegében megfe­lelnek a kormány négyéves gazdasági programjának, amely azzal számol, hogy idén a lakosság életszínvona­la még csökkenni fog. Az év első négy hónapjá­ban 30 százalékkal emelked­tek a társadalombiztosítási kifizetések, ezen belül közel 38 százalékkal a nyugdíjak. A növekedésben meghatáro­zó szerepet játszottak a fo­gyasztói áremelkedés ellen- súlyozását szolgáló év eleji intézkedések, amelyek 1000— 3000 ezer forinttal növelték a havi ellátmányokat. A fogyasztói árszínvonal január—április hónapokban 34,3 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző év azo­nos időszakában. Ebből az ez évi növekedés 19,8 százalékot ért el. A legnagyobb mértékű volt az árnövekedés a fűtés, a háztartási energia árucso­portban, a legkisebb az élel­miszerek körében. mozsarait Mit Budapest (MTI) — Hite- teles és megbízhatónak is­mert forrásból hétfőn úgy értesültem, hogy valakik rö­videsen a magánéletemet fel­használva megpróbálnak majd politikai döntéseim megváltoztatására kényszerí­teni — jelentette be kedden tartott szűk körű sajtótájé­koztatóján Demszky Gábor főpolgármester. Hangsúlyozta: nem kíván túl nagy jelentőséget tulajdo­nítani e zsarolásnak. Az ilyen módszerek elterjedésével azonban jelentősen megne­hezülhet a tisztességes, tárgyszerű politizálás. Lapzártakor érkezett Budapest (KM — M. S.) — Az Országgyűlés keddi ülésnapján a plenáris ülé­sen felszólalt Laborczi Gé­za nyíregyházi SZDSZ- képviselő, aki elmondta: pártja a volt nyíregyházi ingatlanok tulajdoni ren­dezéséről szóló törvény- javaslathoz módosításcso- magot nyújtott be. Ennek lényege: az egyházak mű­ködéséhez nemcsak ingat­lanokra van szükség, ha­nem egyéb feltételekre is. Ezeknek számbavételére azért van szükség mosi, hogy a lényeges kérdések még a jövő évi költség- - vetés tárgyalása előtt tisz­tázódjanak. Köxéltt A sztrájk hiteltelen Munkástanácsok állásfoglalása Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben jelenleg 34 munkásta­nács működik. Minden mun­kástanácsnak önálló jogában áll eldönteni, miként foglal­jon állást a MSZOSZ sztrájkra felszólító kezdemé­nyezéséről. A munkástaná­csok szövetségének megyei vezetősége tájékozódása alapján megoszlanak a véle­mények: a sztrájk mellett vannak azokon a munkahe­lyeken, ahol még van bázisa a régi szakszervezetnek, il­letve a sztrájk ellen foglal­tak állást ott, ahol már nem hisznek a hagyományos szak- szervezetekben. A megyei vezetőség állás­foglalása hiteltelennek minő­síti az MSZOSZ-felhívást, úgy hiszik, hogy az a szak- szervezeti apparátus tagjai­nak szervezeti és pozicionális, anyagi érdekeit hivatott le­gitimálni. Ezt éppen az bi- zonytíja, hogy az MSZOSZ nem egyeztetett más érdek- képviseletekkel, ezáltal az apparátus szervezeti érdeke­inek rendelik alá munkavál­lalók millióinak érdekeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom