Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-10 / 108. szám
1991. május 10. Kelet-Magyar ország 3 Amerikai segítséggel Mozi a műholdról Nyíregyházán jelenleg 28 ezer lakásban nézhetők a kábeltelevíziós adások. Ez a hálózat azonban további programok bevonására már nem megfelelő, ezért is keresi az üzemeltető NYIR- KÁBEL Kft. a továbblépés lehetőségét. Erre azért is Szükség lenne — mondják a lakók — mert jelenleg egymástól függő viszonyban vannak. Hiszen nem egyszer előfordul, hogy valaki „belepiszkál a rendszerbe”, s így a lakótársaival tol ki. Amennyiben sikerül új hálózatot kiépíteni, ezek a problémák nem jelentenek majd bosszúságot, a nézőknek, ráadásul egyéni igényeÖrömteli várakozás A z ötven év körüli munkanélküli örül a változásnak. Örül annak, hogy végre elfogadták a kárpótlási törvényt. Mert végtére is, miért ne kaphatnák visz- sza tulajdonukat a földjeiket újra művelni akaró kisgazdák; miért baj az, hogy Szmrecsányiék már körülnéztek itthon és hogy a Vigh-tanya egykori tulajdonosának utóda is jelentkezett. Hogy ez az egész procedúra vagy 100— 150 milliárdba kerül, ezen még nem gondolkodott, különben is régen járt számtanórára, meg ilyen nagy számokkal nem is foglalkoztak. Hogy a dolgokban ő is közreműködjön, momentán erre még nem gondolt, egyébként is megkopott olvasás- és íráskészsége. Most különben is várakozó állásponton van. Várja, hogy K. L. szurkoló otthagyja-e a második üres üveget is a lelátón. Mert akkor az már ugye rögtön 12 forint... 4 ik — és pénztárcájuk vastagsága — szerint választhatják meg, milyen kábeltelevíziós szolgáltatásra tartanak igényt. Jó hír tehát, hogy az üzemeltető előszerződést 'kötött egy amerikai céggel, amely nagyobb tőkével rendelkezik, s a tervek szerint 9 kábelhálózatba invesztál be. Debrecenben és Pécsett már megvalósult az elképzelésük, s ha semmi nem jön közbe. Nyíregyháza lesz a harmadik e sorban. Ehhez még az ön- kormányzattal' kell megegyezni, most folyik a vagyoni kérdések tisztázása. A remények szerint szeptemberben megkezdődnének a munkálatok, s egy-két éven belül a megyeszékhelyen korszerűbb feltételek mellett élvezhetnék a tévénézők a kábeltelevíziózás előnyeit. Mit jelenthet ez a változás? A már említett egyéni igények kielégítése mellett üzembiztosabb, korszerűbb hálózatot, változatosabb programválasztási lehetőséget. A nézők 3 programcsomag közül választhatnak, —• igényüktől és pénzüktől függően akár mindhármat is. Az alapszolgáltatáshoz a magyar adások mellett egy-két műholdas adás, valamint magyar kereskedelmi csatorna tartozik, a második „csomagba” eddigi és újabb műholdas adások, a harmadikba az amerikai cég által biztosított klubtelevízió, melyben, az oktatófilmektől a nyelvtanfolyamokon át vallási és kvízműsorok, és sok más téma szerepel. Külön szolgáltatás lenne a mozicsatorna, melyen több száz filmből álló programot indítanák el naponta 3—4 filmbemutatóval. Ezek tehát a jövőre vonatkozó főbb elképzelések a nyíregyházi kábeltelevíziózásban. Ha a remények valóra válnak, a műsoroknak valóban széles skálája közül választhat a néző. Vélhetően ki-ki megkaphatja majd pénzéért a megfelelő szolgáltatást — és vesztes talán senki sem lesz. K. D. ÉPÜL a mátészalkai kórház. Mátészalkán a kórház területén új hotelszárny és sebészeti részleg épül a SZAÉV kivitelezésében. Az ötszintes épület 380 millió forintos beruházásból létesült. (Elek Emil felvétele) Mit kérnek a szabolcsi képviselők? Ontsd a tőkét, ne siránkozz! Egy világhírű angol cég szinte naprakészen akkor vette meg a tiszalöki könnyűipari üzemet, amikor a nagyközséget bekapcsolták a távhívásos telefonhálózatba. Üzletkötés előtt a helyszínt tanulmányozó angolok kikötötték: csak akkor jönnek Tiszalökre, ha lesz távhívásos telefon. Ez jutott eszembe, amikor a lapunkban olvastam megyénk képviselőinek a miniszterelnökhöz írott levelét. A képviselők nagyon helyesen adókedvezményt sürgetnek azoknak, akik e térségben beruházást valósítanak meg. Idézet a levélből: „A tragédia elkerülésének módját abban látjuk: a kormány fokozott gondoskodással kiemelten és gyorsított ütemben megkezdi e régió infrastruktúrájának — út, vasút, telefon, oktatás stb. — az országos átlagszinthez való felzárkóztatását. lön, jövöget a tőke Emellett 100 százalékos adó- kedvezményben részesíti 10—15 éves távlatban az e térségben beruházókat”. A tiszalöki példa is igazolja, hogy a külföldi tőke beáramlásának gátat vet az infrastruktúra hiánya. Persze nemcsak ez. A külföldi vegyesvállalatok képviselői, a külföldi tőkebefektetők orvosi ellátására még nincs szabály. Tiszalökön egy izraeli, a nyírmadai vegyes kft.-ben egy török üzletember irányit. Ha ne adj’ Isten betegek lesznek, komolyabb gyógyszert és orvosi ellátást csak Nyíregyházán kapnak — kedvezmény nélkül. A tulajdonviszony rendezetlensége, a pártok civakodása, a magyar bankrendszer lassúsága is visszafogottabbá, óvatosabbá teszi a külföldi befektetőket. Mindezek ellenére jön jö- vöget a külföldi tőke hazánkba és megyénkbe is. A napi Világgazdaság a közelmúltban tett közzé egy sokat mondó statisztikát: „Számítások szerint 1989 végén 1300 vegyesvállalat volt Magyarországon, ez a szám 1990 végén megközelítette az ötezret, s feltehetően most valahol hétezer közelében van. Ami a külföldi alaptőke nagyságát illeti, arról szintén csak becsült adatok vannak, tény, hogy 1989-ben 500 millió dollár volt a tőkehányad, állítólag J 990-ben meghaladta az égymilliárd*' dollárt és optimista számítások szerint az idén eléri az 1,8 milliárd dollárt”. Nemcsak leépítenek Országos adatokat közöl a húsz környékbeli embernek teremtettek új munkalehetőséget. Egy török cég Nyír- madán csigafeldolgozó üzemet hozott létre a közelmúltban, itt a helyi önkormányzat aktív közreműködésével száz lánynak, illetve asszonynak biztosítottak munkát. Minőségre ösztönöz A falusi példák felsorolását folytathatjuk a nyírmeggyes! példával. Magyar—szovjet vegyesvállalatot hoztak létre Nyíremegy- gyesen, a polgármester aktív közreműködésével. (Többen bírálják is a polgármestert, hogy sok időt szentel a vegyesvállalat beindítására, illetve fejlesztésére.) Most 35 helyi embernek ad munkát a vegyesvállalat, 1—2 év múlva majdnem háromszázan dolgozhatnak itt. S ez nagy dolog, mivel a közeli Mátészalkán is „karcsúsbaKaptafánál a konok kun 4 suszter maradjon a kaptafánál, ugye ismerik ezt a mondást. De mit mondhatunk egy bőrfeldolgozó ipari üzemmérnökre, aki cipészkedésre adta a fejét. Kicsit furcsa, hogy eddig a technológiát irányította, a megrendeléseket szervezte, majd maga is beült a kaptafa mögé, hogy újjávarázsolja a lábbeliket. Zsíros András műhelyt nyitott nyíregyházán, ahol igényes cipőfestést is vállal. Ahogy belépek a műhelybe, akaratlanul is a cipőjére pillantok. Egy kicsit elnyűtt,' festékpöty- työktől tarkított, viszont látszik, kényelmesre kitaposta. Ezt nem kell különösebben javítgatni, az utcait és a családjáét már gondosabban reperálja. Izgő-mozgó típus, képtelen hosszú ideig ülni a támla nélküli, forgatható susz- terszéken, többnyire állva dolgozik. Munka közben jól látszik ujjai körömágyában az odaszáradt cipőfesték, körömkefével aligha lehet lemosni. Könnyedén, erőlködés nélkül vágja megfelelő alakúra a bőrdarabokat, közben szabad kezével lesimítja bajuszát. Hamiskás mosoly jelenik meg szája szegletében, ahogy meséli élettörténetét. Kunsági gyerek, akinek életpályáját az szabta meg, hogy a martfűi cipőipari szakközépiskolában kapott kollégiumi elhelyezést, így nem kellett odahaza petróleumlámpa mellett görnyedve tanulnia. Fizikus vagy gépészmérnök szeretett volna lenni, de azokba az iskolákba nem vették fel kollégistának. Később másodéves főiskolásként megnősült, két gyermeke már iskolába jár. Elmondása szerint bárhol megfordult eddigi pályafutása alatt, mindenütt elismerték szakmai tudását. Volt főmérnök, megbízták az igényes amerikai Rockport-technológia meghonosításával, szervezte a szovjet piacot, de egy helyen sem tudott hosszabb időre megmaradni. A konok kun sokszor került összeütközésbe az akkori felső tízezerrel, nehezen, viselte a hatalmasságok uralmát, az összefonódásokat. Nem tűrte sokáig szó nélkül, megmondta a véleményét, aminek az lett a következménye, hogy mennie kellett. Salgótarjánból csábították Nyíregyházára, az akkori Szabolcs Cipőgyárba, ahol szintén a Rockport-technológia bevezetését kapta feladatul, végül ebben a megyében ragadt. Ügy érzem, teljesítettem a küldetésem — mondja. B ár a legtöbb helyen a beosztottak sokszor bíráltak, mert több munkát adtam nekik és a korábbinál sokkal jobban követeltem tőlük, de végül mindig elismerték ennek jogosságát. Átmenetinek tekintem a cipőjavítást, az az igazság, nem szeretnék ebből a műhelyből nyugdíjba menni. Viszont amíg itt vagyok, magasabb színvonalra kívánom emelni ezt a szakmát, és egy kicsit formálnám az emberek lábkultúráját. Törődjenek többet a lábbelijükkel, egy kényelmes cipőben az egész napi közérzetük jobb lesz. (máthé) Világgazdaság, megyék közti megbontás nélkül. Megyénkre vonatkozó pontos adattal nem rendelkezünk, ám annyi bizonyos, hogy valahol az utolsó helyek egyikén állunk a külföldi tőke beáramlását illetően (is). Pedig megyénk helyi önkormányzatai is támogatják, illetve támogatnák a tőke- beáramlást. Érdekük is, hogy azt tegyék. A külföldiek ugyanis magas színvonalú technikai eszközöket hoznak be, és nemcsak leépítenek, új munkahelyeket is teremtenek. Az angolok például japán és német gépeket telepítettek Tiszalökre és száznak” az üzemek. A szatmári falucska, Cégénydányád polgármestere nyugati tőkést akar bevonni az almakereskedelembe, illetve az alma feldolgozásába. A külföldi tőke a korszerű technika mellett más előnyöket is hoz magával. Termékeinek biztosítja a piacot, minőségi munkára kötelez és adó formájában közvetlenül, vagy közvetve hozzájárul a helyi önkormányzatok kasz- szájának gyarapításához. Adjunk teret megyénkben is a külföldi tőkének, főleg a termelő tőke beáramlására van nagy szükségünk. Nábrádi Lajos Tőkés exportra naponta kétezer főzőlap készül őt méretben a kisvárdai Vulkán öntödei Vállalatnál. (H. P. felv.)