Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

1991. május 9. Kelet-Magyarország 11 A forint többet ér, ha kamatozik? Kívülről világtörténelmű léptékű, belülről lassú A privatizáció négy verziója Világtörténelmi léptékben is rendkívül gyors a magyar privatizáció, mondta múlt heti nyíregyházi előadá­sában Bokros Lajos, a Tőzsdetanács elnöke. A privatizá­ció hazánk gazdasági fejlődésének és a szerkezetátalakí­tásnak a kulcspontja, mégha belülről figyelve igen lassú­nak tűnik. Ugyanakkor kifejtette véleményét, mely sze­rint a vállalkozók mögé valóságos tulajdonosokat állít­sunk. A hazai privatizáció lehet­séges útjaként négy verziót sorolt fel. A spontán vagy vállalati kezdeményezésű privatizáció a Vagyonügy­nökség megjelenésével nem­hogy leállt, hanem felgyor­sult, hiszen az ügynökség a 150 spontán privatizáció mindössze 10 százalékába avatkozott be, akkor is a törvényesség megőrzése ér­dekében, a többinél nem volt kifogása. Sikerdíj Mindezzel körülbelül 1 év alatt az állami tulajdonú eszközök 7—8 százalékát Amióta az APEH visz- szatériti a pénztárgépek árát, meglehetősen nép­szerűvé vált ez a ter­mék a forgalmazók köré­ben, a legkülönfélébb számítástechnikai cégek hirdetik kasszájukat, szinte természetes, hogy a Műszertechnika is elő­állt saját pénztárgép­családjával. Az MT-CASSA család — amit a budapesti IFA- BO szakkiállításon mu­tatnak be először — ab­ban különbözik a for­galmazott pénztárgépek többségétől, hogy ezeket a berendezéseket egy­séges hálózatba lehet kötni, a blokkolással egyidejűleg (külön adat­bevitel nélkül) folyama­tosan aktualizálható akár egy egész nagyáruház raktárkészlete. mozgatták meg. Bokros La­jos felhívta a figyelmet a kellő mértékű objektív va­gyonértékelésre, amely ezt a folyamatot elősegíti. Az aktív, vagy a Vagyon­ügynökség által kezdeménye­zett privatizáció során két programot hirdettek meg. Az elsőbe 20, közötte a magyar vállalkozói réteg krémjét képviselő 15 cég került. Ök azok, akik viszonylag nyere­ségesek és tőzsdén keresztül privatizálhatok. Az Első Pri­vatizációs Program viszont rendkívül lassan halad, egy cégnél sem történt piac által érzékelhető tranzakció. Mi­vel a Vagyonügynökség nem jutott privatizációs bevétel­hez, a privatizációt előkészí­tő szaktanácsadó cégeket sem tudja fizetni, így velük úgynevezett sikerdíjban egye­zett meg, ami a létrejött pri­vatizációs érték 2—3 száza­lékát jelenti. Így a szakta­nácsadó cégnek is érdeke, hogy minél nagyobb árat al­kudjon ki. Csak példaként említette: az angol tőzsdére kerüléshez szükséges va­gyonértékelés 240 ezer fo­rintba kerül. Előpri vatizáció Nem üdvözítő az adott cé­get 100 százalékban tőzsdén privatizálni, jelentette ki. Stratégiai okokból a szakmai befektetőknek 20—30 száza­léknyi részvényt kell hagyni, a többi maradhat a passzív tőketulajdonosnak, akiknek egy a lényeg: a részvény ár­folyama emelkedjen. A har­madik módozat a külső kez­deményezésre történő pri­vatizáció. A negyedik ver­zió az előprivatizáció, amely Bokros Lajos szerint túlpo­litizált és kiszaladt a Va­gyonügynökség kezéből. Ezért hozták létre az Előprivatizá­ciós Programigazgatóságot. A hazai tőzsdéről szólva előadásában vázolta a tőzsde két szintjét, a jegyzett és for­Pályázati felhívás! Balkány Nagyközség önkormányzati Képviselő­testülete 4233 Balkány, Rákóczi u. 8. sz. pályázatot hirdet II. sz. Balkány, Béketelepi Általános Iskola (Balkány, Béketelep 40. sz.) igazgatói állás betöltésére. PÄLYÄZATI FELTÉTELEK: Egyetemi vagy főiskolai szakirányú végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat. BÉREZÉS: Megállapodás szerint. Vezetői pótlék: 3500,— Ft. Lakás megoldható A pályázat benyújtásának határideje: 1991. május 31. HELYE: Balkány Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Az állás elfoglalásának ideje: 1991. augusztus 1. (2042) galmazott kategóriát. Előbbi­be azokat a cégeket sorolják, amelyek minimum 200 mil­liós alaptőkével jöttek lét­re, a részvények 25 százalé­ka nyilvános forgalomban van és minden tranzakció nyilvános. Ezeknek a cégek­nek legalább 1 befejezett üz­leti év hitelesített mérle­gét kell felmutatni. Ellentétes érdekek A dolgozói részvénnyel kapcsolatos két ellentétes nézetet érzékeltetett; egyik szerint nem szabad egy szűk munkásréteget azért favori­zálni, mert egy jó cégnél dol­gozik. A másik szerint ked­vezményeket kell adni. Bok­ros Lajos véleménye szerint ne legyen Ilyenfajta előny. Bár a politikai történése­ket nem kívánta kommen­tálni, mivel rákérdeztek a hallgatóságból, a kárpótlási törvényről szólva értékelés­ként elmondta, soha nem ja­vasolta, szerinte a kárpótlá­si jegy inflációnövelő lesz. Házhoz mii a biztosi Különlegesen új mó­dozatot nem nyújt a vállalkozók számára a Colónia Biztosító Rt., az újdonság abban a mód­szerben rejlik, amelyet a helyi képviselői rend­szerrel kialakították. Er­ről a biztosító területi igazgatója, Fehér László szólt. A biztosító Lmage-ban nem az irodák bővítése szerepel, hanem az, hogy a helyi képviselők keres­sék fel az ügyfeleket és váljanak a vállalkozó személyes biztosítási ta­nácsadójává. Kár esetén a partner ennek a kép­viselőnek jelenti a kár körülményeit, aki helybe viszi a kárszakértőt, kép­viseli a vállalkozó érde­keit, gondoskodik a ru­galmas ügyintézésről. Nincs felesleges szalad­gálás, sorban állás, el- pazarlott idő, a bizto­sító képviselője megy házhoz és nem fordítva. Fekete valutainvázió Akár több ezret, nagyobb tétel esetén százezreket le­hetett az elmúlt másfél év­ben bukni a bespájzolt va­lután. Az infláció, a forint sorozatos leértékelése miatt a bizalmas információk alapján nagyon sokan meg­takarított forintjukért hol legálisan, hol illegálisan valutát vásároltak. Ebben az ügyletben megfelelő nyere­séget láttak, hiszen a ten­dencia alapján a későbbiek­ben forintra visszaváltott valuta kellő pénztöbbletet hozott volna. Emlékezzünk csak vissza a tavaly előtti, vagy a tavaly év eleji árakra: a dollár kb. 100. a márka 60—65, a schil­ling 10—11 forintért kelt el és ezután is sokszor talpalni kellett. 1990 nyár elején egy- csapásra megpezsdült a valu­tapiac. Tömegével lehetett egyre olcsóbb márkához, dol­lárhoz jutni, ami fokozato­san lenyomta a slágervaluták feketepiaci árát. A tendencia megfordult, már 10 százalék alatti felárért lehetett meg­kapni a dollárt, márkát, Kiállítás Szatmárnémetiben* szabolcsi vál­lalat, üzem, termelőszövetkezet, vállalkozó valamint a Nyírtourist iroda vezetői és mun­katársai vettek részt április végén a Szatmárnémetiben megrendezett szabolcsi árukiáltí- táson. A román szervezők meghívása után, mintegy 150 leendő partner érkezett, akik barterkapcsolatok kialakításában tárgyaltak megyénk cégeivel. Édesipari, gabona, gu­mi- és tejipari termékek, elektromos és háztartási cikkek, bőr- és festékáruk, munkavé­delmi eszközök szerepeltek többek között azon a listán, amelyet a románok kértek. Cse­rébe bútorokat, márványt, fa építőanyagokat és üvegtermékeket kértek a mieink. Torgyán a patron us A pátrohai téeszért 212 milliót ígértek Kétszáztizenkét millió forintot ígért a felszámolás alatt lévő pátrohai téeszért egy megyei vállalkozó. A felaján­lást eddig szóban tette meg, amit a legutóbbi, március végi árverésen írásban nem erősített meg, így azt el sem fogadhatták. Mivel Márciusban nem sikerült értéke­síteni a téeszvagyont. másodszor is kalapács alá kerül a téesz május 9—12-e között. A vállalkozó (nevét kérte ne írjuk ki) továbbra is szóban tartja ajánlatát. A miértre a következőket mondta el. Egy befektető német cég­gel, az UBV Kővárival áll kapcsolatban, amely hason­lóan a japán Suzuki-céghez, állami garanciát kér a 212 millió nagyobb részének fo­lyósításához. A szabolcsi vál­lalkozó ezenkívül a Buda­pest Bankkal is tárgyal, amely esetleg 50—100 millió forinttal társulna a leendő üzlethez. Bonyolítja az ügy­letet, hogy felmentették a Budapest Bank első számú emberét, így meg kell várni, míg utódja hivatalba lép. Az is kiderült, hogy Tor­gyán József, a Független Kisgazdapárt nemrég meg­választott társelnöke a vál­lalkozó patrónusa, aki közös asztalhoz kívánja leültetni a schillinget, a szerencsésebbek áráért. A januári újabb forintleér­tékelés után sem emelkedett jelentősen a valuták fekete­piaci ára. Márkát 50—52-ért, dollárt 85—90-ért árulnak, míg legérdekesebben a schil­ling árfolyama alakult. Ausztriában 100 forintért kö­zel 14 schillinget adnak hi­vatalosan. Megerősödött a forint! Hosszú idő óta ilyen­re nem volt példa, az oszt­rák bankok korlátozás nélkül váltják át a forintot. Aki tehát 60-ért vette a márkáját, 11-ért a schilling- jét és a devizaszámláján ka­matoztatta, manapság csak a veszteséget számolhatja. Ha ugyanazt a forintösszeget leköti, tavaly 20—25 száza­lékra, idén már 30 százalék fölött, akkor sokkal jobban jár. Több száz ezres tételnél ez már jelentős veszteség. Aki természetesen azért tart­ja a devizaszámláján a va­lutát, mert folyamatosan uta­zik Nyugatra és ennek ará­nyában pótolja az elköltött pénzt, annál mindez érthető. Aki viszont puszán kamato­zás és értékállóság szempont­jából döntött a valuták mel­lett, az kénytelen saját ma­gának beismerni, ezúttal rossz lóra tett. Azon kevesek is jól jártak, akik rendületlenül bíztak a dollár erejében, és Nyugaton végzett munkájuk ellenérté­két dollárban kérték. A ke­resztárfolyamok alakulása alapján a dollár az utóbbi két hónapban jelentősen meg­erősödött a nyugati valuták­hoz és a jenhez képest, most érdemes márkára vagy sváj­ci frankra átváltani, ha az illető országba utazik valaki. Tanácsként csak annyit: jelentős felárral nem érde­mes valutát vásárolni, hiszen a közelgő idegenforgalmi szezon várhatóan ismét le­nyomja az árakat, valamint érdemes figyelni a napi vagy heti feketepiaci árakat. Lehet jövőre tényleg konvertibilis lesz a forint? német cég képviselőjét, a vállalkozót, a bank vezetőit, valamint a pénzügy- és a földművelésügyi minisztert. Ha a megfelelő garanciák meglesznek, akkor írásban is megerősíti ajánlatát. A 212 millió forint jelenleg a téesz tartozása, ebből fizet­nék ki a hitelezőket. A té- eszvagyon ennél jóval na­gyobb. A vállalkozó tervei­ben élelmiszer-feldolgozó üzem beindítása szerepel. Az összeg nagyságát, a hi­tel felvételének körülmé­nyességét figyelembe véve nehéz lesz megszerezni a ga­ranciát. Enélkül pedig nehéz lesz túladni a téeszen. Az árverés első napján elválik: komoly vevő jelentkezik-e? Az MNB valutaárfolyamai (bankjegy és csekk) Érv.: 1991. május 7-13. Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre Angol font 12563,48 13340,60 Ausztrál dollár 5753,20 6109,06 Belga frank 206,18 218,94 Dán korona 1109,17 1177.77 Finn márka 1825,86 1938,80 Francia frank 1252,82 1330,32 Görög drachma (a) 38,96 4 i ,38 Holland forint 3764,94 3997,82 ír font 11341,73 12043,29 Japán jen (1000) 532,97 565,93 Kanadai dollár 6403,99 6800,11 Kuvaiti dinár Az árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4242,05 4504',45 Norvég korona 1089,10 1156,46 Olasz líra (1000) 57,27 60,81 Osztrák schilling 602,67 639,95 Portugál escudo 49,50 52,56 Spanyol peseta 68,63 72,87 Svájci frank 5019.40 5329,88 Svéd korona 1188,87 1262.41 USA-dollár 7370,99 7826,93 ECU (Közös Piac) 8723.06 9262.64 (a) bankközi és vállalati elszámolásokná alkalmazható árfolyam: Görög drachma 40,13 40,21 A közölt adatok tájékoztató jellegűek. UifJ pénz hmm Az oldalt összeállította: MÁTHÉ CSABA BETÉT HITEL KAMAT ÁRFOLYAM j A proli pénztárgép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom