Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-08 / 106. szám

1991. május 8. Kelet-Magyarorsiág 3 Megroggyant a lugosi birodalom (1.) Hoppá| P iszkos énzek P iszkos pénzek pedig léteznek! Erre kö­vetkeztethetünk ab­ból az információból, amely most adta tudtul: Svájcban július elsejétől nem engedélyezik a név nélküli bankszámlák nyi­tását (mint köztudott, a kétes eredetű pénzek le­galizálása világméretekben Svájcban történt az ei- múlt évtizedekben). A mostani szigorú döntés szerint az ,,anonim” (név­télén) számlákkal rendel­kezőknek jövő év szep­tember végéig kell fel­fedniük kilétüket, mert ha ezt nem teszik, a sváj­ci pénzintézetek azt köve­tően nem nyújtanak szol­gáltatásokat. Egyesek szerint nekünk, magyaroknak ehhez vajmi kevés közünk van, tehát szóra sem érdemes az ügy. Mások viszont úgy vélik: kis hazánkban is futkároznak ilyen „ano­nim" személyek, akik az évek 'során kimenekítették pénzüket, értéküket, s azok valahol a névtelen­ségben kamatoznak egy svájci bank számláján. Jól értesültek szerint a gazdasági, meg a művésze­ti szféra képviselői között találni főleg ilyeneket. Mégis igaz, nem emi­att érdemel figyelmet magyar részről ez a drá­kói döntés Svájcban. Többen tudni vélik, hogy az ország határain belül is vannak a különböző bankokban olyan szám­lák, amelyek kvázi „rejt­ve” maradnak. Mert le­hetőség van rá, némely vállalat több bankban is nyit számlát, s így szépen elporciózza a pénzét. Az­tán, amikor a szállító benyújtja a neki járó pénzért a számlát a meg­adott bank címére, ott pillanatok alatt kiderül, hogy vállalatunk borzasz­tó nagy bajban van, nincs elég pénz a számláján, a szállító-követelő méltóz- tassék sorba állni, majd­csak a pénzéhez jut. Eköz­ben a nem fizető vállalat más banknál lévő másik számlájáról vígan forgal­maz. Svájci módszerekkel keilene kis hazánkban is rendet tenni a pénzvilág eme rendetlenségében, és szigorúan előírni az ele­mi szabályokat. Ennek többféle módja kínálkozik, amiből csak egyet emlí­tünk: tiltsanak le minden kifizetést annak a válla­latnak valamennyi szám­lájáról, amelyik akárcsak egy banknál is fizetés- képtelenséget mutat. A. S. A birodalom megroggyant. Az épületek vakolata néhol mállik, a pázsitos rész gazosod ik, a bolt és a sportpálya elhagyott. Az nem lenne annyira gond, hogy a külsőségekben rogyadozik, ennél sokkal sú­lyosabb probléma a Nyírlugosi Állami Gazdaság csődvagyona. Mondják, 220 milliós forgótőke hitel­lel meg lehetett volna menteni a birodalmat, de a hitelezők úgy gondolták, amibe ennyi pénzt bele­pumpáltak, többet nem érdemel. A HOLLAND AKKZÓ CÉG festékei Kisvárdán. Nagy Miklós karosszériajavító és -fényező kapta a megbízást a világhírű cég festékeinek forgalmazására. Az Akkzó Sik- kens terméke olyan jó minőségű, hogy a japán Suzuki cég Magyarországon készülő személygépkocsikat is ezzel a festékkel fényezik. A tisztaság fél siker Arccal a Közös Piac felé A talpra állításban a bu­dapesti székhelyű Danube Farms Rt. játszhatott volna szerepet, mivel keveset ígért és nem tudott megegyezni a Szanáló Szervezettel, így a részvénytársasággal nem jött létre az adásvételi szerződés. Hitel mindhalálig A tulajdonosi jogokkal Pázmán Sándort bízta meg a Szanáló Szervezet. Az 1— 1,2 milliardra becsült csőd- vagyon megőrzése. megóvá­sa. majd eladása a feladata. Hogy kié a tulajdon? Ezen lehetne vitatkozni, de annak van igaza, aki azt mondja: A hitelezőké, az állami va­gyon rég megszűnt. A felszá­molóbizottságnak (ennél jobb kifejezést nem találtam) nincs előírva a gazdálkodás. Az állagmegóvásra, a mű­ködtetésre hitelt is vehet fel. ami a bankok számára a legkevesebb rizikóval jár. hiszen a csődvagyon eladása­kor ezeket a hiteleket fizetik vissza a legelőször. Hitelfel­vételre pedig már volt példa. Két versenytárgyalást már megélt az állami gazdaság, ahol szinte a teljes vagyont kft.-kbe fektették. Az állami gazdaságnál a könyvek sze­rint kb. 40 milliós vagyon (épületek, nem termelő in­gatlan) szerepel. Tavaly júli­usban egv ajánlat sem volt. amelyet a Szanáló Szervezet elfogadott és amelyből a hi­telezőket kifizette volna. Decemberben az ajánlatte­vők között mindössze egy akadt, a budapesti székhelyű Danube Farms Rt., amely egyben kívánta megvenni a gazdaságot. A részvénytársa­ság 360 milliót kínált a kala­pács alá kerülő vagyonért. amit a Szanáló Szervezet nem fogadott el, emiatt meg­szakadt a tárgyalás. A szervezet célja a minél nagyobb összeg elérése, bár várhatóan a 330 hitelezőt így sem tudják kielégíteni. Óit kö vetelésük bizonyos töri ré­szét fogják kézhez kapni, a többit kénytelenek lesznek veszteségként leírni. Viszont míg az egyezség nem jön lét­re a vételi árról, addig egy­re nehezebb lesz az állag- megóvás. Fejlesztés fedezet nélkül Utólag talán könnyű okos­nak lenni, mégis az összeom­lásért az anyagi fedezet nélküli fejlesztéseket (külö­nösen a Finnországban lesze­relt és onnan áttelepített mélyhűtő rendszer) lehet fel­hozni. valamint azt. hogy az á. g. ezek működtetésére nem készült fel. sem személyi, sem pénzügyi alappal nem rendelkezett. A robbanássze­rű fejlődés vitathatatlan. A nyolcvanas évek elején még átlagos mezőgazdasági üzem­ként könyvelték el a lugo­sit. Dr. Moldvay István ide- kerülése után sorra valósul­tak meg a nagy tervek: sza­bolcsi almásládák ezreit készítették, helyben dolgoz­ták fel a zöldség-gyümölcsöt, Nyírlugoson konzervekbe rakták, felépítették a mély­hűtőrendszert. húsüzemet ad­tak át. hotelt, rekortánpályát építettek. Igazából egyben a birodalom már nem tudott működni, a forgótőkehiány a teljes csődöt idézte elő Nemcsak működtetni, hanem a felhalmozott vagyonon túl­adni is egyre nehezebb, fő­leg egyben. 0 nemet menekülne A kft.-k közül, amelyben többségi tulajdonosi résszel az állami gazdaság szerepel, a Moldex és a Magor Kft. Budapesten, a mélyhűtő és gyorsfagyasztó, az idegenfor­galmi. az erdészeti és fafel­dolgozó. a műszaki szolgálta­tó, a zöldség-gyümölcs és a Nyírmező Mezőgazdasági Szolglátató Kft. Nyírlugoson, míg az Elkér Kft. Nyíregy­házán működik. Utóbbi va­gyon vizsgálata folyik, vár­hatóan végelszámolással szüntetik meg. A mélyhűtő és gyorsfagyasztó kft.-nél az ál­lami gazdaságtól külön fo­lyik felszámolás. A két bu­dapesti társaság közül a Moldex Kft-be az á. g egy húsüzemmel lépett be, míg a német partner tőkével. Az üzem ebben a kft.-ben nem működött, mert a közös pia­ci előírásoknak nem lelelt meg. Tavaly januárjában a német cég törzstőke le­szállítással szeretett volna kilépni a kft.-bői. de ez az akció jogilag a mai napig nincs rendezve. Időközben a műszaki szolgáltató kft. a szabványoknak megfelelően alakította át az üzemet, en­nek ellenére két kérdésre a mai napig nincs válasz: a munkálatok költségeit ki fi­zeti. valamint a leendő vevő képes lesz-e működtetni? (A következő rész: A vada­kat lelőtték, ugye?) Máté Csaba A Megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó mun­katársai már az 1992-es őszre készülnek. A mos­tani hetedikesek és szü­leik Fehérgyarmaton is szívesen fogadták a szakembereket — s várják a jövőben is —, remélve, sikerül olyan középfokú iskolát ta­lálni, ahol eredménye­sen tanulhat majd to­vább az általános isko­la után a gyerek. Még kimondani is sok, a megye állatállománya, többéves átlagban évi 615 ezer tonna abrakta­karmányt fogyaszt, eb­ből 370 ezer tonna az úgynevezett táp. A ké­rődző állatok a fehérje­szükségletüket 40—45 százalékban abrakból elégítik ki. Az ideális, az olcsóbb ta­karmányozás az lenne, ha a fehérjét a jószágok 30 szá­zalékban rostos anyagokból, szénából, fűből kapnák meg. Mindez csak adalék adat ahhoz a témához, amely­ről a MAE megyei szer­vezetének állattenyésztési szakosztálya tagjai május 3- án tanácskoztak. Három előadás hangzott el, közel száz résztvevő előtt, a növényi eredetű élelmisze­rek és ipari takarmányok: minőségéről, különös tekin­tettel a Közös Piaccal való kapcsolatfelvételre, kereske­delemre. Salamon Aurél, az FM főosztályvezető-helyette­se többek között elmondta, a fogyasztói igények, a keres­kedelmi feltételek a Közös Piac tagországaiban magasak. Ha mi eladni akarunk, két dologra kell nagyon odafi­gyelni, növényi eredetű élel­miszereink szermaradványt, szennyező anyagokat nem tartalmazhatnak. A nyugati piacon csak magas minőségi követelményekkel lehet tal­pon maradni. Ahhoz, hogy mi megfelel­jünk a közös piaci minősé­get szabályozó rendszernek az élelmiszer-termelésben alapvető változtatásokra van szükség. Környezetkímélő technológia alkalmazásával vizsgálni kell az ökológiai tényezőket és meg kell te­remteni a személyi feltétele­ket. Az ökológiai tényezők­nél elengedhetetlen a talaj­vizsgálat, meg kell győződ­ni arról, hogy milyen mérté­kű a talajszennyezés, milyen mértékben tartalmaz a ke­mikáliák miatt nehézfémet, milyen a talajvíz, mennyire szennyezett például nitrát­tal. Fontos a levegő vizsgá­lata is, hiszen a szél is szál­líthat és szállít szennyező anyagokat. Személyi feltétel, hogy aki élelmiszerterme­léssel foglalkozik, az legyen képzett, értsen ahhoz, hogy egészségügyi szempontból megfelelő termék, piacképes áru kerüljön ki gazdaságá­ból. Gárdi István, az FM mun­katársa a minőség szem­pontjából előadásában négy témát említett, amire nagy gonddal kell ügyelni: ezek a szermaradék, a toxikusság, a nitráttartalom és a miko- toxin. Ezek megelőzéséhez, megszüntetéséhez vezet a szigorú technológia, a takart mányok gondos, fertőzómen­tes tárolása, a gombásodás elkerülése. Dr. Német Lajos szintén az FM munkatársa a biotermesztésről szólva el­mondta, hogy vannak jó öt­letek a minimális vegyszer­használatról. de a bioter­mesztés és -termelés hazai szabályozását kell megolda­ni, úgy, hogy a termőhely az alkalmazott technológia, a végtermék minősítése szempontjából megfelelő eredménnyel járjon. Az előadásokat konzultá­ció követte. A felszólalók, a kérdezők egyetértettek azzal, hogy az új piac, új minőségi követelményeket igényel. De lesz-e helyünk az új piacon? Mi a Közös Piacra tekintünk, de hogy mekkora a fogadó - képesség a termékeink iránt, azt ma még nem lehet meg­mondani. Seres Ernő Szex magyar módra mrérem, itt már a szex se W a régi. Rendben van; új ország, új kor­mány, új adósságok, új szexuális szokások, min­denben önmérsékletet kell tanúsítania. Akinek nem, annak mentelmi joga van. A parlament is törvénybe iktatta, hogy nejlonba kell csomagolni a szexlapokat. Értem én, kérem, ezzel vé­dekezünk az AIDS terje­dése ellen. No meg ugye a gyerek se jut hozzá olyan könnyen, hiszen előbb ki kell csomagolnia. Tépik is foggal, körömmel, hacsak az újságosnál nincs egy bicska, hogy segítsen föl­vágni. Aztán mi lesz belő­le? Tragédia. Mert ugye az alig serdült fiúgyermek ad­dig bámulja a pucéran dom­borodó női testrészeket, mig elcsordul a nyála, és elha­tározza, hogy egy élete, egy halála, ő pedig még ma este kipróbálja. Zsebre mg- ja az összes maradék zseb­pénzét, és megáll egy kira­kat előtt. Rögtön meg is szólítja egy jól ápolt úri­hölgy. aki éppen a lakásköl­csön visszafizetéséhez gyűjti össze az aprót. Igen ám, de a kamatlábban se­hogy nem tudnak megegyez­ni. Addig-addig egyezked­nek, mig jön az adóellen­őr, és elkíséri a hölgyet, mert kiderül, hogy nem fi­zette be a tavalyi telekadót. Az erkölcstelen perszóna... Mit tehet szerencsétlen serdületlen ifjú? Bemegy egy peep showba, és bámul a lyukon. És mit lát? Azt, hogy a szomszédos lyukon a jó édesapja lesi ugyan­azt. Azt mondják, elöntötte az országot a szexhullám. Va­ló igaz, nagyon sokat be­szélünk róla. Egyik hétfőn bementem a közértbe, és hallom ám a polcok között, hogy valaki nagyon emle­geti a szexet. Csak úgy, né­piesen. kissé elkanyarítva a szót. Kíváncsivá tett, miért éppen itt és most? Meg is kérdeztem a tagba­szakadt férfitól: — Mondja, nem bírja ki hazáig? — Én? — emelte rám vérben forgó tekintetét. — Ök nem bírták ki egy hétig áremelés nélkül. Hogy az a __ Folytatásként gondolják ide, amit maguk mondtak a legutóbbi áremelésnél. Hát csoda, hogy így sor­jáznak a számok az árcé­dulán? Bár ki tudja ... Le­het, hogy ez osztódással szaporodik, mert alig hi­szem, hogy ezt a tempót bárki is győzné energiával. Azt viszont máig se tudtam kideríteni, nőnemü-e az OTP. Mert ha nem, ugyan­csak bajban lesz a sok jó­kívánsággal. nájöttem, miért van olyan sok szexlap az újságárusoknál. A szomszéd azt mondja, azért, mert az újgazdagok meg­engedhetik maguknak. Pe­dig nem így van ám! Az új­gazdagok masszázsszalo­nokba járnak, meg sétaha- jókázni a Dunán hatezerért. Meg jó erkölcsű bárokba, ahol a tulajdonos napraké­szen vezeti az adókönyvet. T. Ágoston László Csőd vagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom