Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-29 / 124. szám
1991. május 29. Kelet-Magyarország 3 A sor végén H a most rengeteg lenne a pénzem, dollármilliók, forintban milliár- dok, akkor sem vennék állami gazdaságot — mondta volt a francia üzletember (?). Túlzottan leértékeltek, leértékelődtek. A francia egykori hazánkfia, jól tájékozott, újságolvasó ember. A megyét is ismeri, járt ide vadászni többször is. De nem ez az érdekes, hanem az, hogy miért is nem venne magának részben vagy egészben egy állami gazdaságot? Mert ismeri a kormány agrárpolitikai programját, az állami gazdaságok privatizálási koncepcióját. Ezek szerint azok az állami gazdaságok, amelyek a mezőgazda- sági termelést alapvetően befolyásoló tenyésztési központok, génbankok, kutató- és oktatóbázisok, nem eladók. Ilyen vagy 30—40 van az országban. A döntően árutermelésre szakosodott, de jól működő állami gazdaságok közül 60—70 privatizálása teljes körű lehet. A harmadik kategóriában. a presztízs- okokból felduzzasztott és állami támogatásokkal, mesterségesen életben tartott, gazdálkodásra képtelen állami gazdaságok privatizálása viszont teljes körű és sürgős. Van az országban jelenleg 126 állami gazdaság. A kormány privatizációs javaslatára eredetileg 40 körüli volt azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek eredeti állapotukban fentmaradnak. Aztán készült egy lista 32-es létszámmal és mára az élmezőnyt húszra csökkentették. Ebben az élmezőnyben egyetlen egy Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei állami gazdaság sem szerepel. Sőt, korábban sem, hiszen a mi gazdaságaink erőteljesen a harmadik kategóriába, a sor végére soroltattak. Hogy mi lesz velünk? Amit a kormányprogram javasol. Privatizálás úgy. hogy jön a külföldi tőke és hajlandó befektetni, vagy úgy. hogy hazai pénzemberek adják üzletrészvásárláshoz, a megújuláshoz szükséges forintokat. Ha ez nem megy, következik a felszámolás, az árverés, a vagyonértékesítés. Sok a lehetőség csak egy nem, hogy állami támogatással a gazdaságok fentmarad- janak, ha saját erőből, munkájuk révén nem tudnak megélni. A francia tehát nem venne állami gazdaságot a megyében. Lehet, hogy igaza van. Főként azért, mert valóságban voltak és vannak is gondok termeléssel termékértékesítéssel, a pénzügyi egyenleg sem volt mindig. mindenütt jó és stabil. Ha a privatizálás mindent megold majd, ha mégis lesz befektető, vevő. vagy bármi, adja az ég. hogy gondoldó legyen. Csak az a baj. hogy mi nagyon keleten vagyunk és nagyon a sor végén. Seres Ernő EXPO-nálás L egyen, ne legyen, akkor vagy később, csak a kiválasztott területen, Budapest minden kerületében szétszórtan, esetleg más városokban is, netán az egész országot tekintsük egy óriási kiállítási piacénak? Bírjuk-e majd és ha nem, akkor mi lesz7 Ugye, mennyire ismerős, sőt már lassan unalomig ismert kérdések. Vég nélkül áradnak hónapok óta a parlamentből felröppenve, hírközlő csatornákon átzúdulva, majd lecsapódva az öltözőkben, piacon, futballmeccsen, vagy névnapokon kialakult beszélgetésekben. Igent, vagy nemet mondjunk a világkiállításra? Megvallom, azon sokak egyike vagyok, aki szerint ha lesz lesz, ha nem, nem. Se bú, se kár. Vannak ennél sajgóbb sebeink is. Bár ... most kellene az a sokat emlegetett nemzeti öntudat, önbecsülés, vagy önérzet, hogy bebizonyítsuk a világnak, de elsősorban önmagunknak, saját önbizalmunkat növelendő, hogy igenis meg tudjuk csinálni! Egy nagy tárgyiasuló összefogással! És éppen ez az, amiért magam sem tudok dönteni, de miért? Azt hiszen, joggal tartok tőle, hogy már megint nem egészen, vagy nem pontosan vagyunk tájékoztatva. Ebből eredő kérdéseim a következők: Mi jelentkeztünk a megrendezésre — úgy tudom, igen — vagy a rendezvény- nemzetközi ítészei akarják ránktukmálni? Olyan lesz, amilyenre sikerül, amennyire erőnkből futja vagy vannak minimális követelmények? Felmérték- e a rendezés felett bábáskodó külföldi döntnökök, hogy gazdaságunk jelenlegi állapotában, a legoptimálisabb fejlődési ütemet feltételezve is képesek leszünk-e megfelelni a világ várakozásának? Mit kell konkrétan produkálnunk a megnyitóig épületekben, infrastruktúrában és miegyébben? Nekünk kell egyedül állnunk a cehhet, vagy a kiállító országoknak is van kötelezettségük? Azaz menynyibe kerül az egész és abból mennyi jut ránk?A ránk esőből mennyit hoznak a befektetők, és mennyit kell nekünk kiizzadnunk? Nehogy ezentúl éveken át arra hivatkozzunk minden megszorító intézkedésnél, minden áremelésénél, hogy ki kell termelni a világkiállítás költségeit. Mert akkor köszönjük, nem kérünk az egészből! Ismer- jük-e, tudjuk-e, hogy az eddigi világkiállítások végén mit mutatott a kassza? a bevétel, a kiadás és a kettő egyenlege szempontjából? Már jócskán soroltuk ígéretes fényeit, nem ártana sorra venni most már a lakosságra vetülő várható árnyait sem! Az olimpiai városok kijelölését minden esetben olyan vizsgálódás előzi meg a NOB részéről, ami eleve eldönti, hogy az illető város egyáltalán szóba kerülhet-e- a megrendezés odaítélésénél gondosan mérlegelve a pillanatnyi állapotokat és a megvalósításra váró tervek realitását. ilyen világkiállításügyben nincs? Ha volt, mit mondtak a sokat tapasztalt expológusok. ha csak ezután lesz, mire számíthatunk? Ök úgy látják, mert mi is úgy látjuk, vagy mi csak akkor láthatnánk úgy, ha ők szintén ugyanúgy látnák? Nem mindegy! E zeket és még gondolom sok mást kellene egyszer tömören és világosan tudtára adni annak a sokmillió embernek, akik végül is egyaránt átélnek majd jót, rosszat, áldást és átkot, abból is, ha lesz, miként annak következtében is, ha nem. Addig a politikusok, közgazdászok nagy- és kis menedzserek nyugodtan szerválhatnak érvet és ellenérvet a fejük felett, amit ugyebár mi ezenközben csak kapkodunk, ahogy Jul- csa az első teniszversenyen. (réti) VIHAR ELŐTTI CSEND Szétesik-e a Köztér? Amíg az állami cégek többségében elég hangosan zajlik a privatizáció, addig a közterület-fenntartó vállalatnál csend honol. Olyan vihar előtti. Tiszavasváriban 300 millió forintos beruházásból épül az új szakmunkásképző intézet. Mint ismeretes, a tornaterem szerkezete a márciusi szélviharban ösz- szedőlt. Az építőipari vállalat új szerkezetet rendelt a gyártótól. (Elek Emil felvétele) KIS TŰZOLTÓK. A II. országos tűzvédelmi vetélkedőn Budapesten az általános iskola kategóriában a mátészalkai 5-ös számú Általános Iskola versenyzői hatodik helyezést értek el. míg középiskolások között a vá- sárosnaményi II. Rákóczi Ferenc középiskola tanulói, Sándor László, Gerzon József és Gál Róbert alkotta csapat az előkelő második helyet szerezte meg. — Vagy talán már gyülekeznek is a kis kft.-fellepek? Betéti társaság — Szó sincs róla! — cáfol meg Soltész József igazgató. — Eddig is csak kényszerből változtattunk. Rendkívül ráfizetéses volt a „nagybani ’ virágelosztónk az Ungvár sétányon, illetve a Toldi utcai üzletünk. Egy másik kereskedelmi területen való hasznosításukra betéti társaságot hoztunk létre még tavaly augusztusban, amelyben fele részben a vállalat, fele részben a társaság ügyvezető igazgatója, s néhány külső tag érdekelt. A második betéti társaságunk a város zöldfelületeinek bérbeadásakor alakult. Az önkormányzat azt a döntést hozta, hogy a parkok fenntartását vállalkozók kezébe adja. Így mi — nem a vállalat, hanem a parképítési és a -fenntartási részlegünkből alakult társasággal — csak egy pályázó voltunk a sok közül. — Ebben a „bété"-ben ön is benne van! kis feszültséget okoz. Mégsem fogunk addig semmit tenni, míg a tulajdonviszonyok nem tisztázódnak. Ha az, ami ma még állami tulajdon, az önkormányzaté lesz, akkor milyen alapon osszuk fel? S ha részben a dolgozókra száll? Miért kapja most az, aki valamicske tőkét össze tud kaparni ? Nézze! Nekem, s még néhány embernek ez még valahogy menne. De itt nemcsak rólunk van szó: Azokról is, akik olyan területen dolgoznak, olyan munkát végeznek, amelyik kft.-ben is biztos, hogy ráfizetéses lenne! Míg mi, mondjuk, kiválasztjuk a legjövedelmezőbb területet, rájuk azt hagyjuk, ami senkinek sem kell? Értse meg! A lakossági szemét- szállítást, a közterület takarítását nem lehet privatizálni! INDULATOK Egy emlékmű körül Már hírt adtunk arról lapunkban is, hogy Kisvárdán lebontják a főtéren álló fel- szabadulási emlékművet. Az üggyel kapcsolatban számos mendemonda kering az okokról, s a lebontott márványlapok sorsával kapcsolatban. Oláh Albert, a város polgármestere elmondta: számos kiváltó oka volt e tettnek. Egyrészt a műemlék-felügyelőség csak úgy járult hozzá az emlékmű által takart palota (ma könyvtár) felújításához, ha megtörténik a lebontás, másrészt városképivárosrendezési szempontok is e döntés mellett szóltak. Arról nem beszélve, hogy baleset- illetve életveszélyes is volt már néhány márványlap, egyik-másikukat csupán néhány szál rozsdás drót tartotta. Egyébként sem műemlékről van szó. A szovjet konzulátussal is egyeztettek, így a felirattal ellátott márványlap a múzeumba kerül, a többi — pontosan lemérve, megszámolva, hiszen nagy értékről van szó — a könyvtár pincéjében kapott ideiglenesen helyet. S ami még tény: nem lett csúnyább a városkép ... K. D. 'Szövegelés (Francia diákok dolgozataikéi) történelem „Az emberiség három nagy korszaka a következő: kőkorszak, bronzkorszak és nyugdíjas korszak. A kőkorszak két részre osztható, éspedig a pattintott kőkorszakra és a habkő korszakra." ÓSZÖVETSÉG „A leghíresebb zsidót Mózesnek nevezték, és a Biblia első részében élt. A Sinai hegyen tíz parancsnokot kapott.” NAPÓLEON „Bonaparte nagy generális volt. Fiatalon vette el Jozefint, de aztán hamarosan, jó stratégaként belátta, hogy mivel nincs gyereke, újból meg kell nősülnie. Elzavarta tehát Jozefint, és elvette Szent Ilonát.” FÖLDRAJZ „Az Amerikai Egyesült Államok 48 ország uniója, melynek fővárosa Washington. Plusz ott van Alaszka, melyet a cár eladott Amerikának, mert szüksége volt költőpénzre. BIOLÓGIA „A szív egy üreges és lapos csont, amely a szerelemhez szükséges." GALILEI „Galileinek sikerült megforgatni a Földet, a püspökök azonban megkínozták, mert nem akarták, hogy forogjon." MADÁRTAN „A kakukk olyan madár, amely egy másik madár tojását költi ki és fordítva. Amikor hideg van, a madarak hiába próbálnak valami rágcsálnivalót keresni." ZOOLÓGIA „A tehénnek minden évben borja születik, hála a bikának, mely emlő nélkül tehén. Mesterséges megtermékenyítéskor a bika szerepét az állatorvos veszi át." — Ha arra gondol, hogy így akarom „átmenteni” magam, téved! Én csak a vállalati részt képviselem, s ha majd más lesz az igazgató, akkor a társaságban is ő ül a helyemre. — Nem volt véletlen a kérdésem. Mostanában egyre többen, s egyre hevesebben támadják önt, s a KÖZTER-t! Ráfizetéses lenne — Ha van egyáltalán ilyen támadás, azt inkább vállalaton belülről kapom. Nem véletlenül. Lassan majd minden állami tevékenységet privatizálnak, ám mi eddig még nem léptünk. Ez nem — Mindezekből azt értsem, hogy eddig érintetlen maradt a vállalati vagyon? Új formában — Így van! A két betéti társaságba csak pénzzel szálltunk be. A helyiségeket, gépeket csak bérbe adjuk. — Még terv sem készült az esetleges átalakításról? — Dehogynem. Július végéig nyeri el végleges formáját, de az új formában legfeljebb csak januártól kezdünk dolgozni. Ám a véleményem mindezek után is az, hogy a város nem adhat ki a kézéből bizonyos szolgáltatásokat. S ehhez szüksége van egy stabil közterület-fenntartó vállalatra is. — 1 — A IL világháború hősi halottainak tiszteletére lakossági adományokból állítottak emlékművet Kállósemjénben. Képünk a vasárnapi avatáson készült. (Szabó László felvétele)