Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-27 / 122. szám
KORMÁNYPROGRAM MEGYÉNK FELZRRKÓZTRTRSRRR A vendégeket a megyei és városi önkormányzat vezetői, a köztársasági megbízott, a megye országgyűlési képviselői és sok-sok érdeklődő fogadta. Néhány perces városházi tartózkodás után emberek százainak sorfala között vonultak el az Országzászló térre, ahol a II. világháborúban elpusztult nyíregyháziak emlékművét avatták fel. Ezrek állták körül a teret, mikor a Himnusz elhangzása előtt a katonai díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a kormányfőnek, majd Fazekas Árpád, a II. világháborús emlékműalapítvány kuratórium nevében köszöntötte az eseményen megjelenteket, s akik adományaikkal hozzájárultak az emlékmű létesítéséhez. Külön szólt köszöntője Antall József miniszterelnöknek. aki sűrű külLegyen végre büszke a magyar! —mondta Antall József Nyíregyházán, a Hősök emlékművének avatásán Magas vendégeket üdvözölhetett Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága vasárnap délelőtt a megyeszékhely központjában. R városháza elé érkezett különbuszból elsőként Antall József miniszterelnök lépett ki, majd sorra követték a kormány tagjai: Andráslalvy Bertalan művelődésügyi, Bőd Péter Ákos ipari, Baross Péter belögy, Botos Katalin tárcanélköli, Gergácz Elemér löldmövelödésögyi, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi, Kiss Gynla munkaügyi, Nagy Ferenc József tárcanélköli, Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és Sarján László népjóléti miniszter. földi és belföldi programja közepette is eljött felavatni az emlékművet. Köszöntötte Gyurcsek Ferenc Munkácsy- díjas szobrászművészt, az emlékmű alkotóját. Antall József kormányfő beszéde elején Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéről mondott meleg szavakat. Arról a megyéről, amelyik soha nem tartozott az elkényeztetett megyék közé, de mindig elöl járt az áldozatok meghozatalában, s akkor is. amikor a hősöket, katonákat kellett adni ennek az országnak. Az 1848—49-es szabadságharc alatt 4500 ember. az I. világháborúban 6700 hősi halott, a IÍ. világháborúban 12 ezer halott volt ennek a városnak a vesztesége. Emlékezett a nácizmus áldozataira, akik innen mentek a haláltáboA történelem sorsfordulóinak áttekintése után arról szólt, hogy ez a megye adta a II világháborúnak azt a miniszterelnököt, Kállay Miklóst, aki megkísérelte Teleki Pál politikájának folyEz nem Magyarországon múlt. hanem a világtörténelem kényszerítő körülményei, földrajzi helyzetünk miatt lettünk a hitleri Németország szövetségesei és Jalta áldozatai. dulat történt itt. A hétköznapok embert próbáló, sokszor szegénységet, életszínvonal-csökkenést, mindenfajta szempontból súlyos gondokat jelentő esztendők és hónapok közepette sem feTanácskozás a megyeházán. rokba, s arra az 1944. november 2-i napra, amikor kétezer embert összegyűjtöttek. s elvitték a szovjet Gu- lagra. Emlékeztetett a későbbi áldozatokra, azokra az ezrekre, akik megjárták a börtönöket. az internálótáborokat s akik megismerhették, hogy a különböző korszakok ^diktatúráiban mi jut osztályrészül egy nemzetnek. tatását, megkísérelte kivezetni az országot a háborúból, megkísérelte a kiugrást. Ez volt az utolsó nagy kísérlet arra, hogy ez az ország anélkül. hogy harctérré változzék. anélkül, hogy elveszítse embertömegeit, vagyonát, egy jobb, egy igazabb békerendezés részese lehessen. Nem sikerült. Emlékezett a IV. Hadik András huszárezredre, amelyik 1941-ben a keleti fronton létszámának 20 százalékát vesztette el, a nyíregyházi gyalogezredre, amelyik 1944-ben a Kárpátok előtt szenvedett súlyos vereséget De ezek a magyar katonák nem a nácik kollaboránsai, nem hitleristák, hanem katonák voltak. Magyar katonák, akiknek áldozatvállalásai r.em politikai azonosulást jelentettek, akik miatt szemlesütve, vagy szégyenkezve kellene élni. Mi hősökre, áldozatokra emlékezünk És emlékezni kell a holocaust, a koncentrációs táborok áldozataira. Beszéde következő részében Antall József 1956 erőt adó forradalmáról szólt, majd arról beszélt, hogy az országnak ez a csücske most is az utolsó lesz, amelyet 1991. június 29-én elhagynak a szovjet csapatok. Hazamennek azok a katonák, akik az utóbbi évtizedekben az ország szuverenitásának korlátái voltak. Ez a nap lesz, amely tudatosítja ebben a népben, hogy mekkora forledkezhetünk meg arról, hogy ez az ország független, szabad, szuverén Magyarországgá válik. — Tudjuk — mondta a miniszterelnök —, hogy a kisnyugdíjasoknak, a kisfizeté- sűeknek mindennapi gondjai vannak. Azért vagyunk itt, hogy mindent megtegyünk, hogy elvégezzük azt a nagy műtétet, ami egy eltorzított gazdasági rendszer, egy, a magyar történelmi fejlődéstől idegen gazdasági-politi- kai-társadalmi rend átalakításával jár. Ehhez nemzeti összefogásra, szolidaritásra van szükség. „Szeretném, ha emelt fővel hajtaná végre a nemzet ezt a feladatot. Legyen végre büszke a ma gyar, gondolja át történelmét, vonja le 'tanulságait, és készüljön fel a hétköznapok nagy politikai tetteire, amelyek áldozatokat is kívánnak. Az elhunyt áldozatok adjanak ehhez erőt, s az a tudat, hogy a megkezdett út előre vezet. E munkához kérek erőt, hitet, bizalmat” — fejezte be avatóbeszédét Antall József. Különprogram Nem voltak együtt egész napi a kormány tagjai, Botos Katalin, Bőd Péter Ákos és Siklós Csaba vállalkozók egy csoportjával találkozott a nap folyamán. A vállalkozók természetesen adókedvezményt kértek, Botos Katalin pedig azt vázolta: nem illik egyetlen európai rendszerbe sem amit kérnek és a külföldi befektetők egyébként is csak egy helyen adóznak. A decentralizálásra pedig, hogy a leányvállalatok önállósodása nem szerepel a törvénytervezetben, a Vagyonügynökség ilyen kérdésekben önállóan dönt. A vállalkozók támogatása az önkormányzatokon mú.lik, lobbizni kell. Siklós Csaba közlekedési miniszter az infrastruktúrával kapcsolatos felvetésre azt mondta: koncessziós alapon épül a telefonhálózat, a megye más térségeknél 30 százalékkal többet kap, de még ezzel sem kerül a legjobban ellátott területek közé. Bőd Péter Ákos a szovjetekkel folytatott kereskedelem folytatására biztatott, legnagyobb érdeklődés a textilfélék iránt mutatkozik. A privatizáció kényes kérdés, még nem sikerült választ kapni, hogy a nyugati tőkés azért Jön, hogy bezárja, amit megvesz, vagy továbbfejlessze a termelést. A megyének a gyógyidegenfor- galom, a turizmus fejlesztése terén van nagy esélye. Antall József miniszterelnök szoboravató beszédet mond. Sárái Sándor, a kuratórium tagja adta át jelképesen a törött kardot ábrázoló emlékművet Mádi Zoltánnak, Nyíregyháza polgármesterének. Ezután koszorúzás következett, majd Magyar László evangélikus lelkész ökumenikus imát mondott. A Szózat elhangzása után a díszzászlóalj elvonulásával ért véget az avatóünnepség. Antall József ezután az Északi temetőben nemrég avatott emlékművet tekintette meg, amelyet Szilágyi László és Tomasovszky András emlékére emelt a megye lakossága. Ebéd után a megyeházán folytatódott a miniszterelnök és a kormány tagjainak programja. Előbb a megyei munkavállalói kerekasztal delegációja egy petíciót nyújtott át Antall Józsefnek, amelyben szóvá tették, hogy az energiaár-emelés nagy feszültséget okoz, s hogy az érdekképviseletet kirekesztették a mostani tárgyalásokból. Szorgalmazták, hogy a kormány azoknak is adjon kárpótlást, akiket évtizedekig ingázásra kényszerített sor - suk, most pedig munkanélküliként itthon tengetik életüket. Antall József megértőnek Mutatkozott a gondok iránt, s segítséget ígért megoldásukra. Nyilvános sajtótájékoztató Késő délután nagy érdeklődés kísérte Antall József és a kormány jelen lévő tagjainak nyilvános sajtókonferenciáját a Szarvas utcai irodaház nagytermében. Dr. Takács Péter országgyűlési képviselő üdvözlő szavai után a miniszterelnök összegezte a megye és Nyíregyháza vezetőivel folytatott több örás tanácskozás főbb kérdéseit. A kormányfő egyebek között elmondta: azért került sor a nyíregyházi tanácskozásra. mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza problémái súlyosabbak az országos átlagnál. Ezek közé tartozik a jövedelmek alacsonyabb foka, az a tény, hogy itt a személyi jövedelemadó tekintetében nemhogy befizetés történik az államháztartásba, hanem az inkább kiegészítésre szorul. Ebben a térségben a munkanélküliség az országos átlagnál lényegesen nagyobb, 9,5—10 százalékos. Ezek azok a jelenségek, amelyek bennünket arra sarkalltak, hogy ide jöjjünk és itt, a helyszínen tanulmányozzuk a helyzetet, s a kormány tagjai ne csak jelentésekből, statisztikákból, ha ■ nem közvetlenül is érzékelhessék azokat. (Folytatás a 4. oldalon) NYÍREGYHÁZA NÉGY NAPON ÁT VÁSÁRVÁROS! Június 6-tól 9-ig nemzetközi vásár a Bujtosi Szabadidő Csarnokban KELET ÉS NYUGAT SZÁZNÁL TÖBB VÁLLALKOZÁSA RANDEVÚZIK Egy hasznos találkozás! prTTT pimex •SFt . I XLVIII. évfolyam, 122. szám ÁRA: 6,10 FORINT 1991. május 27., hétfő
