Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

Selymek és muszlinok i Női divat a vízparton V's''*í^ü Csíkokkal — szegőrészekkel „dobják fel” a nyári ruhákat Lenge vízparti öltözet (Yves Saint Laurent­modell) HÉTVÉGI MELLÉKLETE RECEPTÖTLETEK 1991. május 18. Gyors vacsorák A családok legnagyobb ré­sze hétköznaponként csak este, vacsoránál találkozik. Ilyenkor azonban már az egész nap elfoglalt háziasszony is fáradt ahhoz, hogy friss vacso­rát főzzön. Valamit azért mégis tálalnia kell az éhes gyerekek­nek, felnőtteknek. Lehetőleg olyasmit, ami könnyű — emésztési szempontból, és el­készítése nem fáradságos. Re­ceptajánlataink ilyenek. Az adagokat 4 személyre terveztük. Zelleres sonkasaláta Hozzávalók: 1 nagy zeller, 1 csomag retek, 15 dkg főtt sonka, fél csomag petrezselyem, 1 evő­kanál olaj, borecet, mustár, só, bors. A zellert 1 cm hosszú dara­bokra, a retket szeletekre, a főtt sonkát csíkokra vágjuk. Fél cso­mag petrezselymet is összevá­gunk. Mindezt összekeverjük 1 evőkanál olajjal, 2-3 evőkanál borecettel, 1 kávéskanál mustár­ral. Borssal, sóval ízesítjük. Zöldbab fokhagymaszósszal Hozzávalók: 35 dkg zöldbab, 1 nagy paradicsom, 2 evőkanál borécet, fél fej hagyma, mustár, kevés só, 3 evőkanál olaj, 2 sze­let sajt reszelve. A. zöldbabot megtisztítjuk, és 20 jpercig enyhén sós vízben medfőzzük. Levét leöntjük és le­hűtjük. A paradicsomot leforráz­zuk, bőrét lehúzzuk és feldara­boljuk. A hagymát karikákra vág­juk. Az ecetet mustárral, össze­nyomott fokhagymával és kevés sóval elkeverjük. Beleöntjük az olajat, és az egészhez hozzáke­verjük a zöldbabot. Tálalásnál hagymakarikákkal díszítjük, és tetejét megszórjuk reszelt sajttal. Sült burgonya Hozzávalók: 75 dkg burgo­nya, 10 dkg szalonna, 2 fej vö­röshagyma, 2 db zöldpaprika, só, majoránna. Az apróra vágott szalonnát ki­sütjük, és megpirítjuk benne az apróra vágott vöröshagymát. Ebben megsütjük a kockára vá­gott, hámozott burgonyát. Sóval, majoránnával és csíkokra vágott zöldpaprikával fűszerezzük. Mandarinos melegszendvics Hozzávalók: 4 szelet kenyér, 5 dkg félzsíros margarin, 4 sze­let főtt sonka, kevés mustár, 1 -2 mandarin, 4 szelet Pannónia sajt. A kenyeret enyhén megpirít­juk, hogy aranybarna színe le­gyen. Megkenjük a margarinnal, rátesszük a sonkát, kevés mus­tárt, és a mandarint gerezdekre szedve elosztjuk a tetején, majd egy-egy szelet sajtot teszünk rá. Előmelegített grillsütőben kb. 4-5 percig átsütjük. Müzli A jól elkészített müzli tápláló, ízletes, egészséges, és nem magas a kalóriaértéke, ezért fo­gyókúrázók is fogyaszthatják. A „nagy generáció" divatja a mértékadó az idei tavaszon és nyáron. Op-art, mini, baby- doll fazon és a forrónadrág, mind-mind a harminc év előtti módit idézik. A nagy sláger: a kosztüm. A térd fölött érő szoknyákhoz egészen rövid vagy combkö­zépig érő blézer ajánlott. Fel­tűnő az egyes darabok díszí­tése is. Nagyon sok ruhát, kis- kabátot elütő színű szegővel díszítenek, vagy fényes — leginkább aranyszínű — gombbal és lánccal dobják fel a sötét és egyszínű modellt. A klasszikus színek,— a fekete és a fehér — mellett tavaszra leginkább a piros, a türkisz- zöid és a sötétkék ajánlott. A ruháknál, legyenek bár lengék vagy testhez simulok, fontos kikötés a nőiesség és lágy­ság. A legfontosabb kiegészí­tők pedig a kesztyűk és a szé­les karimájú kalapok. Amíg az előbbi stílus első­sorban a tavaszi ruhatárat jel­lemzi, addig az idei év másik nagy irányzata inkább meleg nyári napokon és vízparton viselendő. Ez az irányzat el­sősorban a népművészet ele­meire épít. Az indián kultúrák sajátosságaitól az afrikai vise­letén át a misztikus, távol-ke­leti elemekből áll össze az ef­fajta kollekció. A női test intim részei általá­ban — az európai szemnek szokatlanul — takartak, illetve sejtelmesen láthatók. Leg­gyakrabban a mell vonala vagy a has tűnik át a lenge, légies anyagon. Éppen ezért nagy keletjük van a selymek­nek és a különböző muszlin­anyagoknak. Amíg az említett testrészeket a férfiszemek elől kevésbé takarják, addig a lábat és a kart elfedik. A stí­lusból adódóan feltűnően sok a színes, tarkabarka bugyogó, amihez gyakran a vállat és a törzset is szabadon hagyó mellény illik. A legfontosabb kiegészítők itt a keleties ék­szerek. Pete Tóth Csilla Öregszik a bőrünk? Kutatók arra jöttek rá, hogy a bőr idő előtti öregedését és rán- cosodását több folyadékfelvétel­lel befolyásolni lehet. Minél pety- hüdtebb a bőr, annál több folya­dék hiányzik a szervezetből. Ás­ványvíz, csapvíz, gyümölcslé és gyógyteák fogyasztását javasol­ják, legalább napi 2 litert. Ha a férfiak és a nők bőrét Otthonunk Ha ferdék a falak Napjainkban sokan, főleg a fiatalok, próbálják — más lehető­ség híján — a lakásgondot tető­tér-beépítéssel megoldani, de akik a családi ház építésébe be­levágnak, azok is előszeretettel építik be a tető alatti részt, ahol a ferde falsíkok a megszokottól el­térő, különleges, de igen hangu­latos lakberendezést tehetnek lehetővé, például: 1.) Gyakran adódik ilyenfajta beszögelés, melyet úgy lehet a legpraktikusabban kihasználni, ha dupla fekhellyé alakítjuk, a mögötte lévő falrészt pedig telje­sen beépítjük polccal. Akinek módjában áll, a fekhelyet helyez­ze egy nagy dobogóra. 2.) A rajz egy ház felső szintjé­nek keresztmetszetét mutatja. A galériával megosztott tér lehető­vé teszi, hogy a nappali felett még egy hálóhely is elférjen. Ez legtöbbször a gyerekek, a tinik kedvenc kuckója. B. K. összehasonlítjuk, érdekes kü­lönbséget tapasztalunk. A férfiak bőre kb. 15 százalékkal vasta­gabb, és ezért általában ellenál- lóbb. Több collagent tartalmaz, mint a női bőr, ezért később öregszik. Viszont két-háromszor erősebben izzad, ennek követ­keztében több nedvességet ve­szít. Ezért fontos, hogy a férfiak — bőrük különleges tulajdonsá­ga Matt — használjanak férfi- kozinetikumokat. Hozzávalók: 4 pohár joghurt, 2 evőkanál zabpehely, 1 evőka­nál búzacsíra, 10 dkg vegyes szárított gyümölcs, 1 evőkanál apróra vágott mandula, 1 teáska­nál méz. A méz és a joghurt kivételével az összes többi alapanyagot egy serpenyőben, szárazon, kever­getés közben felmelegítjük. Majd belekeverjük a mézet, és az így kapott masszát lassú tűzön ka- ramellizáljuk. Ezután a joghurto­kat simára keverjük, és 4 üveg­tálba tesszük, a müzlikeveréket rászórjuk. L KM oiA'usl Luvöas. Epés megjegyzések Sokan panaszkodnak nehéz, zsíros ételek, például a töltött káposzta, a tojásos rakott krump­li, a rántott sertéstarja, a sztra- pacska vagy akár a kelt tészták fogyasztása után hasi puffadás­ról, teltségérzésről, esetleg hasi görcsökről, hátba sugárzó fájdal­makról. Hol is keressük ezeknek a panaszoknak az okát? Az étkezés során szerveze­tünkbe került táplálékok nagy átalakuláson mennek keresztül testünk laboratóriumában, míg annak építéséhez, működéséhez szükséges anyagokká alakulnak. A zsírok lebontásában, átala­kításában legfőbb szerepe az epének van. Az epe a májsejtek­ben termelődő összetett folya­dék, mely epesavakból, kolesz­terinből és festékekből áll. Kis csatornácskákon, majd egyre bővülő vezetékeken jut el tároló­helyére, az epehólyagba, ahon­nan egy lefolyást biztosító csa­tornán keresztül adagolódik a bélbe, s a szükségletnek megfe­lelően keveredik az odaérkező ételekkel. Az egész folyamatot úgy kell egyszerűsítve elképzelni, mint mikor a sok kis forrásból pata­kokba gyűlő víz egy tárolóba ke­rül, s onnan jut vezetéken ke­resztül a fogyasztóhoz. Az epe elválasztását és ürülé­sét az étkezés indítja el. Legin­kább a zsíros ételek serkentik a folyamatot, s ingerük az epehó­lyagot arra, hogy összehúzódva nagyobb mennyiséget juttasson a bélbe. így ott elvégzi feladatát: a zsírokat felszívódásra alkal­massá teszi. Minél zsírosabb egy étel, an­nál több epe termelődik szerve­zetünkben, általában több, mint amennyi szükséges, s ez a fe­lesleg raktározódik az epehó­lyagban. Ez általában nem okoz bajt, de ha mégis előfordul, hogy túl sokáig pang a tárolóban, ak­kor besürűsödik, megváltozik összetevőinek aránya. Ilyenkor epekövek képződhetnek, vagy különféle kórokozók teleped­hetnek meg benne, gyulladást okozva. Az epekő elzárhatja a lefolyást biztosító vezetéket, aminek rendkívül nagy fájdalommal járó epekőroham a következménye. A görcsöket általában a túl zsí­ros ételek fogyasztása váltja ki. A kö szerencsés esetben vissza­húzódhat az epehólyagba, az epevezeték felszabadul, a fájda­lom megszűnik, de, sajnos, csak ideiglenesen, a következő túl bő étkezésig. Ha ez elzáródás tar­tós, sárgaság, veszélyes gyulla­dás alakul ki, s ilyenkor kórházi ápolásra és általában műtéti ke­zelésre van szükség. Az epegörcs elkerülhető rövi- debb-hosszabb ideig igen fegyel­mezett magatartással, diétás ét­kezéssel, amit semmilyen gyógyszeres kezeléssel nem he­lyettesíthetünk. Miből is áll ez a diéta? Teljesen zsírtalan, fűszersze­gény, alkoholmentes étrend, gyakori, kis étkezésekkel. Lé­nyege, hogy semmi olyat nem szabad fogyasztani, ami az epe termelését fokozza, vagy az epehólyagot összehúzódásra in- gerli. Ebben nagy egyéni különb­ségek vannak: az egyik ember jól tűri a tejet, tejtermékeket, a másik már attól is rosszul lesz, ha ránéz. Ugyanez áll például a feketekávéra vagy a nyersen fo­gyasztott gyümölcsre, míg a kompótnak elkészített alma, őszibarack általában nem okoz panaszt. Körte vagy szilva így sem fogyasztható. Kerülni kell a csokoládét, a tejszínt, mint ör­dögnek a tömjént, továbbá a k betűs főzelékeket (káposzta, ka­ralábé, stb.), kivéve a krumplit, de nem ajánlatos b betűs főzelé­kek fogyasztása passzírozás nélkül, mert a bab, borsó héja nehezen emészthető, cellulóz- tartalma miatt. Nagyon fontos az elkészítés módja. Párolni kell az ételeket. Ajánlható a teflonedény, alufólia vagy cserépfazék használata. Sokszor halljuk: „olajban sütöt­tem ki a húst, mégis megártott.” Az volt a baj, hogy sütötte, s ne feledjük, hogy az olaj és vaj is zsiradék. A tojás is azért árt, mert sok benne a koleszterin, ami szintén zsírféle. Főtt, párolt, .sovány húsok, sovány sajt és túró, sós vízben főtt burgonya, szikkadt pékáru az epebeteg választéka. Legjobb ezért időben megszabadulni a bajtól, műtét árán is, mert ez sok szenvedéstől szabadítja meg az epekőbeteget, s utána lényege­sen bővül a fogyasztható ételek listája. Persze nem szabad elfe­ledni, hogy a műtéttel nemcsak az epekövet, hanem a tároló epehólyagot is eltávolítják, ezért továbbra is szükséges gyakran, keveset enni, és továbbra is tilos a túl zsíros étel. Még röviden az ún. epekőoldó gyógyszerekről. Ezek bizonyos összetételű köveket képesek fel­oldani, de hosszú ideig kell szed­ni, s mellékhatásuk sem elha­nyagolható. Ezért csak kellő ki­vizsgálás után, csak orvosi ta­nácsra és állandó ellenőrzés mellett próbálkozhatunk ezzel a módszerrel. Marad tehát a megelőzés, a helyes, egészséges táplálkozás, mely mindenben kerüli a túl­zásokat. Dr. Marties Anna Számtalan jelből tapasztalhat­juk lismerőseink önző szűkmar­kúságát vagy önzetlen bőkezű­ségét, a családi életen vagy a munkahelyi közösségen belül. Ezehkívül van két olyan terület, ahol személyes ismeretség nél­kül is szinte számszerűen le­mérhetjük ezt a két ellentétes tu­lajdonságot. Az egyik terület a manapság szaporodó gyűjtések, illetve adományozások, a másik a véradás. Vannak emberek, akik ilyen alkalmakra szívesen adnak pénzt, élelmiszert, hasz­nált! ruhát, játékot, illetve elmen­nek a véradásra, és vannak, akik mindezt következetesen megtagadják. Az, hogy az emberek kinyit- ják-e a pénztárcájukat bizonyos adakozásra, illetve feltűrik-e ru­hájuk ujját a véradáshoz, a kö­rülményektől is függ. Például at­tól, hogy látják-e értelmét az ál­dozatnak; mekkora a baj; milyen formában történik a kérés; mennyire kap nyilvánosságot az ügy; hogy viselkednek más, is­mert emberek. Bizonyos fokig mégis állandó jellemző szemé­lyiségvonás, hogy adnak-e vagy sem. Aki nem vagy ritkán vagy kel­letlenül ad az ilyen kérésekre, az az esetek többségében csak a saját érdekeit tartja szem előtt, mások bajával nem törődik, te­hát alapjában énközpontú, mondhatjuk, hogy önző ember. Azért nem ad vért, mert fél a szúrástól, vagy kényelmetlen számára a várakozás; azért nem ad pénzt, mert kevesebb marad­na neki, vagy egyszerűen nem érdekli az egész, nem is akar segíteni. Az sem mindegy per­sze, van-e az embernek egyálta­lán adnivalója. De azért igen sokszor látjuk, hogy azok is ada­koznak, akik maguk is szüksé­get szenvednek. Hogy miért ad, aki ad, talán bonyolultabb kérdés. Akár hisz- szük, akár nem, ebben az önzet­lenségben akadhatnak önző ele­mek is. Például van, aki azért adakozik, hogy mások jó ember­nek tartsák. Akad, aki az adó­alapját igyekszik csökkenteni. Van olyan is, aki a másvilágon szeretné ezért elnyerni a meg­érdemelt jutalmát. Lehet, hogy azért ad, hogy maga is kaphas­son. Nem egyszer az embernek egyszerűen az önbecsüléshez kell a saját jószívűségének ér­zése. Az igazi önzetlenség az lenne, ha kizárólag a másik ember javát szolgálná az ada­kozás, tehát azért adnánk pénzt, hogy embertársunk jól­lakhasson és ne fázzon, ha azért adnánk a vért, hogy meg­mentsük egészségét és életét. Szerencsére igen sok adakozó­nál valóban ez a fő hajtóerő. Az önzőség és önzetlenség erkölcsi tulajdonság. A szülői példa és a nevelés hatására alakulnak így vagy úgy, de a későbbi környezeti minták és személyes tapasztalatok is ala­kítják valamely irányba. Az önzetlen segítségnyújtás­ra szükség van mindenképpen. Néha az anyagi javak bizonyos célokra más forrásból nem sze­rezhetők be, csak közadako­zásból. Vért pedig semmi más­ból nem lehet előállítani, kizáró­lag élő emberi testből nyerhető. A segítségnyújtás egyébként forgandó (mint a szerencse): aki ma ad, holnap rászorulhat, illetve aki ma kap, lehet, hogy holnap busásan visszatéríti. Kétszer ad, aki gyorsan ad, tartja a közmondás. Ezt a gon­dolatot továbbfűzhetjük úgy, hogy aki ma ad, nemcsak a je­lennek, hanem a jövőnek is nyújt valamit. A jelenlegi köz­vetlen segítségnyújtás egy bi­zonyos hosszabb távú befekte­tést is jelent. Ugyanis példája nyomán a következő nemzedék számára is átmentheti az ön­zetlenséget. Ez azért fontos, hogy húsz év múlva is legyen friss vér és egyéb anyagi javak a majdani rászorulóknak. ' Dr. Ignácz Piroska 12 || Kelet­a flaprorsr^

Next

/
Oldalképek
Tartalom