Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18 / 115. szám
2 Világranglistás trófea Bakot litt a katalán Nem .üres kézzel tért visz- sza barcelonai otthonába magyarországi kirándulásáról Jose-Luise Terricobras spanyol vadász. A megyénkben vendégeskedő katalán a Munkás Vadásztársaság területén öt, a Tangazdaság Vadásztársaság területén három őzbakot lőtt. Ez utóbbiak között található élete eddigi legnagyobb bakja, amelyet Nyíregyháza határában terített le a napokban. Ezen az emlékezetes vadászaton Héczei Béla, a Tangazdaság Vadásztársaság képviselője és Margitics Ferenc, hivatásos vadász kísérte 3' .spanyolt, aki megsebezte az állatot, majd izgalmas után- kereséssel sikerült „terítékre hozni” a különleges nagy őz- bákot. A trófea 725 grammos, joggal tarthat igényt arra, hogy a világranglista élmezőnyében foglaljon helyet, ezzel is tovább öregbítve a magyar vadgazdálkodás hírnevét. A szakemberek jól tudják, hogy 501 gramm felett minden 1 gramm súlytöbblet Héczei Béla kezében jól látszanak a trófea méretei. 60 márkát ér, így összesen több mint 12 ezer márkát fizet senor Terricobras a MAVAD RT.-nek, onnan pedig forintban fizetnek a vadász- társaságnak. A trófea méreteit látva nagy a valószínűsége annak, hogy az „év bakja” Szabolcs- Szatmár-Bereg .megyében került terítékre. Mámor Még mindig a szesz a legjobb üzlet. Bizonyítják ezt a gomba mód szaporodó kocsmák, presszók és az újdonságnak számító úgynevezett „palackozott italokat” árusító helyek. Sok-e, vagy kevés ezeknek az üzleteknek a száma? Mondják, döntsön a piac, a kereslet. Láttam már csődbe jutott zöldségest, cipőboltost, csak presszótulajdonost nem. A feleségek, anyák hiába szidják a helyi hivatalt, s felróják, miért adnak ki annyi engedélyt! A jogszabály nem ad lehetőséget, hogy a helyi önkormányzat gátat vessen az egyre növekvő számú kimérőhelyeknek. Sokszor megállapított tény, mi magyarok mennyi szeszt fogyasztunk. Hiába minden felvilágosítás, a statisztika nemhogy javulna, inkább romlik. Érvként elhangzik, hogy azért isznak az emberek, mert csak így tudják levezetni a felgyülemlett feszültséget, és feloldani a beléjük „szorult” félelmet. Sokan hivatkoznak az általános rossz közérzetre, a bizonytalan jövőképre, s emiatt menekülnek az ital mámorába. Természetesen mindez csak magyarázkodás, a megoldás nem lehet ez! Tudom, sokakban megfogalmazódik a válasz, — hiába lenne kevesebb italbolt — a felesre vágyó úgyis megtalálja a módját, hogy szeszhez jusson. De mégsem értek azzal egyet, hogy a sok lehetőséggel segítsük őket. Értelmetlennek tartom, hogy egy 1500 lelkes községben húsz helyen is lehe’ssen italt vásárolni. Régi vesszőparipám — hasonlóan az északi országokhoz —, komoly adót kellene kivetni az italáruval kereskedőkre. (dankó) rrai púi A tárgyalóterem bejáratánál két kemény pad. Az egyik zsúfolt, a másikon ketten üldögélnek az alperessel. Az egyik vidéki általános iskola igazgatója. A felperes és csoportja láthatóan izgatott, feszült a várakozástól. Az igazgató csöndes szomorúsággal mondja, hogy nincs értelme jót tenni az emberekkel, mert most azok esnek a torkának, akiket egykor segített. A tantestület egy része most a leváltásán szorgoskodik, pedig már csak egy éve van a nyugdíjig. Meghirdették az új pályázatot, de egyedül ő pályázott. Nem kell a zsíros állás? Hát akkor miért ez az egész hercehurca? A hangszóró a peres feleket szólítja, s mindenki megy a tárgyalóterembe. Egy másik településen néhány helybeli lakos erőszakkal megakadályozta, hogy az önkormányzati testület által kinevezett iskolaigazgató elfoglalja a munkahelyét. Egymásnak feszültek az ellenérdekű felek, szinte már félni lehetett. Érvek nélküli indulatok. A kisváros általános iskolájában az egyik tanárnő sajátos módszerekkel neveli a gyerekeket, egyiket sem ismeri a szakirodalom. Valaki névtelen levelet ír, a polgármester az írógéptípus után nyomoz. A tantestület pedig felzúdul, több részre szakad. A gyerekek csodálkozó arccal fordulnak a tanárok felé. A tantestület kicsapja az iskolából a nevelhetetlen nebulót Nevelje más! Néhány pedagógus a nevelési mód szerek hiányosságaira utal, illetve azt mondja, hogy hiányoznak az eszközök. A pofon, a pálca és bot, a fenekes? De hát egyiktől sem lesz jobb a tantestület közérzete, egyiktől sem lesz jobb a belső harmónia. Nem szűnik meg az áskálódás. az intrika, a rágalmazás. A tárgyalást vezető bíró azt mondja, hogy ezelőtt is voltak ilyen problémák, csak nem kerültek a felszínre. Mostanra felbátorodtak az emberek, szókimondóbbak lettek. Nagy öröm. Ha az acsarkodó indulat maga alá temeti az emberi méltóságot. Már a görög filozófia megfogalmazta, hogy minden dolog mértéke az ember. Olyan a világ arca, mint a mienk. A gyerekek a nap egy- harmadát az iskolában töltik. Akarva, akaratlanul a felnőtteket utánozzák. Jobban kellene vigyázni, hogy emberarcúk legyen, ha majd felnőnek. Nagy István Attila Kelet-Magyarország 1991. május 18. Á tisztánlátás ünnepe A kormány nemrég felvetette annak a lehetőségét, hogy nyilvánítsák munkaszüneti napnak pünkösdhétfőt. A döntést legtöbben örömmel fogadnák, hiszen a szabadsággal járó ünnep mindenkit kellemes érzéssel tölt el. De hogy mit is fogunk ezen A napon ünnepelni, azt talán nem mindenki tudja pontosan. Pünkösd a Szentlélek eljövetelének napja, elnevezése pedig „Pentecoste” görög szóból ered, mely a húsvétot követő „ötvene- dik”-et jelenti — segít a fogalom tisztázásában La- borczy Géza evangélikus lelkész. — A vallásos emberek korábban is * megtartották ezt az egyházi ünnepet, de most polgárjogot nyert ez a nap. Én támogatom a kormány javaslatát, azért is, mert az emberek elfelejtettek örülni. Az ünnepek tartalma üres lett, nincs hangulatuk, pedig nagy szükség van arra, hogy ápolni tudjuk hagyományainkat, szokásainkat, kellő tiszteletet, méltóságot adva azoknak. A Bibliában „Az Apostolok cselekedetei” című részben a Szentlélek eljöveteléről így olvashatunk: Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Az apostolokat eltöltöt- te a Szentlélek és különböző nyelveken kezdtek el beszélni úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amit beszélnek. . . — Jeruzsálemben akkor nagyon sokféle nép jött össze, hiszen a zsidók hagyományukhoz híven, akkor tartották a termés-aratás ünnepét, felajánlották az új búzából sült első kenyeret. Ezek az emberek különböző nyelven beszéltek. így nagy megdöbbenést keltett, mikor az apostolok kimentek közéjük prédikálni és mindenki értette őket — folytatta a történetet a lelkész úr. — Tulajdonképpen az egyház születésének tartjuk ezt a napot. Ettől kezdve beszélhetünk arról, hogy Jézus ügye egy közösségnek az ügyévé lett. A karácsonyhoz több természetes és egyértelmű szokás, fogalom kötődik, mint például a család, a szeretet. Húsvétkor is olyan hagyományok élnek, amiket hívők, nem hívők egyaránt elfogadnak. A pünkösd azonban nehezen megközelíthető, hiszen hétköznapi életünkben nem nagyon kapcsolódik hozzá hagyomány, szimbólum, de amely a tisztánlátás ünnepét jelentheti a hívő emberek számára. B. G. Épül, nem épül? Autópálya „akadályok” Két, egymásnak több helyen ellentmondó információ jelent meg az elmúlt napokban a Kelet-Ma- gyarországban. Az egyikben Zilahy József, a megyei közgyűlés alelnöke nyilatkozott arról; Siklós Csaba közlekedési miniszter olaszországi tárgyalásai felcsillantották a reményt, liogy még 1995 előtt megépül az autópálya a szovjet határig, a vasútvonalat pedig — ha lesz világkiállítás — 160 kilométeres sebességű vonatok közlekedésére teszik alkalmassá. Néhány nap múlva Kálnoki Kiss Sándor, a közlekedési tárca államtitkár-helyettese jelezte lapunknak, hogy több helyen pontatlan az információ, ezért ő kiigazította azokat. Most ismét Zilahy József jelentkezett és a következőket mondta: — A miniszter titkárával, dr. Gyarmati Péterrel előre megbeszélt program szerint folytattam megbeszélést. Ez teljesen megfelelt az Észak- Magyarország közlekedési rendszerének fejlesztésével kapcsolatos elgondolásoknak. Kálnoki Kiss Sándorral valóban véletlenül találkoztunk. őt a téma egy kis részének megvitatására hívta be a miniszter úr titkára. Vele az én problémám abban a tekintetben jelentkezett. hogy pontosítani kívántam a minisztérium által megrendelt. 2000-ig szóló állami közúthálózat-fejlesztési programot. Ebben ugyanis az van, hogy 2000-ig megyénket semmilyen autópálya nem fogja megközelíteni, Tisza- Polgárnál az ezredfordulón az autópálya építése befejeződik. — Kálnoki Kiss Sándor államtitkár-helyettes megnyugtatott, hogy ez a terv tartalmazni fogja Szabolcs- Szatmár-Bereg megve autópálya-fejlesztési tervprogramját is. Közösen egyetértettünk abban, hogy olyan autópálya-vonalvezetést kell kialakítani, ami a megye területi súlyvonalán helyezkedik el, hisz ez nyújt csatlakozási lehetőséget a legtöbb település közlekedési kapcsolatrendszeréhez és minden bizonnyal a nemzetközi kapcsolatainknak is ez fog megfelelni. — Az április 24-i Tv-hír- adóban Siklós Csaba miniszter úr ismertette a Trieszt— Budapest—Záhony közötti vastúpálya fejlesztését. A konzultáció kapcsán én azt próbáltam erősíteni, hogy a pályaépítés ütemezésénél — amennyiben lehetséges — az első ütem Záhony—Budapest legyen. Azzal indokoltam, hogy ez nagyobb jelentőjégű a magyar gazdaság szempontjából. mint a másik szakasz, hiszen Budapestről Nyugat-Európa több irányába osztódnak az utasok. Ezen a ponton vitatkorom A tárgyalóteremből Rezesbanda továbbra is az államtitkár- helyettes úrral, amikor megállapítja, hogy 1995-ig semminemű pályarekonstrukcióra nem kerülhet sor. — Volt egy harmadik kérdés. mégpedig hogy kerül mindez kapcsolatba a világ- kiállítással? A félreértések elkerülése végett megismétlem: nem vagyok híve a világkiállítás megrendezésének, mert a fejlesztések 90— 95 százaléka tulajdonképpen a Budapest—Hegyeshalom— Rajka, továbbá Budapest térsége fogja kapni, bármilyen ígéretet tesznek. De abban sem reménykedhetünk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dönti el: lesz-e világkiállítás vagy nem. Ha lesz, hallatnunk kell szavunkat, hogy ha mi a Szovjetunióval a jövőben is szeretnénk kereskedni, akkor a világkiállításra érkező szovjet szakembereket és turistákat egy rossz közlekedési infastruktúrával nem lehet diszkrimi- nálni. Összefoglalva és befejezésül; a térség vasúti és közúti fejlesztése független a világkiállítástól, mert a térség gazdasági modernizálásának egyedüli feltétele a kiemelt, magas szintű közlekedési infrastruktúra. Amennyiben a világkiállítás megrendezése mellett dönt az ország, az természetesen kihat a közlekedési rendszerek megépítésének határidejére. B. J. Állakó Az ifjú pár csöppnyi gyermekével szorongás nélkül élt a peremvidéki lakótelepen. Hosszú évekig kuporgattak. nélkülöztek, amíg megvehet- ték kétszobás lakásukat, most is megvonják szájuktól a jobb falatokat, hogy fizessék az OTP-törlesztést, a kamatadót, a költségeket. A férjet munkája sokszor elszólítja távoli vidékekre, magára marad a törékeny asszony s a gyermek. A véletlennek, a nagy bajkeverőnek köszönhetik, hogy kiderült, otthonukban hetek óta jogszerűen tartózkodhatna egy idegen ember ... A sovány, sima tekintetű férfi március végén jelentkezett ki garzonházbeli lakcíméről (élt-e ott valaha is"), és állandó lakosként bejelentkezett a házaspár lakásába. Biztosan órákig sétált a zsúfolt lakótelepen, amíg kiszemelte magának. A polgármesteri hivatal nem kérhet tulajdonosi igazolást, a személyi igazolvány adatai megegyeztek a lakcímbejelentőre írottakkal, a férfit bejelentették. Amúgy sem kockáztatott, mert a bejelentőlapról lehagyták a monda- tocskát, hogy az adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséggel tartozik. S ha a férfi könnyelműen nem hagyja el a személyi igazolványát, a rendőrség pedig nem értesíti „lakcímén”, hogy megtalálták, a fiatalok a veszélytelenség boldog tudatában élhetnének tovább. Most reszketnek, mire virrad föl a napjuk? A polgármesteri hivatal ugyan kényszer-kijelentkezésre kötelezi a férfit, ha föllelik valahol kies megyénkben vagy Budapest környéki ideiglenes lakcímén, de addig kiszolgáltatottak — és nem egyedül. Ékes példa e lidércnyo- másos történet arra, hogy ismeretlenek bejelentkezhetnek bárki lakásába. Kisebb falvakban, községekben ismerik egymást az emberek, ott hamar fény derülhet a hamisságra. De a megyeszékhelyen még arra sincs mód, hogy utánaérdeklődjünk, ki jelentkezett be lakásunkba tulajdonosként, bérlőként esetleg családtagként. A Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal okos számítógépe erre nem tud megfelelni. Ilyen programja nincs. Vagyis félhetünk, amíg lesz és a jogalkotók cselekednek... Tóth M. Ildikó ÜJ TANMŰHELY. A Záhonyi MÁV Üzemigazgatóság Pályafenntartási Főnöksége a szakmunkásképzési alapból 1989. év végén több mint 4 millió forintot nyert. Ebből az összegből épült meg a 240 négyzetméteres alapterületű tanműhelykomplexum. A csőhálózatszerelő alapképző, az ív- és lánghegesztő és a kőművesműhely mellett a szociális blokk is — mely öltözőt. zuhanyzót stb. tartalmaz — szerves részét képezik a létesítménynek. A bünbanda tagjai szinte megtöltötték a tárgyalótermet. A róluk: szóló jegyzőkönyv pedig megtöltött 67 oldalt. Sűrűn gépelve. Sok volt a rovásukon. Loptak, raboltak, rongáltak, veszélyeztették a közlekedés biztonságát . . . Valamennyien fiatalemberek. Leleplezésük előtt Kisvárdán. Rétközberencsen, illetve Dombrádon laktak. Most börtönlakók. A bűnözők a Kisvárdai Villamosszigetelő és Műanyag Gyár területéről elloptak három da- ra4b nagyméretű réztömoöt. A gyefr kára 166 ezer forint volt. A szeszipari vállalat raktárába betörtek, onnan 26 ezer forint értékű márkás italt vittek el. A kisvárdai vízgazdálkodási társulat épületéből egy éjjel réaru- dakat, munkaruhákat loptak. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet telepéről is kilopták a rezet, 15 ezer forint értékben. A szövetkezetből gépet is loptak. A tetőt megbontva ismét ..meg’áto- gatták” a szeszipari vállalat raktárát, ekkor 15 ezer forint értékű italt loptak el. Bizonyítottan öt-hat szövetkezeti és magánboltba betörtek. Több víkendházat is „átfésültek’- és ezekből a házakból mindent magukkal vittek. ami a kezük ügyébe akadt: permetezőgépet, diót, babot, metszőollót. A baromfifeldolgozó válla1 attól is rézkábelt loptak. (Talán illene rájuk a rezes banda elnevezés.) A MÁV-tól ellopott rézkábel hiánya veszélyeztethette volna a közlekedés biztonságát. Jékén az itaiboltba törtek be. A rendőrségen és a bíróságon változtatgatták vallomásaikat, néha egymásra akarták kenni a „balhét”. A bíróság mérlegelésénél inkább a súlyosbító körülmények estek latba. Albók Áron és Albók István 3—3 év börtön- büntetést kapott. A többszörösen visszaeső Csíki Aladárt három és fél év fegyházra ítélték. Csíki Ernő két és fél év fegyházat kapott. Varga Elemér büntetése 2 év 8 hónap fegyház. Varga Béla büntetése két és fél év börtön. Ifj. Varga Elemér büntetése másfél év fogház. Lakatos Elemér kettő, Csiki Károly egy év börtönbüntetést kapott. Csiki Gábor 8 hónapig ül börtönben. Varga József egy év, Orgcván István nyolc hónap börtönt kénytelen elviselni. A vádlottakat jelentős összegű, kártérítésre is kötelezték. Az ítélet jogerős. <n. 1.) Bolhapiac — kirakodó-piac nyílik KISVÄRDÄN június 8-án délelőtt 9 órakor, MÁTÉSZALKÁN június 22-én délelőtt 9 órakor. KERESKEDŐK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK, az üzletek s a kereskedőasztalok korlátozott számú bérbevételére. Jelentkezni Kisvárdán az épülő piacon, a régi vásártéren — a kórház mögött —, s a 321-es telefonon. Mátészalkán a piacfelügyelőnél. Budapesten a Palotai-Bolhapiacon vagy Budapest XV. Súgván Endre u. 21. sz. 1153. Telefon: 1-891-270. „ROLLPACK” Termékelőállító Kft. (2072)
