Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

1991. május 3. Kelet-Magyarország 3 Hegélni itthon Tétlenségre ítélt kezek A MEGYÉK KÖZTI átlag­nál többet, a munkanélküli­ek számát tekintve arányo­san keveset kapunk a Foglal­koztatási Alapból. A munka- nélküliek számát tekintve a megyék közt listavezetők va­gyunk, ám a támogatásból a második helyen álló Borsod megye jóval többet kap. Egy­re több a munkanélküli a mezőgazdaságban is. A vi­lágkiállítás megrendezése 100—150 ezer embernek ad­hat munkát, de a kiállításból sem lesz jelentős előnyé me­gyénknek. Sok lehangoló hírt hallottunk a héten azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Munkaügyi Minisztériumban tartottak. A tájékoztatók feltárták a diagnózist,. de a gyógymó­dokról, a kivezető útról alig szóltak. (Igaz, a „gyógyítás’ nem csupán a Munkaügyi Minisztérium íeladata.) El­hangzott a jól ismert tény : a rohamos munkanélküliség azért következett be, mert a vállalatokra nagy költségve­tési nyomás nehezedik, be­szűkült a keleti piac, ha­zánkban bizonytalanok a tu­lajdonosi viszonyok. Aztán számok röpködtek a levegő­ben, szinte mindegyikből az derült ki, hogy megyénk halmozottan hátrányos hely­zetben van. Munkatársunk fel is tett három kérdést a tájékozta­tóknak: a világkiállítás mi­lyen térségeket érint és kb. hány embernek ad munkale­hetőséget, a Foglalkoztatási Alapból megyénk többet kap-e, pályaválasztás előtt a leendő szakmunkásokat tud- ják-é orientálni? A VÁLASZOK LÉNYEGE: a munkaügyi szervek azt szeretnék, ha a világkiállítás hazánk keleti részét is érin­tené. A Foglalkoztatási Alap 12.6 miRiárdös Összegéből 5,2 milliárdot már felhasználtak, 1.6 milliárdot a kötségvetési szerveknek utaltak át, s fel­használható még 5,8 milliárd forint. Ebből 3,4 milliárd fo­rintot a hátrányos helyzetű megyék kapnak. Hangsúlyoz­ták a válaszadók, hogy a 3,4 milliárd forintnak 13 száza­lékát Borsod, valamivel több, mint tíz százalékát Szabolcs- Szatmár-Bereg megye kapja. A szakmunkásképzésben — főleg a népes megyékben — nagy a bizonytalanság. Am a megyei közgyűlés a válla­lati igényektől függően ori­entálhatja a pályaválasztást, a beiskolázást. Megyénkben a regisztrált munkanélküliek száma 20 360, a szomszédos Borsod­ban 18 700. A szomszéd me­gye három százalékkal mégis több támogatást kap a központi alapból... A sajtó- tájékoztatón azt is hangsú­lyozták, hogy a mezőgazda­ságban keletkezett munkanél­küliek jelentős része háztájit művel, állatokat tart, megél valahogy. Őket tehát kevésbé kell sajnálni. A múltból visszacsengő hibás szemlélet ez. Az elmúlt évtizedekben, amikor a szabolcsi alacsony bérek kerültek szóba, a pesti illétékesek mindig így érvel­tek: „Szabolcsban akad mel­lékjövedelem”. Csakhogy ez a mellékjövedelem mindig is rengeteg pluSz' munkával járt, s a kiskertekre, a kisál­lattenyésztésre nem ' lehet családot alapítani. ' “ STABIL MUNKAHE­LYEKRE van tehát szükség megyénkben is. A tájékozta­tók nem tudták megmonda­ni, hogy mikor lesznek ilyen munkahelyek nálunk és más megyékben. Inkább arról szóltak, hogy Németország­ban és más nyugati orszá­gokban próbálnak munkát keresni a magyar munkanél­külieknek. Németországba azonban csak azok mehet­nek, akiknek elitszakmájuk van és beszélik a német nyelvet: . . Hátrányban va­gyunk tehát és megkülönböz­tetett segítségre szorulunk. Reméljük, ezt tapasztalni fogják a kormány tagjai is, amikor májusban megyénk­be jönnek a képviselőink meghívására... (nábrádi) Teremjen gyümölcsöt Az édesanyát a családja teszi igazán édesanyává, te­hát az ünneplés is a családja körében lesz igazi, bensősé­ges. A Nagycsaládosok Csa­ládi Kör Egyesülete már harmadik éve ünnepli ilyen módon a három, vagy több gyermeket világra hozó és felnevelő édesanyákat. A mai korban a vállalko­zások, az újrakezdések jel­szavai harsongnak körülöt­tünk, amelyhez anyagi támo­gatást is biztosítanák. A mi éleségeink, a sokgyermekes :desanyák már akkor vál- alkoztak — amiért semmi­yen díjat sem kaptak — a ok gyermek világrahozata- ára és becsületes felnevelé- ére, amikor ez a társadalmi negítélés szerint kifejezet­en hátrányt jelentett. Ami- or a gyermekét egyedül ne- elő anya volt az igazi hősi ;ttet végrehajtó. Hasonlóan jrz megítélés alapján adtak zetést és kiemelt nevelési ígélyt annak a nevelőszülő- ek, aki több állami gondo­lt gyermeket vett magá- . és nevelt. A nagycsalá- jk közel 20 éve kért fő- vatású anyaságának beve­tésére ugyanekkor nem alt pénz! A mi feleségeink, édes- iyáink nem a környezet ne- izségeire figyeltek, amikor etet adtak, hanem párjuk- , a szerelmükre, akivel jy érezték, szerelmük mél- gyümölcse a gyermek, illalták az áldozatot: a sszú éjszakai virrasztáso- ,t, a nehézségeket azért a odálatos érzésért, amit a érmék: a szemük előtt fel- vő jövendő jelent. Az édes- yák a reménységet és a /őt szülik újjá. Megdöbbentő lenne, ha a gyümölcsfát, amelyet termé­se miatt ültettünk el, arra kényszerítenénk: ne terem­jen gyümölcsöt, vagy csak nagyon keveset! Ezt csupán durva csonkításokkal tud­nánk elérni, amibe a fa előbb-utóbb belehal. Ne csonkítsuk meg önmagunkat, szerelmünket, házasságunkat, magyarságunkat azzal, hogy nem termünk jó gyümölcsö­ket! Cégény Béla a Nagycsaládosok Családi Kör Egyesületének elnöke Nagykállóban a Korányi Frigyes Gimnázium szomszédságában épül az új 306 személyes kollégium. (E. E. felv.) Feljebb egy osztállyal? Korábbi kérdésdobá- lónkban Valasinyovszki István arra volt kiváncsi, tervezi-e az egy osztállyal feljebb jutást az NYVSC labdarúgócsapata. A szak­osztály-vezetőtől, Neu­mann Gábortól kértük a választ: — Mivel ez verseny- sport, természetes, hogy mind a sportolók, mind a sportvezetők a legjobb eredmény elérésére törek­szenek. Ha ez az NB I-et jelenti, akkor majd el kell dönteni, bírjuk-e vagy sem. Veszprém annak ide­jén úgy került fel az NB I-be, hogy még a játéko­sok fizetésére sem volt pénz, ma pedig az egyik legstabilabb profiklub. Ez példa előttünk. — Kérdése? — Folynak-e olyan tár­gyalások, illetve tudják-e az országgyűlési képvise­lők olyan szinten képvi­selni a megye érdekeit, hogy az megszűnjön az ország gyarmatának len­ni? (cservenyák) ♦ Kísérlett asztalon a Tisza Sorompók az árvíznek Mikor szeszélyesen, mikor szemet gyönyörködtetően, mikor jégtáblákkal a hátán komoran hömpölyögve, mikor a parti fövényt csendes hullámokkal nyaldosva — ez Kelet- Magyarország költők által sokat megénekelt folyója, a Tisza. A Tisza szabályozása Vá­sárhelyi Pál, Pietró Paleo- cappa vízmérnökök és Szé­chenyi István tervei alapján a 19. század második felé­ben történt. Kanyarulatainak nagy részét átvágták, ezzel megnövelve a vízszint esését és a víz sebességét, és a mintegy 3500 km árvízi töl­tés megépítésével több mil­lió hektár mezőgazdasági te­rületet mentesítettek az ár­vízveszélytől. Medervándorlás A folyó azonban él. Szeszé­lyeit, erejét és akaratosságát azóta is évről évre megmu­tatja. Legutóbbi nagy próbál­kozása az 1985-ös jeges árvíz volt. A vízügyi szakemberek állandóan figyelemmel kísé­rik a folyó vízhozamát, épí­tő- és romboló munkáját, s ahol szükség van rá. a víz­ügyi technika bevetésével avatkoznak be a kedvezőtlen folyamatokba, vagy állítják helyre a keletkezett károkat. A Vízügyi Igazgatóság Ter­vezési és Építésvezetőség Krasznatelepéről terepjáró gépkocsival indulunk ki szakágazati ellenőrzésre a je­lenleg folyó beruházáshoz. Az ellenőrzést Dienes Lajos építésvezető, Kása Győző ter­vező és Czomba Gábor mű­szaki ügyintéző végzi. Az úton van idő beszélgetni. — A Szamoson Kérsemjén térségében folynak munkála­tok. Itt a töltéserősítéssel együtt történik a medersza­bályozás — kezdi Dienes La­jos. — Egy új módszerrel végezzük a kivitelezést. A ré­gi rőzsepokrócot egy moder­nebb. úgynevezett netlon- hálóval váltjuk ki, erre megy egy harminc centiméteres kőszórás. A medervándorlás, szakmai nevén a „meander” megállítása azért fontos fel­adat, hogy ne alakulhassa­me tart, amely a Dombrád— Szabolcsveresmart közötti folyószakaszon történik. Itt egy olyan erősen hátrakopott mederfal van, ahol a folyó kanyarkialakító romboló munkáját csak egy vezető­mű megépítésével tudjukki- védeni. Ezt a kritikus kanyarsza- ikaszt a Vízgazdálkodási Ku­tatóintézetben megmintázták és a kismintái modellkísérlet eredményei alapján törtért a nak ki olyan kritikus kanya­rulatok, ahol a levonuló je­ges árból jégdugók keletkez­hetnek. Így a mederszabá­lyozás közvetett módon ár- vízvédelmi munkát is jelent. A medervándorlás folytán még veszélybe kerülhet az árvízvédelmi töltés is. Egy mederszabályozási beavatko­zás költségeit tekintve lénye­gesen olcsóbb, mint amibe egy töltésáthelyezés kerülne. Kritikus szakasz Ahova most megyünk, a Tokaj—Komoró közötti Ti- sza-mederrendezés II. üte­£ gy volt kollégám megkeresett a szerkesztőségben, hogy van egy öregember Görögszálláson, aki szeretne valamit elmondani, nyilváno­san megköszönni... A történetben azonban nincs semmi különös, egy asz- szonyról szól, aki négy, 70 évén túl lé­vő idős ember sorsát óvó tekintettel vigyázza. A több kilométer hosszú tanyavilág végén áll Sneider János tornácos kis háza. Jöttömre a kutya ugatását el nem hagyja. — Be lehet oda menni, láncra van kötve a vadóc kis állat — szól hozzám egy asszony az útról. A megroggyant kiskaput kicsit fel­emelve jutok ki a hátsó udvarra. A tű­zifa takaros kupacba van összerakva. Rendes munka, szorgos kéz nyomai mutatkoznak a megöregedett portán. — Már vártam — egyenesedett fel a kapálásból az idős ember. — Jómagam élek, a feleségem már három éve meghalt. Nagy bánata volt szegénynek, el is vitte. A lányom sincs jól, a fiam meg... — elmereng­ve néz maga elé a spór melege mel­lett. — De nem panaszt hallgatni hív­tam meg, hanem beszélgetni. A jó szó táplálja az embert. A téli éjszakákat végigvinni egyedül, rettenetes. Hálás vagyok mégis az életnek, hogy vannak körülöttem olyanok, akik emberek tud­nak maradni. Itt van például ez az Erzsiké... Közben átballagunk az egyik szem­ben lévő házba. Márföldi Jánosáé együtt él édesapjával, s gondoskodik a beteges anyósáról is. Két gyereke • • • • •••«••••••••»••••• A®*:#*:**:*:*!*: • • ♦ ♦ • • • ♦ ♦ M ♦ «*♦♦♦♦«•♦•• • ••••••• •••««•••«•«• «•••••♦•••♦•••«•♦»•A** van, munkahelye nincs, dohányterme­léssel, állattartással foglalkoznak. Ja­nuártól 2500 forint ápolási dijat kap. — Sajnálom a két öreg szomszédot is, él gyerekük, családjuk, mégis egye­dül vannak — mondja Erzsiké. — Nekik ugyanis nincs semmi bajuk egy­mással, sőt. Reggelente, aki előbb kel fel, átnéz a másikhoz, hogy fent van-e már, vagy nincs tán rosszul például a Jani bácsi. A fiatalasszony bevásárol, orvost hív, a faluban elintézi a dolgokat. Főz egy kis ételt. Sokat beszélgetnek. A négy özvegyember megvan a maga csendességében. Az elnéptelenedett ta­nyán reggelente mindent újrakezde­nek, értelmet adnak életüknek. — Mi valahogy másképp szerettük a szülőket — gondolkodik el az egyik szomszéd. — Utolsó napjain ott ült a jó anyám a kispadon. Nagyon tisztel­tük. Ma meg a fiatalok szóba sem áll­nak velünk... — Azért vannak kivételek — szól közbe az egyik sorstárs. — Akad. Mondtam már neked, Ja­ni, hogy kevés a rendes gondolkodású ember. De hagyjuk... Az udvaron álldogálunk még egy kicsit a hűvös tavaszi szélben. Lassan elbúcsúzom. — Nincs ezen mit beszélni, kedves. Most mondjam, hogy ott voltam a Donnál, megfagyott a lábam? Hogy egyedül vagyok? Nincs pénzem? Ugyan már. Kitől és mit kérhetnék én? Így is bajban van az ország. Csak írja meg, hogy köszönjük ennek az asszonynak. — Jó. Majd küldök egy újságot is. — Nem olvasok én, csak írja meg ... — megrázta a kezem, erős, kérges te­nyerével, aztán bezárta maga mögött a kiskaput, hátra se nézett. Én is el­indultam hazafelé, egy csokor árva tulipánnal a kezemben. Bojté Gizella tervezés, a partvédőművek kiválasztása és elhelyezése — mondja Kosa Győző. Megérkezünk a Tisza 601- es folyamkilométeréhez. Itt már lekerül a cipő és fel a gumicsizma, hogy meg tud­juk közelíteni a munkaterü­letet. A kétszáz lóerős Jégvirág 4 vontatóhajó, négy uszály­ával érkezett, köztük az Óriás, melynek a terhelése kétszázötven tonna. Egy útoa közel ötszáz tonna vízépíté­szeti terméskő érkezik a sá­rospataki bányából. A „Po­lip” rakodógép kanala hatal­mas harapásokkal könnyít az uszályokon, s rakja a ve­zetőmű nyomvanalát. Az op­timális rézsűt az építőmun­kások kézi erővel alakítják ki. Ricse-Tiszakert Az ilyen nagyobb partvé­delmi műtárgyak kialakítá­sánál figyelemmel vagyunk a környezetvédelemre — hív­ja fel a figyelmemet Czomba Gábor. A mederképző vízho­zam optimális magasságától két-három méterrel mélyebb­re süllyeszti üik a vezetőmű koronaszintjét. így a most még a tájból erősen kiütő építmény pár év múlva a beiszapolás és a mögötte lé­vő bemosott partszakaszon elkezdődő biológiai önvéde­lemmel szinte teljesen eltű­nik, környezetbaráttá válik, miközben az építmény to­vábbra is kifejti hatását. A markoló leereszti a ka­nalát. A kiürült uszályok megkönnyebbülve himbá­lod znak az enyhe hullámo­kon. Felzúg a vontatóhajó motorja, készülődnek az újabb fordulóra — le a Ti­szán és fel a Bodrogon Sá­rospatakra. S. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom