Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-06 / 80. szám
1991. április 6. Kelet-Magyarország 3 Az iskola esélye ISMÉT, KI TUDJA HÁNYADSZOR, nehéz helyzetben vannak az iskolák. Az eleve szegénységben született (születtetett) önkormányzatok újkeletű mostoha gyermekeivé megint az oktatás, a kultúra emberei váltak. Az új gazdát, az új hatalom képviselőit máris iskolavagy kultúraellenséggel vádolni azonban dőreség volna, de a látszat mégis az, hogy a szegénységbe született hatalom szemében az iskola egyre inkább egy soha jól nem tartható, pénzfaló szörnyeteghez kezd hasonlítani. Mindezt az iskolák többségében egyre inkább úgy élik meg, hogy törököt fogtak az új gazdáikkal, akiktől nem hogy ismert szegénységük enyhítését remélhetnék, de tőlük még a számukra megítélt normafilléreket sem kaphatják meg. Túl nagyra nőtt az önkormányzatok iskolák feletti hatalma, mondják mind többen keserű rezignáltsággal, és sietősen teszik hozzá: ezen csak az ön- kormányzati törvény változtatásával lehetne segíteni. Az újat, a kiútat kereső küzdelemben az iskola nemcsak védtelenebbnek és ki- szolgáltatottabbnak érzi magát, hanem valóban az is. Ebben a helyzetben pedig azért maradt (s nem zuhant), mert az őt vállaló új hatalmi struktúra az iskolát éltető racionalitásokat nem hajlandó elfogadni, saját új racionalitásai alapján kísérli meg átírni oktatáspolitikáját. Ez önmagában nem is volna,bajj,-i sőt ez, így természetes ési fa- - ■ vorizált, következménye f jis lehetne a kornak. A gondök" abból adódnak, hogy' mind- ' ezek a helyi vállalkozások nem egy valamilyen mértékben is kimunkált és egységesítő nemzeti oktatáspolitikára épülnek (ugyanis még ilyen nincs), hanem döntően * a helyi kényszerek és ambíciók által motiváltak. EBBŐL A HELYZETBŐL sokak szemében biztató reményt az új törvények és törvénykezések, az új-régi törvények (önkormányzati) megváltoztatása ígér. Bár benne vagyunk a törvénykezés lázas folyamatában (oktatási törvénycsomag), ezek ismeretében mégis azt kell mondani, hogy a várt csodát ezek sem hozhatják meg. Mert itt többről van szó. Jól működő helyi társadalmak kellenek ahhoz, hogy saját intézményei is jól működhessenek. Tudom, ez így önmagában semmit sém mond, de számomra mégis azt jelenti, hogy az iskolának is ki kell lépnie saját defenzív, sün- disznóállásából. Saját értékeit felmutatva kell a helyi hatalmi ítélkezések szakszerűségét kikényszerítenie. Más esélye nincs. Az iskola kedvéért alaptörvényeket ugyanis aligha fognak megváltoztatni. Az iskola szakmai értékeinek feltárása és védelme terén ma két út kínálkozik. Egyik, hogy olyan külső apparátusok oltalma alá helyezi magát, melyek esetleg magas kormányzati működtetésük fedezetével jól ellensúlyozhatnák a helyi iskola- politika nemtetsző lépéseit. Azt is tudva, hogy ez igen befolyásos erőknek is és az iskolák egy részének is ugyancsak tetsző dolog. Én mégis ellene szavaznék, mert az apparátusok természetét és az iskolák feletti hatalom- megosztást is ismerve, köny- nyen megjósolható, hogy előbb-utóbb ők is kénytelenek lesznek a helyi hatalom kegyeit keresni. De abban sem hiszek, hogy ha az iskolai alterriativitás örömünkre „elszabadultja”,, akkor annak ‘ külső ' ellenőrzéséhez Szükséges ‘ • adminisztratív szakér télem' egyáltalán előte- refnélhető-é'? De ha mégis akkor viszónt félő, hogy általa üjratentieljük aZt-á „rninden- hdi-éető” hivátdli bíírőkráciát, ’ átnély tői; kétszáz1 év'e' ném ’íudotfc^éysZhbhdíilrif'ff' tna- 'Wármkfáf&Sügy'. ■yt,3-?v' EMEL szemben biztató alternatívának ígérkezik, ha az iskolák vállalják a folyton jelenlévő belső és külső szakmai kontrollt (vizsgarendszer), és a helyi ellenőrzés semmivel sem pótolható jó és rossz megmérettetéséért. Ez utóbbiaknak óriási a rizikója, hiszen ezáltal a hibák és az erények kegyetlenül előhívódnak. Letagadhatatlan bizonyító erővé válhatnak az iskola mellett, de az ellene is. Ne feledjük, hogy ezáltal a helyi, az iskolát érintő döntésekből már nem lehet figyelmen kívül hagyni az oktatáspolitikát; a szakmai pedagógiai szempontokat, az iskolai érdekeket. Kuknyó János „Félkész” házakat adtak át Nyíregyházán a Korányi lakótelepen. A főfalak és a tetőszer- kezet elkészítése után minden család igényeinek megfelelően fejezi be lakását. Az elsők között elkezdett lakásokba várhatóan már ez év végén beköltöznek. (TÉ) Bika hava . Április hónap Szent György hava, régebben Bika hava, igazi tavaszhó.^ Ebben a hónapban ha dörög az ég, az jó és hasznos időt jelent a gazdáknak, - megnyugvást és örömteli bizakodást, hogy munkájuknak haszna lesz. A népi rigmus szerint: „Aki Szetn György napkor cirkot nem ültet, az biz Szent Mi- hálykor / seprüt nem köthet”. Egy idősebb gazda erre mondta nekem, hogy a magokat György-nap — április 24. — előtti vagy utáni két hétben kell elvetni a jó termésért. Egy másik gazda mesélte, hogy álmában a földjén három nagy tölgyfát látott. Amikor felébredt, hiába tudta, hogy ezt csak álmodta, felkelt és felöltözött, mert már nem fogta az ágy. Ki kellett menjen a földjére, hogy meggyőződjön a valóságról. Szent György vértanú (IV. század) Keleten és Nyugaton egyaránt nagyon tisztelt szent, jóllehet, vértanú voltán kívü^ semmit sem tudunk az életéről. Népszerűségének oka talán az, hogy ez a hónap az igazi tavaszhó, az örök megújulás, a magvetés, a bizakodás ideje. Cserbakőy Levente Lelki szolgáltatás a szeretet jegyében Nyitott ajtó Nyíregyházán is már több évtizede folytatnak karitatív tevékenységet a különböző felekezetek. Segély az áttelepülőknek Még a két világháború között született meg Nyíregyházán a Magdaléneum, amely jelenleg református egészségügyi gyermekotthon. A bibliai Mária Magdalénáról kapta a nevét. mégpedig azért, mert eredetileg bukott, eltévelyedett. elesett »lányoknak adott Otthont. Az 50-es évek elején az állam kivette az ifjúság nevelését az egyház kezéből, így kerültek fogyatékos leánygyermekek a Magdaléneumba. Mivel az intézménybe az állami egészségügyi hálózaton keresztül történik a beutalás, jelentős támogatást nyújt az állam, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei református gyülekezetek is segítenek pénzbeli és természetbeni adományokkal. A nyíregyházi református gyülekezet is kiveszi a részét a karitatív tevékenységből. Szétesett családok magukra maradt idősek, alkoholizmusba menekülő felnőttek, drogtól szép álmokat kergető fiatalok. Hosszan lehetne még sorolni mindennapi életünk tragédiáinak áldozatait. A róluk való gondoskodás az egész társadalom feladata, s ebben szép példával járnak elöl az egyházak. Beszűkült piac Kényszermegoldás foglalkoztatásra A Zöldért fehérgyarmati üzemében eddig mindenkinek sikerült munkalehetőséget biztosítani. Április elejéig almát hámoztak a hűtőháziak. Ugyanis a mátészalkaiaknak még 300 vagon pudingalma ad munkát. S mivel a hámozást kézi munkaerő végzi, így Szaimossályi- ba, Nagyecsedre és Fehér- gyarmatra „telepítettek”. A Kisvárdán rendezik a Kőszegi csatorna torkolatát. A vár alatti vízgyűjtő terület környékén megszűnnek majd a csapadékvízgondok. (Harasztosi Pál felvétele) szalkaiaik 9 forintért adták az almát, s a hámozva visz- szaszállítottért 18 forint 50 fillért fizették. Mivel a gyarmati hűtőben még 80 vagonnyii alma vár feldolgozásra, a 130 dolgozó egy része itt is foglalkoztatható. Jól jött a FEFAG adta lehetőség is. A városhoz közeli Birhó erdőrészíben faültetésen fogadták a zöldérte- seket az erdőgazdaságiak. Az, hogy a szovjetekkel még mindig nem rendeződött a kapcsolat, láncolatát indította el a bajoknak Fehérgyarmaton is. Nincs szerződés almára, így nem merik gyártani a Moszkva ládát. Ha szovjet piac nem lesz, a cseh vásárlók maradnak, mert ki tudja, a korábbi német vevők igénylik-e még az itteni termést. Gondot jelent az uborka is, ugyanis ennek többsége szintén a Szovjetunióba került. Igaz, uborkára volt tőkés piac, s valószínű, az idén is jelentkeznek a korábbi vevők, ez azonban mennyiségileg nem köti le a kapacitást. Így a Zöldért és a termelők közötti szerződéskötések is vontatottan haladnak. Bár. mint dr. Fekete Károly. a gyülekezet esperese elmondta, mintha mostanában a templom renoválása miatt a segítségnyújtás takaréklángon működnek, Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az Erdélyből áttelepülőket több mint 100 ezer forint értékű ruhával, élelmiszerrel, pénzbelijuttatással segítették. Évtizedek óta havonként kap segélyt a gyülekezettől 8—10 fő. valamint ritkán alkalmi pénzsegélyezésre is van lehetőség. Kérés esetén támogatják a Nyíregyones alkoholellenes klubot, valamint más humanitárius egyesületet is. Természetesen a gyülekezet tagjai felkeresik az otthon vagy a kórházban fekvő betegeket is. Házaspárok az otthonban Az evangélikus egyház nevéhez két intézmény is fűződik. Az ÉLIM egészségügyi gyermekotthon 71 éve működik, feladata a testi fogyatékos gyermekekről való gondoskodás. Diakonisszák látták el a szolgálatot 1948-ig. majd ezt követően úgy maradhatott meg az otthon, hogy elvállalta az állam által beküldött szellemi fogyatékos gyermekeket. Ez az önálló gazdálkodóegység 40 fiatalról gondoskodik, akiket egy- egy gyülekezeti tag is felvállalt pótszülőként. A másik intézmény az evangélikus szeretetotthon. Az idén 50 éves otthon eredetileg árvaház volt. ám miután az állam átvette a gyermekek gondozását, az idősek felé fordult az egyház. A rendszerváltásig az öregek otthona nem részesült Állami támogatásban, a bent lakók nyugdíjából, a gyülekezet -aktív támogatásából, valamint külföldi segítségből tartották' fenn. Az evangélikus egyház 1989-ben, a Korányi utcán új, 100 személyes szeretetotthon építését kezdte meg. ’ Ha nem szólnak közbe anyagi nehézségek, az első, 60 személyes szárnyat még ebben az évben átadják. A meglévőnél ez már sokkal korszerűbb lesz, nemcsak nők, hanem férfiak és házaspárok otthonának is alkalmas lesz. Az evangélikus egyház profiljába nem tartozik a rászorulók felmérése, de ha valakiről megtudják, hogy segítségre szorul, a látogatáson keresztül a takarításig mindenben segítik, illetve kérik a megfelelő társadalmi szerv segítségét. Hangszalag vakoknak A szerzetesrendek felosz-» tatásával az elmúlt negyven évben a római katolikus egy-» ház intézmények nélkül maradt. Alig végezhetett valamilyen karitatív tevékenységet, hiszen a hivatalos állásfoglalás szerint a szociális térítéseket az állam képes rbegojdani. Mivel dr. Váráéi, József római katolikus fÖesppf^ szerint az egyház emberbarát i tevékenység héíkul nem egyház. így nemrégen, jenjét megkezdték szar- Vézrii a segítségnyújtási. A terrtplomi felhívásra eddig 15 'munkatárs jelentkezett, akik főleg személyes szolgálatokat végeznek: betegeket, öregéket, szociális otthonban élőket látogatnak. Két hónapja működik a „nyitott ajtó” elneyezósű iroda is, amely szombatonként fogadja azokat, akik anyagi vagy lelki szolgáltatást ' igényelnek. A Vasgyár és a Széchenyi utca sarkán lévő Szent An- tal-plébánia július elsejétől kezdd meg a karitatív tevékenységet. Az önként jelentkező asszonyok- akik "közben rendszeresen járnak a segítők népfőiskolájának előadásaira —. felkutatják majd a térségben azokat, akik egyedül élnek, s valamilyen segítségre szorulnak.-— Hamarosan elkészül p papi otthon épülete, június 16-án lesz a szetelés. Ez lehetővé teszi egy kifőzde működtetését is. így az igazán rászorulók ingyen ebédet kapnának. Kis István plébános szerint fontos lenne felkarolni az alkoholistákat is, ezért olyan klub kialakítását tervezik, amelyben egymást segítve, lépésről-lépésre próbálnának meg talpra állni a szenvedélybetegek. Szeretnék a környéken élő (Materen - ■ kÓT-ySzabolcs utca. Érkerti lakiótelep; almatároló. Kert- város,,.-Tiszavasvári út által rhaíár olt:. terület) vakok számára, >ts nyitottabbá tenni a világot. Várnak is önkénteseket, akik magnóra olvasnának . fel. cikkeket, regényeket a világtalan emberek számára, Van bőven tehát tennivaló. Mindenkit. aki részt vesz ebben a segítő szándékú szolgálatban, az a cél, vezérel: az emberek érezzék, hogy nincsenek egyedül. M. Magyar László Kedvezmény: alma F ájnak, mert zsebbe vágnak a megvont kedvezmények, legyenek akár kicsik, akár nagyobbak, érintsen a megvonás sokakat vagy keveseket. Szóval: nem könnyű tudomásul venni, hogy nincsenek többé. Március elsejétől — tovább gyarapítva a sort — megszűnt egy szépnevű, a kultu- rálódáshoz, a műveltség gazdagításához, a tudáshoz hozzásegítő, vélhetően a jó szándék által létrehozott kedvezményforma: az „Alma Mater”. Ha valaki nem tudná, egy kis — almaemblémás — igazolvány birtokában (ehhez ingyen lehetett hozzájutni), a pedagógusok és a felsőoktatási intézmények hallgatói tíz százalékkal olcsóbban vásárolhattak bármilyen könyvet a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban. Nem volt éz nagy dolog, de — mint ahogy mondani szokás: jólesett. Mert nem a, nagykeresetűeket szolgálta, hanem a könyvekre leginkább „éhezőket”. Hát, most már ez sincs! A meglehetősen összekuszálódott könyvforgalmazási, -árusítási „frontokat” sem hagyták érintetlenül enyhülni nem nagyon akaró gazdálkodási gondjaink, s mivel az „Alma Mater' a Művelt Nép vállalati nyereségének terhére működhetett, mi sem természetesebb, mint hogy leállították. Most aztán állhat a kevésbé tájékozott tanár vagy főiskolás is, kezében a kis „almajelvényessel”, s vásárolhat, ameny- nylt csak akar, a száz forinton alul szinte már nem is létező, méregdrága könyvekből — teljes áron. S legfeljebb büszke dacot érezhet magában, hogy ő ezt „dotáció” nélkül is megteszi!, Ja, büszkeség, elszántság 1..! Savanyú a szőlő.,akarom mondani.: az „Alma”. (kállai)
