Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-25 / 96. szám

1991. április 25. Kelet-Magyarország 3 Versengés a fogyasztók kegyeiért Fordul a haszonkulcs A termelőeszközökkel kereskedő Agrokereket is lépésváltásra kényszeríti a jó egy éve elkezdődött és sajnos még most sem a befejezéshez közeledő megannyi változás. A tröszti rendszer megszűnté­vel önálló vállalattá lett megyei Agrokerek nagyobb szabadságot kaptak, egyszersmind a teljes önálló­sággal járó számos gondot is a nyakukba kellett venni. Palántavásár A létrejött versenyhely­zetben melyik cég hogyan sáfárkodik a kapott lehető­ségekkel, az a rátermettsé­gén, az adott helyzetbe bele nem nyugvásán, törődésén, és ötletgazdagságán is mú­lik. Arról, hogy milyen he­lyet foglal el ma a mezőgaz­dasági termelőeszközök pia­cán a nyíregyházi Agroker Vállalat, Kovács Károly igazgatótól érdeklődtünk. Olcsóbbak vagyunk — Tisztában vagyunk az­zal, hogy csak olcsó árakkal lehet ma vevőt megtartani, illetve újabb vevőket sze­rezni. A fogyasztó onnan vá­sárol, ahol kedvezőbb az ár. Mi olyan árképzést alkalma­zunk, hogy olcsóbbak va­gyunk a többi nagyforgal­mazóhoz képest — büszkél­kedik az Agroker vezetője. — Például a 2,5 milliárdos éves forgalmunk egyharma- dát jelentő növényvédő sze­reknél már 1%-al alacso­nyabb ár is jelentős megta­karítással jár a nem rit­kán 4—5 millió forintos vá­sárlások esetében. O A mezőgazdasági gépek áraival mi a helyzet? Ugyanis éppen ez az egyik legérzékenyebb pontja az in­duló vállalkozásoknak. — A kisebb pénzű vevőkö­rünk is késztetett bennün­ket új beszerzési csatornák felkutatására, melyek egy sor farmergazdaságba való gép esetében lehetővé tették, hogy mindenkinél olcsóbban áruiljuk ezeket. A mostaná­ban véget ért Agromasex- pon például közel húsz ki­sebb traktort értékesítettünk, nyilván azért, mert jóval olcsóbban árultuk, mint a szomszéd standon kiállító pest megyei társvállalatunk. Nem is voltunk túlságosan népszerűek a többi forgalma­zó cég szemében! Vagy a Romániából közvetlenül most beszerzett szemenkénti ve­tőgépeket is olyan összegért áruljuk, hogy az Agrotek ál­tal importált és ideküldött ugyanilyen eszközök csak a raktárkészletünket növelik ezután. O Sokan üzletet látnak használt nyugati traktorok és munkagépek magyarországi értékesítésében. A főként a Dunántúlon egyre szaporodó ilyen kereskedések példáján felbuzdulva nem tervezik, valami hasonló megnyitását Nyíregyházán is? Falusi mini-Ágroker — Jelenleg 480 ezer forint, plusz ÁFA egy 50 lóerős MTZ traktor. Ezzel nem le­het versenyképes sem egy új, 16 lóerős japán gép 1 millióért, sem pedig egy 15 éves nagyobb nyugati trak­tor 6—800 ezer forintért. Ezen a vidéken tehát a hasz­nált nyugati gépek eladásá­ban nem lehet számítani si­kerre. Persze, hogy ne mond­ják ránk: konzervatívak va­gyunk, hamarosan mi is adunk helyet ilyen gépeknek a telepünkön. Anélkül azon­ban, hogy egyetlen fillért is fektetnénk belé. Nekünk, itt még sokáig megfelelnek majd a lényegesen olcsóbb (volt) szocialista gépek. O Nemrég hallottam az egyik megyei Agroker kez­deményezéséről, akik egy-egy nagyobb gazdaportára mini Agroker-telepeket helyeznek ki. Vállalkozási lehetőséget nyújtva a porta tulajdonosá­nak és a városba utazástól megkímélve ezzel a falusi vásárlókat. önök milyen módon próbálnak közelebb kerülni a vásárlóikhoz? — Nem szeretnék nagy ké­pűnek tűnni, de nálunk már évek óta elkezdődött ez a folyamat — mondja az igaz­gató. — Már egy jó ideje mondom, hogy az üzemi nö- vényvédős szakemberek, akik a községekben a legtöbb szaktanácsot adják az egyé­ni termelőknek, szakcsopor­toknak, kell hogy vállalják el a kemikáliák helyi forgal­mazását is. Ez is egyfajta vállalkozási forma lehetne, melyben mi partnerek va­gyunk. Az ilyen, helyi érté­kesítéssel mindenki jól jár. A termelő, a vállalkozó és mi magunk is. Eddig nyolc ilyen üzemel a megyében és ha­marosan nyílik a következő Nyírtasson, az állami gazda­ságban. A növény védőszer­értékesítéshez persze nem szükséges szakmérnöknek lenni. Mindenki vállalkoz­hat ilyenre, aki a megyeszer- te induló növényvédelmi tanfolyamok valamelyikét el­végzi. Ezzel azonban még koránt sincs vége a fogyasztók ke­gyeiért folytatott harcunk­nak. Szaktanácsadó hálózatot hoztunk létre, egyelőre az almatermesztés frontján a termelési rendszerek vissza­fejlődésével járó űr betölté­sére. Hiszen ki adjon ilyen támogatást a termelőnek, ha nem a forgalmazó? A nyugaton látotthoz hasonló hálózatot szeretnénk kiépíte­ni, élő kapcsolattal a terme­lők és a vállalatunk között. Információt vinni és termé­szetesen hozni is a fogyasz­tóktól. Amennyiben ismer­nénk a termelői raktárkész­leteket, segíthetnénk annak mobilizálásában. Kevesebb áruban feküdne fölöslegesen a forint és több pénzt tud­na az üzem is újabb vásár­lásra fordítani. Szolid nyereség A mi mostani stratégiánk az, hogy megpróbálunk kü­lönféle üzleti módszerekkel egy szolid haszon fejében segíteni a termelésnek. Tesz- szük mindezt abból a felis­merésből, hogy ha a partne­reink fizetőképessége javul, annak előbb-utóbb mi is hasznát fogjuk látni. Várjuk tehát a jó ötlettel előálló üzemet, a farmernek vagy kereskedőnek készülő vál­lalkozókat. Tisztában va­gyunk azzal, mi is csak ak­kor tudunk jobban gazdál­kodni, ha ismerjük a vevő­ink gondját és tudjuk mit akarnak hónapok múlva vá­sárolni. Galambos Béla Most, hogy leírom — az almafákat tavaly ültettek és idén ezekről a fákról már almát szednek — tu­dom sokan hitetlenkedve csóválják a fejüket. Uc mert nincs túlzás az állí­tásban, nincs oka a kétel­kedésnek sem. Nagykálló határában tavaly másfél hektáron valóban olyan gyümölcsöst létesítettek, amely mindenben eltér a megszokottól, még akkor is, ha a fajták, az Idarcd, az Elstar és mások közis­mertek. A felvételen is látható sű­rű állományú almáskert mo­dellje Németországban a Bo- deni-tó északi partján sok ezer hektáron megtalálható. A németek kitaláltak vala* mi újat és ez a szuperorsó. Szenzációs újdonság, hogy a szuperfákból tízezernél is többet ültetnek egy hektár­ra. A nagykállóiak —, mint azt Donka György, a Nyír­ség Termelőszövetkezet el­nöke közölte — a Németor­szágból hozatott csemetéket 3 méter sor- és 30 centimé­ter tő távolságra ültették, igy a másfél hektáron idén 15 ezer almafa fordul majd termőre. Csepegtető öntözéssel és a németeknél tapasztalt és al­kalmazott termesztés-tech­nológiával hektáronként 60—100 tonna termésre szá­mítanak. (Ez többszöröse an­A fő szezonja fagyos­szentek után lesz, de a fólia alá való palántáknak már most nagy a kelet­je, tövenként 2—20 fo­rintos áron. Képünk a reggeli piacon készült Nyíregyházán. (Balázs Attila felvétele) nak, amennyit a hagyomá­nyosan ültetett kertek te­remnek.) Donka György azt is elmondta, hogy a termesz­tés költségei jóval kisebbek a hagyományostól, hiszen minden művelet gyalogszer­rel végezhető A metszés, az almaszedés nem kíván se­gédeszközt, ebben gyors és hatékony munka végezhető. A növényvédelmet bioter­melési módra alapozzák. Biotermelési Részvénytársa­ság alakult és ez már üzlet- politika is, az új fajtákkal a biotermesztéssel, az extra minőséggel nyugati piacokon kívánnak majd érvényesül­ni. A másfél hektáros szuper­orsós kert kísérleti jellegű. Miután kitapasztalják, hogy a Németországból származó csemeték miként reagálnak a szabolcsi klímára, megkez­dik egy nagyobb területű honosítást. A nyírségi tsz távlati terve egy 60 hektáros szuperorsós gyümölcsös tele­pítése. (A felvételt Elek Emil készítette.) » ogy mennyi a fizeté­sünk, azt mindig tud­ja a hitvesünk. Azzal fillérre el kell számolni. Ha néha-néha kapunk egy kis prémiumot, azt nem mond­juk meg otthon, abból lesz a dugi pénz. Ezt szép ap­ránként megisszuk a cim­borákkal, vagy ebből ve­szünk alkalmi ajándékot kedvesünknek. De mi lesz most, ha 90 milliót nye­rünk a lottón? Az világos, hogy nem köthetjük senki­nek az orrára. Ha megtud­ják; megölnek, elrabolják, elrabolják a gyermekünket, hogy váltságdíjat fizessünk érte, saját gyermekeink ki­irtásával megzsarolnak né­hány millióért, szélhámosok árasztanak el ajánlataik­kal, mindenki a barátunk, rokonunk akar lenni — mindenki megutál. Bizonyára másnak is van már Magyarországon ki- lencvenmilliója, de az ap­ránként lopta, örökölte, nyerte, gyűjtötte össze. Ab­ból legfeljebb egy tízmilli­ós villa, és egy BMW lát­szik. Kis ország vagyunk. Itt nem lehet titkot tartani.. Ha veszünk egy jobb ko­csit, a szomszéd meg van győződve arról, hogy mi vagyunk a körözött benzin- kútrabló és feljelent. Ha a 1990-ben a munkaképes korú népesség gazdasági ak­tivitásában és foglalkozta­tottsági struktúrájában szá­mottevő változás követke­zett be — állapítja meg a KSH egyik friss elemzése. — Bár a gazdaság szerkeze­ti átalakítása a kívánatos­nál lassabban halad, e fo­lyamat szükségszerű vele­járójaként az év közepétől a magyar gazdaságban meg­jelent a globális munkanél­küliség is. 1990 májusa volt az első olyan hónap, ami­kor a regisztrált munkanél­küliek száma első alkalom­mal múlta felül a betöltet­len álláshelyékét. Az Orszá­gos Munkaügyi Központ adatai szerint a nyilvántar­tott munkanélküliek száma december hónapban már elérte a 80 ezer főt, ami az 1990 januárinak háromszo­rosa, miköziben az üres ál­láshelyek száma az év eleji 37,7 ezerről 16,8 ezerre csök­kent. A munkanélküliek közül 58,5 ezren kaptak se­gélyt az év végén, míg 3 ezer, tartósan munkanélküli személy járadékban része­sült. , A foglalkoztatottság biztonságának megrendülé­se a dolgozók mind széle­sebb rétegeit érinti, amit jelez, hogy nő az átmene­tileg állásnélküli szakmun­kások és diplomások ará­nya is. 1990-ben az előző évinél többen mentek nyugdíjba, s ezen belül a munkaerőpiac-feltételek romlásával összefüggésben relatíve magas volt a kor- engedménnyel nyugdíja­zottak hányada. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent ki­adványa szerint a munfca­lottózóban kétmilliót fel­veszünk, tíz perc múlva az egész utca, másnapra az egész város tudja. Amíg a kihúzott lottószá­mokat nem ismerjük, ál­modozunk a nagy nyere­ményről. Ház, kocsi, utazás, nem dolgozok többé, szét­vállalók mintegy kétharma­dát foglalkoztató tradicio­nális nagyvállalati, szövet­kezeti kör „karcsúsodási” folyamata 1990-ben újabb lendületet vett. Az anyagi ágakba tartozó, 50 fő fe­letti gazdálkodó szervezetek létszáma 13 százalékkal csökkent, miközben az 50— 300 fő közöttieké 9 száza­lékkal nőtt. Jelentősen emel­kedett a legkisebb — 50 fő alatti — jogi személyiségű szervezetek száma és így foglalkoztatottsági súlya is. Ez utóbbi gazdálkodói kör mintegy 100 ezer fővel növelte létszámát az előző évhez viszonyítva, s terebé­lyesedett a magánvállalkozói szféra is. Az anyagi ágak 50 fő feletti gazdálkodó egységeinél foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 13 200 Ft volt. Bár a bruttó ke­reset nagyságát tekintve 14 650 Ft-tal az építőipar áll első helyen, az anyagi ágak átlagánál kisebb kere­setnövekedési üteme miatt kereseti előnye — az iparé­hoz hasonlóan — csökkenő. 1990-ben kiemelkedően nagy arányban, közel 40 százalék­kal nőtt viszont a kereske­delemben, valamint a posta- és távközléságazatiban dol­gozók bruttó átlagkeresete, ami szintén a kiegyenlítődés irányába hatott. 1990 szeptemberi felvétel eredménye á bérből, fizetés­ből', , éfők 45 százalékának bruttó- keresete 8 és 12 ezer •forint .között, mozgott, 14 és 20 ezer, forint között mint­egy 20 százalék, 20 ezer forint felett 13 százalék ke­resete a 6000 Ft-ot sem ér­te el. Meg fog csömörödni szán­dékosan. Ö polgárt akar pukkasztani majd. Kakas- tarélya lesz és zöld haja. Csak az a baj, hogy a gyerek azzal fenyegetőzik, hogy ha ő milliomos cseme­te lesz, el fog idegenedni. ö Ezt persze nem szeretném. Hop Míié el 80 ill? osztom a gyerekek között. Befektetem valamibe. Igen, ezek jó ötletek, de hogy lehet ezt nem nagy­dobra verni. Vagy éppen a nagy nyilvánosság előtt va­ló költekezés volna a jó módszer? Lehetne alapít­ványt tenni az Erzsébet díj mintájára: lehetne Móricka díj is. Vagy expedíciót in­díthatnánk a Petőfit le­döfő lovas kozák sírjának felkutatására. Megtalálhat­nánk Attila király sírját. Meg lehetne belőle építeni a Nemzeti Színház bejára­tát. Csak átmennénk a bolt­ívek alatt, és mi lennénk a főszereplők: színház az egész világ. Nagyszerű dolgokat lehet­ne csinálni ilyen hatalmas nyereménnyel... bele akar unni a jólétbe. Még csak itt tartottam a gondolatmenetemben, ami­kor kiszállt a házunk előtt egy Rolls Royce-ból egy úr és bekopogott. — Hallottam, hogy önnek gondjai vannak kilencven- millió elköltésével. Szeret­ne inkognitóban maradni. En szászmillióért megve­szem a nyertes lottószelvé­nyét ... Tudja, a lottónyere­mény már adózott jöve­delemnek számít. A pénzre meg ne legyen gondja — hagyja nálam. Ha kell egy kis dugi pénz, csak szólnia kell Ebben megegyeztünk. Ez­után felszabadultan kitöl­töttem egyetlen lottószelvé­nyemet. Ha öttalálatos lesz, az sem jelent már gondot. Kulcsár Attila Szuperorsó a nagykáilói határban KARCSÚSODNAK A MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom