Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-23 / 94. szám
1991. április 23. Kelet-Magyarország 3 m Csekében kibéreltek 15 hold földet Nem szokta a cigány a kapát! Hányszor hallottuk és halljuk a megfellebbezhetetlennek tartott mondást, s egy idő után mi magunk is hiszünk az igazságában. A szat- márcsekei cigányok azonban csattanós cáfolatra készülődnek: kibéreltek a helyi termelőszövetkezettől tizenöt hold földet, melyen krumplit, paszulyt, hagymát, miegyebet termelnek majd. A szokatlan hírre felfigyeltek a környék többi falujában is, képviselőik mindennapos vendégek a csekei polgármesteri hivatalban és a cigánysoron. Kérdéseik mindig ugyanazok: Hogy csináltátok ... ? Aincs munkahely — Nálunk is megalakult a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének a helyi csoportja, az egyik összejövetelükön hallottunk arról, hogy az Autonómia Alapítvány segítene bennünket, ha valami értelmes céllal rukkolunk ki — mondja a csekei polgármester, Sarkad! Pál. — Ekkor vetődött fel a gondolat: mi lenne, ha néhány család megpróbálna saját lábra állni, ha megpróbálkozna a földműveléssel? A faluban ma mintegy ezerhatszázan élnek, minden negyedik ember a cigánysághoz tartozik. Ezen a vidéken a magyarok sem dúskálnak a földi javakban, de a cigányság szegénysége hozzájuk képest is szembetűnő. Még elhinni is nehéz, a majd négyszáz cigány közül mindössze öten rendelkeznek állandó munkahelyivel. Elképzelhető, mekkora terheket ró ez a helyi ön- kormányzatra. A csekei cigányság szellemi vezetője egy rendkívül értelmes kőműves, Horváth József, ö és a polgármester szervezte meg ezt az egész földművelési akciót, melyhez igen nagy reményeket fűznek. — A felhívásunkra kezdetben csak tizenöten jelentkeztek, s az eredeti terveink szerint egy-egy holdon mindenki cukorrépát termesztett volna — ecseteli az indulást Horváth József. — Ám mind többen lettünk, ráadásul a szerencsi cukorgyártól azt a választ kaptuk, hogy már elkéstünk a szerződési ajánlatunkkal, nem kell a répánk, fgy aztán úgy döntöttünk, hogy kapjon mindenki nyolc-nyolcszáz ölet, s termesszünk burgonyát. A szövetkezet jó szándékát bizonyítja, hogy a csekei határ talán legjobb földjén jelölte ki a szóban forgó területet, ráadásul a cigányporták kertjeinek közvetlen szomszédságában. Miközben a földek szemrevételezésére megyünk, Horváth József azt ecseteli, mit is nyújt nekik az Autonómia Alapítvány. A művelési költségek finanszírozására háromszáz- ezer forintot adnak, az öszszeg első része már meg is érkezett a faluba. Űtközben akadunk össze két másik új „honfoglalóval”, az ötgyermekes Bozsá- nyi Györggyel és a kilenc- gyermekes Bozsányi Adolffal. Jó ideje munkanélküliek már mindketten, s bár kilenc gyermek után már 26 ezer forint családi pótlék jár, panaszkodnak. Hogy nehéz az élet, hogy a rettenetes drágaság előbb-utóbb földhöz vág mindenkit. Legyen az cigány, legyen , az magyar. Döntsön a nyíl. Ma ugyan csak négyen ácsorgunk a tábla közepén, de lettünk volna itt három nappal korábban! Akkor volt a nyílhúzás. Akkor találtak gazdára a nyolcszáz- nyolcszáz öles darabok. Volt ugyan egy kis galiba, hiszen sokan azt szerették volna, hogy a bérelt föld pontosan a kertjük végébe essen, de Horváth József hajthatatlan maradt. Döntsön a nyíl... Aztán majd, hogy ki miképp csereberél, az már nem az ő dolga. Horváth József, aki kiváló parasztgazdaságot vezet már évek óta a kőműveskedés mellett bizakodva magyaráz: — Azért döntöttünk a burgonya mellett, mert annak biztos jövőjét látjuk. Egy mázsa belőle most is 1200—1400 forint... s jövőre talán még több lesz. Pénzügyek közösen Az alapítvány a pénzt természetesen nem „ingyen” adta, hanem kamatmentes kölcsönként. Egy esztendő múltán kell visszafizetniük a csekeieknek. S miután az érintettek nagy többsége nemigen tanulta meg a gazdálkodás fortélyait, ügy döntöttek, hogy abból a termelők egy fillért nem kapnak kézhez. Egy kuratórium közösen intézi a pénzügyeket, s szervezi a munkát a vetőgumó beszerzésétől egészen az értékesítésig. Nem bizalmatlanság ez, csupán óvatosság. Mert nem akármi forog kockán. — Ha most mi be tudjuk bizonyítani, hogy igenis alkalmasak vagyunk akár a földművelésre is, eloszlathatjuk az előítéletek egy részét — mondja Horváth József. — S nemcsak a magyarok enyhülnek majd meg, de talán az itteni cigányság is belátja, ízesebb az a paprikáskrumpli, amelynek bokrát ő maga kapálta. Képünkön: Három „honfoglaló”, jobb oldalt Horváth József. Balogh Géza Alapítvány mfienlékvidelenre Őrizni értékeinket Kastélyok, kúriák, irodalmi, történelmi nevezetességek, körülbelül hatvan középkori eredetű templom, összesen mintegy 330 műemléke, műemléki jellegű épülete, tehát védettséget élvező épülete van Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyének. Ennyi megőrizni való érték egy stabil gazdaságú megyének is feladná a leckét, a mai szegénység pedig egyenesen azt jelenti: ha nem születik valamilyen összefogás, unokáink ezek jelentős részét már nem fogják látni. Megőrzésüket, megvédésüket kívánja szolgálni az az alapítvány, amelynek létrehozásán most fáradozik a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei önkormányzati Hivatal, illetve a megyei főépítész. Természetesen elsőrendű feladatának, céljának tekintené az alapítvány a műemléki felújításokat, helyreállításokat, Vagy ilyen épületek kedvező hasznosítását célzó műemlékvédelmi tevékenységeket, tervezéseket, ezen túl azonban különböző mecénási feladatok ellátására is vállalkozna. Például támogatni szeretné a településképi és műemlékvédelmi faluvizsgálati, revitalizációs programok készítését, a Nemzeti örökség védelmével összefüggő önkormányzati pályázatokat és tevékenységet, az Európai Falufelújítási Díj odaítélésével összefüggő önkormányzati tevékenységet, a népi építészeti értékmegőrzést célzó önkormányzati tulajdonszerzést és hasznosítást, és még sok egyebet. Pályázatokat, tanulmányokat, tudományos munkákat, kiadványokat, alkotótáborok tevékenységét, olyan területrendezési tervezéseket, amelyek a műemlékvédelemmel függenek össze, gyakorlatilag tehát minden olyan ötletet, tevékenységet, ami segíthet az értékek megőrzésében. Kiktől is számíthatnak ma adományra, segítségre az alapítvány létrehozói? Nem az önkormányzatok nem létező pénzére, sokkal inkább segítségükre számítanak, s támogatást kérnek azoktól a vállalatoktól, intézményektől és magánszemélyektől, akik megtehetik, hogy adjanak, s szívügyüknek tekintik a múltból ránk maradt értékek megóvását. Ilyen segítségkérő leveleket kézbesítettek és kézbesítenek ezekben a napokban a települések polgár- mestereinek, az intézmények, a vállalatok vezetőinek, remélvén, hogy anyagi segítségükkel hozzájárulnak a településképi és műemlékvédelmi feladatok megoldásához. Balogh József lep ózonlyuk A SZAMOK nyelvén Pénz zöldségből A több mint harminc fajt magába foglaló hazai zöldségfélék termésmennyisége 1,9—2,0 millió tonna évenként. Szaíbolcs-Szatmár-Be- reg megyében az általánostól dinamikusabban fejlődött az ágazat. • Országosan a zöldségtermő terület az évtized végén 100/0-kal, a megyében hattizeddel több, mint 1981— 1985 években volt. A zöldségtermelés mindinkább átkerült a kistermelői szektorba, melynek aránya országosan elérte az 55%-ot, a megyében pedig több mint négyötöde. A zöldségfélék értékesítéséből származik a szántóföldi termelés árbevételének minden nyolcadik, kilencedik forintja a megyében. Az értékesített mennyiség közel harmadát a paradijralló Prüntyőke, te H vagy az? — Itt Kubacsek Béla. A lányom, Piriké nincs itthon. Kivel beszélek? — Csuti vagyok. Bizonyára sokat beszélt már rólam otthon a lánya. A név hallatára idegesen összerándul az apa gyomra. Szóval te vagy az n telefonbetyár, akivel a lányom a havi 2000 forintos telefon- számlát összefecsegi. Amikor a készülék melletti széken este párnákat talál, használt poharat és ételmaradékot, mérget merne venni arra, hogy hosszú órákat turbékoltak egymás fülébe a telefonon át. Pedig már sokszor megmondta a lányának, hogy csak a randevú idejét beszéljék meg. A többit majd élőszóban, és személyesen. Ebben a méregdrága világban az okos ember a mentőknek is a szomszédból telefonál. Na most megkapod, te is a kétezer forintos számlát — gondolta Kubacsek Béla, és nem tette le a kagylót: — Igen, hallottam már magáról. A lányom minden pillanatban hazajöhet.. Mór régóta szeretnék néhány szót vátlani önnel fiam, mondja mivel foglalkozik? A fiú gyanútlanul mesélni kezdi terveit a- krokodilté- nyésztésről, amelyből táskákat fog csinálni és piacra dobja... — És mi a kedvenc hobbija, van-e már krokodilja, melyik csapatnak szurkol — én az FTC-nek — záporoznak az apa kérdéséi. A fiú hosszasan beszél beatzenekarának sztárjai- rólt terráriumának ékszerteknőséről, és kifejti, hogy utálja a labdarúgást. — Igazán, na ne mondja — gügyögi az apa, ahogy a lányától tanulta. — Mintha már itt beszélgetne az ajtó előtt, úgyhogy most már várja meg amíg bejön... — És mi a véleménye a ma oly divatos korszerű táplálkozásról? A Piriké, — bizonyára tudja — fogyni szeretne. A fiú kifejti, hogy ő inkább fogni szeretne, de őneki mindegy. Fekvenyo- mással erősít. Nemsokára olyan hadi lesz, hogy többek között a Prüntyőke is el fog ámulni. Az apa aztán még percekig beszélteti a fiút az időjárásról, amelyik jó ha napos, de legalább olyan jó, ha bármilyen, ha fűtött szobából telefonálgathat az ember. Félóra múlva valóban fordul a kulcs a zárban. Megjön a lány a fodrásztól... — Hát sajnálom fiatalember — siet befejezni a telefonálást az apa — úgy látszik mégsem a lányom volt. A szomszédasszony fecseg a feleségemmel. Tudja a lányom ráütött. / gazán jól elbeszélgettünk. Hívjon fel máskor is. Amióta felemelték a telefonbeszélgetések díját, csak akkor szoktam telefonálni, ha felhívnak. Tudja, ilyenkor a hívó fél fizet... — Nem zavar az engem papa... — én a munkahelyemről telefonálok. Kulcsár Attila csőm, ötödét az uborlka, tizedét a zöldpaprika, 8—10%-át a zöldborsó adja. Az értékesítésből kitűnik, hogy az állami vállalatok részesedése már csak jelképes, a szövetkezetek 56—59%-ot, a háztáji és egyéb gazdaságok 40— 42%-ot képviselnek. A megye zöldségtermelésének továbbfejlődését segítheti, hogy az utóbbi öt évben 800 millió Ft értékű feldolgozóüzem beruházása megvalósult és 600 millió Ft értékű folyamatban van. A zöldségtermelésnek a megyében régi hagyománya van. Az évszázad első felében fejeskáposztából a vecsési és a demecseri tájfajtát ismerte az ország, de sajnos az utóbbira már nem is emlékszünk. Üj hagyományt teremthet, ha az eddigi próbálkozásokból kialakul a kisgazdaságok házi jellegű és ízesítésű zöldségfeldolgozása. (dajka, KSH) Mint ismeretes, ózonréteg védi Földünk felületét a túlzott mértékű ibolyántúli sugárzástól, amely bőrrákot okozhat, károsítja a növényeiket, a tenger planktonvilágát. Ez utóbbi károsodása katasztrofális klímaváltozást okozhat bolygónkon. Az ózonréteg elvékonyodását az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő gázok okozzák, elsősorban a halogénezett szénhidrogének. Gyártásukat haladéktalanul meg kellene szüntetni, ám erre gyakorlatilag semmi esély. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a vegyü- jetek sokáig maradnak a légkörben, így hosszú ideig még akkor sem javulna a helyzet, ha beszüntetnék gyártásukat. S az ózonréteg most már kétszer olyan gyorsan vékonyodik, mint amire a tudósok korábban számítottak. A károsodás már egész Európát is érinti! Az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA műholdjai által mért adatok szerint az ózonlyuk egyre terjed az északi féltekén is, s nemcsak a sarkvidékekre jellemző, hanem már eléri az Egyesült Államok déli területeit, illetve a Földközi-tenger vidékét. (A The Guardian nyomán) VISSZHANG: Szerződéssel takarítanak Egy képaláírásban jelent meg lapunk április 16-i számában munkatársaink észrevétele arról, mennyire szemetes város lett Nyíregyháza. Ezzel kapcsolatban kaptuk a tájékoztatást a polgár- mesteri hivatalból. A kép kísérő szövegében megjelent megfogalmazással ellentétben igenis zajlik a városban a tavaszi nagytakarítás — tudtuk meg az illetékestől — csak az a baj, hogy azt nem vesszük észre. Javában tart a tavaszi lomtalanítási akció, viszont egyes állampolgárok még attól sem riadnak visz- sza, hogy a játszóterekre rakják le a háztartási szemetet, sőt, a szemétgyűjtésre kihelyezett, pár forint értékű zsákokat kiborongatják és elviszik. A polgármesteri hivatalnak szerződése van a közterület-fenntartó vállalattal, amelynek értelmében a cég feladata a napi kétszeri utcaseprés, a gépi takarítás és a szemétszállítás. Emellett szerződést kötöttek vállalkozókkal is. nekik kell gondoskodniuk a zöldterület, a parkok tisztaságáról. Az állampolgárok a polgármesteri hivatal bejáratánál a hirdetmények között tájékozódhatnak arról, melyik parknak ki a gazdája. A Szabolcs Volán műszaki szolgálata jelentős erőfeszítéseket tesz az utasforgalom zavartalan lebonyolítására. Ennek érdekében rendszeres időközönként átvizsgálják, szemlézik az autóbuszokat. (Cs. K. felv.)
