Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. április 16. Aktívan és passzívan? Amerikai szponzorok támogatják a „rókásokat” Barátság az éterben, üzlet a földön Vidám fickó a negyvenegy éves amerikai építész vállal­kozó, akit a sportbarátság hozott a napokban Nyíregyházá­ra, a megye második legeredményesebb sportegyesiiletéhez, a Városi Rádióklubhoz. Kedvenc nótája is egy habkönnyű country dal, mely nem szól többről, mint hogy az életben négy legfontosabb célja legyen az embernek: mind gyor­sabb lovak, fiatalabb nők, érettebb whiski és több pénz. Tűz a babaházban... Hecc az óvoda ellen Félni kell előre ? „Imádom a tétlenséget. Mozgok eleget otthon főzés közben.” — Sorolhatnánk tovább a hasonló véleménye­ket. Vajon helyesen gondol­kodnak-e, akik ezeket az el­veket vallják? Sokan azt hi­szik, hogy a fáradtság csak alvással, semmittevéssel űz­hető el. Ez nem így van. A munka és a pihenés arányát megfelelően kell szabályozni. Hiszen valamennyi munka — ha megszakítás nélküli, túl­feszített ütemű — kifáraszt­hatja az embert. A pihenés az az állapot, amelynek során a szervezet a munka és más külső té­nyezők okozta fáradtságot megszünteti, a munkabírást helyreállítja. Mindenkinek egyformán szüksége van tétlen (passzív) és tevékeny (aktív) pihenésre. Tétlen foiv ma például az alvás, amely alapvető biológiai szükségle­tet elégít ki. De helytelen — és nem is lehet — a fizikai és a pszichikai terhelést csak tétlen pihenéssel ellensúlyoz­ni. A szellemi kikapcsolódá­son sem a tétlenséget értjük, hanem a szokásos« szellemi tevékenységtől eltérő, más irányú elfoglaltságot. Ugyan­ez vonatkozik a fizikai ki- kapcsolódásra is. A csak passzív pihenés során a szer­vezet nem regenerálódik. A megfelelő erőnlétet, a jó közérzetet az ésszerű munka- beosztás mellett a rendsze­res pihenés (alvás, szórako­zás, olvasás, sportolás), meg- felelő aránya biztosítja. A természetes elfáradás (nem a túlfáradás, kimerültség) kipihenését meggyorsítja az elfoglaltságtól eltérő, elsősor- ban más idegpályákat, izom­csoportokat foglalkoztató in­tenzív mozgás. A jól összeállított és he­lyesen végrehajtott testgya­korlatok közvetlen hatása a felfrissülés. Az egyoldali ter­helés ellensúlyozását az el- lenkező oldali izmok erősíté­sével, az abba az irányba va­ló többszöri erőteljes törzs- fórdításokkal, hajlításokkal lehet elérni. Bizonyos munkafolyama­tok kényszertesthelyzetet ige­nyelnek, egyhelyben állást, előrehajlást. Az ilyenkor ki- alakuló káros elváltozások elkerülését jól segítik a törzsgyakorlatok. Nagyon lé­nyeges a hátrahajlítás helyes elvégzése: ne derékból, ha­nem felső törzsből hajlítsuk, így a hátizmokat erősíthet­jük, és a mellizmokat nyújt­juk. Tehát ellensúlyozzuk a görbe hát kialakulását. A fel­ső és az alsó végtagokat azok mozgassák meg, akik példá­ul iskolapad vagy íróasztal vagy munkagépek mellett sokat ülnek. Nagyon fontos a folyama­tosság és a rendszeresség — mint mindenben. Burt Scottnak, a minneso- tai St. Paulban élő rádió­amatőrnek azonban a humo­ron kívül két „szent” dolog még legalább van az élet­ben. Az egyik a barátság, a másik pedig a munka, va­gyis az üzlet. Rádiós kézfogás A barátság, az amerikai és a tavalyi Rádióforgalmi Csa­pat VB-n ezüstérmet nyert hét fős nyíregyházi társulat tagjai között, 1990 januárjá­ban az éter hullámain kez­dődött. Az első kapcsolatot követően heti két-három al­kalommal beszélgettek a sza­bolcsi rádiósok a minnesotai külső-, és belsőépítészeti stú­dió tulajdonos elnökével, aki nyolc esztendeje lépett be az egyesült államokbeli rádió­amatőrök több száz ezres tá­borába. Az első személyes ta­lálkozásra októberben került sor, amikor a feleségével Eu­rópába kiránduló Burt, a frissen egyesült Németoi| szágból egy hirtelen ötlettől vezérelve leszaladt Nyíregy- hazar a. — Nagy élmény volt, hogy a magyar rádióamatőrök leg­jobbjaival személyesen is ta- lálkozhattam — mondja a nyílt szívű amerikai —, és nagy izgalommal töltött el, amikor egy közös rádiós ex­pedíció terveit kezdtük szö­vögetni. A terv valóra is vált. A közeli napokban tértek haza a nyíregyházi rádióamatőrök Búrt Scottal együtt Törökor­szágból, ahol magyar—ame­rikai „vegyes csapatként” megpróbálták megismételni a tavaly a szabolcsiak által ugyanitt elért szép sikert: há­rom versenyből hármat nyer­ni, méghozzá kettőt világ­csúccsal. Ingyen küldene Az amerikai vállalkozó nem akart bízni semmit a véletlenre. Első látogatásakor megismerve a világraszóló eredményekkel büszkélkedni tudó magyar sportbarátai technikai felszereltségét, úgy döntött, megpróbál néhány csúcstechnikát képviselő esz­közzel hozzájárulni a nyíregy­háziak továbbfejlődéséhez és az újabb sikerekhez. Otthon szponzorokat keresett és ta­lált is a képességüket már bizonyító magyarok számára. A minnesotai TELEX-Hygain cég azzal segített, amiben a legnagyobbak közt van. Az általa gyártott antennákból, antennaforgatókból adomá­nyozott. A CURTIS Inc mór sebillentyűket, Chudek, Dug- dale, Mclnerney urak kataló­gusokat, szakirodalmat küld­tek. A helyi Northwest Air­lines légitársaság pedig in­gyen szállította Magyaror­szágra az egész küldeményt. —• A magát csak vállalko­zási tevékenység gyakorlása révén eltartani .képes rádió­klubunknak hatalmas segítség volt ez az adomány — kap­csolódik a beszélgetésbe Dé­vényi József klubtitkár. — Olyan a jelenlegi helyze­tünk, hogy még nem tudjuk, honnan teremtjük elő az éves költségvetésünkből hi­ányzó hétszázezer forintot. A fennmaradáshoz hitelt kell fölvennünk óriási kamatra. Még alig merek hinni azok­ban az újabb tervekben, amelyekkel Scott barátunk állt elő legújabban, miután megismerte gazdálkodási gondjainkat. ü kéz beszéljen — Jó lehetőség van egy közös vállalkozásra — mond­ja a mosolygós amerikai —, és őrültek lennénk, ha meg nem próbálnánk a siker re­ményében ezt meglovagolni. Vegyes vállalkozás megalakí­tását tervezzük, amelyben azon kívül, hogy tőkével is beszállok, amerikai rádiós felszerelések, alkatrészek, rá­diók, számítógépek itteni for­galmazását fogjuk végezni. A kétségtelenül nagy távolság ellenére úgy kell működnie egy ilyen cégnek, mint egy négyhengeres motornak. Azt tapasztalatból tudom, hogy nem szabad túl sok minden­nel foglalkozni. Ha azt csi­náljuk, amiben mi vagyunk a profik, akkor mindig lesz elég munkánk. Két dolgot tartok ez ügyben fontosnak: reális célokat szabad csak kitűzni magunk elé és ha már ez megvan, akkor a kéz beszéljen, s ne a száj! Galambos Béla Úri muri a színházban Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház csütörtök este hét órakor újra vendégszerepel« Nyíregyhá­zán. Ezúttal a Móricz Zsigmond Színház társulata által is hemu­tatott Úri muri kerül színre. .Móricz drámája egy válság- helyzet pontos anatómiája. A régi világ alapjai meginognak, de az új még nem ért be. Ezért bukásra ítélt a főhősnek. Szakh- máry Zoltánnak a lázadása. Ter­vei nem abba a környezetbe va­lóak, melyben él. Újítási törek­vései előkészítetlenek, nélkülözik a valós alapot. Most is hasonló korban élünk. Még nem látni, merre vezet utunk. Vigyáznunk kell. hogy reális célokat tűz­zünk ki. melyekért lehet és ér­demes küzdenünk. De Szakh- máryt más kór is rágja. Ez az ősi magyar önpusztító beteg­ség. Ezt is ábrázolni kell, Mó­ricz kegyetlen hőseivel. Egyet­len pozitív hőse sincs — mondja az előadásról a darab rendezője, Kincses Elemér, aki Marosvásár­helyen már megrendezte ezt a darabot. Furcsa szélmalomharcot vív­nak Nyíregyházán az Árpád utcai óvoda dolgozói. Nap mint nap rettegve jönnek be reggel, mert nem tudják, mi vár rájuk. Ugyanis a környé­ken lakó tizenévesek egy csoportja különböző fondor­latokat talál ki, hogy megke­serítse életüket. Már korábban is megtör­tént. a nagyobb gyerekek, látva a szép és ötletes udva­ri játékokat, este és hét vé­gén beszökdöstek a keríté­sen, ha játszani szottyant kedvük. „Természetesen” nem rendeltetésszerűen használ­ták az eszközöket. Ezt még valahogy elviselték az óvoda alkalmazottai, de hogy nőnek a „bejárók”, nő az elkövetett csínyek száma is. nagysága is. A pohár a napokban csor­dult ki: egyik reggelre van­dál módon lepusztított vi­rágbokrok. zsírral bekent ablakok, gyurmával betömött kulcslyukak várták az érke­zőket. Megpróbáltak tüzet gyújtani a famászókában, el­szaggatták. elégették a má­szóköteleket. leverték a vil­lanyburákat és olajfestékkel összefirkálták a falakat. Egy-egy ilyen akcióval több ezer forintos kárt okoz­nak, s ma, amikor az oktatá­si intézmények' költségvetése igen szűkös, nagyon érzéke­nyen érintik őket a pluszki­adások. Méltán háborognak az óvónők, ez már több mint gyermekcsíny. A történethez hozzátarto­zik, az óvoda udvarát jól látni a környező épületekből, könnyen észlelhető, ha ide­genek jelennek meg. Mégis hallgat mindenki. Korábban volt ugyan rá példa, hogy rá­szóltak a rendetlenkedőkre. de azok megfenyegették őket és gyerekeiket is. így in­kább nem lát sen'ki semmit. Az óvoda karbantartója meg­próbált őrséget állni — s mikor elkapta a tetteseket — azok rá támadtak, rendőr járőrt kellett hívni. Szomorúak az óvodabeliek azért is, mert sokéves mun­kájuk gyümölcsét teszik tönkre. Ritka az ilyen szépen kialakított udvar és a sok öt­letes játék. Félnek, egy reg­gel nem veszik észre a ron­gálást és valamelyik kisgyer­meket baleset éri. Panaszuk­kal megkeresték a polgár- mesteri hivatalt. Javasolták, próbálják kinyomozni, ki a tettes és jelentsék fel. A rendőrséghez is fordultak, ígérték, gyakrabban fog a járőr a környéken szemlét tartani. Mindezek ellenére az óvó­nők úgy érzik tehetetlenek. Segítséget várnának elsősor­ban a környező Lakóktól. Nem hiszik, ha összefogná­nak ,ne lehetne megfékezni a 8—10, magáról megfeledke­zett suhancot. Azt sem értik, egyes szülök miért nem ve­szik észre, mit tesz csemeté­jük esténként. Most még .csak az óvodában törnck- zúznak. — hogy miért éppen ott. az érthetetlen — de nem­sokára következik a telefon­fülke, a park, a köztéri épü­letek. Nem lehet nyugodtan aludni, félni és rettegni kell a környéken majd. Vajon mi motiválja az el­követőket. sokan közülük itt voltak óvodások, talán jó heccnek tartják tettüket? Bí­zom benne, cselekedetük nem tudatosan végiggondolt, mert ha így van, akkor tényleg félni kell előre. Bankó Mihály Személyügyi képzés . A személyi munkák több fontos pontban megváltoz­tak, ezért az ezen a területen dolgozóknak az új jogsza­bály hatálybalépésétől kezd­ve három éven belül kö­zép- és felsőfokú különböze­ti szakképesítést kell ten­niük. A Munkaügyi Minisz­tériumtól a „JEL-S” nyír­egyházi oktatói munkakö­zösség engedélyt kapott a személyügyi, munikaügyi tananyag oktatására. A hallgatóknak bizottság előtt kell majd vizsgát tenniük, amiről bizonyítványt kap nak. A szakképesítés szá/. órából áll, melyet tizenkél szobaion keresztül kívánnak indítani. Jelentkezni ápri­lis 20-ig Nyíregyházán, a Csengő u. 29. szám alatt lehet. Jelenet az előadásból. Román Judit és Csendes László. A bő áruválaszték, a vásárlók jobb ellátása érdekében élelmiszer-, húsbolt nyílt Vá sárosnaményban. a Szerencsi Állami Gazdaság üzemeltetésében. (E. E. felvétele) Az MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezete Nyíregyháza, Országzászló tér 10, a. III. em. az alábbi természetgyógyász tanfolyamokat indítja (megfelelő számú jelentkezés esetén): — ENERGETIKAI MASSZÁZS 1991. ápr. 27-én 9-től 17 óráig. Részvételi díj: 1500,— Ft/fő. 1000,— Ft fő 2 fő családtag esetén 14 éven aluli gyermek részvétele ingyenes. Jelentkezési határidő: 1991. ápr 20. — AKUPRESSZURA 1991. május 24-én 15-től 18 óráig. Részvételi díj: 400,— Ft fő. Jelentkezési határidő: 1991. május 10. — REFLEXOLÓGIA-TALPMASSZÁZS 1991. június 1, 2, 8, 9. Részvételi díj: 5000,— Ft. Vizsgázók részére alapiokú bizonyítvány. Vizsgadíj : 400,— Ft. Jelentkezési határidő: 1991. ápr. 30. Bővebb felvilágosítás az MTESZ-titkárságon személye­sen, vagy telefonon. Cím: Nyíregyháza, Országzászló tér 10 a. III. em. Telefon: 13-933 vagy 11-942. (1586)

Next

/
Oldalképek
Tartalom