Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

Perpatvar . Ököritón

(2. oldal)

flmeríkai

szenátorok Göncz Árpádnál

Göncz Árpád, a köztársaság elnöke kedden hivatalában fogadta a David Boren szenátor, az amerikai Szenátus Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Bizottságának demokrata elnöke által vezetett delegációt. A megbeszélésen Magyarországnak a Varsói Szerződés katonai szervezetének felbomlása utáni biztonsági helyzetéről volt szó. A köztársaság elnöke kifejtette, hogy országunk biztonságát az összeurópai biztonsági rendszer keretében képzeljük el. A térség országai egymás között, valamint a Szovjetunióval kötnének kétoldalú megállapodásokat, s ezekben az alapszerződésekben az emberi jogok, a környezetvédelem, és a gazdasági kérdések mellett megfelelő hangsúlyt kapnának a biztonság- politikai kérdések is.

Feszültség

Albániában

Meg nem erősített hírek szerint Shikodirában már hét hallottja van a kedden történt összetűzéseknek, miközben a fővárosban, Tiranában is rövid idő alatt rendkívül feszültté vált a helyzet.

A sh kodra i eseményekről érikező töredékes híreik szerint az Albán Munkapárt helyi irodája elé vonultaik a Demokrata Párt hívei, akik állítólag pokolgépet akartak elhelyezni az épületnél: a

rendőrség ekkor nyűit fegyverhez.

Tiranában tömegek vonultak kedden az utcákra, elsősorban a Demokrata Párt fővárosi központjának környékére. (Ez mindössze néhány saroknyira esik a magyar képviseletnek is helyet adó követségi negyedtől, ennek megfelelően a negyedet mind fokozottabb karhatalmi készültség őrzi. Kedd délután a városrészben szemmel láthatóan újonnan beszerzett eszközökkel felszerelt, pajzsos és arab feliratú rohamsisakkal ellátott rendőri erők jelentős csoportja tűnt fel, teljes készültségben.)

A tiranai tömeghangulatra jellemző, hogy az egyik főutcán az MTI tudósítóját csoportosuló helybeliek állították meg. és egy háztetőre mutogattak, ahol véleményük szerint géppuskaáilás volt látható. Az MTI fotóriporterének teleobjektívjével jól látszott, hogy csupán egy furcsa szögben megdőlt kéményről volt szó.

resztül történhet. Ha nincs veszélyhelyzet — akkor sem haszontalan a beruházás, mert „hangújságként” Tisza- vasvári lakosait szolgálhatja.

A Rádiósok Országos Egyesülete műszaki részlege dolgozta ki a rendszert, mely a maga nemében egyedülálló az országban, ezért referenciaanyag is lehet más, iránta érdeklődő települések számára. Létrehozói bíznak abban, hogy tovább növelték a lakosság biztonságérzetét, esetleges katasztrófa során a gyors mentés lehetőségét.

K. D.

gáról, e napon ugyanis „környezetvédelmi” kirándulást szervezünk nekik Dorogra. Megjegyzem, a második égetőmű korszerűbb lesz, mint az első.

— Ügy tudom, hogy az égetőművet részben vagy teljes egészében külföldi tőkéből építik fel. Ez azt jelenti, hogy külföldről hozott hulladékot is égetnek majd benne?

— Nem, csak magyarországi hulladékokat.

— Mikorra dől el, hogy hová épül a második üzem';

— Augusztus közepén már tudni fogjuk, hogy melyik cég, hol építi meg a különleges kezelést igénylő ipari hulladékok második égetőjét.

(Bp. szerk. — Báthy)

Változnak a vasalj kedvezmények

A diákok és nyugdíjasok utazása

Az év végéig Németországba négyezer darab kandallót gyártanak a Vas- és Fémipari Kisszövetkezetben Nyíregyházán. Képünkön a prototípus látható. (Fotó: H. P.)

Riasztórendszer védi a lakosságot

Próbaüzem

Tiszavasváriban

Lakossági riasztó- és tájékoztatási redszert állítottak üzembe kedden délelőtt Tiszavasváriban. A polgári védelem, az Alkaloida gyár és a helyi önkormányzat közös vállalkozása országos jelentőségű, Pakson, Szászhalom- battán, és itt van csak ilyen hazánkban.

Az előzményekhez tartozik, hogy már évekkel ezelőtt a háborús készültség helyett a békeidőben bekövetkező katasztrófák, természeti csapások megelőzésére, a károk elhárítására tolódott át a polgári védelem figyelme. Megkezdték a potenciális veszélyforrások feltérképezését. Megyénkben 3 fő gócpontot neveztek meg: Záhony térségét (közlekedés, szállított anyagok), Nyíregyháza térségét (hűtőházak) és Tisza vasvárit (Alkaloida).

Első lépcsőként ez utóbbira esett a választás, hogy megoldják az esetleges katasztrófa esetén a mentést.

A metilklorid tárolását a minimálisra csökkentették az üzemben, kialakítottak egy szervezetet, mely a mentésben — ha kell — közreműködik, lépéseket tettek a lakosság felkészítésére és tájékoztatására. E feltételek kiegészítőjeként hozták létre a kedden átadott riasztótájékoztatási rendszert is.

Mit jelent ez?

A meglévő elektromos riasztó szirénák mellé hangszórókat telepítettek a város 11 pontján. Valamennyi berendezés egyenként és egyszerre is megszólaltatható, így a riadó, a katasztrófa, illetve ezek befejezésére szolgáló riasztójelet mindenütt hallhatóvá tették, emellett hangosbemondón is tájékoztathatják a lakosságot arról, mi történt, mi várható, mi a ‘eendő. A rendszer vezérlése ét helyről, a polgármestéri íivatalból és a gyárból is történhet. Ügy építették ki, íogy kizárják az illetéktelen beavakozást, a riasztás csak a saját vezérlőrendszeren kea kedvezmény, akkor az azonos elbírálás elve alapján további vállalatoknak is meg kellene adnunk ezt a jogot — véli dr. Petőfi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. — Ami nem lenne baj a vasúti közlekedés szempontjából, mert

Meg y én két is érinti

Égetőmű épül

Rudabányán

Az ígéretek szerint négy év múlva már üzemelni fog hazánk második ipari hulladékokat égető műve. A beruházás azonban nemcsak a borsodi iparvidék környezetszennyezési problémáin segít, hanem megoldja egész Északkelet-Magyarország ilyen jellegű gondjait is.

újabb utasokat hozna, de az állami költségvetés nem tudja vállalni ennek anyagi terheit.

— Ma változtatás oka, s a kedvezmények ma mekkora kiadást jelentenek az államkasszának?

— A vasút tavaly 2,3 milliárd forint támogatást kapott, a tarifa-áremelés után ez mára automatikusan 4 mil- liárdra emelkedett. Ezért az eddig, úgynevezett szerzett jogon kapott támogatások köre nem bővíthető tovább. A változtatás oka nem a „spórolás”, hiszen a támoga(Folytatás a 4. oldalonJ

A szamócának is kell a taiajlazí- tás tavasz- szal. Képünkön Tótfalusi András mező- gazdasági bérmunkában végzi ezt a munkát Jármi határában.

(H. P.)

Új határátkelőhelyek

Ausztriába

Április második hetében Észak-Európába látogat külügyminiszterünk — jelentette be a tárca szóvivője, Hermann János, a szokásos hét eleji sajtótájékoztatón.

Jeszenszky Géza Norvégiában, Dániában és Írországban találkozik az állam- és kormányfőkkel, a parlamentek elnökeivel, kollégáival. valamint az ezekben az országokban élő magyarokkal. A munkalátogatá- sokon elsősorban a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről lesz szó, így többek között tárgyalni fognak a kereskedelmi, a banki és a gazdaság más területeit érintő együttműködés kiszélesítéséről is. Mindennek különösen Írország esetében van nagy jelentősége, hiszen hazánknak ebben az országban csak ez év eleje óta van nagykövetsége.

Ausztria külügyminisztere április ötödikén és hatodikén új határátkelőhelyeket nyit meg a magyar—osztrák határon; így ezután többek között Fertőd, Fertőrákos és Szentpéterfa településeken is át lehet lépni az említett határt.

A nyári idegenforgalmi szezonra is gondolva, a Külügyminisztérium újabb országokkal tárgyal a vízum- kényszer megszüntetéséről; ma harminchárom országba utazhatnak vízum nélkül a

magyarok, s valószínű, hogy nemsokára Portugáliába, Uruguayba és Szingapúrba sem kell vízumot kérniük.

Jó hír a délre utazó turistáknak. hogy a Bolgár Köztársaság április elsejei hatállyal megszűntette azt a rendeletet, miszerint a magyar beutazóknak a bolgár határ átlépésekor kötelező egy meghatározott mennyiségű konvertibilis valutát beváltaniuk.

(Bp. szerk.)

A hírrel kapcsolatban Bakonyi Árpádot, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium környezetgazdálkodási főosztályának vezetőjét, a Dorogi Égetőmű építésének és a borsodi iparvidék környezet- védelmi ügyeinek miniszteri biztosát kérdeztük.

— A beruházás pontosabb helye valószínűleg Kudabá- nya lesz, ahol a feltételek optimálisnak mondhatók.

— Mennyire veszélyes a szóban forgó hulladékégető a környezetére és az emberre?

— Semmiféle veszélyt nem rejt magában az égetőmű. A svájci technológia alapján működő dorogi üzem is bizonyítja ezt. Április hatodikán a rudabányaiak is meggyőződhetnek az állítás igazsáJó néhány, az utasok többsége számára hátrányos változás lép hatályba áprilisban a vasúti közlekedésben. A nyolcvan százalékos tarifaemeléssel egyidejűleg a kedvezmények köre is módosult. Megszűnt például a szakszervezeti tagok évente egyszer igénybe vehető 50 százalékos utazási kedvezménye. A sportolók és természetjárók csoportos együttutazás esetén korábban szintén ilyen díjkedvezményt kaphattak. Ebből azonban ezután az aktív kereső korúak nem részesedhetnek, csak a diákok és a nyugdíjasok.

Ez utóbbiak utazási kedvezménye nem változott, a hetven év alattiak továbbra is évente 16 alkalommal jogosultak 50 százalékos díj- kedvezményre. vagy ha akarják, átválthatják ezt évi 10 alkalomra szóló 90 százalékos kedvezményre. Megszűntek továbbá az egyes foglalkozásokhoz és munkahely ekb ez kapcsolódó utazási kiváltságok, így a GANZ-MÁVAG dolgozóinak, a Magyar Posta jogutódvállalatainak. a Távközlési és a Műsorszóró Vállalat alkalmazottainak, valamint az OKISZ, a SZÖVOSZ, a MUOSZ és egyéb társadalmi szervezetek tagjainak, illetve rr.unkátr'.: . sainak 50 százalékos utazási kedvezményei.

— Milyen alapon kap ilyen kiváltságot az egyik munkavállaló. és milyen alapon

vonják meg másoktól, kérdezhetik most sokan. A kérdés jogos, mert amennyiben a közszolgáltatás címén jár

Külügyminiszteri látogatások

TIZE1NEGYES...

A Mátészalkai Finomkötött Rt. jövőjéről március 28-án nem döntöttek, április 11-re halasztották a döntést. Így továbbra is teljes a bizonytalanság az ötszáz dolgozó körében. Egy valami tűnik biztosnak: a mátészalkaiak idén is kötelesek 11 millió forint bérleti díjat fizetni a „kvázi tulajdonosnak**, a Budapesti Finomkötöttáru Gyárnak. Ezt a 11 milliót sokan — focinyelven szólva — büntetésnek tartják ...

E magas bérleti díj valóban felér egy büntetéssel, ha azt vesszük, hogy tavaly tízmillió forint körüli volt a vesztesége a részvénytársaságnak. Ha nincs bérleti díj, akkor egymillió forint nyereséget lehetett volna elkönyvelni? Ilyen egyszerű könyvelési manőverrel nem oldódott volna meg a mátészalkaiak nagy gondja. A nagy gond az, hogy a szovjet piac befuccsolt, s az üzemnek tavaly sem volt, egyelőre erre az évre sincs jelentős megrendelése. Húsvét előtt két héttel kényszerszabadságra küldték a dolgozókat, április 2-án újra indult a termelés az üzemben.

Ami tovább borzolja a kedélyeket : március 28-ára tűzték ki a stratégiát meghatározó közgyűlést, ám a budapestiek nem jöttek el (illetve „le’*), tgy a döntés elmaradt. Telefonon érdeklődtünk a pesti illetékesnél az elmaradás okáról. Elfogadhatónak tűnő magyarázatot kaptunk a vonal másik végéről : „A pesti részvényesek

március végén nem voltak olyan helyzetben, hogy ily fontos kérdésben dönteni tudtak volna. Aggasztja őket is. hogy a befektetett pénzük nem gyarapszik, hanem csökken. Körültekintő előkészítés után április 11-én kerülhet sor stratégiai váltásra”.

A döntés lényege megjósolható: kisebb kapacitással, kisebb létszámmal és kisebb önköltséggel fog termelni az üzem. Esetleg kft.-k megalakítására is számítani lehet. A mátészalkaiak érthetően azt szeretnék elérni az Ipari Minisztériumban, hogy az ingatlant számítsák be az alaptőkébe. Ha beszámítanák,) nem kellene fizetni az óriási tehertételt jeleutő bérleti díjat élvről évre.

A piacszerzésben, a jobb minőségi munkára való átállásban is segítséget várnak a mátészalkaiak. Az elhalasztott döntésig már csak egy hét van hátra. E hét alatt a döntés-előkészítőknek egy percre sem szabad elfelejteni, hogy ötszáz ember jövőjéről van szó.

(nábrádi)

XLVIII. évfolyam, 77. szám ÁRA: 6,10 FORINT 1991. április 3., szerda