Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-12 / 85. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. április 12. Hz Ipari tárca bízik ■ sikerben Apró jelek utalnak a struktúraváltásra Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) prog­nosztikai osztályának egy. a napokban közzétett jelentése szerint a hazai és a rubelel­számolású piacok beszűkülé­se, a gazdaság szerkezeti problémái és az átszervezé­sek együttesen oda vezettek, hogy a termelés a tavalyi év folyamán összességében és szinte minden ágazatban szá­mottevően elmaradt az azt megelőző évitől. A nem rubelelszámolású piacokon növeltük az ered­ményeinket, ám ez a növeke­dés nem járt együtt szerke­zeti váltással, így hosszú tá­von nem adhat okot derűlá­tásra. Tavaly — az IKM jelentése szerint — a mérsékelten ala­kuló kiskereskedelmi forga­lommal összhangban a nagy­kereskedelmi áruforgalom fo­lyamatai is lelassultak. A ke­resleti-kínálati tendenciákat a csökkenő hazai fizetőképes kereslet és az igen mérsékelt lakossági megtakarítások be­folyásolták. A fogyasztási cikkek belpiaci helyzete az elmúlt év során ellentmondá­sosan alakult, hiszen időn­ként a fizetőképes kereslettől árban és minőségben eltérő árukínálat jellemezte. A gazdálkodó szervezetek száma 1990-ben nagy mérték­ben növekedett. Jelentős ré­szük magánkezdeményezésre, vagy külföldi és hazai ma­gántőke részvételével alakult. Ezek zöme kis létszámmal működik, tovább erősítve a kisszervezetek szerepét a gaz­daságban. A vállalkozók kö­rének a bővülése összefügg a privatizáció megindulásával és a privatizációs folyamatok felgyorsulásával. A nagyvál­lalatok számot tevő részét a megváltozott gazdasági kö­rülmények szervezeti, terme­lésszerkezeti módosításokra kényszerítették, amelyek je­lentős létszámcsökkentéseket eredményeztek. A munkanél­küliek száma tavaly is tovább növekedett. Az IKM minden probléma ellenére pozitív irányúnak ta­lálja a gazdasági folyamatok tendenciáit, bár az erről szó­ló jelentés elismeri, hogy a struktúraváltás kezdetére még csak apró jelek utalnak. Ám a minisztériumban bíz­nak az új szervezetek rugal­mas alkalmazkodóképességé­ben, s abban, hogy a piaci szerkezetváltást képes lesz követni a termelés szerkeze­tének az átalakulása. De azt sem titkolják, hogy ez átme­netileg kedvezőtlen hatások sorozatán keresztül valósul majd meg. (bpszerk.) Az Indiában tartózkodó magyar köz- társasági el­nök, Göncz Árpád és fe­lesége facse­metét ültet. (MTI telefo­nó) Mekkora kockázatot vállaljon a kormány? Vita a világkiállításról Szakértők a köitségvetési bizottság előtt Az Országgyűlés költségvetési bizottsága azt vizsgálta csütörtöki ülésén, hogy a világkiállítás megrendezésével kapcsolatos esetleges kormányzati garanciavállalás mekkora kockázatot jelent az ország központi költségvetése számá­ra. A rendezvény előzetes költségvetésének számadatai élénk vitát váltottak ki a bizottság előtt megjelent pénz­ügyi szakemberek, a világkiállítás várható költségeinek kiszámításában valamilyen formában érdekelt intézmények képviselői között. A Baráth Etele kormány- biztos vezette Világkiállítási Programiroda (VP1) számítá­sai szerint a világkiállítással kapcsolatos beruházások fi­nanszírozásának minimális programja — folyó áron, te­hát az inflációs hatásokat is beleszámolva — 136,46 milli­árd forint befektetésével va­lósítható meg. Ebből 10 milli­árd forintot az ország köz­ponti költségvetéséből külö­nítenek el, míg a többit vál­lalkozási alapon kell előte­remteni. A kérdés csak az, hogy a magyar kormánynak milyen összegre kell garan­ciát adnia, azaz, mekkora kockázatot vállal a költség- vetés terhére. Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első elnökhelyettese úgy vélte, hogy a VPI számításai nem tesznek világossá minden részletet a döntéshozók előtt. Az MNB véleménye szerint a 10 milliárdos költségvetési hozzájáruláson túl még több mint 20 milliárd forint ter­helné az államháztartást, le­galábbis ekkora összeg elő­teremtését látják aggasztóan bizonytalanmák. Tarafás Im­re utalt arra. hogy az eddig beérkezett külföldi befekte­tők szándéknyilatkozatai sem mutatnak akkora érdeklő­dést. amekkorára előzetesen számítottak. Érdekes, hogy az ezeket a szándéknyilatkoza­Bizánci módszerek Vissza az Unikumhoz A The Washington Post című napilap csütörtöki megállapítása szerint „a bi­zánci hatalmi harcban, amelyben egy koripány és vezető diplomatája hadat üzent egymásnak, Zwack Péter veszített. Azonnali visszahívása az utolsó felvo­nása egy kínos, ritkaság- számba menő színjátéknak, amelyben mindkét oldal te­kintélye, hitele csorbát szen­vedett”. A lap ezúttal is társasági rovatában számolt be a ma­gyar nagykövet ügyéről, aki kijelentette a lapnak: 48 órán belül kellene elhagy­nia Washingtont, de haladé­kot fog kérni, hogy washing­toni ügyeit rendezhesse. Egyébként fizetésének dol­lárrészét a 2 nap elteltével már nem folyósítják — tájé­koztatta a lapot Zwack. A visszahívott nagykövet kijelentette: az utóbbi hóna­pokban felismerte, hogy a magyar ellenzék politikájá­val rokonszenvez. így mint­egy kettős életet élt. Je­szenszky Géza külügymi­nisztert szűk látókörű em­berként jellemezte, akinek nincsenek nagyszabású, táv­lati elgondolásai. Nyilatkozott a lapnak ■Zwack Anna, a nagykövet angol származású felesége, aki idegenforgalmi újságíró­ként is működött, és kije­lentette: az ütött vissza, hogy a házaspár tevékenyen részt vett a washingtoni tár­sadalmi életben, Magyaror­szágon viszont nem ismerik, mit jelent a public relations, a kapcsolatépítés. A The Washington Post, amely már korábban ismé­telten, igen pozitívan foglal­kozott a Zwack-házaspárral, most felelevenítette korábbi beszámolóit, többek között rámutatva: Zwack Magyar- ország egyik leggazdagabb és leghíresebb családjában született. A The Washington Times, az amerikai főváros máso­dik napilapja is röviden be­számolt csütörtökön a Zwack-ügyről, többek között rámutatva: míg Jeszenszky Géza külügyminiszter és Bollobás Enikő, a magyar nagykövetség első beosztott­ja az MDF tagjai, Zwack nem tagja politikai pártnak. A leváltott nagykövet azt mondta a lapnak, hogy az ellene emelt vádak alaptala­nok, féltékenységen és tör- tetésen alapulnak, de rész­letekkel nem kívánt szolgál­ni. Megfigyelők szerint lehet­séges — írta a lap —, hogy Jeszenszky, aki a horvát fegyverszállítások miatt kí­nos helyzetbe került, lemon­dásra kényszerül és a wa­shingtoni nagyköveti posztot célozta meg. Az ügy mind­három szereplőjének politi­kai jövője kétséges, ám a történtek is aláhúzzák, mi­lyen nehézségekbe ütközik a demokratikus átmenet Kö­zép-Kelet Európában — tet­te hozzá a cikkíró. Leszállt az Atlantisz Csütörtökön, közép-euró­pai idő szerint délután egy kaliforniai légitámaszponton sikeresen leszállt az Atlan­tisz. Az amerikai űrrepülő­gép hatnapos útján sikerrel tett eleget fő feladatának — pályára állította a több mint 600 millió dollár költségű, Gammasugár nevű csillagá­szati obszervatóriumot. A Föld légkörén kívül keringő műszertől páratlan felvéte­lek továbbítását várják a csillagászok a világűr eddig ismeretlen mélységeiből. Az Atlantisz személyzete töb­bek között űrsétát is vég­zett. Az 5 űrhajós közül ket­ten sikerrel próbáltak ki különböző, újszerű műszaki berendezéseket. tóikat vizsgáló független szakértők véleményét Baráth Etele ellenkezően értékelte, azaz, az ő olvasatában, a kül­földi cégek a szükséges ösz- szeg többszörösét ígérik. Thuma József, a Pénzügy­minisztérium helyettes állam­titkára bejelentette. hogy bár két azonos vélemény még nem hangzott el pénzügyi szakemberek szájából a vi­lágkiállítás költségeit illető­en, a tárcának a jövő heti kormányülésre döntéselőké­szítő anyagot kell összeállíta­nia. A pénzügyminisztérium számításai szerint, a költség- vetést terhelő garanciaválla­lás 10 és 40 milliárd tol int közé tehető, ebből az utóbbi összeg semmiképpen nem vállalható. Kitért a főváros költségvetését érintő tételek­re is. Mint mondta, kedvezőt­len esetben 40—50 milliárd forint értékű ingatlant kell értékesítenie Budapest köz­gyűlésének a megfelelő ösz- szeg előteremtéséhez. Arra azonban megint nincs garan­cia, hogy vevőiket is talál­nak az értékesíteni kívánt ingatlanokra. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a kockázati tényezők közé sorolta a be­ruházások megvalósulásának a határidejét is. Mint mond­ta. az 1995-ös megrendezés esetén 1994. december 31-ig az összes létesítménynek el kell készülnie, ám nem biz­tos benne, hogy ez az időpont tartható. (bpszerk. — sinka) fi miniszter megharapla az ujját N éhány hónapja, hogy hol nyílt, hogy bur­kolt kisgazdapárti támogatással önkényesen leverték a földfoglaló ka­rókat. Pedig az ezeréves per ma is földet áhító igazságkövetelői számára most kínálkozott a leg­kedvezőbb helyzet, hogy a „tárgyalóteremben”, a par­lamentben is kivívják iga­zukat — pártjuk sok man­dátumot birtokol és jkulcs- szerepe van a koalícióban. Mégis az épületeken kí­vüli hőbörgést választot­ták, s ezért nem ők, ha­nem az a napi szemellen­zővel szemlélt politikai konstelláció felel, amelyet a Kisgazdapárt, a koalíció egésze és az ellenzék vi­szonya jelent. Az idő teltével két szabolcsi 'képviselő meg­unta a felelősséghárító hümmögést és interpellá­ciójában rákérdezett: az igazságkeresés közben, a földfoglalásnak nevezett kapkodással vajon senki sem lépte át a törvényes­ség határát? Az igazságügyi minisz­ter kimerítő választ adott. Ki is merülhetünk tőle. Kifejezte, hogy maga is „súlyos kérdésnek” tartja a „jelenséget”, mely azon­ban talán már meg is szűnt. A megoldást az új törvények — kárpótlás­ról, szövetkezetekről — hozhatják. Addig is ezt a problémát sokrétűnek, szociológiainak, politikai­nak kell tekinteni, ne al­kossunk sommás ítéletet! Méltánylást érdemlő ál­láspont. Ha csak ennyi a válasz, s a miniszter to­vábbi tisztázás végett időt kér, most nem kényszerül­nénk megrökönyödni a folytatáson. Balsai István is érezte, hogy valamit azért mondania kell, hát kijelentette: „Nem két­séges, hogy a közelmúlt­ban, ha már szűnőben is, vagy megszűnt állapotban is, de előfordultak: azok az említett és a jogállami­ság követelményeire, a törvényes rendre enyhén szólva fittyet hányó cse­lekmények és megnyilvá- sulások, amelyek önké­nyes földfoglalások cím­mel foglalhatók össze.” Ta­lán e mondat súlya kész­tette a minisztert, hogy rögtön e sommás ítélet után leszögezze: nincs tudomása arról, hogy ezek a cselekmények bárkit is annyira korlátoztak vagy sértettek volna alapvető jogaik gyakorlásában, hogy hatósági eljárást vonhat­tak volna maguk után, hisz szimbolikusnak te­kinthetők. „Jogilag” azért „fel kell tárni” az ügyet, de ez a jogalkalmazó szervek feladata. Rajta, tisztelt jogalkal­mazók! Az eset világos: fittyet hánytak a jogállam követelményeire, a törvé­nyes rendre, viszont ez a szimbolikus tett nem igé­nyel eljárást. Nem tudom modellezni azt a konkrét jogsértést, amely egy szimbolikus fittyet hányásnál hatáso­sabban rombolná a társa­dalom jogkövetési készsé­gét. N yugodt vagyok, mert a miniszter azt is kimondta, hogy egy jogállamban egy percig sem lehet büntetlenül tör­vényellenes gyakorlatot folytatni. Az én kérdé­sem: meddig lehet megha­rapni a saját ujjúnkat anélkül, hogy felüvölte- nérak? Krecz Tibor Számítok Önre! On is számíthat rám! Dévényi 3ózsef Nyíregyháza 8-as választókörzet (1483 Április 15-ttfl Átmenetileg benzináremelés (Folytatás az 1. oldalról) a továbbiakban elmondta: a kabinet tagjai döntöttek ar­ról. hogy a magyar állam 700 millió forinttal részt vesz a Generál Motors és a Rába vegyes vállalatában. Emellett a kormány foglalkozott a fő­városi törvényhez kapcsoló­dó módosítási osomagtervvel is, amelyet a főpolgármeste­rek és a kerületi polgármes­terek megállapodásaként a múlt heti kormányülésen ter­jesztette elő. Mint László Ba­lázs kifejtette: a kormány olyan fővárosi törvényt kíván az Országgyűlés elé vinni, amely egyaránt biztosítja a főváros egységét és a kerü­letek önállóságát. Éppen ezért a megállapodásból tá­mogatja azt a pontot, misze­rint a Fővárosi Közgyűlés csak a kerületek többségének egyetértő szavazatával hozhat az egyes kerületekre vonat­kozó pénzügyi — így példá­ul a helyi adóval kapcsolatos — döntéseket. Emellett az a javaslat is találkozott a kor­mány egyetértésével, misze­rint az állami tulajdonú la­kásállomány a kerületek va­gyona legyen a jövőben. 3z a pont ugyanakkor kiegészül azzal: amennyiben ezt a va­gyont a kerület értékesíti, azaz a bérlakásokat eladja, akkor az ebből származó be­vétel 40 százaléka a fővárosi lakásalapé lenne, s csak 60 százalék maradna a helyi ön- kormányzat kasszájában. A HAJDÜDOROGI GÖRÖG KATOLIKUS PÜSPÖKI HIVATAL (Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5.) pályázatot hirdet az 1991. szeptember hó 1-jén meginduló hajdúdorogi görög katolikus ált. gimnázium Igazgatéi tisztségére Pályázati feltételek: — keresztény (katolikus) értékrendet tükröző életvitel és világnézet; — középiskolai tanári ké­pesítés (tudományegye­temi végzettség); — 10 éves pedagógiai gya­korlat (vezető gyakor­lat előnyben); Bérezés megegyezés sze­rint Lakás megoldható. A pályázni kívánók jelent­kezésüket, pályázati ké­relmüket 1991. április hó 30-ig szíveskedjenek be­küldeni a Hajdúdorogi Gö­rög Katolikus Püspöki Hi­vatal címére. (Nyíregyhá­za, Bethlen Gábor u. 5. TeL: Í42) 17-397

Next

/
Oldalképek
Tartalom