Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-06 / 55. szám
1991. március 6. Kelet-Magyarország 11 Minek nevezzelek? Nyíregyháza, Törpe utcai autóápoló tavaly február elején alváz- és üregvédelmet hajtott végre Zsiguli gépkocsimon háromezerötszáz forintért. Az üregvédelemre négy éves garanciát vállalt. A garanciális vizsgálatot évenként végre kell hajtani, aki ezt elmulasztja, annak a garanciája elvész, ezért e hó elején elvittem hozzá az autómat ellenőrzésre. Fogadtak a műhelyben, és közölték, hogy a garanciális ellenőrzésért kétezer forintot kérnek tőlem. Reklamáltam, hogy én ezt törvénytelennek tartom, erre azt felelték, akkor nem csinálják meg, és a garancia elveszett. Ezek szerint tehát nekem a következő háromszori ellenőrzés még hatezer forintomba fog kerülni! Megkérdeztem, miért ilyen drága? Erre azt a feleletet kaptam az autóápolótól, hogy ő akkor emel árat, amikor neki tetszik. Tőle se kérdezte meg az állam, hogy akarja-e a villany, a víz, a gáz, és más szolgáltatások áremelkedését. Azóta én Petőfivel együtt tűnődöm: minek nevezzelek...?! Tóth Ferenc Nyíregyháza, Tompa M. u. 13. Csak egy Sóstónk van! Elszomorító látványban volt részünk hétvégi sétánkon a sóstói erdőben. A Kótaji út felől léptünk be, és máris megdöbbentünk: számtalan, földből kifordított gyökér hevert szanaszét. Nem kiszedték, hogy hasznosítsák, mert a jövő nemzedékre gondolva facsemetéket lehetne ültetni a kivágott, kiszáradt fák helyére. (Reméljük, az erdő gondozóinak ugyanez a szándékuk.) Mindez azonban csak a kezdet volt, mert tovább- menve száraz ágak, fatörzsek hevertek lépten-nyomon az erdőben, a kivágott gyökerek környékén olyan volt a talaj, mintha egy óriási vakond túrta volna fel. Amilyen örömmel indultunk sétára a tél végi erdőben, olyan szomorúan jöttünk visszafelé. A gyászos kép akkor lett teljes, amikor a Kitérő környékén elhullott varjak tetemei hevertek szanaszét, de sajnos a fák orvosa, a szívesen hallgatott erdei pinty is az áldozatok közt feküdt. Mindennapi beszédtémánk a megélhetés, a munkanélküliség, okos gazdálkodás, de sajnos többet beszélünk, mint cselekszünk. A sóstói erdőt szerintem rendbe lehetne hozni munkanélküliekkel, vagy iskolás fiatalokkal. Sok embernek jó volna, ha fizetségül tüzelőnek megkapná az elszáradt gallyakat, esetleg kiszedhetné a földből a kivágott fák gyökereit. Bár ennek a városnak csak egy Sóstója van, ha nem törődünk vele, félő, hogy unokáink csak száraz ágakat fognak látni, tönkrement székelykaput, málladozó, de műemlékként nyilvántartott jegypénztárt.... Fehér Sándorné Nyíregyháza Elhamarkodott felmondás Késő bánat, ha már jogerős az ítélet „Sok egyéni tragédiát hoz a munkanélküliség, a fenyegetettség félelme telepszik ránk. Hallani öngyilkosságba menekülőkről, családok szétzilálódásáról, italozásról, melyek életpályákat törnek ketté.” A fenti sorok — melyet egy névtelen levélírótól idéztem — szinte mottója lehetne D. J.-né szamossályi olvasónk gondjainak is. Lánya nevében kért segítséget, aki tizenkét évet dolgozott a helyi Új Élet Termelőszövetkezetben „irodán”. Kimerülő a táppénz —Most is beteg—fogalmaz az asszony —, fáj a keze, a csigolyái közt meszesedés keletkezett. Különböző terápiás kezelésekre járt, sokat volt táppénzen. A munkatársai mondogatták: ők nem dolgoznak helyette. Üzenetet kapott a főnökétől is, hogy vegye fel a munkát, mert kimerült a táppénze. S bekövetkezett a termelőszövetkezetekben is, ami már sok más gazdálkodó egységet elért. Csökkenteni kellett az adminisztrátori létszámot. Suttogták az emberek, három dolgozót küldenek el, és olvasónk lánya lesz az első. — Akkor hibát követett el a gyermekem — folytatja D.-né. — Már nem bírta idegileg kivárni, mikor kötnek útilaput a talpára; felmondott. Nem tudta volna elviselni az elbocsátás megaláztatását. Még megkapta ugyan a járandóságát az elmúlt évre, de a négyszáz öl háztáji-pótlást nem. Ördögi kör Szamossályi távoli kis szatmári falu, szinte most ébred téli álmából. A termelőszövetkezetnek az országos nagy gondok mellett sok helyi, húsbavágó feladatot kell leküzdeni. Varga Bertalan elnök az utóbbi napokban sokat van úton. — Szövetkezetünk 1989 márciusában tartott közgyűlésén úgy határozott, hogy a gazdasági egységekben csökkenteni kell a vezetők és az adminisztrációban dolgozók létszámát. A vezetőség még az év augusztusában több munkahelyi vezetőnek és két irodai alkalmazottnak mondott fel. Erre a bizonyos ülésre minden érintett dolgozót meghívtak. A tárgyalás során olvasónk lánya kijelentette (és jegyzőkönyvbe is foglalták), hogy a továbbiakban kéri az irodai munka alól a felmentést. A vezetőség a szövetkezeti tagságának változatlanul hagyása mellett kérésének eleget tett. És egyidejűleg beosztotta mező- gazdasági munkára. Itt a fiatal- asszony mindössze négy napot dolgozott, majd hosszú ideig táppénzre ment. — Az őszi almaszedés vontatottan haladt — teszi hozzá az elnök —, ezért megkerestünk minden szövetkezeti tagot, hogy segítsen. Panaszosunk lánya a felszólításnak nem tett eleget, ezért 1990. november 16-i fegyelmi tárgyaláson — mivel nem jelent meg — távollétében a vezetőség „kizárásos” fegyelmi büntetéssel sújtotta. Ő fellebbezéssel nem élt, így a határozat jogerőre emelkedett. A háztáji-kiegészítés csak azoknak jár, akik év végén még állományban voltak. Együtt élni A leírtakból kitűnik, sajnos nincs módunk segíteni olvasónkon. Mindössze példaként említhetjük esetét, másoknak tanulságul. Manapság, aki igazán dolgozni szeretne, kétszer is gondolja meg a felmondást. Tudom, a falunak nehéz megmagyarázni, ha valaki munkanélkülivé válik, hamar megbélyegzi a település „szája”, még ha nem is ő az okozója helyzetének. Pedig együtt kell ezzel a „rémséggel” élni, és mindenkinek megpróbálni magán is segíteni. (dankó) Szerkesztői üzenetek Papp Attiláné, Nyíregyháza: 1991. január elsejétől a gyermekgondozási-segéllyel járó jövedelempótlék emelkedett ki- lencszáz forinttal. Kovács Sándor, Kisvárda: A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. A levélben kért szabadságot valóban nem köteles engedélyezni. Még szerencséje is volt, mert a munkáltatónak arra is lett volna joga, hogy a három, egymást követő munkanap alatti hiányzást az ön önkényes kilépésének tekintse, és a munkakönyvét kilépett bejegyzéssel kiadja. Van egy közmondás: A pokolba ve- zető út is jó szándékkal van kikövezve — a jó szándék megvolt a rokona részéről, de ön mégis kis híján munkanélküli lett, mert nincs hatályban olyan jogszabály, ami szerint a szabadság felével a dolgozó rendelkezik. Csupka Györgyné, Tiszavas- vári: Ahhoz, hogy fia a legrövidebb ideig (száznyolcvan napig) munkanélküli járadékra legyen jogosult, a járadék iránti igény bejelentését megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvan nap munkaviszonyban töltött időt kell igazolni — ezt az 1991. évi IV. törvény 27. paragrafusa írja elő. „Örökösföldi, kertvárosi nyugdíjasklubok és a jósavárosi nyugdíjegyésület” tagjainak, Nyíregyháza: A nyugdíjemelés kiszámításához szükséges táblázatot előreláthatóan a március 13dikai lapszámunkban, ezen az oldalon közöljük. Gilányi István, Balkány: Örülünk, hogy ügyük rendeződni látszik. Lehetőségeinktől tellően máskor is szívesen segítünk. (tmi) Ezt mondja az illetékes Nem büntetés volt. hanem vám Gyakran produkál az élet szomorú dolgokat. A szovjet határ mentén fekvő faluban élő olvasónk édesanyjától például megtagadta, hogy kárpátaljai otthonában haljon meg. Akkor hunyt el az idős asszony, amikor leányánál járt látogatóban, ott is temették el. Olvasónk nővére Kárpátalján márvány sírkövet csináltatott neki. Az áthozatalhoz Moszkvából kért, és kapott engedélyt. Csapon a papírok bemutatása után rögtön továbbengedték a kocsit a sírkővel együtt, de Záhonyban a vámőr több ezer forintra „megbüntette” a nővért. Volt-e joga erre a vámtisztnek, és arra is, hogy felszámolja az AFA-t? — kérdezte a történteken teljesen megrökönyödött olvasónk. Szerencsés ember az, akinek hobbija a szakmája. A fehérgyarmati Juhász Ferenc esetében ez mindig egyet jelentett az esztergagépek, a forgácsolás iránti rajongással. Rokkant- nyugdíjasként sem adta fel. Az aranyosapáti tsz-től vásárolt egy használt esztergapadot. A legmunkaigényesebb jármű-, vagy más alkatrészt is szívesen „legyártja”. Szerződésszegő felvásárló Nem elég az adó az egyik kisvárdai olvasónk családjának, még az alábbi problémával is meg kell küzdeniük: Dió megtisztítását vállalták, segítettek benne a szomszédok és az ismerősök is, hiszen nem kis mennyiségről, húsz mázsáról volt szó. Akivel szerződést kötöttek, az már tavaly decemberben megkapta a dióbél árát, ki is fizetett belőle mindenkit—kivéve olvasónkat. Mivel pénz nélkül maradtak, személyi kölcsönt kellett felvenniük. Úgy gondolják, hogy a felvásárló nem tisztességesen járt el velük szemben, és jogi lehetőségeikről kértek tájékoztatást. Levélírónk a jogosnak tűnő követelést peres úton érvényesítheti. Ezt megelőzően azonban célszerű a szerződést megszegő felvásárlót írásban, vagy ajánlott levélben — kamat és költség megjelölésével rövid, 15 napos "határidő kitűzésével — felszólítani a teljesítésre. A leghelyesebb ezt a felszólítást írógépen, másolattal megírni, az ajánlott levél feladóvevényét vele együtt megőrizni, hogy ha a felszólítás eredménytelen marad, a bíróság előtt bizonyítékként felhasználható legyen. Zs. V. mátészalkai levélírónk leánya elvált, s később újra férjhez ment. A szülők vettek nekik egy kisebb házat, csakhogy ez a házasság is megromlott és a lány újra elvált. A házasságból származó gyermekkel ő maradt a közösen kapott házban, amiért a volt férj több tízezer forintot követel tőle a bíróság előtt. Sajnos levélírónk leánya—úgy tűnik— nem beszámítható tökéletesen, ügyeinek vitelére nem mindig alkalmas, ezt támasztja alá, hogy például aláírt egy olyan szerződést a bíróságon, miszerint ingóságokkal is tartozik a volt férjének. A szerződést a volt férj fogalmazta, és egyértelműen valótlanságokat állított benne. Olvasónk nagyon fél, hogy a volt férj teljesen kiforgatja majd a leányt a vagyonából, kihasználva a szellemi állapotát. Ezért fordult szerkesztőségünkhöz tanácsért, hátha helyre lehet hozni még valamit... A bíróság előtt kötött, és az általa jóváhagyott egyezséget a szerződéshez hasonlóan, többféle címen is meg lehet támadni: Tévedés címén akkor lehet a megtámadás jogával élni, ha a tévedés lényeges körülményekkel kapcsolatban történik, és az olvasónk leányának a volt férje okozta vagy felismerhette. Jogi kérdésben való tévedés c ímén levélírónk leánya a saját nyilatkozatát akkor támadhatja meg, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a jogszabályok tartalmával kapcsolatban a feleknek együttesen adott nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Ha a vitás ingatlan értéke és a megszabott megváltási ár között az egyezség megkötésének időpontjában feltűnően nagy (körülbelül harm inc százalék körüli) az értékkülönbség, az is megtámadási ok. A megtámadást az egyezség megkötésének időpontjától számított egy éven belül kell a bíróság előtt érvényesíteni. Amennyiben olvasónk leányának elmeállapota valóban olyan, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel tartósan nem rendelkezik, a bíróság gondnokság alá helyezheti. Az ilyen személy által tett jog- nyilatkozatt semmisnek tekintendő, vagy csak jóváhagyással érvényes. Tekintettel azonban az eset bonyolultságára, javaslom levélírónknak, hogy feltétlenül kérje jogi képviselő (ügyvéd vagy jogsegélyszolgálat) segítségét. t Dr. Bartha Sándor A záhonyi vámhivatal parancsnoka, Czap István pénzügyi főhadnagy vizsgálta ki a panaszt. Eszerint olvasónk nővére a záhonyi vámhivatal közúti határátkelőhelyén jelentkezett belépésre. A vámkezelést végző pézügyőrnek bemutatta a magával hozott vámárut — egy komplett márvány sírkövet —, és átadta a számlát is, amely igazolta, hogy Szovjetunióban vásárolta, valamint azt is, hány rubelért. Az utasforgalomra vonatkozó szabályok szerint, ha az utas által hozott vámáru értéke meghaladja az ötezer forintot, akkor vámot és általános forgalmi adót kell fizetni. A vámot tizenhét százalékos vámtétellel kell megállapítani. A vámáru vámértéke a külföldön kifizetett ár. Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény szerint az utasforgalomban behozott vámáruk vámkezelését kérő —‘ adóalanyiságától függetlenül — adófizetésre kötelezett. Az adó mértéke az adóalap huszonöt százaléka. A márvány sírkőre így állapították meg a vámot és az általános forgalmi adót, tehát a több ezer forint nem büntetés volt. A vámhivatalnak méltányosság gyakorlására nincs jogszabályi lehetősége. De bizonyára érdekli olvasóinkat, hogy-a vám méltányosságból történő elengedésére, vagy csökkentésére kérelmet nyújthatnak be a Vám^ ^s. Pénzügyőrség Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnokságához, amelynek címe:Debrecen, Hatvan út 45. A nyugdíj- folyósítás a szünetel Cs. M.-né nyírbátori levélírónk öt éve rokkantnyugdíjas. Nyugdíja mindössze hatezer forint, ami épp csak a lakbérre és a napi tejre, kenyérre elég. Nemrég nagy öröm érte, munkát kapott az egyik vállalatnál négyezer forint fizetésért. Azt kérdi, vajon elveszik tőle a nyugdíját, ha mellé még keres is, mert már hallott ilyenről. Bizony van ilyen. A Megyei Társadalombiztosítás tájékoztatása szerint, ha a rokkantnyugdíjas a nyugdíj folyósítása mellett munkát vállal, és a keresete négy hónapon keresztül meghaladja annak a jövedelemnek a nyolcvan százalékát, amelyet munkakörében egészségesen kereshetne — a nyugdíj folyósítását be kell szüntetni. Amennyiben a nyugdíjfolyósítás szünetel, az öregségi nyugdíj korhatár (nőknél 55, férfiaknál 60 év) betöltése után az újonnan szerzett szolgálati idő számít az öregségi nyugdíj megállapításánál, és a nyugdíjat az elért jövedelem alapján állapítják meg.
