Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
1991. .március 5 Kelet- Magyarország 7 Kedvencünk, a káposzta Magvetés és palántanevelés A káposztafélék egyik legismertebb képviselője a fejes káposzta, az emberiség egyik régi, kedvelt zöldségnövénye. Felhasználása sokoldalú, hiszen nyersen, főzve, vagy tartósítva egész évben fogyasztható. Igen sok fehérjét, szénhidrátot és vitaminokat tartalmaz. Friss állapotban a káposztában 40—50 mg C-vitamin található száz grammonként. Asvá- nyi só összetétele is igen harmonikusnak mondható. A vörös káposzta a fejes káposzta egyik sajátos változata, amelyet elsősorban salátaként kedvelnek. A káposztaféléket magvetéssel, palántaneveléssel szaporítjuk. A palántanevelés időtartama A—6 hét. A magvetés idejét ezért úgy kell megválasztani, hogy a kiültetés tervezett időpontjára a palánták készek legyenek. A rövid tenyészidejű, korai fajták magját fóliasátorban melegágyba, február közepén, március elején célszerű elvetni. A gondos gazda a palántaneve- lő ágyások magtakaró földjét szakszerűen fertőtleníti: 50—60 g/m2 TMTD felhasználásával. Ha a magtakaró föld fertőtlenítése elmaradt volna, úgy Dithá- ne M-45 0,2%-os oldatával, vagy Zineb plusz Chinoin Fundazol 50 WP oldatával (0,5% + 0,1%-os töménységű permet- levek kombinációjával), a palántaágyakat közvetlenül vetés után ajánlatos beöntözni. A kezelést 2,5 liter/m2 oldat dozi- rozásával kell elvégezni. Nem szabad elfelejtkezni a tavaszi káposztalégy kártételéről sem. A tavaszi káposztalégy a talajban bábként Váltás kérdőjellel A szatmári térségben hagyománya van a szarvasmarhatartásnak. Hosszú időn keresztül úgy tűnt, a sertés nagyobb hasznot kínál, az alacsony felvásárlási árak azonban váltásra késztetik a gazdákat. Fehérgyarmaton Kerekes István, illetve apósáék a legnagyobb sertéstartók közé tartoztak. Ebben az évben marhahizlalásra adták fejüket. Háztól, s gazdaságoktól vásárolt kisborjúkat nevelnek. Szeretnék hinni, ez nemcsak „próba” lesz, de szerencsével és haszonnal fejeződik be az istállók hasznosítása. M. K. telel át. Rajzásuk rendszerint március végén veszi kezdetét és május végéig tart. A nőstények tojásaikat a növények gyökémyaki részére, a talaj repedéseibe vagy a talaj felszínére rakják. A tojásokból kikelő nyűvek a föld alatti szár- részen kezdenek hámozgatni, majd be- hatolnak a szárba, és abban lefelé haladó járatokat készítenek. A lárvák e fertőzött szárrészekben rendszerint csoportosan találhatók. A kifejlett nyűvek a talajban, ritkábban a növényekben bábozódnak. Tapasztalt kertészek megfigyelései sze- rint a lárvák 18—22 napig, a bábok pedig 15 napig fejlődnek. Egy nemzedék kifejlődéséhez mintegy 5 hétre van szükség. Évente 3 nemzedékük alakul ki, illetve követi egymást. A védekezés alapja a helyes agrotechnika, elsősorban a vetésváltás betartása, tehát ugyanarra a területre káposzta után más káposztaféle ne kerüljön! A palántákat ne ültessük mélyre, ne legyenek úgynevezett ülő, „rövidszárú” növényeink. A talajfertőtlenítést, a palántaágyásokban vetés előtt, a teljes „magágyfelületen”, vagy közvetlenül kelés után sorkezelés formájában végezzük el. Kedvező védő hatást érhetünk el BASUDIN 5 granulátummal 3—3,5 g/négyzetméter illetve 1,5—2 g/folyóméter, dózisok alkalmazásával, kiszórásával. Jelentősen megnő a növényvédő S7.er hatékonysága, ha a kezelést követően, mérsékelt beöntözést is végzünk. A talajfertőtlenítés elmaradása esetén, kelés után ROVLINKA 3 D-vel talajporozást hajthatunk végre: 2—2,5 g/ m2 szer kiszórásával vagy EKALUX 25 EC 0,15%-os töménységben történő kipermetezésével. A peronoszpóra a növényeket már 2—4 leveles korától veszélyeztetheti. Az első tünetek megjelenésekor 0,3%- os ORTHOCID vagy 0,3%-os ZINEB kipermetezésével védekezzünk, a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályok szigorú betartásával. Dr. Széles Csaba Márciusban időszerű Kertészkedök a kiskertekben Március a kertészkedőknek sok munkát ad. Mindenekelőtt március közepéig illik befejezni a gyümölcsfák metszését, a gallyak eltakarítását, hogy a gazda elvégez- hesse a kora tavaszi lemosó permetezést. (Felvételünk egy vajai házikertben készült az almafák metszéséről) Aki gyümölcstermesztésen kívül zöldségfélékkel is foglalkozik, annak jó tudni, hogy Gergely-napkor, március 12-én már kiültetheti a korai karalábét és elő lehet készíteni a karfiolnak a talajt. Az almafákkal ellentétben az őszibarackfák termőAz előcsíráztatott korai burgonyát március 20. előtt, amíg a föld kellően fel nem melegszik, nem célszerű kiültetni. A gyümölcsfák tavaszi ültetését március 25-ig fejezzük be és, akinek virágoskertje is van, az hozzáláthat a rózsafák, bokrok kibontásához a téli takaróból, megkezdhető a metszés. A futórózsáknál inkább csak a ritkítás szűk- séges. Március végén kiültethetők a teleltetett muskátlitövek, szabad földbe kerülhet a dália. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SERES ERNŐ Ne az árat, a minőséget A kerti szerszámokra már szükség van Lassan már negyven esztendeje, hogy megvettem az első metszőollómat. Véletlen volt. Mármint az, hogy az ötvenes évek elején, Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utcai hajdani kis kertészeti boltban ráakadtam egy hamisítatlan Kunde- márkára. Zsebemhez mérve borsos volt az ára, mégis megvettem. És azóta is ez az első metszőollóm. Került az idők során 5—6 más is, de olyan „kezes” egy sem volt, mint ez a Kunde. Használat előtt most is, mint minden esztendőben elővere metszését március közepén kell elvégezni. Ekkor a gazda már jól követheti a rügyberakódást, figyelembe veheti az elhalt részeket, az esetleges fagykárt. Márciusban a hónap második felében elvégezhetjük a tavaszra tervezett gyümölcsfák ültetését. A ribiszke, a málna, a köszméte és a szeder telepítésének az ideje a meleghozó Sándor-, József-, Benedek- napok. A jó gazda ekkor permetezi a kajszi és őszibarackfákat, de a mandula, cseresznye és meggyfákat is. Farmerképzés Az agrárpiaci rendtartás A Westsik Vilmos Farmer Népfőiskola február 23-án megtartott foglalkozásán, a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület és a MAE agrárgazdasági szakosztályának közös rendezésében az agrárpiaci rendtartásról volt szó. Kurucz Miklós a Földművelésügyi Minisztérium főmunkatársa előadásában többek között elmondta a földművelésügyi kormányzat öt fő területen kívánja koordinálni a mezőgazdasági termelést. Ezek az árképzés, az intervenciós alapok képzése, a kvóta- rendszer, az importtilalmak, az exportrendezés. Az FM kiemelt feladatának tekinti, hogy minden mezőgazdasági terméknek megfelelő ára legyen. Legyenek garantált mini- málárak és legyenek maximált árak. Ez utóbbi különösen a feldolgozott termékeknél fontos. Az intervenciós alapok képzésénél, illetve az intervenciós beavatkozásoknál alapvetőek a termeléspolitikai, piaci termelő és ipari kereskedelmi szempontok. A tejjel a tehenet... M i a tej? Az egykori szlogen szerint a tej „erő és egészség”. A tejdemonstrációtól számítva a tej „erős szegénység”. A tejtüntetés, az ingyentejosztás Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium előtt január végén volt és az eltelt egy hónapban, nem történt semmi érdemleges, azon kívül, hogy különböző fórumokon tart a szócsata. Valamiféle akadémikusi vita bontakozott ki arról, hogy a tejválságért ki a felelős. Vannak akik a gondok okozóját a tejiparban, a tejipar monopolhelyzetében látják és még azt is megkérdőjelezik, hogy a tejtüntetés kinek az érdekében történt. Hangoztatják, hogy egy demonstrációval nem lehet egyszerre háromféle érdeket is kifejezni: történetesen a termelői, feldolgozói és fogyasztói érdekeket. Nincs érdekazonosság, mert a termelő drágán szeretné eladni áruját, a tejipar viszont olcsón akar felvásárolni és nagy haszonnal értékesíteni, a fogyasztó egyértelműen csak olcsó tejet, tejterméket akar, mert jö- vedelméből nem képes a drága árut megfizetni. Az országos vitában mi nem akarunk úgy részt venni, hogy frázisokat, meg nem alapozott adatokat. véleményeket hangoztassunk. Ami tény, az tény. A tejipar valóban élvezi monopolhelyzetét még akkor is, ha itt a megyében is létezik és működik más tejfeldolgozó üzem, tehát van versenytárs. Azt sem vitatjuk, hogy a tejipar nagy létszámával, eszközállományával, drágán, nagy rezsivel dolgozik és a vásárlónak a tej és tejtermék árában mindezt meg kell fizetnie, sőt fizet a termelő is, hiszen a felvásárlási árak nem a kínálatnak és keresletnek megfelelően alakulnak, hanem diktáltak. így van ez akkor is, ha tudjuk, hogy a tejipar most a piaci kényszer hatására, a fogyasztás mérséklődése miatt az eladatlan készletek okán alkalmazza a szabályozott felvásárlást és alkalmazza az új fizetési módot. Lehet-e változtatni a meglévő gondokon úgy, hogy az érdekek sem a termelőknél, sem az iparnál, sem a fogyasztóknál ne szenvedjenek csorbát? Szakemberek szerint van mód a változtatásra, egyrészt a privatizációval, monopolhelyzet mérséklésével, megszűntetésével, másrészt a termelők közvetlen támogatásával. Alapvetően ez az utóbbi a legfontosabb. A legsürgősebb feladat most az, hogy a tehéntartó gazdák, legyen az nagyüzem, vagy kisüzem, olyan helyzetbe kerüljenek, hogy ne a tehenészet felszámolásán, hanem a tehénállomány megtartásán gondolkodjanak, ehhez azonban biztos és megfelelő áruértékesítésre van szükség. Támogatás nélkül ez viszont nem megy. Garancia szükséges ahhoz — bárki részéről, de alapvetően a minisztérium részéről — hogy a tehéntartó, mint vállalkozó, nem megy tönkre abban, hogy tehenet tart, tejet fej. Tehát termel vagy termelni akar. Ezen most kell elgondolkodni és nem holnap, vagy holnapután, amikor késő lesz. A mai tejbőség, holnaputánra tejszűkévé válhat. A megoldás a tejválságból való kivezető út, ezek szerint a termelőknél kezdődik. Ma ott van a legnagyobb baj és gond, értük kellene leginkább szót emelni és nem a tejipar monopolhelyzetével borzolni a kedélyeket. Ha a politika, ezen belül a gazdaságpolitika, oda hat, hogy ne vágják ki a tejelő teheneket. Ha megmarad atejtermelés jelenlegi és a jövőbeni alapja, akkor a tejkérdés megoldódik. A tej és tejtermék elsődlegesen népélelmezési cikk és mint ilyen alapvetően fontos. Most a tejválság- gal veszélybe került a termelő és a fogyasztó. Nehéz helyzetben van a feldolgozóipar is. Egyesfek szűk látókörűen a válságkezelést abban látják, hogy szűnjön meg a tejipar, vágjunk ki 150 ezer tehenet és ezen kívül is vannak elképzelések. Nem így hangzik, de alkalmazható erre egy régi közmondás,, Ne öntsük ki a tejjel a tehenet is.” S. E. Az agrárpiaci rendtartás kialakítása és működtetése a piacgazdaságban alapvetően fontos. Mindaddig, amíg a mezőgazdasági termelés rendtartása nem felel meg a mai viszonyoknak a gondok megoldására, a feladatok pontos meghatározására nem lesz lehetőség. szem, szétszerelem, a vágókés domború oldalán finom kővel kiélezem, megolajozom, összerakom. Korántsem valami magafitogtató bevezetésnek szántam az eddig leírtakat, hanem annak érzékeltetésére, hogy a jó szerszám áldás a kertészkedő ember kezében, legyen az metszőolló, ásó, sarabolókapa vagy más használati eszköz, kisebb gép. Még nem késő, hogy ezeket a kéz alá való eszközöket átvizsgáljuk. Az ollót, kacorkést, ágfűrészt, tavaszi oltásokhoz a szemzőkést kiélezzük. A görbe-suta, nehéz vagy éppen túl könnyű szerszámnyelet kicseréljük, ásót, kapát és más talajmunkához való szerszámot rendbe tegyük, ha kell lezsírozzuk-olajozzuk. — Borzasztó, ha a munka kezdetén vesz- szük észre, hogy a háti permetező- gépünk nem működik. Nyugodtab- bak lehetünk, ha ezt is rendbe tettük. Említettem metszőollómat, meg az árát. És ezzel talán már „súgtam” is: ha a kertészkedő embernek kézi szerszámra van szüksége, ne az árát nézze, hanem a minőségét, az alkalmasságát, mert a jó szerszám barát, a rossz, embemyúzó bosszúság. Samu András Kertbarátok borversenye Februártól március elejéig tartott a kertbarátszövetséghez tartozó klubokban a helyi borverseny. Több helyről is kaptunk tudósítást. Nagyecseden 30 kertbarát mérettette meg a háziversenyen borát és a szigorú zsűri négy arany-, négy ezüst- és két bronz érmet osztott ki. Felvételünkön az egyik aranyérmes gazda Szabó Mihály veszi át Majzer Antaltól a zsűri elnökétől az oklevelet. (A képet Baján Erzsébet készítette.) Aranyérmes bofa volt még Szabó Sándornak, Tarosa Gyulának és Nyíri Sándornak. A négy ezüstérmet Gábor István, Murguly Sándor, Szűcs Bálint és Kanizsai Sándor kapták. A bronzérmes borok tulajdonosai Ozsváth Sándor és Somfalvi István. A zsűri a nagy- ecsedi gazdák boráról úgy nyilatkozott, hogy azok jól kezeltek, alkoholfokuk, ízük, zamatuk, illatuk, színük igazolták a jó minőséget. A nyíregyházi központi kertbarátklub és a nyíregyházi vasutas kertbarátklub február végén közösen rendezte meg az idei borversenyt. A vasutas kertbarátok közül Nagy Sándor két bora kapott aranyérmet. Aranyérmes lett Szakács Mihály és Kőhegyi Imre bora is. Ezüstérmes Csujna János és Gyüre Miklós bora. Bronzérmet fehér és vörösbor kategóriában négypn kaptak. Osván János, Rácz Péter, Kőhegyi Imre és Gyüre Miklós. A nyíregyházi központi kertbarátklub borászai közül fehérbor kategóriában aranyérmet nyert Csatári Tibor, Kárpátfalvi László, Török Pál, Mari Mihály és Horváth Dezső. Ezüstérmes bora volt Föl- desi Vass Jánosnak, Csatári Tibornak, Varga Andrásnak és Mari Mihálynak. Bronzérmet Földesi Vass János, Marakuczi István, Majzer Antal és Papp Tibor kaptak. Vörösbor kategóriában aranyérmes bora volt Mari Mihálynak. Ezüstfokozattal jutalmazták Kárpátfalvi László borát, bronzfokozatot kapott Tőrük Pál bora. A központi kertbarátklub tagjai gyümölcsboraikat is versenyeztették. Ebben a kategóriában aranyérmet nyert Vass János, Papp Tibor, Géczi Ferencné és Nagy Béla. A megyei borversenyt a kertbarát szövetség és a nyíregyházi kertbarátklub március 8-án rendezi Nyíregyházán a TESZ székházában (Luther u. 6.) délután 7 órától. A megyei versenyen a kertbarát- klub-tagok díjnyertes borai vesznek részt. A borverseny ezúttal műsoros baráti találkozó is. A műsorban Simor Ottó, Csorba Ilona és Horváth István lépnek fel
