Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
1991. március 5. Kelet-Magyarország Hoppon maradt munkások? Avagy a leleplezett „ellenség” A dolgozói érdekvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a sorra alakuló munkástanácsok. Molnár Józseffel, az országos szövetség megyei tagjával beszélgettünk a kialakult helyzetről. — A nemrégiben megtartott Munkástanácsok II. Országos Kongresszusán eredményként könyveltük el, hogy elértük, a mun- kástanácsokat a szakszervezethez hasonló jogállás alapján ítéljék meg. Teljes jogú tagként veszünk részt a szakszervezeti kerekasztal, ezen keresztül az érdekegyeztető tanács munkájában. Sikeres tárgyalásokat folytattunk a négy parlamenti párt- tál, ennek eredményeképpen valószínűleg pont kerül a szakszervezeti vagyon kérdésére, s annak közös hasznosítása valósul meg. Szeretnénk, ha 1991-ben szakszervezeti választásokra kerülne sor. A nemzetközi kapcsolataink terén is előrelépés történt, „beléptünk” az Euró- pai Szakszervezeti Ligába. Őket nem kérdezték ^ — Az elmondottakból- úgy tűnik, csak szakszervezetként működnének. — Ez nem így van, de eddig ezekét a jogokat sikerült kivívni. Továbblépve dolgozói tulajdont is követelünk az állami vagyonból. A privatizációba ezidáig nem tudtunk beleszólni, holott a fő célunk, hogy a dolgozói tulajdonlást, a társulásos vállalkozást valósítsuk meg. A kormány döntései a spontán privatizációnak adtak teret, ebből a munkások teljes egészéből kimaradtak. — Mi az, amiben úgy érzik, vereséget szenvedtek? — A vállalati tanácsok újraválasztása szinte a dolgozóknak érdemi részvétele nélkül történt. A legtöbb helyen a régi menedzsergárda került ismét hatalomra. — Találkoztunk olyan megfogalmazással, mely szerint a munkástanácsoknak szép számmal vannak „ellenségei”. Mi erről a véleménye? — E témáról is szót ejtettünk a kongresszuson. Valóban vannak „ellenségeink”, például az állami bürokrácia, amely azt követelné, ha csak hozzá hű szakszervezetek működnének. A másik a vállalati vezetés, de ebben differenciáltan kell gondolkodni. Vannak vállalatok, ahol kiváló a vezetés és a dolgozók közötti együttműködés. Néhány helyen „ellenségnek” tekint bennünket a hagyományos szakszervezet is. Igaz, ebben is színes a kép. Legyen érdek- képviselet — Változás történt a munkástanácsok szervezetének országos felépítésében, miért? — Véglegessé vált, az eddig három irányzat helyett az MDF-es, a pártokon kívüli és a Rácz Sándor- féle országos szövetség — mivel az utóbbi teljesen kiszorult — gyakorlatilag a másik kettő egysége valósult meg. A mostani felállás lényege: területi és szakmai elv alapján működjön az érdekképviselet. Minden megye delegált két-két főt a munkástanácsok országos szövetségi tanácsába. (Rajtam kívül még Fesztóri András vesz részt Szabolcsból ebben a munkában.) Az elnökség, mely végrehajtja a döntéseket, szakmai elv alapján épül fel, vannak benne közlekedési dolgozók, bányászok, mezőgazdászok, stb. Az elnök Palkovics Imre, a Herendi Porcelángyár munkástanácsának elnöke, az MDF országgyűlési képviselője, a két alelnök, Bajtai József és Simon Ervin. Ezen kívül választottunk még egy ötfős szövetségi felügyelő bizottságot, amely a gazdasági tevékenységet ellenőrzi és éti- kai kérdésekben is dönt. — Mennyire lesz ezek után a pártoktól független a szervezet? — Elnökünk úgy nyilatkozott: ha szembe kerül egymással a párt és munkásérdek, ő egyértelműen a dolgozók oldalán áll. Garancia erre; — bár a tisztségviselők egy évig maradnak hivatalban — de akármikor visszahívhatók. Háromhavon- ként pedig kötelesek beszámolni a végzett munkáról. Előbb a vezetők — Mi a tapasztalat a megyénkben, Önök ilyen irányzatot képvi- selnek? — A kongresszus előtt megalakítottuk a Borsod, Hajdú és Szabolcs megyei munkástanácsaiból az Észak-Kelet-Magyarországi Regionális Munkáskamarát. Összefüggéseiben kezeljük a privatizációt a munkanélküliség megszüntetésével. Álláspontunk: az így befolyt bevételek ne az állami kasszába kerüljenek, hanem helyben használják fel munkahely-teremtő beruházásokra. Azt mondjuk, ha egy vállalatnál válság keletkezik, ez először a vezető réteget rendítse meg — akik fele- lősek mindezért — és legutoljára a dolgozói állományt. Az eddigi harminc munkástanács mellett szinte naponta hallunk híreket újak alakulásáról. Most ismét fellendülés várható, ezért kérünk mindekit, bátran keressék a megyei szövetséget. Dankó Mihály Pompás ruhák Párizsba VERSENY A DIVATP Gyönyörű manöken néz ránk a színes prospektusról. A rajta lévő ámulatba ejtő ruhát Nyíregyházán készítették, japán varrógépeken. Ilyen és hasonló ruhák láthatók a párizsi és a müncheni kirakatokban is. Egyre jobb híre van Európában a Nyírség Ruházati Kisszö- vetkezetnek. A nyugati megrendelők egymás után kopogtatnak a Vasvári Pál utcán lévő középüzem ajtaján. A sok rossz hír közepette jólesik hallani Agházi Gyula elnök sikerek- ről szóló beszámolóját. Azt, hogy eredményesen zárták a múlt évet, szilárdak a nyugati piacon, itt szinte nem is érezhető az infláció. Jókedvű vezetővel régen találkozott e sorok írója. S most jó hangulatban jegyez- hető le, adható közre, a következő tájékoztató: Jó üzlet volt a programozható japán varrógépek beszerzése is. A hosszú üzemcsarnokban az egyik ilyen gépen Szikora And- rásné szakmunkás dolgozik. A meglepően csendes gép mellett ezeket mondja: — A réginél több műveletre alkalmas ez a gép és takarékos is. Könnyű kezelni, kiszolgálni. Műszak végén nem vagyok olyan fáradt, mint régen. Jobb minőség is elérhető, ez azért is fontos, mert 8— 10 százalékos minőségi prémiumot kapunk. Tudásimport Egy japán gép a sok közül (H. P. felv.) Partnerválogató — Tavaly az 1,8 millió márkás nyugati forgalmunk mellett 18 millió forintos belföldi árbevételre tettünk szert. Kis híján kilenc millió forint nyereséget könyveltünk el, dolgozóinknak kifizettük a tizenharmadik havi fizetést. Minden feltétel adott ahhoz, hogy idén a tavalyinál is jobb eredményt érjen el ez a háromszáz fős kollektíva. Közép- és hosz- szú távon is biztonságban érezzük magunkat. — Mi a sikerük titka? — Nem titok, hogy jó minőségben, határidőre eleget teszünk a nyugati megrendelők szigorú követelményeinek. A német Hermann Lange cég tizennyolc éve jó partnerünk. Februárban három újabb német cég keresett meg bennünket megrendeléssel, így engedhettük meg magunknak, hogy tizenegy évi kapcsolat után felmondtunk az egyik nyugati partnerünknek, mert nem tudtunk megegyezni vele az árakban. Hozzájárult sikerünkhöz, hogy az utóbbi időben húszmillió forintot áldozturlk világszínvona- Ion álló gépek beszerzésére. — A siker titka az is — folytatja az elnök —, hogy figyelnek a piac minden rezdülésére. Egy pár hó- nappal ezelőtti eredményes tranzakcióról ezt mondja: — Megtudtuk, hogy Nyugaton jó minőségű alapanyaghoz, különböző kisebb tételekben, de igen olcsón hozzájuthatunk. Rögvest dollárkeretet igényeltünk, és beszereztük az árut, amin mindjárt tíz százalékos hasznunk lett. Feldolgozás, vagyis a ruhák megvarrása után még nagy óbb lett a haszon. E tranzakcióval 100 dollárból 400 dollárt csináltunk. Lehet, hogy kisebb, de hasonló üzletet idén is lebonyolítunk. Márciusban Düsseldorfban lesz a könnyűipari üzemek kiállítása és vására. Előzetes információnk szerint Düsseldorfban is jó üzleteket köthetünk. Színes divatos ruhák halmozódnak az üzemcsarnok végén. Itt Su- bert Józsefné üzemvezető a minőség szigorú őre. — Kollektívánk 96 százaléka szakmunkás. Nagyon megnézzük, hogy kit veszünk fel, s, a szigorú felvételi után három hónap a próbaidő. Az idén felvett lányok közül kettőt máris elengedtünk, mert nem feleltek meg a követelményeknek. Viszont hat ügyes szakmunkásunkkal- nem túl régen kint voltam a. München melletti Lima cégnél. Három hétig elméleti, de főleg gyakorlati tapasztalatokat szereztünk a' német üzemben. Nyugodtan mondhatom: dolgozóink ha fizetésben nem is, de szakmai tudásban és szór- galomban állják az összehasonlítást a német szakmunkásokkal. így már értjük, hogy a nyíregyhá- zi ruhák miért juthatnak el a párizsi kirakatokba is. Nábrádi Lajos Újmódi Pirityi Ottónak, a neves pénzügyi szakembernek néhány év előtti előadását hallgatva nem gondoltam volna, hogy az általa akkor emlegetett reprivatizáció egyszer még bevonul alapszókincsünkbe. Pedig bevonult és ott is maradt a pluralizmus meg a monetáris restrikció mellett (ezeket szintén tőle hallottam először). Ma, amikor Európa nemcsak topográfiai fogalom többé (Horgas Béla szerint ott kezdődik, ahol válaszolnak a levelekre, de rossz nyelvek szerint kelet felé egyébként is lejt) tetszik-nem tetszik, meg kell tanulnunk az új terminológiát. Ha már a meg- bonthatatlannak nevezett kapcsolatok megbonthatóságának korát éljük. Ha már ami nagyban szétesik, kicsiben sem marad egyben. Nincs ebben semmi különös. Aki a demokráciát, a szegénységet és a munkanélküliséget meg tudja tanulni, elég felnőtt ahhoz, hogy a tulajdon visszaadása helyett hozzászokjék ezekhez az újmódi kifejezésekhez is. Hallhatja eleget, csák azt nem érti, mi a különbség a privatizáció és a reprivatizácó között. Miközben röpködnek az érvek a parlamenti ülésteremben pro és kontra, szépen kitavaszodik. S ha tavasz, akkor vetni kell. (simonies) Röpködő ezresek A cégbíróságon nagy a forgalom Az elején még szeretik egymást a társak, az üzleti tevékenységben viszont hamar előjönnek az érdekellentétek, melyek tisztázását nyilván célszerű lett volna a gazdasági társaságok alapító okiratában rögzíteni. Tóthné dr. Juhász Zsuzsanna megyei bírónő szerint valójában ezekkel a módosításokkal van a legtöbb probléma. A megyei cégbírósághoz az elmúlt évben több mint kétezer ügy érkezett. Ennek nagy részét az új gazdasági egységek bejegyzése jelentette. A beadott kérelmekről négy bíró dönt. Ügyfélfogadás minden nap 9—11 és szerdán 9—16 óra között van. Még mindig sokan próbálkoznak az 1988-as társasági törvény adta-w- ó lenne mindent úgy tenm ni mint a többiek. Lebot# rulni, énekelni-tapsolni, ragyogni, hinni! Semmit sem ért. Ül a padban, kezét összekulcsolva (nem imára, szokása csak), s valahol mellékesen, másodlagosan érzékeli az embereket. Teljesen maga felé fordul. Érhetetlen, hogy pont itt, most, mikor ennyien vannak körülötte, most érzi azt, amit keresett, s hiába keresett eddig. Kezdi kívülről látni önmagát: elesettségét, semmi-létét, az eltelt-elrohant évtizedeket. Szorongás fogja el. Ki az ő életének alakítója, hol a magabiztosság, a nyugalom, a derű... Szellemi-fizikai létét érzi bizonytalannak, hiszen mindent megtett, ami rajta múlott, próbált élni szerzetben, tisztességben, s szinte pillanatok alatt omlott össze minden, amiben addig hinni tudott. Kiüresült... Amikor a többiek fölállnak, ő is föláll... ha leülnek, ő is... Térde még nem hajlik, mikor mindenki térdel, egyedül ül a padban, fejét lehajtja: Légy türelmes, megértő. akárki vagy, látod megindultam Feléd, hinni akarok a találkozásban, de ki, ha nem Te, aki ért? Itt áll, bekapcsolódva egy eddig ismeretlen erővonalba (a hitébe), közel az ötvenhez, s küszködik Vasárnapi mise Hogy hajthatnám meg a térdem, hogy nyithatnám énekre a szám? De lásd itt vagyok, s örömmel tölt el, hogy itt lehetek, mert Te nyitottad meg előttem az ajtót, házadba Te eresztesz, mikor már sehol sincs menedékem. Ne várj éntő- lem imádságokat még, hiszen dadogok csak, mint az újrabeszélő, aki most tanulja vissza a szót... Érzi, mindkét kezét megfogják, bekapcsolódik egy hatalmas áramkörbe, teste megremeg, tor- kából-szájából artikulátlanul bukik elő a hang ...szabadíts meg a gonosztól..." Talán először, mióta bejött, körbenéz. Tömve a templom. Fiatal, ragyogó arcok... S mi lett az ő hitével, az ő fiatalságával? az imádság szavaival „... Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség...” A z alázat, igen, az alázat hiányzik belőle, ami nélkül nem nézhet egy fűszálra, egy bogárra, a csillagokra... mert gőggel telített minden sejtje: ő az ember, a korona, a hatalmas... S lám eljön, eljött a perc, amikor rá kellett döbbenie, milyen jelentéktelen, milyen pici az Egészhez, az Egyhez képest..., annyi mint egy fiiszál, bogár, vagy egy csillag... Történik-történjen vele bármi, egy nagy, bölcs akarat szerint kell legyen, mert csak így lehet élet, igazság ezen a földön, ebben a világban. „... ÁMEN”. B.F. lehetőségekkel olyan cégeket létrehozni, amelynek keretében biztosított a gazdasági talpon maradás, esetleg az új szervezeti keret a fellendülés egyik záloga is lehet. A gondot Viszont az okozza — bár igaz, hogy a törvény hosszú távra készült —, hogy szinte minden új jogszabály kihatással van erre a törvényre. A gazdasági viszonyok sem mindig áttekinthetőek, de legalább ennyire nehéz követni a módosításokat. így az ügyvédek, jogtanácsosok, vállalkozók igencsak kapkodhatják a fejüket, míg kiigazodnak a paragrafusok között. — Vannak, akik a jogszabályok káoszából kívánnak megélni, de tanácsokat adni, szerződéseket ellenjegyezni csak az ügyvédi és jog- tanácsosi munkaközösségek jogosultak — folytatja a beszélgetést a bírónő. — Sajnos létezik az a rossz gyakorlat, hogy csak összeütik a szerződéseket, vagy lemásolják valakiéről. Ez viszont nem célszerű, mert beleesnek a saját csapdájukba. Van például egy olyan gazdasági társaság, amelynek a tagjai úgy gondolták, hogy az alapítás után is mindenben egyet fognak érteni. Ezért a módosításokat egyhangú szavazáshoz kötötték. Mondanom sem kell, hogy azóta szinte képtelenek működni. A törvényességi felügyeletet a cégek működése felett a cégbíróság látja el. Több felügyeleti eljárás indult termelőszövetkezetekkel, gazdasági munkaközösségekkel, kft.-kel szemben. Egy jogesetet kiemelve: a gazdasági munkaközösségben a kilépő tagnak is szükséges a módosítás aláírása. Az nem elegendő, hogy csak továbbra is a benn maradó három, vagy négy személy írja alá az okiratot. A bíróságnak biztosnak kell lennie abban, hogy a kilépőnek is valóban ez volt-e a szerződési akarata. Előfordult, hogy amikor visszaadták hiánypótlásra az anyagot, kiderült, hogy az érintett nem is tudott róla, hogy ki akarják léptetni. Eljárás indult olyan esetben is, ahol már eleve az alapítás törvényességét kifogásolták. A cégbíróság eljárási illetéke lényegesen megváltozott január 1-től. Az induló vagyon értéke után a jogi személy vagy ezek közös név alatt működő társulásai, társaságai esetén két százalék, de legalább ötezer, legfeljebb 90 ezer forint az illeték. Egyéb cég esetén két százalék, de minimum kétezer, legfeljebb 10 ezer forint. Induló vagyonnal nem rendelkező cég bejegyzése esetén az illeték háromezer forint. Jelentős változás, hogy az induló vagyon, illetve a törzstőke vagy alaptőke emelésénél azt az összeget veszik figyelembe, amellyel az alaptőkét felemelték. A cégbizonyítvány kiállításáért ezer, a cégkivonat elkészítéséért ezerötszáz forintot kell fizetni. Ezeket az iratokat bárki kérheti, sőt a szerződésekről a bíróságon jegyezetet is lehet készíteni. Minden egyéb eljárás — a kijavítás esetét kivéve — ezer forint. A cég adataiban történt változás, módosítás bejegyzéséért az ezer forint illetéket a változás, illetve a módosítás száma szerint külön-külön cégjegyzékrovatonként kell számítani. Tehát alapos, megfontolt munkára van szükség a gazdasági társaságok létrehozásakor, mert a további módosítások sok-sok ezrest elvihetnek. Bojté Gizella 3 bles szem, haszonnal
