Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-04 / 53. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. március 4. Tömegsírok Kuvaitban Kuvaiti tisztségviselők szombaton — első ízben a háború befejeződése óta — tömegsírokat mutattak meg külföldi újságíróiknak. A Riggában, Kuvait-város szomszédságában feltárt tömegsírokban — az önkéntes sírásók tanúsága szerint — kereken ezer. háromnegyedrészben golyó által kivégzett embert földeltek el. A sírásók elmondták, h-ogy az invázió kezdetén egy hónapig naponta öt-hat. olykor több áldozatot kellett eltemetniük. Az elföldeltek pontos száma nem ismeretes, mivel az irakiak magúikkal vitték a listáikat, de a kuvaitiak a legtöbb halottat lefényképezték. és ezeket most bizonyítékokként átadták a kuvaiti hatóságoknak. Jelentések szólnak egy másik temetőről is. ahol 5000 agyonlőtt és felakasztott kuvaiti nyugszik. A sírok 135 csecsemő holttestét is magukban rejtik. Az iraki megszállás idején meggyilkolt kuvaiti állampolgárok tömegsírja a fővárosban. Az áldozatok mintegy 75 százalékát lelőtték. A gyermekek részére rövid sírokat is ástak. A sírásók beszámoltak 200 Riggában eltemetett koraszülöttről. akiket az irakiak kivettek az inkubátorokból — ezt a hírt azonban idáig egyetlen kuvaiti kórház sem erősítette meg. Október óta az irakiak nem engedték oda a Vörös- kereszt tisztségviselőit a halottas menetekhez. A kivégzettek eltemetéséről a hozzátartozóknak kellett gondoskodniuk. később azonban a benzinhiány miatt sokan a saját kertjükben földelték el hozzátartozóikat. Az irakiak bosszújától tartva sok áldozatot szándékosan jeltelen sírba tettek. Balti népszavazások Verőfényes, csaknem kora tavaszi időben szavazhatott vasárnap Észtország és Lettország lakossága, válaszolva arra a kérdésre, hogy független és demokratikus államban kívánnak-e élni, vagyis gyakorlatilag az unióhoz való tartozás kérdésében dönthettek. Valószínűleg a kedvező időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy délig a szavazásra jogosult észtországi lakosság fele leadta voksát (vidéken sokkal többen választották a délelőttöt a szavazásra, a városokban viszont lanyhább volt az érdeklődés a reggel héttől délig tartó időszakban) . Észtországban 1,1 millió, míg Lettországban 1,9 millió a szavazásra jogosult polgárok száma (mindkét köztársaságban kizárták a népszavazásból a katonákat, akárcsak a február eleji litvániai népszavazáson). Tucatnyi országból — köztük Magyar- országról — több mint száz külföldi megfigyelő érkezett Rigába, illetve Tallinba, hogy a helyszínen ellenőrizze a szavazás menetét és törvényességét, s emellett több szovjet köztársaság is elküldte hivatalos képviselőit. Neonztld — Neonsárgi — fit hónap garancia Hajpótlás hegesztéssel Hajhegesztés... — mi a manó, álmélkodom a hirdetést olvasva — órák alatt haja akár derekáig érhet, vagy hosszabb lehet kilencféle hajszínben. Ráadásul Nyíregyházán. — Na erre kiváncsi vagyok. Ki ez a vakmerő és honnan veszi a bátorságot, hogy ilyesmibe kezdjen, amikor manapság a fodrászoknak se megy valami jól. Egy kos jegyében született hölgy merész vállalkozásáról van szó, aki szereti az újat és mindenbe belevág, amiben lát valami fantáziát. Bumba- kovics Erzsébet mesterfod- rás dolgozott az Operett Színházban, a MTV-nél, de szétnézett a nyugati világban is. Torontóban egy ismerősének mesterséges hajhosszabbítását végignézve döntött úgy, hogy elsajátítja ezt a technikát. A szükséges anyagot külföldről szerzi be. A vendég hajának és igényének megfelelően hegesztéssel tincsenként a pótolt hajat hozzá forrasztja az eredetihez. De Rangos esemény színhelye lesz március 6—8-ig Nyíregyháza. A Munkaügyi Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési Intézet Nyíregyházának adta a kereskedelmi tanulók Szakma Kiváló Tanulója Országos Verseny rendezési jogát. A Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola az egyik fő rendezője az eseményeknek, igazgatóhelyettesétől Váradi Ist- vátinétól informálódtunk a verseny megrendezése felől. Utoljára kilenc évvel ezelőtt volt városunkban ilyen rangos esemény. Az ország 35 iskolájából 90 tanuló érkezik Nyíregyházára, akik az elméleti versenyt saját iskolájukban végezték el, ide a legjobbak jönnek. A nyíregyházi iskola öt tanulója vehet részt ezen az országos versenyen. A megnyitó szerdán délután 15 órakor lesz a 107-es Mező Imre Ipari Szak- középiskola és Szakmunkásképző Iskolában. Ezt követően az élelmiszereladók egy csoportja már megkezdi a gyakorlati versenyt a Gólya Kft. 25. sz. ABC-áruházában. A verseny döntő napja csütörtökön lesz, amikor folytatódik az élelmiszer-eladók versenye, ugyanakkor kezdődik a vegyesbolti eladók versenye a Gólya Kft. Kígyó utcai áruházában, a ruházati eladók a Nyírfa Áruházban, a háztartási felszerelési cikk eladók a VAS- VILL Depó Raktáráruházában, a műszaki cikk eladók a Shell Interág Szabolcs Áruházában, a kozmetikai és vegyicikkeladók a Szivárvány Kft. 12- es számú Zrínyi Ilona utcai boltjában mérik össze gyakorlati tudásukat. A szakzsűri értékelése alapján az eredményhirdetésre pénteken délelőtt kerül sor. A legnagyobb létszámú versenyt az élelmiszer-eladók csoportjában rendezik, ennek gyakorlati helyszíne a Gólya Kft. Pazonyi úti ABC-je és a Kígyó utcai ABC-áruház. A rendező szervek és az áruház dolgozói ezúton is elnézést kérnek a vásárlóktól, ha a verseny ideje alatt a megszokottnál nagyobb tömeget találnak az üzletben. Ugyanakkor kedveskedni is szeretnének az ideérkező vevőknek: március 4-től 9-ig a Gólya Kft. említett két üzletében TEJTERMÉK-, TÖKEHÜSVÄSÄRT rendeznek engedményes áron, olcsóbban lehet majd édességet, konzervféléket vásárolni, a holland új illatú spray-k és a Hollóházi Porcelángyár emléktárgyai mellett. Rendeznek még kóstolóval egybekötött árubemutatót, húsipari készítményekből, minderre a SZABOLCS HÚSIPARI VÁLLALAT, a TEJIPARI VÁLLALAT, a TISZAHÜS KFT., a FÜSZÉRT és az OZON STÄR KFT. jóvoltából kerül sor. (870) aki neonzöldet vagy neonsárgát szeretne, arra is van lehetőség. A póthaj egyébként szintetikus anyagból készül, mely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az emberi haj, ugyanolyan ápolást igényel, öt hónap a garancia, utána újra kell hegeszteni. Naponta 30—40 levelet kap a fodrásznő, de ehhez jön még a budapesti postafiók anyaga is. Nők, férfiak egyaránt jelentkeznek, akik a hosszú, ápolt frizurát elengedhetetlen dolognak tartják külső megjelenésükhöz. Így menedzserek, üzletkötők, eladók ... Tudom a hír hallatán egyeseknek égnek áll a haja. S a 6—8 óráig tartó megújulásnak nem is kevés az ára. De most, hogy a piacgazdaság palettáján próbálunk menetelni, akkor csak elismerésünket fejezhetjük ki annak, aki ilyen szokatlan ötlettel tud előrukkolni. S főleg, hogy igény is van rá. Akkor miért ne? Nem kell ahhoz Amerikába menni, hogy valakinek hosszú haja legyen, de még csak Budapestre sem. Ahogy a fodrásznő mondja: a Váci utcából is jöjjenek csak a Stadion u. 36. szám alá. Aki érti a szakmáját, az bárhol sikert arathat, a középszerűekre pedig rossz idők járnak. (bojté) Mindennapi közérzetünk Erdélyben Hideg zuhanyok sorozata A strassbourgi út megtaláltatott: a megfigyelői státus elnyerése immár azt jelenti, hogy fél lábbal benn vagyunk, Románia ott van azon államok sorában, amelyek a demokráciát tartják, vallják a mindennapi politikai gyakorlat alapelvének, megadva honpolgárainak az alapvető- emberi jogokat, azon belül is a szabad szervezkedés, az utazás szabadságának a lehetőségét, a nemzetiségek identitásának megőrzését, A strassbourgi sajtókonferenciáról azt is megtudhattuk, hogy nekünk, kisebbségieknek minden biztosított ahhoz, hogy valóban úgy is éljünk. Csakhogy ismét bebizonyosodott: a szavaknak több arcuk van, s ahányan kiejtik, más-más tükörben nézik azt. Hisz az európai honatyák alig mondták ki a jóváhagyást jelentő igent, itthon máris komoly lépések történek a demokrácia, a szabadságjogok újmódi értelmezésére, gyakorlására. Először is a nemzetiségi adások felét olyan csatornára — a kettesre — terelték, tették, amely a magyarok lakta területek jó részén nem sugározza az RTV adásait. A többség döntött. És érvel is, mondván: „miért kell nekik több műsor, mint a Magyarországon lakó románoknak” ? Aztán egy újabb: a román állampolgárnak, gépkocsival történő kiutazáskor — a céltól függetlenül — 10 napra 17,50, tizenöt napra 21, egy hónapra pedig 35 dollár (!) ellenében kell biztosítási kötvényt — zöld kártyát — váltaniuk. Tovább: azonnali alkalmazásra került a kereseti (jövedelmi) adó, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bruttósítás eredményeképpen kevesebbet hozunk haza a borítékban. És ez még nem minden: alig süllyedt mínusz alá a hőmérő higanyszála, máris csökken a gáznyomás, hideg a lakás, leállnak nagyobb üzemek, tétlenségre ítélve a munkások ezreit, miáltal a jövedelmük is kritikus szint alá süllyedt. Minderre azt mondhatják, hogy ez nem új, talán hallották a rádióban, bemondta a tv. De mennyire más ezt hallani s mennyire más mindennek hátrányát elszenvedni ! Mosolyoghatunk Strassbourgban, elbájolhatjuk a hallgatóságot a nyelvtudásunkkal (amelyet mint a múlt rendszer kiváltságos csemetéje szerezhettünk), itthon pedig továb folytathatjuk többségi játékunkat, „demokratikus” csomagolásban. örülhetünk annak is, hogy most már senki nem tekint minket politikai menekültnek — sem nyugaton, sem keleten —, hogy itthon szabad szélmalomharcot vívni, szabad fázni, szabad kevesebbet keresni, szabad elmenni a gépkocsival a határig és ... vissza, szabad a földet, a közöst széjjel hordani (csak azt ne kérdezze senki, hogy a nagy vita közben mit fogunk enni!), magyarok is maradhatunk, mondjuk royalistaként a parlamentben, mert nemzetiségi szervezetként aligha lesz ott helyünk a jövőben. Innen vágyódjék valaki külföldre? Ugyan, miféle hazafiatlan gondolkodás ez egy olyan ember részéről, akit az őslakosok csupa humánumból fogadtak be, a barbárból civilizált embert „neveltek”, akinek ennyi jószívűség láttán még van képe „kiváltságokat” igényelni magának „mások rovására”? ... És még csodálkozunk — fenn és lenn, kinn és benn —, hogy a ki vándor-' lás aránya nem csökken. Ha így megy tovább, a legel- szántabbak is arra kényszerülnek, hogy keressenek odaát egy jóságos nagynénit, aki befogadja őket, ahol a kettős nyomorból legalább a lelkiektől megszabadul, az anyagiakat pedig csak elviseli valahogy. Máriás József FŰBEN, FÁBAN... Természetgyógyászat Divat, hóbort vagy praktikus hasznú manapság a felkapott természetgyógyászat? — A kérdésre minden bizonnyal úgy felelünk helyesen, ha azt mondjuk: mind együttvéve. Hóbort, ha a „nulladik típusú találkozásokra”, a természetfeletti dolgokra gondolunk, a mágiákra, az asztrológiára — legalábbis azokra, amiket nem tudunk megmagyarázni. Divat a talpmasszázs, a csontkovácshoz járás, polgárjogot nyer az akupunktúra. És itt vannak az univerzális csodaszerek, mint a Béres-csepp, a Svéd- csepp, a Celladam. Ez utóbbiakkal a természet- gyógyászatnak már egy újabb — de egyben legrégibb területéhez — a gyógynövények használatához jutunk. — ,,A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyidős az emberiség történetével” — hangoztatja bevezetőjében az 1948-as kiadású Magyar Gyógynövények című. — nagy lélegzetű tudományos kötet alkotóközössége. Évezredes tapasztalatok A növények gyógyhatásút nyilván már az írott történelem előtti időkben felismerte az ember. A sok évezredes tapasztalatot az ókor nagy rendszerező! már írásba is foglalták. Krisztus előtt Hippokrates, Aristoteles, Theophrastos leírják és használják orvoslásaiknál a gyógynövényeket. Egy évtizede adták ki Mélius Péternek a Herbáriumát, az első kiadás 400. évfordulója alkalmából „Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól”. Az 1578-ban Kolozsvárott, Heltai Gáspárné műhelyében nyomatott mű szerzője kimondja, hogy a Herbárium „Galénusból, Pliniusból és Adamus Lonicerusból szedetteték ki”, vagyis másfél ezer esztendő tapasztalatát vette át, gyűjtötte kötetébe — s tett hozzá vagy vett el belőle saját kora ízlése és tapasztalata szerint. Egybevetni... Mélius Herbáriumának megjelenése óta immár több mint 400 év múlt el — a reneszánsz, a felvilágosodás időszaka. _ és a legújabb, a jelenkor évtizedeit tapossuk a modern tudományok jó-rossz hatásainak közepette. Talán éppen ezért is érdemes egybevetni sok-sok évszázad távolából „az fáknak, füveknek hasznait. . .** Az ókorból, tehát Pliniustól eredeztetve ezt olvassuk Mélius Herbáriumában például a fehér fagyöngyről: „ . . . ha megfacsarod, füledbe tölted, meggyógyít. Ha penig gyöngyét megtöröd, borban megiszod, kórságot gyógyít ...” — Es mit mond a fagyöngyről a pár éve (1983-ban) megjelent Rápótí—Romváry: Gyógyító növények c. kötet? .......... hatása vérnyomáscsökkentő. görcsoldó, szívműködést serkentő, belső — tüdő, gyomor, méh. bél — vérzéseket megszüntető”. Az imént már említett Magyar gyógynövények c. munkából még hozzátesszük: „A nép ősidők óta a rák gyógyítására használja a fehér fagyöngyöt”. Tehát a fagyöngy „belső kórság ellen való” ugyebár, mivel évszázadokkal ezelőtt még nem ismerték a magas vérnyomást, a belső vérzéseket és a legújabb kori megnevesített nyavalyákat. Termesztik is A gyógynövények többnyire vadon, manapság is ott vannak erdőn, mezőn a természetben. Egy részüket — fodormenta, gyűszűvirág, macskagyökér stb. — termesztik is a gyógyszeripar számára. — A gyógynövények felkapottak lettek. A Herbária, vagyis a gyógynövénybolt nem csak a Béres-cseppek miatt van szinte állandóan tömve, hanem a gyógytea-kéverékekért, a gyógyfüvekért. Nem szükséges magyarázni, hogy a környezeti ártalmaktól fulladozó ember gyári gyógyszerkészítmény helyett szívesebben fogyasztja a tüdőasztma, a szívideg, a gyomorfekély elleni és még sok más teakeveréket. — A tartós betegségekben szenvedőknek, nyugdíjasoknak egyre több gondot okoz a gyógyszerek ára. A havi 200—40« forintos kiadás hamarosan megtetőződlk az újabb 60—100 százalékos gyógyszerár-emeléssel, így a kényszer is hajthat sok embert a gyógynövények használata felé — úgy is, hogy maga gyűjti az orvossá- ,gát. De erről — mármint a gyógynövénygyűjtésről — majd legközelebb. S. A.
