Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
1991. március 27. Kelet-Magyarország 11 Korlátolt felelősség Bécsbe szeretett volna elutazni a fiam és a barátja, ezért megkeresték a nyíregyházi Puskin utcán lévő utazási kft.-t, amelyik oda is szervez utakat. Az indulást március 12-ére, este fél 9-re tűzték ki. Aznap azonban, kora délután találtunk a postaládánkban egy táviratot, hogy az út elmarad, mert nincs elég utas. A következő időpontot a kft. március 15- ében állapította meg, csakhogy a fiúk már nem tudtak elmenni. A következő hét elején felkerestem a kft.-t, hogy visszakérjem a befizetett kétezer forintot. A vezető modortalanul úgy válaszolt: menjen érte a bíróságra, ha mindenáron tyúkpert akar! Azt hiszem, tényleg találó a korlátolt felelősségű társaság elnevezés, mert a nagy utazási irodák viszaad- ják ilyenkor a pénzt. Németh Szilárdné Nyíregyháza, Gádor B. u. 4. Helypénz- szedők Mi kistermelők, tavaly még nyugodtan eladhattuk áruinkat az érkerti lakótelepi (volt Szamuely lakótelepi) ABC előtt. Egyszer azonban a boltosok kitettek egy árkus papírost a kirakatüvegre, hogy fél négyzetméter elfoglalt helyért helypénzt kell nekik fizetnünk. Gyakran előfordul, hogy naponta még annyit sem árulunk, amennyit ők kérnek. Nem értjük, miért szednek közterületért helypénzt, talán ezzel azt akarják elérni, hogy nekik adjuk el terményeinket, ők meg majd ráteszik a maguk hasznát? Kíváncsiak volnánk, más ABC-k is kérnék helypénzt az előttük áruló kistermelőktől? Lehet, hogy ha ezt így folytatják tovább, mi a piacra fogjuk vinni terményeinket — ott biztosabban elkél — de akkor mehetnek a lakótelepiek is a piacra. Vagy válogatási lehetőség nem lévén, megvásárolhatják a bolt drágább és gyakran nem legfrissebb zöldséggyümölcs áruit. Sújt már minket kistermelőket elég adó, ne így vetélkedjenek velünk, hanem kínáljanak ők is versenyképes árut. A kistermelők nevében: N. J.-né Nyíregyháza, Érkerti lakótelep Ebek puskavégen Becsület a háziállatoknak A kutya az ember legrégebbi barátja, sok esetben szinte már családtagnak számít. A napokban egyik olvasónk szomorúan panaszolta, hogy a vadőr, vagy valamelyik vadász lelőtte a család kedvencét, amikor az elcsatangolt otthonról. A gyermekei azóta sem tudnak belenyugodni, s nem értik: a „vadász bácsi” miért nem ismerte fel, az ő Morzsijuk nem kóborkutya. Szerkesztői üzenetek — Sajnos, megtörténik az ilyen eset — mondta Plavecz János megyei fővadász. — Tavasszal különösen odafigyelünk a dúvadirtásra. Ennek keretében — a rendelkező törvények szerint — a sok kárt okozó, gazdátlan ebeket és macskákat le kell lőni. Amikor a kutyán nincs póráz, vagy kölönc, s az emberi „hatás” alól kikerül — hanggal, füttyel nem tudja gazdája visszahívni —, már kóborebnek számít. Gyakorlat, hogy általában először figyelmeztetik az állatok gazdáját, s ha ennek sem tesznek eleget (nem kötik meg, vagy nem zárják be), • • Uvegeső Üvegeső hullott hétfőn negyed 6 körül Nyíregyházán, a Kossuth utca—Erdősor sarkán lévő tízszintes épületből a járdára — panaszolta szerkesztőségi ügyeletünk- nek az esettől még feldúlva egyik olvasónk. — Lehet, hogy a huzat csapott be egy ajtót vagy ablakot, de a mostani eset mindenképpen figyelmeztet: meg kellene nézni, mi is volt valójában és időben elhárítani a veszélyt. Mert rágondolni is rossz, mi lett volna, ha éppen a ház mellett halad babakocsijával az a kismama, aki így csak távolabbról nézte a hulló cserepeket. 300 méterre a lakott területen túl kénytelenek a „fegyvereiket használni”. Ezekre a védő intézkedésekre azért van szükség, mert az amúgy kedves háziállatok ilyenkor nagy kárt tudnak okozni a földön fészkelő madarak tojásaiban és megfogják a kisnyulat is. Javasoljuk az állatok gazdáinak, tartsák szigorúan kötve, vagy zárják be négylábú társaikat, mert ha netán „puskavégre kerülnek”, késő a sajnálat. Tudjuk, fájdalmas veszteség ez a családnak, de érthető a vadakat védők cselekedete is. Ránézésre nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik a veszélyes kóboreb, vagy a kedvenc háziállat, amelynek csak kedve szottyan az illatos tavaszi délutánon egy kis kirándulást tenni, vagy játékból nyulat kergetni. Szinte összhangban van egy másik levélírónk panasza is a fenti üggyel. Ö a városokban elszaporodott kóbor kutyák miatt emelte fel szavát. A játszótereket bepiszkítják, ott „guberálnak”, ahol tudnak és valószínű nincsenek beoltva. Balogh Antalnak, a nyíregyházi gyepmesteri telepvezetőnek sok dolga van. Sajnos, ilyenkor a tavaszi kutyaoltás és ebadó fizetésekor elszaporodnak az utcára kitett, elűzött állatok, ö minden bejelentésre kiszáll, s ha tudja, elfogja a kutyát. A telepen nyolc napig megőrzik, s ha a gazdája nem jelentkezik érte, akkor fölajánlják valamelyik kutyabarátnak. Tapasztalatai szerint sokan érdeklődnek és innen választanak háziállatot. A telepvezető régi vágya, hogy a polgármesteri hivatal közbenjárásával, a szanálásra kerülő lakásokból bejelentés alapján ő vigye el azokat a kutyákat, amelyekre már nincs szükség, fgy reméli, nem kerülnek az utcára. I>. M. ö. PÉTER SÁNDORNÉ, KISVÁRBA: Mindenkinek joga van eladni, elajándékozni, megterhelni a saját vagyonát, arra tartási, életjáradéki, avagy öröklési szerződést köthet, és arról végrendelkezhet is. A megkötöttség azonban az, hogy a lemenő törvényes örökös végrendelet esetén is kötelesrészre jogosult, illetve, hogy az ági vagyont csak meghatározott ág örökölheti. SZ. JÖZSEFNÉ, VAR- SÁNYGYÜRE: A Nyugdíj- folyósító Igazgatóság arról értesítette lapunkat, hogy a nyugdíjhagyatékot január végén kiutalták. BODNÁR GÁSPÁR, TI- SZAVASVÁRI: 1991. január elsejétől valóban van arra lehetőség, hogy az OTP toldalék építéséhez (lakás- bővítéshez) szociálpolitikai kedvezményt nyújthasson. Ennék azonban az az előfeltétele, hogy az építtető saját háztartásában három, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. HANKÓ JÖZSEFNÉ, ZÁHONY: A szerviz vizsgálja a panaszt, és megértő türelmét kéri, amíg az ügy megoldódik. TOKOS ILONA, NYÍREGYHÁZA: A III. csoportba tartozó rokkant nyugdíja a 18/1991. (I. 28.) Korm sz. rendelet 1 paragrafusának 1/b, és 3/a bekezdése szerint huszonhárom százalékkal emelkedett január elsejétől. MEDGYESSY ZOLTÁN- NÉ, CSENGER: Örömmel olvastuk levelében, hogy a választ megkapta. Köszönő jókívánságait ezúton viszonozzuk. KOCSMÁROS PÉTER, NYÍRBÁTOR: A jutalom nem jár a dolgozónak, csak adható. A jutalmazás olyan jogköre a munkáltatóknak, amelybe külső személyek, vagy szervezetek nem szólhatnak bele. Azt, hogy kiket jutalmaz, és mennyi pénzzel, a munkáltató maga dönti el. (tmi) REGGEL VOLT MEG, álmos és néptelen, amikor ez a vak autó a nyíregyházi Kossuth téren hajtott be. Szerencsére nem szaladgáltak ott gyerekek, és nem ültek a pádon fájós lábú nyugdíjasok. Csak fotóriporterünk volt tanúja, hogy hányt fittyet a vezető a közlekedési szabályoknak. (H. P. felvétele) fl jogász tanácsai Jubileumi jutalom Ezt mondja az illetékes Jár az 1000 forint CSEH PÄL- NÉ NYÍREGYHÁZI OLVASÓNK termelőszövetkezeti tagként dolgozik, nemsokára nyugdíjba megy. Számítása szerint huszonöt év és százharminckét nap szolgálati ideje van, de a tsz-ben azt mondták, csupán huszonhárom évvel rendelkezik. Mit kell beszámolni a jubileumi jutalomhoz szükséges időbe? — kérdezte levélírónk, hogy végre pontot tehessenek a vita végére. A termelőszövetkezet a huszonöt; negyven; illetőleg ötven évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. A jubileumi jutalom a tag másfél havi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kell kifizetni. A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor kell kifizetni. A munkában töltött idő megállapításánál a munka- viszonyban töltött időt, — a rendszeresen dolgozó családtagként, továbbá termelőszövetkezeti tagként — munkában töltött időt együttesen kell számításba venni, de a tsz-tagként munkában töltött időbe csak azok az évek számíthatók be, amelyekben a tag (nő esetében) legalább az évi 1000 órát a közösben teljesítette. Azok az évek, amelyekben a tag a meghatározott munkameny- nyiségnél kevesebbet teljesített, arányos töredékévként vehetők számításba, függetlenül attól, hogy a tag részére jár-e átlagrészesedés: például a szülési, a betegségi, a gyermekgondozási segélyezés, a szülési szabadság, baleseti táppénz, kórházi ápolás, gyermekgondozási díj ideje, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása-ápolása miatt igénybe vett egy évet meg nem haladó fizetésnélküli szabadság időtartama. Amennyiben tehát levélírónknak a fentiek szerint számítottan megvan a 25 év munkában töltött ideje, jogosan kérheti a jubileumi jutalom kifizetését. TÖTH JÁNOS, KIS- VÁRDAI LEVÉLÍRÓNK tavaly 2040 órát teljesített a tsz-ben „egyéni” vállalkozási formában. A tsz a fizetett szabadság kiadása iránti kérelmét elutasította azzal az indokkal, hogy egyéni munkavállalóiknak nem jár szabadság. OLva- sónk azt szeretné megtudni, hogy a tsz-szel szemben jogosáé követelése. A tsz-törvény a fizetett szabadságra jogosító feltételekről, valamint a tsz-tag belső vállalkozási formában végzett tevékenységének lehetőségéről részletesen rendelkezik. Ennek alapján fizetett szabadságra az a tsz- tag jogosult, aki az előző évben túlmunka nélkül legalább 2040 órát teljesített. A tsz az alapszabályában meghatározott feltételekkel és mértékben más tagak részére is biztosíthat fizetett szabadságot (amelynek idejére a tag részére átlagrészesedés jár). A fizetett szabadságot esedékessége évében, akadályoztatás esetén annak megszűnésétől számított 30 napon belül, legfeljebb azonban a következő év március 31- éig kell kiadni. A termelőszövetkezet a tagak munkavégzési kötelezettségének mértékét, a teljesítés módját és feltételeit — jogszabályi keretek között — maga határozza meg. Ehhez kapcsolódóan, a fizetett szabadság szempontjából figyelembe vehető ,,közös munkavégzés minden olyan munka, amelyet a tag a tsz-szel kötött munkamegállapodáB alapján végez”. A közös munkavégzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet és a tag együttesen írásbeli munka- megállapodásba foglalja. ÖSSZEGEZVE: levélírónknak akkor jár fizetett szabadság, ha a tsz-szel kötött írásbeli megállapodás tartalmából kitűnően az általa végzett munka közös munkának minősíthető. Egy csengeri olvasónk fia tavaly július óta „alternatív” katona, szakácsként tölti polgári munkahelyen a katonaidőt. Még karácsony előtt arról adtak hírt a lapok, hogy a katonai szolgálatot teljesítő fiataloknak a zsoldon felül decemberben még ezer forint jutalom jár. Olvasónk megmutatta a fiának az erről szóló írást, de a fiú munkahelyén azt mondták, ők bizony ilyenről nem tudnak, ha a Foglalkoztatási Központ utasítja őket, kifizetik a jutalmat. Már február végét is ellapozták a naptárban, de az ezer forintról több szó nem esett. Emiatt fordult lapunkhoz levélírónk: félreértette volna a tájékoztatót? Arról is információt kért egyúttal, hogy mennyi a honvéd rendfokozatiban lévő sorkatona havi illetménye. Kérdéseire a Magyar Honvédség Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságának parancsnoka, Ungvári Sándor ezredes válaszolt. Eszerint levélírónk fia — amennyiben nem áll fegyelmi büntetés alatt — a megyei Foglalkoztatási Központ álláspontja szerint is jogosult az ezer forint jutalomra, amit a munkáltatójának kell kifizetnie. A polgári szolgálat nem katonai szolgálat. Olvasónk fia a szolgálatot polgári munkahelyen, sajátos jogviszonyban teljesíti; jogaira és kötelezettségeire külön jogszabályok vonatkoznak. Ezek azonban akiképp rendelkeznek, hogy a fenti kérdésekben az ilyen szolgálatot teljesítő személy azonos elbírálás alá esik a sorkatonai szolgálatot teljesítő, honvéd rendfokozatban lévő személlyel. A Magyar Honvédség parancsnoka az 1990. november harmmcadikán kiadott parancsával úgy rendelkezett, hogy az előbb említett kizáró ok kivételével a sorállomány részére egy havi alapilletménynek megfelelő összeget kellett 1990. december tizenötödikéig kifizetni. Ez az összeg akkor ezer forint volt, jutalom címén, levonás «nélkül fizették ki. A honvéd rendfokozatban lévő sorkatona havi illetménye egyébként jelenleg ezerkétszáz forint, ennék megfelelően 1991. január elsejétől olvasunk fiát is ez az összeg illeti meg. Dr. Nyitrai Zoltán Gyarmaton Is káosz Nem használ a szó H ónapokig téma volt Fehérgyarmaton a KGST- piac ' városszéli „elhelyezése”. Akkor szinte mindenki azt szorgalmazta, a városközpontban kellene alkalmas helyet találni. Az egykori Béni-gödre feltöltésével alakította ki a polgármesteri hivatal az új piacot. Az azonban csak álom volt, hogy ezzel a gondok megoldódnak. Keddi (nagypiaci nap) napokon kaotikus állapot uralkodik a Toldi Miklós utca—Kölcsey utca, illetve a Móricz Zsigmond utcai ABC és a Május 14-e tér határolta területen. Autók a drága pénzen és közösségi segítséggel megépített parkokban. A házak tövében, a Kisiparosok Szolgáltatóháza járdáján, a forgalmas kereszteződésben alkalmi piaci standot alakítanak ki „vendégeink”. Az önkormányzat megbízottai, a kapitányság több szolgálatos rendőre; egy-egy alkalommal több mint 10 ezer forint helyszíni bírság (összesen) sok-sok feljelentés sem győzi meg a szabálytalankodókat. Tűzoltók, KÖJAL-osok, rendőrök, piacfelügyelők most újabb akciót kezdeményeztek. Megnövelték a parkolási lehetőséget a piac teiületén; s felvetődött, esetleg „Deinszky- módra” • elszállítják a tilosban parkírozó jármüveket, ha a rendőri figyelmeztetés nem használ. Lakossági igényként fogalmazódott meg, ha kell, akár a vásározók holmiját is le kell foglalni; ha csak süket fülekre talál a szép szó a fehérgyarmati piacon. Molnár Karolj' Privatizált futballpálya A nyíregyházi, Epreskert u. 56. és a mögötte lévő ház között sokáig futballpálya volt. Aztán felásták, parkosították, sövényt és fákat ültettek bele a városi kertészet szakemberei. Mi ennek nagyon örültünk, de nemrég ezt a parkot egyszerűen kisajátította (kibérelte?) egy férfi, rózsabokrokat, őszirózsát, krizantémot ültetett oda, leszedte a fák koronáját, és nem enged oda senkit. A területet zsinegekkel kerítette el, jaj annak, aki a közelébe merészkedik! Jó volna megtudni az arra illetékesektől, hogy jogosan-e, mert privatizálták a parkot? K. A.-né és a lakók Nyíregyháza, Epreskert u.
