Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-25 / 70. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. március 25. A közgyűlés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) m*nően pedig a résztvevők­nek — közművenként más- más mértékű — az egy főre jutó költséghez még támoga­tást is nyújt. Ivóvíznél — még nem el- döntöttt, 66 vagy 80 száza­lékos részvétel szükséges — 20 százalék támogatást nyúj­tana egy-egy ingatlantulaj­donosnak az önkormányzat, szennyvíznél 66 százalékos szervezettség mellett a beke­rülési költség 20—40 százalé­kát. Gázvezetéknél (itt is döntés szükséges, hogy 66 vagy 880 százalékos legyen a szervezettség) tíz százalé­kot. villanynál a szervezett­ségtől függetlenül, a teljes költség felét:- • Útépítésnél kicsit kacifán­tosabb a dolog: a tervezet szerint csak $kkbr kaphatnak támogatást a lakók, ha már megépültek _az útburkolat alá tervezett közművek, vagy az ingatlanok tulajdonosai nyilatkoznak, hogy öt éven belül semmilyen útburkolat alg kerülő közművet nem építenek. (cs. k.) A zene államfője Világsztárnak járó meg­különböztetett figyelemmel és gondoskodással fogad­ják majd Nyíregyházán Richard Claydermant, a neves zongoristát — hall­hattuk a bujtosi csarnok­ban a napokban tartott sajtótájékoztatón. Persze a közönség is nagyon kí­váncsi a kék szemű, szőke zongoristára, aki állító­lag „Beethoven óta a leg­többet tette a zongora nép­szerűsítéséért.” Egy biztos, az érdeklődés valóban óriási, hisz két nap alatt elkelték a jegyek, 4500- an áldoztak 500—600 forin­tot arra, hogy meghallgas­sák és testközelben lát­hassák Claydermant. (Bi­zonyára sokkal többen is elmentők volna a koncert­re, ha lett volna több jégj'V'l A csarnok dolgozóinaik nem kevés panaszt és fenyegető) tést kellett meghallgatniuk > azok részéről, akiknek nem jutott belépő, pedig a rek­lám visszafogott volt.) Remélhetőleg a közönség nem fog csalódni, hiszen a művész és a rendezőik min­Száz évvel ezelőtt Száraz­berken szüle­tett Boros Sán­dor költő. Reá emlékeztek a napokban Fe­hérgyarmaton. A Kölcsey Társaság illet­ve a „Szamos” Közéleti és Kulturális Egyesület, va­lamint a váro­si könyvtár, mint az emlé­kezést szerve­zők nevében Szalay László református lel­kipásztor, az egyesület ve­zetőségi tagja köszöntötte a megjelenteket. Kapi Jenő és Kicska Gyula megzenésítették a költő há­rom versét és saját gitárkísé­rettel mutatták be azokat. A fehérgyarmati ’új közte­metőben nyugvó Boross Sán­dorra Márkus Zoltánná a vá­rosi könyvtár igazgatóhelyet­tese emlékezett. Utalt az 1920-ban megjelent „Tánc” majd négy évvel későbbi „Árvaság” című kötetekre. „Vár engemet a föld” — hir­deti a költő egy ismertebb Fiatalok Boross mutatják be. Sándor megzenésített verseit kötetének címe, s idézett az emlékező az „örök tükör” cí­mű kötet is. A nézetei miatt a második világháború utáni időkben segédmunkásként élő, s jóformán csak az asz­talfióknak verselő költő 1977- ben a mérkvállaji szociális otthon lakójaként hunyt el. Antik felvételről a Magyar2 Rádió műsorában élhangzottg verset újrahallgathattáki >i a jelenlévők. dent megtesznek azért, hogy a nyíregyházi bemutatkozás jól sikerüljön. Clayderman már március 29-én megér­kezik Nyíregyházára — a NAVA légitársaság különre- pülőgépen hozza — és az Ózon panzióban száll majd meg. A koncertet megelő­zően két próbán vesz részt, 11 tagú zenekart hoz ma­gával. A koncert után más­nap, 31-én utazik vissza Budapestre, ahol két fellé­pés vár rá. Mondják, . a zongorista zárkózott ember, maglehe­tősen visszavonult életet él. Alkoholt állítólag nem iszik, menedzsere üdítőitalo­kat és gyümölcsöt kért szá­mára. Bár nem sikerült a megyében fehér zongorát keríteni a koncertre, ám egy kiváló Stainway zongo­ra rendelkezésére áll. A művész — egy szünettel — kétórás műsort ad majd, és felhívták a figyelmet arra, hogy csak az első szám alatt lehet fényképezni, filmez­ni. Valóban tizen vigyáznak majd rá és egy karatebaj­nok személyi testőre is lesz. A nyíregyházi rendezők is alaposan felkészültek a koncertre, kettős kordon várja majd a nézőket, és mindenkinek helyre szóló jegye van. Hatva,rtkilenc ren­dező kezeskedik majd a rendért. A művész két tol­mácsot hoz magával, és mint már előzőleg is tudo­másunkra hozták, Vitray Tamás vállalta a házigazda szerepet. A szervezők nem árultak el semmit a gázsijáról, de az nem lehet kevés, és dol­lárban kell majd kifizetni. Állítólag kétszer annyi pénzt kap, mint amennyit Koba- jachi és háromszor annyit, mint Pavarotti. Mindebből is talán kitű­nik, hogy Clayderman egy jelenség. Mindenütt úgy fogadják őt, mint a zene államfőjét. (bodnár) Versmondók vetélkedője (Folytatás az 1. oldalról) anna végzett, aki a nyíregy­házi Arany János Gimnázi­umba jár. A legjobbak Egerben fogják képviselni megyénk színeit a közeljö­vőben megrendezendő or­szágos döntőn. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKHOZ vásároljon inni egy helyen! Mátészalkán — az új GAZDABOLTBAN „ (a Depó Áruház mellett) Nyitás: 1991. március 25-én KÍNÁLATUNK: vetőmagvak, virágmagvak, hal- és madáreleségek, kisgépek, növényvédő szerek, műtrágyák, termény- és tápféleségek. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! A Bessenyei Társaság ál­tal középiskolásaknak meg­hirdetett műveltségi ver­seny megyei döntőjét ren­dezték meg az elmúlt hét végén a- nyíregyházi tanár- l képző főiskola nagyelőadó­jában. Az immár negyedik alkalommal megszervezett, a résztvevők memóriáját 1 alaposan próbára tévő ve­télkedőn nyolc középiskola három tagú csapatai mérték össze tudásukat. A felkészüléshez megadott forrásmunkák alapján ösz- szeállított villámkérdések átfogták Bessenyei életmű­vének fontosabb momentu­mait, a Bessenyei Kör (és Társaság) történetét, a megyeszékhely várostörté­netét, a megyéhez kapcso­lódó irodalmi tevékenység eseményeit, személyiségeit. alkotói életműveit. Fajsú­lyosabb és „könnyebb” kérdések, jól-rosszul „si­került” válaszok alapján formálódott ki a végered­mény. A fődíjat, a Besse- nyi-senleget második alka­lommal nyerte el a máté­szalkai Esze Tamás Gimná­zium csapata, második lett a nyíregyházi Kölcsey „tri­ója”, megosztott harmadik helyezést érték el a vásá- rosnaményi II. Rákóczi Fe­renc Gimnázium és a nyír­egyházi Zrínyi Ilona Gim­názium versenyzői. (kállai) Őrzés vagy rombolás? M egdöbbenve olvastam a Kelet-Magyarország február 23—i mellékle­tében a vajai hagyo­mányőrző játékok országos múzeumáról irt sorokat. Min­denki tudja, hogy a történelmi játékok múzeumát a megye közössége óriási áldozattal egy lebontásra ítélt romépületből emelte, olyan években, amikor például a hagyományőrző szó majdnem olyan gyanús és rit­ka volt, mint a honfitárs. És már 14 éve él a megye Pro Patria országos gyerekkitünte­tése, amelyet a Rákóczi ha­gyományőrzésért adományoz. Á kitüntetés mottója: gyerek is lehet hazafi! Pár éve egy nemzetközi új­ságíró gárda volt Vaján, s ők állapították meg, hogy Euró­pában még csak hasonló gyűj­temény sincs. EZ a 14 éves kis múzeum, s a vajai hagyo­mányőrző találkozók az egész országból Szabolcs-Szatmár- Beregbe hívták a magyar gye­rekek színe-javát. Azért, hogy a képzeletüket Is segítségül hí­va játékkal idézzék meg a his­tóriai időket, találkozzanak a hazával, hogy fogadalmat te­gyenek a Rákóczi-teremben. Ebben volt Vaja, a múzeum mindennek a forrása, élesztő tüze. Innen indultak a gyere­kek, hogy Tarpán kibontsák Esze Tamás zászlaját, hogy Kölcseynél vallomást tegyenek a Himnuszról. Az egész or­szágban már több ezerre tehe­tő azoknak a száma, akik Va­ján ölelték magukhoz a hazát — igaz. játékkal. MH szólnak majd, ha hírül adjuk: kezet emeltek a gyere­kek gyűjteményére! Szegény jó és sokszor visszasírt Molnár Mátyás mutatta ki hivatalosan nem is egyszer, hogy évente 30—40 ezef(!) látogatója volt a hagyományőrző múzeumnak. Ö értékgyarapító, építő igaz­gató volt, és törődött a jövő­vel: a gyerekekkel! Magyaror­szágon először Vaján állítottuk ki a szabadságharc gyerekhő­seinek, emlékét, . , muzeális igénnyel. Az is felemelő, hogy ennek a kicsi múzeumnak má­solati anyagából az ország há­rom helyén van már kiskiállí- tás, mindenütt odaírva, hogy a vajai múzeum mintájára ké­szítették. És most itt vannak, akik először a lekicsinylés gyilokjá- val. később az íiszökvetéssel. támadják a szent ügyet. Ezek a fájdalmas hírek már túlju­tottak a megye határain, s ed­dig két város értesített, hogy örömmel átveszi a múzeum anyagát. s úgy ahogyan itt var., városában megnyitja . . . Tarpa polgármestere most ala­pít kitüntető jelvényt a ha­gyományőrzőknek. Él bennem a renjény, hogy ez a kuruc hagyományokban leggazda­gabb megye nem adja senki­nek hagyományőrző múzeu­mát' Még 1989-ben Vaján született meg az új, független gyerek- szervezet, a Magyarország Felfedezői, Hagyományőrző Szövetség. Programja mindaz, amit ez a megye hazaszeretet­ből, hazakutatásból a gyere­keknek és nekünk, felnőttek­nek megőrzött, átadott. Ami ott van a hagyományőrző já­tékaiban, módszertani anyagai­ban, az a szövetség céllá. Ezért még 1990-ben értesítettük a nyilatkozó múzeumigazgatót, hogy a hagyományőrző szövet­ség —, amely nem úttörő szer­vezet — jogutódként sajátjá­nak tekinti e kis múzeumot, amely 1990 óta már nevében se úttörő múzeum. A hagyományőrző szövet- ségnek a megyében több mint 40 csapata van. Egy egész gyereksereg figyeli Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében is, hogy mit tesznek az értékrombolók. A megye hagyományőrző csapataié is a múzeum. A múzeumnak önálló, országos működési engedélye van, a közelmúlt­ban több mint 300 ezer fo­rint belső beruházást kapott, s az ország sok helyéről ado­mányozott hagyományanyag­gal rendelkezik. Szövetsé­günk elhatározta, hogy bíró-, sági úton is megvédi a gye­rekeknek felhatalmazott nem­zeti értéket, amelyet most azok akarnak szétverni, akik érte semmit nem tettek. Ez évben összefogtunk a cserkészekkel, s megkezdjük a szükséges megújítást. Ter­mészetes, hogy a történelmi sorsforduló után raktárba ke­rülnek azok az anyagok, amelyek már csak odavalók. A cikkíró, a nyilatkozók elismerik a Rákóczi-kor, s a szabadságharc emlékeit, játé­kait. De ugye ott maradhat­nak a honfoglalás, a török elleni harcok játékanyagai? S ugye ne dobjuk ki Far­kas Bertalan emlékéit, a Kö­rösi Csorna Sándor sírjától rögöt hozott nyíregyházi ta­nár históriáját, a nagysze­rű asszony fényképét, aki minden pénzén egy mátrai tábort vett a szabolcsi gyere­keknek? Ugye kár lenne ki- semmizni onnan a természet- védő, táborozó, országjáró szabolcsi úttörők, s az értük fáradozó pedagógusok törté-: . neti dokumentumait? S végül szeretném emlé­keztetni a kedves olvasót, hogy Göncz Árpád köztársa­sági elnökünkre való hivat­kozással folytatódnak a gye­rekek múzeumának becsmérlő sorai. Most én is közreadom ennek a kedves, nagyszerű embernek levelét. amelyet nekem küldött a hagyomány­őrző múzeumról. íme: „Mivel Vaját ismerem, sze­retem, a Hagyományőrző Já­tékok Országos r Múzeumát magam is fontosnak tartom, erkölcsi támogatásomra szá­míthatnak. Göncz Árpád” Az elmúlt év novemberében országos szövetségünk nevében dokumentum-levélben fordul­tam a művelődési és közokta­tási miniszterhez. Ebben töb­bek között ez áll: ,,A kis mú­zeum megyei közadakozásból született óriási áldozatként, és országos gyűjtéssel. Elképzel­hetetlen, hogy ezt az egyetlen gyerekmúzeumot — benne a szabadságharc gyerekhőseinek még az országban is egyetlen ábrázolásával — avatatlan ke­zek megszüntessék.” Hittel, felelősséggel írom le: ami ott van. az már nemzeti érték. Igaz „csak” a gyerekek világának szól, de van-e en­nél fontosabb?” A dokumen­tum-leveleket átadtam a vajai polgármesternek. És egy me­mento : ebben az évben a szö­vetségünk, s a megye által meghirdetett pályázatra már kétezer-kétszázán írtak az or­szág minden részéből. Vaját szeretnék látni, a hagyomány- őrző játékok múzeumát. Rakó József a Magyarország felfedezői hagyományőrző szövetség országos elnöke a hagyományőrző múzeum egyik alapítója (A szerkesztő megjegyzése: Megértjük Rakó József indu­latos szavait, de nem hisz- szük, hogy a Holnapba vezető utak című cikkünkben bele­tiportunk százaknak és ez­reknek a szent ügyébe, mi­vel többfek közt ezt írtuk: „Kényesebb dolognak tűnik az Üttörőmúzeum trónfosztá­sa, hisz politikai váltás ide vagy oda, kár lenne ezeket az emlékeket sutba dobni, nemcsak azért, mert ami ta­lán ma a legfontosabbnak tűnik, az holnap már törté­nelem, hanem azért is, mert bizonyára sok úttörő szerzett itt szép emlékeket.”) I ____ FŰBEN, FABAN... Gyógynövénygyüjtök „naptárja“ Állásfoglalás A Független Kisgazda Föld­munkás és Polgári Párt me­gyei szervezete megdöbbenéssel értesült arról, hogy 16 megye és Budapest szervezeteinek ál­láspontja ellenére — kiknek jelenlévő küldöttjeit egyes urak csőcseléknek nevezték -• dr. Torgyán József urat frakcióve­zetői beosztásából leváltották. Megyei szervezetünk ez ellen tiltakozik és csatlakozik a bu­dapesti nagyválasztmány ez ügyben hozott határozatához. Megyei Vezetőség Ha már gyűjtésre adtuk a fe­jünket — a növények felisme­rése mellett — tudnunk kell azt is, hogy mely részekben for­dul elő leginkább a gyógynö­vény hatóanyaga, és azt mikor szedhetjük, s miként száríthat­juk, tárolhatjuk az összegyűj­tött kincsünket. Van olyan, mint a homokon települt erdeirtk szélein minden­hol fellelhető vérehuilló fecskefű, aminek földfeletti virágzó lom­bozata mellett a gyökerét is gyűjtik. A gyökerét nyilván most, márciusban, vagy késő ősszel áshatjuk ki, virágzó zöld részét pedig április végétől júni­usig vághatjuk, a gyökerek, fa­kérgek gyűjtésének az ideje ál­talában tél vége, március. vi­szont a virágáért, a teljes föld­feletti részért szedhető növények begyűjtési ideje zömmel virág­záskor van, ha a termést is fel­használhatjuk — például a bod­zabogyót, a kökényt — akkor megérett állapotban alkalmasak begyűjtésre. Esetenként friss, azaz nyers állapotban is felhasználhatjuk teaként, teakeverékben, de több­nyire megszárítjuk a gyógynö­vényeket. gyökereket, kérget, vi­rágot. zöld lombot, teriTíé-st, egy­aránt. A friss npvényr .részeket, megtisztítva az idegen anyagok­tól — vaskosabb ' gyökértörzse­ket szeletelve, felaprózva, vé­kony rétegben terítjük szét, óv­va az égető napfénytől, a pené­szedéstől is, rendszeres forgatás mellett szárítjuk annyira, hogy a gyökér, a szárrész, a kéreg pattanva törjön, a levél, a virág morzsalékos legyen. Az így megszárított gyógynövényanya­got szellős zsákba, zacskóba té­ve légjárta, száraz helyiségben akaszthatjuk fel önálló teaként vagy keverékben történő felhasz­nálásáig Mint már szó esett róla, né­hány^ gyógynövénynek most van a gyűjtési ideje. Arra nincs mód, hogy részletesen bemutassunk egyes növényeket, és az ilyen le­írás nem is érne sokat. A gyűj­tendő növényt ismernünk kell a természetből, termőhelyéről, de legalább a gyógynövények szí­nes rajzairól, fotóiról, mert be­láthatatlan. tragikus következ­ménye lehet annak, ha pl. a mérgező foltos bürök leveleit összetévesztjük a turbolyával. Marad tehát a felsorolásszerű, rövid emlékeztető arra. hogy me­lyek azok a növények, növényi részek, amelyeknek a gyűjtés tél végén, koratavasszal idősze rű. Azokról esik szó, amelyek ; mi vidékünkön gyakoriak. A Salamonpecsét tölgyerdeink ben fordul elő. gyökértörzsé gyűjtjük. A májusi gyöngyvirág’ nak most a gyökértörzsét, ápri lis végétől a virágát szedhetjük Az írisznek vagyis a kék nőszi romnak ugyancsak a gyökere adja a drogot. A fekete nyárfá nak a duzzadt, ragacsos rügyeit a fűzfavesszőnek viszont a le hántott kérgét szedjük. A nyirf; zsenge levele is gyűjthető má áprilisban. Most van a szezonj; a fagyöngy gyűjtésének. (A fe hér fagyöngy nyárfán, akácor és számos más fán él. de nen található a tölgyön — amelyei a sárgabogyójú fakínnal talál­kozhatunk.) A sóska fának a gyö lcérkérgét. a vérehulló fecske fűnek a gyökerét — majd május ban a virágzó növényt szedhet jük. Hamarosan szedhetjük a: ibolya virágát, levelét, a feketi nadálytő gyökerét, a kutyabengi kérgét, a földibodza gyökerét. ; föketebodza kérgét, a martilapi virágát, később levelét, a nagy bojtorján gyökerét és a gyér mekláncfű — vagyis a pitypanj — levelét. S. A Emlékezés a 100. évfordulón

Next

/
Oldalképek
Tartalom