Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. február 2) Ülésezett a megyei közgyűlés Elkötelezett költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) Végre döntés született a Nagy- kállói Elme- és Ideggyógyintézet orvos-igazgatója kinevezéséről is: március elsejei hatállyal dr. Vágvölgyi János tölti be ezt a munkakört. A Jósa András Megyei Kórház és Rendelőintézet gazdasági igazgatójává dr. Nagy Jánost vá­lasztották, a Nyírtourist idegen- forgalmi hivatal vezetője Szigli­geti Imre lett, a megyei kórház és rendelőintézet ápolási igazgatói állására pedig új pályázatot írnak ki rövidített határidővel és a ren­deleti előírásoknak megfelelő szakmai követelmények megha­tározásával. A megyei önkormányzat idei költségvetését is tegnap tárgyalta a közgyűlés. Noha 3 milliárd 705 millió forint sorsáról volt szó, a vita nem ilyen nagy összegekről szólt. A pénz túlnyomó többsége ugyanis a megyei önkormányzat által üzemeltetett intézmények működésének fedezetére szolgál, sőt, a beruházásokra költhető ösz- szeg sorsa is, a korábbi kötelezett­ségek miatt, jórészt megkötött volt. Már elkezdett megyei beru­házások befejezéséhez kell 144 millió, ebből a nagykállói kollé­gium, a baktalórántházi szakmun­kásképző, a nyíregyházi 110-es szakmunkásképző sorsa rendező­dik, 89 millió a tiszavasvári szak­munkásképzőhöz és a csenged középiskola építéséhez kell, ami helyi és megyei pénzből épült. Gond viszont, hogy a gyulaházi, a Gyilkosság a nádasban (Folytatás az 1. oldalról) Az elkövető felderítésén nagy erők­kel dolgozunk — mondta dr. Vasas Szilárd. — A megyei rendőr-főkapi­tányság, a Nyíregyházi Rendőrkapi­tányság és a Tiszavasvári Rendőrőrs munkatársain kívül a Budapestről érke­zett kriminalisztikai szakértők is be­kapcsolódtak. A helyszínen igen érté­kes nyomokat sikerült rögzíteni. — A nyomozást mivel folytatják? — kérdeztem. — A helyszíni szemlével párhuza­mosan tart az adatgyűjtés, a tanúk meg­hallgatása, a sértett szokásainak, moz­gásának feltérképezése, megismerése. Mindezek révén a tettes elfogásához hasznos információkhoz juthatunk. Megkeressük a rendszeresen erre járó­kat is. —Az ügy nem könnyű — vélekedik Dcmuth László —, mégis azt mondom, a sikeres nypmpzásm jó az esélyünk. — Természetesen a Debreceni Or­vostudományi Egyetem igazságügyi orvosszakértői is a segítségünkre lesz­nek —folytatta V asas Szilárd. Tőlük el­sősorban a bűnelkövetés eszközéről, valamint az okozott sérülésekről, illet­ve ezek alapján az indítékokról is felvi­lágosítást kapunk. A holttesttől kicsit távolabb két férfi sápadtan áll. Ok az elhunyt asszony rokonai. — A nagybátyja vagyok — szólt O. László. — A családban meglehetősen rövid időn belül (a két fiúé után) ez a harmadik haláleset. Ez utóbbi egyértel­műek bűncselekmény következmé­nye. Állítólag a tiszavasvári halottlátó az öcsémnek — aki később talán ön­gyilkos lett — megjósolta: 5 éven belül egy lánytestvére is halott lesz. S most itt van. Akik Deák Józsefné halála ügyében bármilyen (akár apróságnak tűnő) fel­világosítással szolgálhatnak, jelezzék azt vagy a Tiszavasvári Rendőrőrsnél, vagy a főkapitányságon, (csgy) mátészalkai, a pócspetri, a nábrá- di, a szakolyi, a sényői, a rakamazi és a cégénydányádi iskolák építé­sét csak úgy lehet befejezni, ha 176 millió forintot kap a megye, mert a fejenként 400 forint norma­tív fejlesztési célú támogatásból nem telik ki. Döntöttek arról, hogy a megyei önkormányzat fenntartásába ke­rül a demecseri, az ibrányi, a tisza- löki és a csengeri gimnázium, va­lamint a nyírbátori és a nyíregyhá­zi csecsemőotthon. Továbbra is megyei intézmény marad a mú­zeumi szervezet, a levéltár; köz­ponti, nyíregyházi és megyei pénzből működik tovább a Móricz Zsigmond Színház, a megyei pe­dagógiai intézet pedig önállóvá válik. A megyeszékhelyé lesz a megyei könyvtár és a művelődési központ azzal a kiegészítéssel, hogy megyei feladatokat is magá­ra vállal, így természetes, hogy költségvetéséhez is hozzájárul a megyei önkormányzat. Az egész­ségügyi intézmények finanszíro­— Véleményem szerint a kár­pótlási törvény négy pilléren nyugszik: erkölcsi elégtételt szol­gáltat, anyagi helyzethez mérten megpróbálja kárpótolni a károsul­takat, ezáltal rendezni tulajdon­zása a társadalombiztosítási alap­ból történik, de a felújítási felada­tokra alighanem a megyei önkor­mányzatnak is áldozni kell. Mivel a céltámogatások sorsá­ról a parlament dönt majd, a me­gyei költségvetés csak ennek is­meretében válhat határozattá. Ezután hatvan népi ülnököt választottak, húsz a megyei bíró­ság, negyven a munkaügyi bíróság munkájában vesz részt. Megálla­pították a megyei közgyűlés félévi üléstervét, döntöttek arról, hogy részt vesznek a Megyei Önkor­mányzatok Szövetségének létre­hozásában és a szövetség munká­jában, s intézkedéseket tettek szolgáltatást végző szervezetek alakítására. A megyei közgyűlés bizottságainak elnökeit is megvá­lasztották: az ügyrendi bizottsá­gé dr. Nemes István, a szociális és egészségügyi bizottságé dr. Va­dász Mária, a kommunális és területfejlesztési bizottságé dr. Oláh Albert, a közoktatási és közművelődési bizottságé Miklós Elemér, az ifjúsági és sportbizottságé Sulyok József lett. viszonyokat, s nem utolsósorban új gazdasági kapcsolatok, kötődé­sek kialakítására tett lehetőséget. — Mit gondol, miért éri oly sok támadás a törvénytervezetet? —Nagyon egyszerű a magyará­zat. A kormánypártok egy része, s nem titok, hogy itt a kisgazdákra gondolok, reprivatizációt akart. Ez a tömegek számára bizonyosan jól hangzik, csak éppen nem kivi­telezhető. A privatizáció ugyanis nem erkölcs és etika, igazságos­ság és jogszerűség puszta szem­benállása, emberi érzések felkor­bácsolására is alkalmas. Mind­ezeket szerintem csak kompro­misszumok alapján lehet megol­dani. A föld vonatkozásában a reprivatizációnak hátrányai is jócskán vannak, hiszen ha min­denki visszakapja a földjét, egy­szerre túlkínálat mutatkozik, so­kan igyekeznek majd földjeiket eladni — akár áron alul is —, s mire a parasztság oly mértékben megerősödne, hogy földjét önma­ga művelheti, ez a föld esetleg ki­csúszik a lába alól. —Mi az Ón javaslata? — Úgy gondolom, a privatizá­ció lehetővé teszi, hogy a károsul­tak a kárpótlási jeggyef olyan vagyont szerezzenek, amilyet éppen akarnak, s amelyet működ­tetni tudnak. A Keresztényde­mokrata Néppárt egyeztető tár­gyalásokat folytatott a koalíciós pártokkal. Úgy tűnik, ezek rövide­sen ésszerű kompromisszummal zárulnak, s figyelembe veszik az érdekeltek szociális helyzetét is. Javaslatunk szerint például va­gyonjegy ellenében állami bérla­kást venni vagy életjáradékot kap­ni is lehetséges. Kovács Éva Balogh József Kárpótlás négy pilléren Csak kompromisszumok alapján A kárpótlási törvénytervezet, valamint a kiváltságos nyugdíjak felülvizsgálata foglalkoztatta hétfőn és kedden a Parlamentet. Érvek és ellenérvek csaptak össze, bár közeledik, még nincs megegyezés. Hogyan gondolkodik a fenti kérdésekről? — kérdeztük Seszták Lászlót, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye or­szágos listán megválasztott kereszténydemokrata képviselőjét. FIDESZ-ÁLLÁSPONT Nem kárpótolhatok a kiesett évek A Fidesz az egyetlen parlamenti párt, amelynek az állás­pontja alapvetően tér el a többi pártétól a most országszerte za jló kártalanítási vitában. Ezzel kapcsolatban kérdeztük az egyik ismert nyíregyházi Fidesz-politikust, Seszták Oszkár megyei irodavezetőt, hogyan látják ezt a kérdést a Fiatalok. — Úgy gondoljuk, hogy igazi kár­pótlás nem lehetséges, ahhoz az elmúlt negyven évben túl sok, nagyon sok embert ért igazságtalanság. Hogyan lehetne kárpótolni a kiesett éveket vagy azokat a személyeket, akiknek gúzsba kötötték a tehetségét, akiknek a fiatal­ságát elvették? Úgy véljük: ezen az úton nem juthatunk el az általunk is kívánt, működőképes, magántulajdon­ra épülő gazdasághoz. Ezért elutasítjuk a kárpótlást mint elvi koncepciót. A kárpótlás mellett, illetve ellen felhoz­ható érvek három csoportba sorolha­tók: igazságossági, jogszerűségi és gazdasági érvek. — A társadalmi igazságosság mel­lett szóló érvek kétségtelenül súlyosak. Nem csak a volt tulajdonosokkal tör­téntek igazságtalanságok az elmúlt negyven esztendőben, hanem szinte az egész társadalommal. Az állam polgá­raitól nemcsak vagyontárgyakat vettek el, hanem életeket, szabadságot, állá­sokat, előmeneteli és tanulási lehetősé­geket, ezek legalább olyan súlyosak, mint a vagyontárgyak elkobzása. — Az elmúlt négy évtizedben meg­termelt nemzeti vagyon ugyanakkor már az állami tulajdon keretei között jött létre, és ehhez a volt tulajdonosok­nak semmivel sincs több joguk, mint bármelyik magyar állampolgárnak. Mérhetetlenül igazságtalan lenne ezért a ma élő, és a kisajátításokban teljesen vétlen nemzedékek rovására végrehaj­tani az egykori tulajdonosok kárpótlá­sát. — A jogszerűség szempontjából fel­hozható, tagadhatatlanul súlyos érv az, hogy a tulajdon szent és a tulajdonjog nem évül el. Első pillantásra ez az érv tűnik a kárpótlás mellett érvelők döntő állításának, ám a valóságban ezen a ponton sebezhetők leginkább, főleg azért, mert nem következetesek. Nehe­zen védhető ugyanis, hogy kedvükre mazsolázgatva nyilvánítanak egyes rendelkezéseket jogszerűtlennek az elmúlt negyven évből, más szabályokat azonban nem kérdőjeleznek meg. — Ami miatt a kárpótlást éppen a tulajdon szentségének elve alapján nem fogadhatjuk el, valójában az, hogy a kárpótlást követelők egy része e tekintetben nem jogszerűen tett szert arra a tulajdonra, amelyért most kár­pótlást szeretne kapni. így alakul ki az a tarthatatlan álláspont, hogy bár az 1945 utáni tulajdonszerzések egy része nem volt jogszerű, ám igazságosnak tekin­tendő, és most, amikor tudják, hogy igazságtalanságot fognak okozni má­soknak kárpótlási követelésükkel, a jogszerűségre hivatkoznak. Több párt is amellett érvel, hogy a kárpótlás révén gyorsan megteremtődhet a piacgazda­ság és egyúttal a privatizáció is megtör­ténik. — A (fedezetlen) értékpapír kibo­csátása nem fogja szélesíteni a magán- tulajdonosok körét. A kárpótlási jegye­ket ugyanis egy tőkével már ma is ren­delkező réteg fogja töredékáron töme­gesen felvásárolni, azzal egy tőkeerő­vel már most rendelkező réteget része­sítenének állami támogatásban, ami valójában nem új magántulajdonosok megjelenését segítené elő. Ráadásul bizonyos, az előző rendszerben mono­polhelyzetbe került gazdasági érdek- csoportok megerősödését is elősegít­hetik. — Az igazságossági, a jogszerűségi és gazdasági megfontolások nem tá­masztják alá a kárpótlás koncepcióját. Mindezek alapján a kárpótlás gondola­tát elutasítjuk, és azt tanácsoljuk a kor­mánynak, hogy más irányban keresse a megoldást. Az állampolgárok vagyon­hoz juttatását nem kárpótlással, hanem néhány fennálló törvény könnyen és gyorsan elvégezhető módosításával kellene megkezdeni. A szövetkezeti, a társasági és az átalakulási törvény né­hány szakaszos módosításával ez a fo­lyamat megindítható lenne. — Ezzel egyidejűleg a Fidesz dekla­rálja, hogy a tulajdontól való megfosz­tás is egyike volt az elmúlt rendszer jogtipró intézkedéseinek. A kormány dolgozzon ki ezért egy átfogó jóvátételi törvényt, amely a volt hadifoglyokon és politikai üldözötteken kívül a még élő volt tulajdonosokat is bevonja a jóvátételre jogosultak körébe. A jóvá­tétel mértékének megállapításában azonban ne az egykori tulajdon nagysá­ga, hanem a jelenlegi élethelyzet le­gyen a mérvadó. így olyan szimbolikus jóvátételt kaphatnak, amely hozzásegí­ti őket az emberhez méltó életfeltételek megteremtéséhez. — Gazdasági megfontolástól vezet­tetve is el kell utasítanunk a kárpótlás gondolatát. Amikor a külső államadós­ság eléri a 22 milliárd dollárt, milliók élnek az életszínvonal alatt, meredeken növekszik a munkanélküliség, csökken a szociális juttatások mértéke, akkor nincs az országnak százmilliárdban mérhető anyagi tehetsége a kárpót­lásra. Ugrásra kész a A Malév azonnal újra indítja közel-ke­leti járatait, ameny- nviben a biztosítási árak olyan szintre esnek vissza, amelyek lehetővé teszik a gaz­daságos üzemeltetést — közölte az MTI érdeklődésére kedden Urban Fe­renc, a vállalat keres­kedelmi igazgatóhe­lyettese. Urbán Ferenc el­mondta továbbá, hogy az Öböl-háború kezdete óta első ízben hétfőn útnak indult egy járat Tel Avivba. Erre azért kerülhe­tett sor, mert egy biz­tosítótársasággal si­került oly módon Malév megállapodni, hogy a Malévet nem éri vesz­teség. További jára­tok indítására is csak akkor kerülhet sor, ha az utasok és a repülőgép biztonsá­gának elsődleges Fi­gyelembevétele mel­lett a járatok veszte­ség nélkül üzemeltet­hetők. Az ötödik földrész (1.) Kengurut nem hoztam A kengurut otthagytam, bár mondták, ha tudok, vihetek belő­le. Azért engedték, hogy megetes­sem őket, a szárított ételt az álla­tok el is fogadták, sőt a gazdájuk az egyiket az ölembe rakta. Barátsá­gosan viselkedett, nem kezdett a mellső két lábával bokszolni. Ahogy letettem, azonnal bevonult a hűvösre, ilyen kutya melegben neki sem volt kedve ugrálni. Bár házigazdáink kenguruvadászatot is beígértek, az viszont elmaradt. Ausztráliában ha egy farmer tulaj­donos engedélyt ad a birtokán lévő kenguruk lelövésére, akkor már lehet fogni a puskát. Ausztráliából a szükséges en­gedélyek birtokában még ki lehet­ne hozni a kengurut, viszont bár­milyen állatot, állati terméket, élelmiszert szigorúan tilos bevin­ni az országba. Még a csikóbőrku- lacs is a tilalmi listán szerepel. Szinte hermetikusan elzárják a kontinenst a fertőző bacillusok el­len. Eredményesen, mert ott csak hírből ismerik a szarvasmarhák száj- és körömfájását, vagy a krumplibogarat. Aki akár egy „gyíkhúst” (a magyar húskon­rok vállalták, hogy elszállásolna! Hárman aludtunk egy szobábar magyaros ételeket ettünk, utób biért az ottani viszonyokhoz ké pest kevesebb összeget, de fizetr kellett. Ennek ellenére szenved tünk, nem a körülményektől, ha nem az iszonyú melegtől. 40 fo közelében járt a hőmérséklet, tel jesen száraz meleg volt, és ahog az ottaniak mondták, ez igen ve szélyes, mert állítólag éppen felet tünk volt kilyukadva az ózon pajzs. Ausztráliában általánosai elfogadott, ha a hőmérséklet 4i fok fölé emelkedik, akkor azok ban a közintézményekben, gyá rakban, ahol nincs légkondicioná lás, az iskolások, illetve a munká sok egyszerűen hazamennek Ilyenkor a televízióban 39,9 föl hőmérsékletet közölnek... Ausztrália történelmében nin csenek emlékezetes háborúk, har cok, bár az is igaz, hogy az elsi hiteles feljegyzés a földrészrő 1606-ból származik. A második világháborúba) részt vettek az ausztrálok, repülő seik számos ütközetet megnyer tek. A háború után óriási beván A bőrráktól való félelem miatt napközben kevesen úszkálnak a tengerben, ráadásul a fiirdőzők még délután is trikóban úszkálnak. A forróság miatt pedig esténként nagyon sokan a tengerpart mellet­ti dünék között alszanak, mert a lakásban elviselhetetlen a meleg zerv közismertebb neve) akar be­csempészni, azonnal karanténba vágják. Most már elárulhatom, hogy nekünk mázlink volt, mert a hosszútávúszó csapat néhány tag­jánál még trappista sajt, kolbász is volt, reszkettünk is, mi lesz ha megtalálják, de amikor megtudták a reptéren, hogy az úszó-világbaj- nokságra érkeztünk, az oldalsó kapun mindenfajta ellenőrzés nél­kül elengedtek. A szerkesztőség és a Swestin- flort Ltd. támogatásával jutottam ki egy ilyen hosszú útra. Vízumot továbbra is kérni kell a budapesti konzulátuson, amely a kérést a bécsi ausztrál nagykövetségre továbbítja. A vízumkérőn termé­szetesen kifaggatják az utazni szándékozót, de minden további nélkül megadják a vízumot. Mi a Budapest—London—Szinga­púr—Perth útvonalon repültünk a British Airways gépén. Mivel a magyar medencés úszóválogatot­tól külön utaztunk, ottani magya­dorlási hullám kezdődött, Nyu- gat-Európában hirdették is az ígé­ret földjét. Rengetegen áttelepül­tek, olcsó telkekhez, munkához és aranyélethez jutottak. Mostaná­ban az Ázsiából érkező bevándor­lókat próbálják megfékezni, ke­vés sikerrel. A több mint egymil- liárd lakosú földrészen rájöttek, érdemes Ausztráliában leteleped­ni. Az Indonéz-szigetekről zsúfo­lásig megtelt hajókkal érkeznek, a part előtt zátonyra futtatják a ha­jót, és amikor partot érnek, az ausztrál törvények szerint meg kell kezdeni a bevándorlási hiva­talnak a vizsgálatot. Legtöbbször az ázsiaiakat többhetes tartózko­dás után, amikor jóllaktak, normá­lis helyen aludtak, repülőre rak­ják, adnak nekik 100 dollárt és visszaküldik. Hogy két hét múlva újra próbálkoznak? Valamiből nekik is meg kell élni. (Következik: A kezeddel inde­xelsz.) Máthé Csaba Figyelem! BARKÁCSOLOK, DEKORATŐRÖK, HOBBIFESTŐK, KÖZÜLETEK! Az EAST RIVER Kft. raktárában az alábbi amerikai SPRAY-s készítmények kaphatók: Alapozók, festékek, lakkok fémre, fára, számítógép kon­taktspray, háztartási supertisztítók, zsírzók, motorblokktisz­títók, csavarlazítók, rozsdagátlók, elektromotor-tisztítók, csótány-, rovar-, darázsirtók es még sok egyéb más termék kapható 150—220 Ft közötti árakon. VÁRJUK VISZONTELADÓK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK VÁSÁRLÁSAIT! Cím: Jég út 2. sz. (Temetői benzinkúttal szemben, az építő­ipari szöv. telepén.) Telefon: 12-766/28 mellék. (678)

Next

/
Oldalképek
Tartalom